Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-11 / 134. szám

SZERDA, 2003. JÚNIUS 11. •AKTUÁLIS« 3 Megutalt honlapunk! www.ttunaprotit.hu INGATLANBEFEKTETÉSI ÉS HASZNOSÍTÓ SZÓVETKEZET TÁJÉKOZTATÓJA AJÁNLATUNK TAGJAINK RÉSZÉRE 50 000 Ft minimum iwfufctotéttöi • hozam, 1 Hon*9*t htfmiéi —«én-. 14%. 2 hóntpoi fwtamldó wtém 18% Futamidő 50000.1499 999 Ft-ig 03% 1500 000-2990 999 Ft4g smh Részletes • BVOAVmé* WA, Aáfc^czJ át 3 000 000 Ft-tól MHIClúéM, DéM máén tér. 9023, «Mter «, ta atf Irodáinkban! Pf «ZJ 9-149 ©Y4 jH-P: 9*17, SZi H4 " 0*17, SZ: 0*149 8Sf 3530, Mindszent tér 1 .;H-F: 0*17, SZ: 9-149 Müü^.9400. Szinhéz u. 1.0-17, SZs 0-149 B

16720, Arany János u. 7 ;H-P: 9-17, SZs 9-149 • 0OOO, Károly János u. 1. ...;H-P: 9-17, SZ: • 9> ~ 9700, Rákóczi Ferenc u. 1.;M-F: 0-17. SZ: 0-129 FMfílt ínfn Hiinnnrntlt ttn | 96 46 90 82 22, 94í 500 348 aüssKtssai 4136720 537 152 61S 509 509 632 S24 S40 85S 850 507 463 A Kontavill segíthet az uniós felkészülésben Jó helyre került a minőségi díj Próbaüzemben van Magyarország - mondta Pongorné Csákvári Mariann, a szaktárca helyettes államtitkára hazánk uniós csatlakozásával kapcsolatban. A francia tulajdonú szentesi Legrand Kontavill Rt. segíthet a felkészülésben. Nemcsak a szakmára koncentrál a szentesi Legrand Kontavill Rt., de a privatizációt megelőzően a gyár jogelődjére sem volt jellemző a szűklátókörűség, hiszen például a Méréstechnikai, Automatizálási és Informatikai Tudományos Egyesület helyi szervezete 28 éves. Horváth István vezérigazgató említette ezt a csoport kedden tartott közgyűlésén, amelyen részt vett a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára is. Pongorné Csákvári Mariann az elnöke annak a bizottságnak, amely döntött a nemzeti minőségi díjak odaítéléséről. Mint arról beszámoltunk lapunkban, ezt az elismerést kapta a közelmúltban a Kontavill gárdája. A helyettes államtitkár miután végigjárta most a gyárat, bevallotta: látatlanban hozták a határozatot arról, hogy a szentesi cég teljesítményét az emiitett rangos díjjal jutalmazzák. A magyar ipar helyzete az európai uniós csatlakozás kapujában című előadásában arról beszélt Pongorné Csákvári Mariann: nagy utat tettünk meg a rendszerváltozás óta, hiszen addig az állami tulajdonban lévő cégek a tervgazdaság keretei között működtek. A privatizáció következményeként átalakult az ipar szerkezete. Sok cég tönkrement, a többiek pedig küzdenek a fennmaradásukért. Jelenleg közel egymillió vállalkozás működik, ezeknek csak az egy százaléka tartozik a nagyvállalatok csoportjába. Az e kategóriába sorolható üzemek jelentős részén sokat segített a külföldi tőke. Elhangzott továbbá: hazánk exportjának nyolcvan százalékát a Kontavillhez hasonló cégek teszik ki. A gazdaság fejlődése szempontjából nem nevezte szerencsésnek a helyettes államtitkár az előző egy-két évet, még akkor sem, ha Magyarországon a növekedés üteme meghaladja az uniós átlagot. A kormány feladata: olyan feltételek megteremtése a külföldi tőkének, hogy vonzó legyen hazánkban befektetni. Az integráció kapcsán elhangzott, hogy a nagy cégek közül soknak az EU valamely tagországában van a központja. Ilyen a francia tulajdonú Legrand Kontavill is, amely segítheti a hazai üzemeket a felkészülésben. Annál is inkább - magyarázta Pongorné -, mivel ismerik az unió törvényeit, és megoszthatják ebbéli tapasztalataikat másokkal. Jövő májusig „próbaüzemben van Magyarország", vagyis már kifejthetik a képviselők a véleményüket az EU különböző bizottságaiban. A kormány azonban akkor jár el helyesen, ha a vállalati szférával együttműködve keresi a helyes választ az aktuális kérdésekre. A sikeres integráció kulcsának nevezte a helyettes államtitkár a minőségi szemléletet és az innovációt. BALÁZSI IRÉN A kormány bekeményített az M5-össel kapcsolatban Hiába akarja az AKA Városkapu. Még nem látszik a sztráda. Fotó: Miskolczi Róbert Folytatás az 1. oldalról Az EBRD május végén tárgyalt volna az autópálya-építő és -üzemeltető társaságnak nyújtandó 260 millió eurós refinanszírozási hitelről, de - mint ahogy arról Kovács Ferenc tájékoztatott -, a döntést későbbre halasztották. A magyar kormány támogatását az 1994-ben aláírt koncessziós szerződés írja elő az AKA Rt. számára. A nemzetközi fejlesztési bank még az előző kormány idején javasolta, hogy a korábbi hitelek kamatterheinek csökkentésére egy kedvezőbb refinanszírozási hitelt adna, és újabb friss tőkét biztosítana a továbbépítéshez. Az EBRD igazgatósága elé május végén viszont olyan javaslat került, amelyben nem volt kötelezettségvállalás. Végül nem is bocsátották szavazásra az előterjesztést. Az AKA kötelezettségvállalás nélküli hitelfelvétele miatt senki sem bízott abban, hogy az felépíti a sztráda hiányzó szakaszát. A cégnek ugyanis csak 2003 végéig van opciós joga az M5-ös továbbépítésére. Ezt követően pedig az AKA továbbra is szedné az európai viszonylatban páratlanul magas autópályadíjat, sőt emellett megkapná a magyar államtól a minden évben esedékes fenntartási támogatást (ami tavaly 4 milliárd forintra rúgott). Kovács Ferenc a jövőt illetően annyit árult el, 2003-at követően az AKA-val építenék a sztrádát, de nem minden áron, ez a feltételektől függ. Kormányzati körökben nyílt titokként kezelik, hogy szó van arról: a magyar állam előbb-utóbb mintegy 100 milliárd forintos áron - megvehetné az M5-ÖS autópálya Budapest-Kiskunfélegyháza között üzemelő szakaszát. Szerettük volna, ha értesüléseinkre reagál az AKA, ám Garai Valéria sajtószóvivőtől azt a választ kaptuk: a társaság vezetése nem kívánja kommentálni az információkat és nincs is hozzáfűznivalója. Botka László országgyű, lési képviselő, Szeged polgármestere kérdéseinkre válaszolva elmondta: megnyugodott, hogy a kormány nem adott támogatást az AKA Rt. hitelfelvételéhez, a sztrádaépítő cég feltételeivel. Ebből a politikus szerint az látszik, a kormány eltökélt az M5-ös továbbépítésének szándékában, és a tárgyalások folyamán szeretne megegyezni úgy a beruházásról, mint az útdíjakról. Rákos Tibor, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője, a szegedi Fidesz szervezet elnöke ellenben úgy látja, egy illúzióval megint szegényebbek lettünk. A kormányzat eddig mindvégig azt sugallta, hogy közel a megegyezés, 2006-ra Szegedre ér az autópálya. A friss információk azonban azt sejtetik, az M5-ös sztráda - amelyre a térségnek égető szüksége van megint beláthatatlan messzeségbe került. FEKETE KLÁRA Előre hozott aratás az aszály miatt Szívszorító a nagy szárazság Diákparlament Alakuló közgyűlését tartotta tegnap a szegedi diákönkormányzat a városháza dísztermében. A testületben a város több mint hetven általános és középiskolája képviselteti magát. A diákpolgármestert és a két diák-alpolgármestert - egy közép- és egy általános iskolait - szeptemberben választják meg. Szegeden nem új keletű a diákparlament, hiszen 1997-1998-ban már működött egy hasonló szervezet. Az alakuló közgyűlésen Botka László polgármester kiemelte: a város önkormányzata fontosnak tartja a diákok érdekképviseletét és a közösségi tevékenység kereteinek megszervezését. A diákönkormányzat fontos és hangsúlyos alappillérét jelenti majd a szegedi ifjúsági kerekasztalnak. Pályahitel BÁTYI ZOLTÁN Ha nincs hitel, nem lesz autópálya sem. És ha lenne hitel? A pályaépítésre akkor sem vállalnak garanciát. Mármint az AKA Rt. tulajdonosai, akik az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) reméltek 260 millió eurót, ám a dolgok jelen állása szerint ezt a pénzt nem kapják meg. Mondom: a dolgok jelen állása szerint. Ám az M5-ös autópálya esetében mindössze annyi biztos, hogy minden bizonytalan. Ha valaki nem tudná, ez az a sztráda', ami talán már húsz éve épül, ám nem csupán arról híres, hogy a Kiskunfélegyházától a magyar-szerb országhatárig tartó szakasza még mindig nem készült el, hanem arról is, hogy Európa egyik legdrágább autópályája. S ha az unikumból még ennyi is kevés lenne, tegyük hozzá: olyan koncessziós szerződést is sikerült építésére, üzemeltetésére megkötni, ami alapján a magáncég évente milliárdokat vesz fel a magyarállamtól fenntartási támogatás címén. Tavaly éppenséggel négymilliárddal könnyítette meg az államkincstárat az AKA Rt. Miközben magát az utat, aki csak teheti, elkerüli, mert semmi kedve ezreket kifizetni egy-egy alkalommal pályadíjként, miközben az ország többi autópályáján a jóval kisebb anyagi áldozatot követelő matricás rendszer előnyeit élvezhetik az autósok. És most itt ez a hitelügy. A kérdés csak az. örüljünk vagy bánkódjunk amiatt, hogy pénz hiányában az AKA Rt. nem tudja folytatni a pályaépítést. Sokan látják úgy: a hírben több pozitívum rejtezik, mint negatívum. Ugyanis ha az AKA Rt. 2003. december 31-ig nem kezdi meg az új pályaszakasz munkálatait, elveszíti koncessziós jogát, s akkor már állami beruházásként folytatódhat a betonozás. S mint azt Medgyessy Péter miniszterelnök ígérte, 2006 végéig eléri az aszfaltcsík Csongrád megye székhelyét. Az állami pálya pedig matricás, vagyis nekünk, dél-alföldi autósoknak olcsóbb lesz. Hogy addig még sok víz lefolyhat a Tiszán ? Hadd folyjon, hiszen az a dolga. Csak forintokat ne folyassunk el feleslegesen. Bízzunk saját államunkban, ami gondos gazdája lesz hőn áhított autópályánknak. S reménykedjünk, hogy eme csalafinta koncessziós szerződésről nem derül ki, rejtezik benne olyan záradék, ami kimondja: márpedig az M5-ös nem épülhet fel soha. Medárd sem hozott esőt, marad a forró szárazság. Fotó: Gyenes Kálmán Májusban mindössze huszonnégy milliméternyi csapadék esett Csongrád megyében. Az aszály miatt az árpa aratását már a jövő héten elkezdik. Mintegy 50 milliméternyi csapadék, s egy jó áztató eső hiányzik a földeknek. Ez a menynyiség sem lenne azonban elegendő ahhoz, hogy a talaj alsó rétegeibe is jusson a csapadékból, de még mentené, ami menthető. Megint az aszály az úr, s ezzel - a múlt év hasonlóan száraz nyarát követően - nem mondunk újat senkinek. Pedig az év nem indult rosszul, a vastag hótakaró lassan olvadt, megfelelő mennyiségű csapadék szivárgott a termőföldbe. Ezt követően azonban márciusban mindössze 5, áprilisban 17, májusban pedig csak 24 milliméternyi eső esett Csongrád megyében. A sokéves átlaghoz, a 210 milliméternyi csapadékhoz képest ugyan nem hiányzik sok, 50 milliméterrel esett kevesebb, de annak eloszlása volt kedvezőtlen: a legmeghatározóbb tavaszi hónapokban mérték szűkmarkúan az égiek az áldást. Ezt a helyzetet pedig csak rontani tudta az immáron több mint egy hete tartó rendkívüli kánikula. Cserjési Lajos, az FVM Csongrád megyei hivatalának osztályvezetője elmondta: az árpa aratását - éppen a korán jött nyár miatt - már a jövő héten elkezdik. Nincs mire várni, ugyanis a növények kiszáradtak, ezt követően csak a termés minősége romlana tovább. Az árpát különben már a fagy is pusztította, emiatt gyenge termésre, hektáronként 2,5 tonnára lehet számítani. A búzatáblák ugyan szemre szép zöldek, de a szárazság és a nagy meleg miatt a növény kicsi maradt, a kalász nem „bokrosodott", a szemek pedig nem tudtak kifejlődni. A becslések szerint gyenge termésre van kilátás idén, a jobb évek 4,5 tonnás átlaga helyett örülhetünk, ha hektáronként 3,3-3,4 tonna kenyérgabona terem meg a földeken. A kukorica- és napraforgótáblák is várják az esőt, noha ezeken a földeken még nem látni az aszály okozta pusztulás nyomait. De ha az elkövetkező hetekben nem várható nagyobb mennyiségű csapadék, kukoricából és napraforgóból is katasztrofálisan alacsony termésátlagokra lehet számitani. F. K.