Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-06 / 104. szám

EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN Mellékletünket a LRICHTER GEDEON RTJ támogatja GYOGY-IR SZERKESZTI: DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS, LÉVAY GIZELLA • 2003. MÁJUS 6. MEGFORDULT A TREND: MAGYARORSZÁGON A SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÉLETTARTAM NŐ Aki továbbtanul - tovább élhet Végre megfordult a trend, a magyar népesség születéskor várható élettartama növekszik, nem pedig csökken. Az elmúlt nyolc év alatt a felmérések szerint 3,3 évvel nőtt az átlagéletkor, 69 évről 72,3 esztendőre - szemben az előző évtizedekkel, amikor az élettartam folyamatosan rövidült. A szakértő szerint a hoszú élet egyik titka: a tanulás. - Piacgazdaságban élünk, az emberek rájöttek, hogy az egészség piacosítható érték, lobban vigyáznak egészsé­gükre, az élettartam-növeke­dés ennek is köszönhető ­mondja dr. Benkő Zsuzsanna szociológus, az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar alkalmazott egészségtu­dományi tanszékének veze­tője. Hangsúlyozza: az emlí­tett 3,3 év átlagszám, ezen belül nagy eltérések tapasz­talhatók különböző társadal­mi csoportok szerint. Lás­sunk erre példákat! A nők várható élettartama tovább­ra is 8 évvel több, mint a fér­fiaké, ez jórészt életmódbeli okokra vezethető vissza: a nők közt kevesebb a dohá­nyos, az alkoholista, általá­ban a nők jobban vigyáznak magukra. Hogy a jelentős élettartam-különbözetet va­lóban életmódbeli tényezők okozhatják elsődlegesen, Munkamegosztás Nagyon jó, ha növekszik az átlagéletkor, de arra is figyelni kell: mi lesz azokkal, akik a magas kort megérik. Az egyesült államokbeli középosztályba tartozó idősek, mint ismeretes, hetvenévesen még Bahamákra mennek, egészségük is van hozzá, s pénzük is. Magyarországon az ilyen korú emberek már tartósan egészségügyi ellátásra szorulnak, ezt megelőzően pedig sokuk évtizedeken át nem hasznosíthatta munkaképességét, mert a munkahelyek legtöbbje a fiatalokat keresi - holott vannak ismeretek, melyekre csak az életkor előrehaladtával lehet szert tenni. Dr. Benkö Zsuzsanna Angliában tapasztalta: egy település megszervezte, hogy amíg a fiatalok átképzésen vesznek részt, az idősek vigyáznak a gyerekekre, és ellátják a szülők távollétében elvégzendő teendőket. Ma is hasznosítható az életkor szerinti munkamegosztás. mutatja: Ukrajnában példá­ul, ahol még a magyarorszá­ginál is rosszabbak az össz­társadalmi dohányzás- és al­koholizmusmutatók, 10-12 esztendő a különbség a nők javára, míg nyugaton, ahol nem divat az önpusztítás, csak 3-4 év. Az életesélyek településtípu­sok szerint is változnak. Vá­rosokban nagyobb mértékben nőtt a születéskor várható élettartam, mint kistelepülé­seken: jobb az egészségügyi ellátottság, több az egészség­megőrzésre késztető motivá­ció. A sokszor emlegetett, fa­lusi „egészséges élet" össze­tevői, a „jó levegő, csend, nyu­galom" közül mára sokszor mindössze az első kettő ma­radt, vagy még az sem, ha illegális szemétlerakóhely ke­letkezett a környéken, s fű­részüzem működik a szom­szédban. A kistelepüléseken kevés a munkahely, a mun­kanélküliség pedig nagymér­tékben egészségrontó ténye­ző. A magasan képzett fiatalok városba költöznek, ilyen úton is romlik a kistelepülések sta­tisztikája. S már el is érkeztünk egy jelentős tényezőhöz, amely dr. Benkő Zsuzsanna szerint nagymértékben hoz­zájárulhat az átlagéletkor-nö­vekedéshez: ez a képzettség, illetve a további, folyamatos tanulás. Magyarországon a rendszerváltozás óta óriási mértékben megnőtt a felső­oktatási képzésben, a külön­A nők a férfiakhoz képest jobban vigyáznak magukra, így tovább élnek. ILLUSZTRÁCIÓ: TÉSIK ATTILA féle át- és továbbképzésekben részt vevők száma. „Aki tanul, akár felnőttként, munka mel­lett, gyermekeket ellátva is, az erősen motivált, a motiváltság pedig megtöbbszörözi az egészségmegőrzés, az egész­séges életmódra való törekvés igényét" - hívja föl a figyelmet a tanszékvezető; általában, akinek hosszú távú célja van, igyekszik csökkenteni a napi egészségrombolást. Az ala­csony képzettség úgy is ösz­szefügg az alacsonyabb, vár­ható élettartammal, hogy pél­dául, aki megbetegszik, nem fordul orvoshoz, mert félti a munkahelyét - s amikor már táppénzre megy, annyira le­romlott az állapota, hogy nem tud visszajönni. A várható élettartam a jö­vedelemmel is összefügg: egy jól kereső ember például meg tudja fizetni a költséges sport­tevékenységeket. Ugyanakkor - mutat rá a szociológus ­számtalan olcsó mozgásforma is létezik; ahhoz, hogy valaki naponta háromszor körbefus­sa a háztömböt, nem kell extra jövedelem. Ez arra mutat: az egészséges életmód nem csu­pán pénzkérdés, hanem an­nak kérdése is, hogy az ember alkalmazza-e az ezzel kapcso­latos ismereteket. Sokan jól tudják, hogy a sok zsiradék-, vöröshús-, kevés zöldség-gyü­mölcs fogyasztás, illetve az egész napi nem evés után tör­ténő, esti bevacsorázás káros ­mégsem hagynak föl vele, pe­dig anyagi helyzetük lehetővé tenné a változtatást. Úgy lát­szik - visszatérve a tanulás témára -, nemcsak tanulni keli, hanem alkalmazni is a megtanultakat. F.CS. A DEPRESSZIÓ EGYIK OKA: FELELEM AZ UTOLSÓ PERCTOL A tudatos átélés emeli az eltöltött idő minőségét A kedvese karjaiban pihenő lány szeretné, ha ez az érzés örökké tartana. ILLUSZTRÁCIÓ: SCHMIDT ANDREA Arra gondolni, hogy hamarosan elmúlik, eltelik az az idő, ami halálunkig hát­ravan, hátborzongató. Kifejezetten kel­lemetlen ezzel szembesülni, könnyű de­presszióba zuhanni. Sokan úgy vélik, az idő egy vonal, melynek vége van. A vi­lághírű fizikus, Einstein elmélete szerint az idő relatív, valójában nem létező fo­galom. Az idő témájában kedvvel csatangolni lehetne időtlen időkig, amire az itt és most fényében nincs mód. Vagy mégis? Az idő viszonylagosságáról Albert Einstein megalkotta a relativitáselmé­letet, s ezzel óriásit lendített a nem zse­nik gondolkodásán. Szerinte ha egy adott sebességgel mozgunk a térben, akkor a tárgyak közötti tér nagyságát, vagy a sebességet kell megváltoztatni ahhoz, hogy megváltoztassuk az időt. Világos, repülőgéppel Párizsba hama­rabb odaérünk, mint kerékpáron. Bár­melyik mellett is döntünk, megváltoz­tattuk az idő mennyiségét. E szerint maga az idő nem múlik, az mindössze két test egymáshoz viszonyított távol­sága, mi viszont haladunk a térben, s a két említett példa más és más élményt nyújt számunkra: különbözik az uta­zással eltöltött idő minősége is. A tér és az idő olyan sokrétű, hogy a tudomány nem a negyedik, hanem a sokadik di­menzió leírásánál tart, melyek egymás­sal egyidejűleg, folyamatosan léteznek - a tudósok szédítően messzire men­tek. Fizikailag lehetetlen, de elképzel­hető: ha beszállunk egy űrhajóba, elég magasan és a fénynél is gyorsabban re­pülünk, akkor elvileg láthatnánk ma­gunkat felszállni - tobzódik a fantázia. A témában közérthető megközelítéssel írt könyvet Steven Hawking Az idő rö­vid története címmel. Ha elhisszük, hogy az órával mért idő valójában a szemléletmódunk szülemé­nye, akkor hirtelen megnyílnak előttünk a lehetőségek. Gonda István egészségfilo­zófus szerint életünk legtöbb valós pil­lanata profán, laposan eltöltött idő. Fé­lünk a tapasztalástól, mely valójában a fejlődésünket szolgálja, nem adjuk át ma­gunkat az utunkba akadó igazi kalan­doknak, nagy érzéseknek. Ügy véli, a tudatos átélés emeli az eltöltött idő mi­nőségét. Szinte hihetetlenül hangzik ez, hiszen nem könnyű felfogni a pillanat örökkévalóságát, legfeljebb elhinni lehet. Minél több, számunkra tartalmas, ne­künk tetsző élményt fogadunk be, élünk át, annál gazdagabbak leszünk, annál több „örök szépséget" őrizhetünk ma­gunkban, a választási lehetőségek száma pedig végtelen. Örökkön-örökké Mély biztonságérzet, odaadó odafigye­lés, védelmező ölelés, megértő hallgatás, mindenen átható jelenlét: a legmaga­sabb minőségű pillanatok öröknek tűn­nek. Amikor valami csodálatos dolog történik, azt szoktuk mondani: mintha megállt volna az idő. A kedvese karjában pihenő lány egyszer csak így szól: azt szeretné, ha ez örökké tartana. Ezt mond­ja, hiszen életbevágó mozzanatot él át. Egy ilyen pillanatban esetenként egy fiúnak az jut az eszébe, hogy ebben az öröklétben előbb-utóbb nyilván neki kell mosogatni. B. G. A prózai valóság azt mutatja, hogy mennyiségében mérve egyszer letelik a kiszabott idő, ám él a köztudatban, hogy a halál vetítéssel kezdődik, életünk leg­lényegesebb pillanatai, élményei pano­rámaszerűen megjelennek előttünk, egyidejűleg látható több évtized, fősze­repben a távozó. Egy nem egészen üdítő ital reklámjában szerepel ez a mondat: „Élj úgy, hogy ha lepereg előtted életed filmje, érdemes legyen végignézni" - te­gyük hozzá: felszállásodat.^ BLAHO GABRIELLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom