Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-13 / 136. szám

Péntek, 2003. június 13 DÉLMADÁR 9 A meseirodalom legújabb gyöngyszemei Jancsi a Juliska A legfinomabb falat Egy multinacionális cég afrikai leányvállalatánál egy kanni­báltörzs tagjai felvételre jelentkeztek biztonsági szolgálatba. Sikerült megállapodni a felvételükről, azzal az egy feltétellel, hogy nem nyúlnak egy alkalmazotthoz sem. Két hónap elteltével eltűnik egy takarítónő a cégnél. A gyanú azonnal a kannibálokra terelődik. Összehívják őket és meg­kérdezik a főnököt, hogy ők tették-e. A főnök biztosítja a vállalat vezetőjét, hogy nem ők voltak. A vállalatvezető távozását követően a kannibálfőnök az embereihez fordul. - Melyikőtök volt az? Néma csend. - Még egyszer kérdezem, melyikőtök volt az? A hátsó sorokban egy kéz a magasba emelkedik. Erre a főnök: - Hát ez nem igaz! Miért kellett ezt csinálni? Két hónap alatt megettük a teljes controllingosztályt, a teljes logisztikát, és az összes projektmenedzsert és nem tűnt fel senkinek, neked meg pont egy takarítónőt kellett megenned?! Piroska a farkas A hentes A hentesnek fél órával zárás előtt már csak egy csirkéje maradt, és nagyon meg akar szabadulni tőle. Jön is egy vevő, aki pont egész csirkét kér. A hentes feldobja a mér­legre. - Uram, ez pont 1 kiló 20 deka. - Kicsit nagyobb nincs vé­letlenül? - kérdezi az ürge. Hentes visszafordul, tesz­vesz, majd feldobja ugyanazt a csirkét a mérlegre, mintha egy másik lenne. - 1 kiló 70. Megfelel? - Szuper, elviszem mind a kettőt! Belami villavilága Most aztán boldog lehet, Belami úr, bezárt a bazár - köszöntötte a külváros nyugalmazott szépfiúját Plüss Eta. Mivel egy Időben kellett megküzdenie két korsó sörrel, némi kis kevertnek nevezett körömlakkal, no, meg a könnyeivel is, több információ átadására egyszerűen nem maradt Etusnak ideje. Ezért aztán a Zsibbadt brigádvezető, összes italozója benne ült a nagy tudatlanságban. - Ne csináljanak úgy, mintha nem tudnák, miről beszélek - sértődött meg ekkor Etácska, majd hangos zokogással temette el a Big Brothert és a Való Világot, úgy is, mint a honi kereskedelmi televíziózás magas röptű való­ságshow-it. - Befejezték mind a kettőt? - ámult Ló Elek. ­És mikor történt ez a szörnyűség - viháncolt Elek arcán a kaján vigyor -, mert hogy akkor mo­mentán elfelejtettem felakasztani magam a szomorúságtól. Persze, ami késik, még nem múlik, úgy hogy Etácska, ide gyorsan a nej­lonharisnyáját, hadd tekerjem a nyakam köré. A jelenlévők egy jelentős része harsány ha­hotával jutalmazta Ló Elek szavait. Ám olyan is akadt (a pofonok számából ítélve nem is kevés), aki elfajult, egészen a tettlegességig, s csak azért hagyták abba Elek ütlegelését, mert Minek Dönci kezdett hosszabb monológba. Az apróbb gaz­dasági bűncselekményekből, s egyéb kiderít­hetetlen ügyletekből élő kényszervállalkozó arról beszélt, hogy a valóságshow-k igenis tömeg­igényt elégítettek ki, a bennük szereplők pedig aranyosak voltak, s mindent megtettek azért, hogy elszórakoztassák a nagyérdeműt. - Árulja már el, magának melyik volt a nagyobb szórakozás? Amikor egymás hátát mosták a zuhany alatt, vagy amikor úgy röptették a káromkodásokat, hogy a légtérben uralkodó zavaros állapotok miatt már be kellett riasztani két vadászrepülő századot is? - kérdezősködött ekkor Bovden Béci. Róla persze többen is tudták, személyes haragosa a valóságbiznisznek, mert hogy a felesége hónapokon át költötte a kony­hapénz felét esemesekre. Ugyanis egyáltalán nem volt mindegy számára, hogy Kence, netán Fice hagyja-e el a házat, s mi lesz Majkával, ha kipontozódik Oki. - Azért nehogy már nemzeti tragédiát fab­rikáljunk abból a tényből, hogy pár hónapon át emberkísérleteket tartottak a televíziók - nyug­tatta a kedélyeket Firnájsz úr. Ugyanakkor Zsu­gabubus kijelentette: igenis tragédia mindaz, ami magyar televíziózás címen zajlik, s ha ezt a véleményét nem osztja Firnájsz kolléga, hát ő Is gazdagabb lehet két pofonnal, mintegy erős felindulásból. Mivel a vita már kezdett úgy ellaposodni, mint mocsári teknős az úthenger alatt, Cink Enikő és Plüss Eta indított el egy hárommenetes haj­bakapást, csak derüljön ki végre: Laci volt-e a legszebb fiú az összes bigvilla lakó közül, vagy inkább Elvis? Bika Jenő ezzel szemben arról akart vitát kezdeményezni, mennyire volt szép feneke a lányoknak, s a kamerával felvett lepedőbirkózás miként szolgálta a felnövekvő generáció szexuális felvilágosítását a kukkolás tükrében. - De hát vége, emberek! Végre vége. Nem kéne talán nekünk is másról beszélnünk? - javasolta Sná dig, mint aki hirtelen megvilágosodott, s rádöbbent: a Zsibi törzsközönsége mégsem me­het el szó nélkül ama problematika mellett, miként alakul a kvantummechanika jövője a maghasadás tükrében. - Már pedig addig nem fejezzük be a vitát, amíg Belami ki nem fejti véleményét - ha­ragosodott Smúz apu, abban reménykedve: a külváros vénülő széplegénye majdcsak mond akkora marhaságokat, ami miatt fejét lehet venni. - Elárulom, mert sose volt titok: a való­ságshow-kat én nem kedveltem - indította mondandóját egészen halk szavakkal Belami. ­Ám ránéztem a villát meg brothert váltó mű­sorajánlatokra, s azt mondom: ide nekem még hat Okit és nyolc Majkát. Ugyanis sikerült teljesen önszorgalomból belátnom: inkább ilyen vidám srácok vigyorgását nézném, mint a ki tudja, milyen származású nindzsa 77. részét, mit „Felkoncollak, beledet ontom" címmel vetítenek majd a képünkbe. S ha tudni akarják, ezerszer inkább Anikó a kedvencem, mint azok a hu­ligánok, akik sportmérkőzés ürügyén verik szét élő adásban a stadionokat, vagy azok a káb­szernepperek, akik színes és nagyon széles vásznú filmben magyarázzák el, miért is jobb a szintetikus drog, mint a hagyományos agy­pusztító. Ezért aztán indulok is haza, hogy elindítsam a videót. Merthogy én előrelátó voltam, s felvettem néhány órányi anyagot a valóságshow-kból, jó lesz az még valamire jeligével. Aki brother, velem tart - kiáltotta Belami, s eltűnt, de rögvest. Smúz apu szerint vagy az elmeosztályon, vagy a titokszobában keresse, ki látni szeretné. BÁTYI ZOLTÁN Hófehérke a hét törpe Hol a hajó? Egy Illuzionista egy hajón dolgozott. Minden héten tartott egy bemutatót. Mindig más volt a közönség, így megengedhette, hogy mindig ugyanazt a műsorszámot adja elő. Az egyetlen probléma a kapitány papagája volt. Egy idő után műsor közben bekiabált és elárulta a titkokat: - Aaaaa nézzék, ez egy másik kalap! - Aaaaaaaa nézzék, a virág az asztal alatt van eldugva! - Aaaaa, el van dugva egy kártya a kabátujjában! Az illuzionistát bosszantotta, de nem volt mit tegyen. Egyszeregy baleset miatt a hajó elsüllyedt. Nem maradt életben, csak az Illuzionista meg a papagáj. Néhány napig mindkettő egy deszkán úszkálva, szótlanul, ellenségesen méregették egymást. Végül a papagáj megszólalt: - Oké, feladom! Hol a hajó? Ádám kérdez Mondta Isten: Menj le abba a völgybe! És Ádám megkérdezte: Mi az a völgy? És Isten elmagyarázta neki, hogy mi az a völgy. Aztán Isten azt mondta: Ússz át a folyón! És Ádám megkérdezte: Mi az a folyó? És Isten elmagyarázta neki, hogy mi az a folyó, majd hoz­zátette: Kelj át a hegyen! És Ádám megkérdezte: Mi az a hegy? És Isten elmagyarázta neki, hogy mi az a hegy, majd hoz­zátette: A hegy túloldalán ta­lálsz egy barlangot. És Ádám megkérdezte: Mi az a barlang? És Isten elmagyarázta neki, hogy mi az a barlang, majd hozzátette: A barlangban ta­lálsz egy asszonyt. És Ádám megkérdezte: Mi az az asszony? És Isten elmagyarázta neki, hogy mi az asszony, majd hoz­zátette: Azt akarom, hogy sza­porodjatok! Mire Ádám megkérdezte: Hogyan kell szaporodni? Isten ezt is elmagyarázta ne­ki, majd Ádám elindult. Le a völgybe, át a folyón, át a he­gyen, be a barlangba, ott meg­találta az asszonyt. És kb. öt perc műlva visz­szajött. Isten mérgesen kérdezte: Most meg mi van? Mire Ádám: Mi az a fejfá­jás? Gyónás Az ember elmegy gyónni: - Atyám, nagy az én vétkem. Házas vagyok, mégis lefeküd­tem hét nővel egyszerre. - Akkor most fogj hét kiló citromot, facsard ki és idd meg a levüket! - És ez feloldoz? - Nem, de eltünteti azt az elégedett mosolyt a pofádról. Az ír, az olasz meg a lengyel Egy ír, egy olasz és egy lengyel ülnek a bárban valahol New Yorkban. Állati jól érzik ma­gukat és egyetértenek, hogy ez egy nagyon frankó bár. Az ír azt mondja: - Ja, ez egy tényleg frankó bár, de ahol én születtem, Dublinban van egy ennél sok­kal jobb. MacDougal a bár ne­ve, és ha ott rendelsz egy piát, aztán még egyet, akkor Mac­Dougal személyesen kihoz egyet ingyen. A többiek egyetértenek, hogy az tényleg egy jó hely lehet. Utána az olasz kezdi mondani: - Viszont ahol én születtem, Parmában, ott van egy annál is jobb kocsma: a Vinny kocs­mája. Ott, ha iszol egy piát, Vinny hoz egyet ingyen. Veszel még egyet, Vinny hozza a kö­vetkezőt ingyen. A többiek egyetértenek, hogy az tényleg egy jó hely lehet. Végül a lengyel jut szó­hoz: - Azt gondoljátok, hogy an­nál jobb hely nincs? Ahonnan én származom, ott van egy hely, úgy hívják, Warshowski. Na, ott ha bemész, akkor rög­tön fizetnek neked egy piát. Aztán ha megittad, akkor még egyet. Utána fizetnek egy har­madikat is, majd hátravisznek egy kis szobába, ahol egy na­gyot szeretkezhetsz. - Ezt már nevezem! - mond­ja a másik kettő. - Az tényleg egy fantasztikus jó hely lehet. - De mondd csak - kérdi az ír -, ez valóban megtörtént így veled? Mire a lengyel: - Velem nem, de a húgom­mal igen. Középkori jacuzzi

Next

/
Oldalképek
Tartalom