Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-11 / 134. szám

SZERDA, 2003. JÚNIUS 11. • AKTUÁLIS" 7 Szeged, az áruáteiesztő központ az EU-határ mentén Trianonra emlékeztet a mostani útkeresés Szeged gazdaságának Trianon utáni útkeresése sokban hasonlít a közelmúlthoz, a rendszerváltást követő évek leépüléséhez. Jelenkori történelmünk újabb, Nyugat-Európából kiinduló, de a régiót immáron kedvezően érintő hatása 2004-ben várható jósolja meg egy disszertáció. Szeged logisztikai szerepvállalásáról írt PhD értekezést és védte is meg azt nemrégiben Trásei Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem gazdasági és műszaki főigazgatója, a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei szervezetének elnöke. Aktuálisabb témát nem is találhatott volna egy közgazdász, hiszen a dolgozat nyilvános vitáját csaknem egy időben tartották azzal az eseménnyel, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök az E75-ös főút melletti 45 hektárnyi korábbi állami területet a városnak juttatta logisztikai központ építésére. Pedig amikor Tráser Ferenc két évvel ezelőtt, Mészáros Rezső akadémikus témavezetésével kutatómunkába fogott, még ezeket az eseményeket nem sejthette előre. A 19 éve a szegedi egyetemen közgazdászokat oktató szakembert akkor az inspirálta a PhD fokozat megszerzésében, hogy a tanár ne maradjon le volt tanítványai mögött egy lépéssel sem. A kutatómunka során bukkant szoros összefüggésekre a napi történésekkel. Az a furcsa helyzet állt elő - elemezte a múltat Tráser hogy a trianoni döntések utáni és az Európai Unió előtti Szeged helyzete gazdasági megközelítésben szinte egyforma. Trianon előtt olyan optimális, az aranykort idéző térszerkezeti egyensúly alakult ki a város körül, hogy a feldolgozóipar alapanyagbázisa arányos volt annak kibocsátásával a kender-, a hús- és a paprikaiparban. Ez drasztikusan megváltozott Trianon után, a szegedi ipar vákuumba került, egy hatalmas beszállítói körtől elszakadt. Az 1990-es évekig háborúkon, a szocializmus időszakán átívelve alakult ki megint egy olyan egyensúly és fogyasztói kör Szeged vonzáskörzetében, amely maga alá rendezte a szállítókat. Ezt a folyamatot állította meg a rendszerváltás, s míg Trianon előtt a beszállítói, most a vevői oldal „lett megcsonkítva" azzal, hogy a gyárak bezárásával emberek tízezrei veszítették el a munkahelyüket. Tíz évvel ezelőtt tehát ugyanazt éltük át, mint őseink Trianon után. A hatás is kísértetiesen megegyező: vergődik a szegedi feldolgozóipar, a kender-, a hús-, a gabonaágazat pedig - a tejet leszámítva - befucscsolt. Hetven évvel ezelőtt, a második világháborút megelőzően futott fel újra az ipari termelés, és most az a kérdés, hogy a „második Trianon" után mikor következhet be az újabb fellendülés. Hogy Szeged ne fogyasztó, hanem előállított értékben nettó kibocsátó legyen. Ma az látszik, hogy mivel átvonult felettünk a tőke, átnyúltak felettünk a nyugat-európai cégek, abban már nem gondolkodhatunk, mint 1920-ban. Csak a komparatív előnyeinkre építhetünk, amelyek a logisztikában testesülnek meg: egy áruelosztó, továbbfeldolgozó feladatkörben, mivel a híres szegedi feldolgozóipar tőke hiányában leépült. Eközben a nagy szolgáltató cégek is elmentek Szegedről, máshová helyezték székhelyüket. Tehát csak rá kell néznünk a térképre - mondja Tráser Ferenc -, hogy leolvassuk róla: nincs más esélyünk, mint kihasználni azt a logisztikai helyzetet a leendő EU-határ mentén, hogy itt nemcsak egy áteresztő, hanem egy árut átcsoportosító, elosztó, továbbfeldolgozó központ jöhessen létre. Mindannyiunk érdekében. FEKETE KLÁRA Tráser Ferenc Fotó: Miskolczi Róbert A kamukamerától a filléres matricáig Védtelen tárgyak mustrája Az ország különböző pontjain az elmúlt hetekben, hónapokban számos, jelentős értékű műtárgyat loptak el. Egy vagyonvédelmi szakértővel együtt megnéztük, hogy a szegedi múzeumban biztonságban vannak-e a műkincsek. Közben bekukkantottunk kisebb boltokba és egy pénzintézetbe is. Tapasztalataink - egy-két kivételtől eltekintve - lehangolóak. Ballagásra szánt ajándék után érdeklődtem Szeged egyik kicsinyke, aranytárgyakat árusító boltjában. Rendkívül udvarias eladó fogadott, a kínálatra sem lehetett panasz de - mint Németh Ferenc, a Csongrád Megyei Vagyonvédelmi Kamara elnöke megjegyezte - a választéknál csupán a boltos szerencséje volt nagyobb. - Ha most egy fegyvernek látszó tárggyal arra kényszerítjük, adja át a gyűrűket, láncokat, kitűzőket és medálokat, semmi esélye nincs a védekezésre. A boltot mindössze egy „kamukamera" védte, riasztót sehol sem láttam, biztonsági ajtóra sem áldozott a tulajdonos. A legnagyobb probléma pedig az, hogy egyedül tartózkodott az üzletben - összegezte a hiányosságokat az elnök szegedi sétánk első állomásán. Lehangoló a helyzet - Többéves tapasztalat mondatja velem, hogy a helyzet nagyon lehangoló. Szegeden, de igaz ez Csongrád megye más városaira, községeire is, rosszul védettek a boltok, a tulajdonosok csak a legvégső esetben fogalmazhatok így, ha marad rá pénz - költenek értékeik védelmére. Egy-egy hevederzárat még beszereltetnek, riasztóra már sokkal kevesebben áldoznak, olyan berendezés pedig, amelyik a rendőrségen, vagy valamelyik védelmi szolgálatnál is jelezne, ha támadás éri a A múzeumokban sem tudják minden lépését követni valamennyi látogatónak. Felvételünk illusztráció. Fotó: Schmidt Andrea boltot, nagyon kevés akad összegezte tapasztalatait Németh Ferenc. Az egyik bankban, az OTP Takaréktár utcai épületében már sokkal jobb a helyzet: - Már a belépéskor kamera követi az ügyfél minden lépését, bekamerázva az összes pult, komoly riasztórendszert szereltettek be, s a biztonsági őrök is figyelik a hozzájuk érkezőket. Látja, minket máris „kiszúrtak", mint gyanúsan figyelgető alakokat - biccentett a bennünket méregető egyenruhások felé szakértőnk. Rácsok az ablakon Hasonlóan jó tapasztalatokat szereztünk az igazságügyi palotában is. Három éber őr a beléptető rendszer mellett, fémkereső detektor, csomagellenőrző röntgen. A rosszban sántikáló ügyfél eleve esélytelen - jegyezte meg Németh Ferenc. A biztonsági szakértő a nagypostára érve már nem volt ennyire elégedett. - Az épület védelme (vastag rácsok az ablakon) kifogástalan, mint ahogy a technikai védelemre (kamerák, riasztók) is áldoztak. Ám biztonsági őr sehol sincs az ügyféltérben, pedig ha valahol, hát a postán hullámzó tömegben igencsak felbátorodhatnak a zsebtolvajok, s egy-egy esetleges szóváltáskor is nagyon jól jönne, ha az úgynevezett élő erőt is bevethetnék a biztonságért felelősek. A tárló sem biztonságos Németh Ferenc a Móra Ferenc Múzeumban szerezte a legkedvezőtlenebb tapasztalatokat. Rendkívül kedves, készséges teremőr nők fogadtak, de minden szoba valamennyi sarkát ők sem láthatják. Bőven lett volna arra lehetőségünk, hogy néhány kisebb méretű, értékes műtárgyakat zsebeinkbe, táskáinkba rejtsünk. - A tárlók mögött kiállított tárgyak védelme sem megoldott, az üveg kimozdításával innen bármit elemelhetne egy-két szemfülesebb tolvaj. Mint ahogy ezektől a kedves néniktől sem várható el, hogy birokra kelljenek egy zsákmányával menekülő tolvajjal - kommentálta a látottakat Németh Ferenc. - Sokan még mindig azt hiszik, hogy egy-egy intézmény, bolt vagyonvédelme horribilis összeget emészt föl, ezért inkább meg sem keresik a vagyonvédelmi szakembereket, arra kérve, készítsenek kockázati tervet. Az biztos, hogy mondjuk a múzeum tökéletes őrzésvédelme nem olcsó mulatság, de például egy-egy kisboltnál már az is elriaszthatja a rablókat, ha húsz forintért nyomtatott matricát lát az ajtón: Ez az üzlet riasztóberendezéssel felszerelt! Elárulom: a szegedi boltok többségéről még ez a papírdarab is hiányzik. Kérdem én, nagyon meg kell lepődünk, amikor azt halljuk, hogy könnyű zsákmány reményében símaszkkal a fején kopogtat a bevételért a rabló? - köszönt el sétánk végén Németh Ferenc. BÁTYI ZOLTÁN Nemzetközi vitafórum: történelmek az irodalomban Germanisták a Grand Caféban A göttingeni, a lengyelországi toruni és a szegedi egyetem germanistái évente rendeznek konferenciákat a kortárs irodalom témáiból. Az idén a Szegedi Tudományegyetem Bernáth Árpád professzor vezette Germán Filológiai Intézete látja vendégül a német és lengyel oktatókat és kutatókat. A trilaterális vitafórum - amelynek helyszíne a szegedi Grand Café - témája: történelem, történelmek az irodalomban. A német nyelvű előadások, vitafórumok tegnap délután kezdődtek: Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényéről volt szeminárium, Fried István professzor pedig Márai életművéről tartott előadást. Ma délelőtt 10 órától Günter Grass-novella, továbbá Kertész Imre Sorstalansága és Gályanapló című műve lesz a téma. Bruno Schulz Tavasz, valamint Darvasi László A veinhageni rózsabokrok című elbeszéléséről lesz szeminárium csütörtökön. A trilaterális germanisztikai fórum Darvasi német nyelvű szerzői estjével zárul csütörtökön este 7 órakor. Az író fölolvas A lojangi kutyavadászok című novelláskötetéből, amelyet nemrég adott ki német nyelven a Suhrkamp kiadó. S. E. Kevés az allergológus, sok az allergiás A rossz kezelés súlyosabb állapothoz vezethet Hazánkban évről évre emelkedik az allergiások száma, ugyanakkor kevés a kezelésben jártas szakember. Az allergológiai az orvoslás külön területe, egy már meglevő szakvizsgára épülő végzettség szükséges alapos ismeretéhez magyarázza a Szegedi Tudományegyetem bőrgyógyászati és allergológiai klinikájának docense, Bata Zsuzsanna, az allergológia ambulancia vezetője. Az országos statisztikák szerint hazánkban 182 aktív allergológus tevékenykedik. Elsősorban bőrgyógyászok, fül-orr-gégészek, tüdőgyógyászok, belgyógyászok teszik le az immunológiai - allergológiai szakvizsgát. Mivel az allergiás reakció igen gyakran bőrtünetekkel jelentkezik, ezért is jellemző, hogy bőrgyógyászok képezik tovább magukat allergológussá. A szakambulancián A szegedi bőrklinikán több ilyen szakképesítésű szakorvos dolgozik, s az 1983 óta működő szakambulancia tulajdonképpen a legkomplikáltabb esetek kivizsgálására és kezelésére lenne hivatott. Ám pontosan azért, mert igen kevés a képzett allergológus, s egyre több az allergiában szenvedő beteg, a klinika sem teheti meg, hogy csak a súlyos tünetekkel küszködő allergiásokat látja el. A bőrgyógyászati klinika ambulanciáján jelentkezők döntő része parlagfű allergiás, vannak szép számban gyógyszerérzékenyek, és itt kezelik a legsúlyosabb tüneteket produkáló méhdarázs-allergiásokat is, akiknél megelőzést szolgáló gyógyszeres terápiát alkalmaznak. A kivizsgálások többnyire időigényesek - mondja Bata tanárnő -, mert az esetek nagy részében hosszú időbe telik, amíg kiderítjük, az illető mire is allergiás. A betegség kiváltó okának megtalálása sokszor több hetes kutatómunka eredménye. Klinikák és Deszk A bőrklinika mellett a fül-orr-gégészeti klinikán van allergológiai szakrendelés, és kiváló a gyermekallergológiai szakellátás, amely több helyen: a gyermekklinikán és a gyermekkórházban, valamint a gyermek-bőrgyógyászati gondozóban történik. Az allergiás asztmában szenvedőket a szegedi tüdőgondozóban és az egyetem deszki tüdőgyógyászati tanszékén kezelik. A legtöbb helyen, főleg kis városokban, falvakban hiányzik az allergológus szakember, ami a jelenlegi betegszám mellett különösen nagy veszélyeket rejt, hiszen a kellő szakmai ismeretek hiányában rosszul kivizsgált és szakszerűtlenül kezelt beteg állapota súlyosbodik, s például egy fiatal korban jelentkező, rosszul kezelt allergiás orrnyálkahártya-gyulladás az évek alatt könynyen asztmává alakulhat. Ugyanakkor a gyermekkorban jelentkező allergia szakszerű kezelés mellett féken tartható, s nem hatalmasodik ela későbbiekben. Az allergiások száma évről évre nő. Bata doktornő tapasztalata, hogy a fiatalok egyre nagyobb aránya szenved különböző allergiás betegségekben, legtöbbjük pollenallergiában. A pollenek közül a parlagfű szedi a legtöbb áldozatot. A júliustól augusztusig tomboló parlagfűszezonban tömegeinek az allergológiai ambulanciákon a segítségre váró betegek. Harc a parlagfűvel Évek óta nem történik átütő erejű intézkedés annak érdekében, hogy megtisztítsák az országot a mérhetetlenül sok parlagfűtől kesereg a doktornő. Szigorú büntetésekkel kellene arra kényszeríteni az elgazosodott telkek, területek tulajdonosait, hogy irtsák a gyomnövényt, mert úgy tűnik, az emberek zöme másképpen nem vezethető rá arra, hogy megbetegíti önmagát és embertársait. KALOCSAI KATALIN Fogyatékosok internetes magazinja Már magyar nyelven is elérhetők azok az információk, amelyek a fogyatékossággal élő emberek európai évével kapcsolatosak. MUNKATÁRSUNKTÓL Megkezdte működését az az internetes magazin, amely a hazai sérültek számára nyújt segítséget a www.eypd2003.hu és a www.fogyatekosokeve.hu internetcímen. A fogyatékos emberek itthoni mozgalmának sokáig hiányzott egy olyan honlap, amely az év eseményeiről tudósít, eddig ugyanis magyar nyelven csak szétszórtan jelentek meg információk - tájékoztatta lapunkat Horváth László, az internetes oldal alapítója, aki szerint csak akkor lehet hatékony a hazai fogyatékosügy, ha az érintettek közösen tesznek sorsuk jobbra fordulásáért. Ennek megfelelően a magazin oldalain bárki lehetőséget kap arra, hogy megszervezze saját kampányát, értesítse az olvasókat a lakókörnyezetében szervezett eseményekről, vagy épp írásával járuljon hozzá a társadalom tudatformálásához. A honlap megismertet a fogyatékossággal élő emberek európai éve rendezvénysorozat céljaival, a kezdeményezés részleteivel, olvashatók az évvel kapcsolatos hírek, fordítások, az érdeklődők előre tájékozódhatnak a hazai események helyéről, időpontjáról.