Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-06 / 104. szám
SIKER. ERTEK ES GAZDASAG MINDEN KEDDEN FM 95.4 H tört Sí AZ ÉLETÜNK RÉSZE A PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY, HEGEDŰS SZABOLCS • 2003. MÁJUS 6. ÁRAKBAN MÁR FELZÁRKÓZTUNK AZ EU-HOZ, MOST MÁR A FIZETÉSEKEN A SOR Kell egy kis energia Az elmúlt években jelentősen emelkedett a villamos energia ára, s mostanra gyakorlatilag felzárkózott a nyugat-európai szinthez. Az erőmüvek is megfelelnek az EU műszaki és környezetvédelmi normáinak. Ezért aztán semmi nem indokolja a nagyobb mértékű áremelkedést hazánk uniós csatlakozása után. A földgáz árának növekedése viszont elkerülhetetlen. MUNKATÁRSUNKTÓL A villamos energia nélkülözhetetlen termék egy modern társadalomban. Egy családi otthon kényelme éppen úgy elképzelhetetlen elektromos energia nélkül, mint egy vállalat működése. Egy átlaSZABAD LESZ A PIAC Az unióban és így Magyarországon is a villamosenergia-szektor versenypiaccá alakul át, a fogyasztók (2007-től a lakossági fogyasztók is) szabadon választják meg, hogy kitől vásárolják az energiát. A villamosenergia-hálózat egységes marad, a lakásokba továbbra is egy vezeték megy majd be, de a kereskedők a mobiltelefonhoz hasonlóan kínálhatnak majd különféle tarifacsomagokat, miközben egyenlően hozzájárulnak a hálózat működtetéséhez. gos magyar család jövedelme mintegy 4 százalékát költi villamos energiára, a nyugdíjasok és a nagycsaládosok körében ez az arány jóval nagyobb. A legtöbb vállalat esetében is a termelési költségek jelentős részét teszi ki a villanyszámla. Mind a társadalom jóléte, mind a gazdaság versenyképessége szempontjából nagyon fontos kérdés tehát a villamosenergia-árak alakulása. Az elmúlt években nagymértékű áremelésekre került sor e területen. Korábban az energiaárak nem fedezték az ellátás költségeit, a villamos energia árát az állam támogatta a nemzeti energiatársaságon keresztül. Ez az állami támogatás sem a gazdasági hatékonyság, sem a társadalmi igazságosság szempontjáWllllllllllllllllll^llllllllllllllll LAKOSSAGI VILLAMOSENERGIA-ÁRAK ADÓ NÉLKÜL 1« 12 14 \ LAKOSSÁGI I FÖLDGÁZÁRAK, JÍSJSSiL i J2225ÄÜL L 'MASOKSZAC •MMMMHÜ 12 14 Miből áll a villanyszámla? ból nem volt indokolt. Egy gazdag család sokkal több energiát fogyaszt, mint egy szegény, a nyomott energiaár tehát a tehetősek luxusfogyasztását támogatta. A mesterségesen alacsony energiaár ráadásul energiapazarlásra ösztönözve súlyos környezeti károkat is okozott. Az elmúlt évek áremelései gyakorlatilag megszüntették ezt a torzulást, a villamosenergia-árak felzárkózása lényegében befejeződött. A villamosenergia-árak rendezése lehetővé tette a szektor modernizációját. Komoly környezetvédelmi beruházások révén a savas esőt okozó szennyezés kibocsátása a harmadára csökkent, a legszigorúbb környezetvédelmi normáknak is megfelelő, új erőművek épültek Debrecenben és Csepelen, korszerűsödött a Paksi Atomerőmű, valamint lehetővé vált az ország csatlakozása az egységes nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez. Ma a magyar villamosenergia-szektor nemzetközi összehasonlításban is kedvező képet mutat, az erőművekre vonatkozó műszaki és környezetvédelmi normák felzárkóztak az EU elvárásaihoz. Emiatt nincs semmilyen olyan tényező, ami az EU-csatlakozás után jelentős áremeléseket indokolna. A lakossági energiaárak az unión belül is nagy szóródást mutatnak, harmonizációjukra semmilyen EU-elvárás nincs. A Magyarországon felhasznált földgáz döntő és növekvő többsége importból származik, egy hazánkéhoz hasonló kis nyitott gazdaság nem tudja magát egy politikai döntéssel függetleníteni a világpiactól. I*t«tift I ElwzMHÜéarif *etzi«s4g MUMM SOHA NEM FIZETÜNK UGYANANNYIT! Az energiaárak szóródásának oka az, hogy az ellátás költségeit számos olyan tényező befolyásolja (földrajzi viszonyok, telekárak, energetikai dolgozók bére), amely régiónként különböző. A lakossági energiaárak tehát még évtizedek múlva sem lesznek egyenlők! Az Országgyűlés döntésére váró űj gáztörvény kiszámítható, működőképes szabályozási környezetet .teremt. A gázrendszer működőképességének helyreállításához az áremelések elkerülhetetlenek. 2003 előtt a vállalatok jelentős része, köztük nagyon tőkeerős és nyereséges nagyvállalatok, indokolatlanul élvezték az irreálisan olcsó gáz előnyeit, ami komoly torzulásokhoz vezetett. A lakossági fogyasztók körében - noha kétségtelenül vannak olyan kisfogyasztók, akik képtelenek lennének az importárakat megfizetni olyan jómódúak is akadnak, akik gond nélkül megfizetik luxusfogyasztásukat. A hazai földgázkincs a nemzeti vagyon része. A világpiacinál lényegesen alacsonyabb kitermelési költségei miatt extranyereség képződik rajta. Az űj gáztörvény ezt a nyereséget lefölözve teremt költségvetési forrást arra, hogy a kis és közepes lakossági fogyasztók áremelkedési mértékét egy kompenzációs rendszeren keresztül elfogadható mértéken belül tartsa. Előrejelzéseink szerint az EU-csatlakozást követő évtizedben a lakossági jövedelmek erőteljes növekedése várható. A jövedelmek növekedése következtében a fűtési költség egyre kisebb hányadot tesz majd ki egy magyar család kiadásai között, azaz a gázárak fokozatosan, az évtized végére komoly társadalmi feszültség nélkül is felzárkózhatnak a világpiac által indokolt szintre. Magyar Termék Nagydíj BUDAPEST (MTI) A hazai és a nemzetközi piacon versenyképes, kiemelkedő minőségű magyar termékek előállításának ösztönzésére, piacra jutásának elősegítésére az idén hatodik alkalommal hirdették meg a Magyar Termék Nagydíj pályázatot, melyre május 30-áig lehet beadni a pályamunkákat. A pályázaton a kiírásnak megfelelő, sorozatgyártásra alkalmas, Magyarországon készült késztermékekkel lehet részt venni. 7% 06/40-50-40-50 HVBxBank Versenyképesség az EU-ban Nyelveket kell tudnunk. Okosnak kell lennünk. Kreatívan kell gondolkodnunk. És még ki tudja, mi minden elvárásnak kell megfelelnünk, ha az EU-ban nem akarunk másodrendű szerephez jutni. Azt, hogy hogyan valósítsuk meg mindezeket, még nem tudhatjuk, ám a célokat, hogy elérhetőek legyenek, ki kell jelölni. Egy nemrégiben megrendezett konferencia zárógondolatai közül idézünk fel néhányat. MUNKATÁRSUNKTOL Magyar Bálint oktatási miniszter: „Az oktatáspolitika egyik legnagyobb kihívása, hogy képes lesz-e megteremteni azokat a lehetőségeket, melyekkel versenyképesek lehetünk az unióban. Ehhez a közoktatásban három fő feladat vár a kormányzatra: az alapvető képességek elsajátítása, az idegen nyelvek nagyobb arányú ismerete és az elektronikus írásbeliség erősítése. Magyarországon ezért 2004-től a középiskolákban bevezetésre kerül a nulladik évfolyam rendszere, melynek lényege, hogy a középiskolai tanulmányok megkezdése előtti évben a hangsúly a nyelvoktatáson lenne, így az érettségi évéig akár a második nyelv tanulása is megkezdődhet. Az elmúlt 12 év alatt megháromszorozódott a felsőoktatásban tanulók száma, de az infrastruktúra mindössze 30 százalékkal bővült. Ahhoz, hogy a magyar diákok eséllyel pályázhassanak külföldi ösztöndíjakra, az itthoni feltételeken is javítani kell." Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter: „Magyarországon jelenleg az aktív korú népesség 54 százaléka dolgozik, szemben az EU-s 64 százalékkal. Ráadásul az uniós célkitűzés a 70 százalékos arány elérése. Célunk, hogy mindenki, aki tud és akar dolgozni, az kapjon is munkát Magyarországon, és a fizetéséből minél jobban meg tudjon élni. A csatlakozás megnyitja a magyar munkavállalók lehetőségeit külföldön, de a külföldiekét is itthon. Ez ügyben komoly aggodalmak vannak, de a tapasztalatok azt mutatják, a csatlakozás utáni első néhány évben mindössze 2 százalék körüli munkaerő-áramlás várható." Benedek András, a FoglalIDEGEN NYELVET BESZÉLŐK ARÁNYA AZ EURÓPAI UNIÓBAN (2000. év vegi adatok) • VmtQr. OMfct IMMA * fCWBL Btmtfm SKK9SMf0í OOUS koztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára: „Bármennyire is próbálják számokkal igazolni, hányan végeznek a felsőoktatásban, ezt csak az egész életen át tartó helytállás tudja valójában igazolni. Magyarország viszonylag nyugodtan nézhet a csatlakozás elé, de az unió céljai nagyon ambiciózusak."