Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-06 / 104. szám

KEDD, 2003. MÁJUS 6. «AKTUALIS* 3 Győrött, Pécsett már betonoznak, Szegeden csak tervezik a reptérfejlesztést Lemaradás a levegőben is A miniszterelnök a szegedi repülőteret is megjelölte azon légikikötők egyikeként, amelyek ipari parkok magjaiként számításba jöhetnek. Győrött és Pécsett már megkezdődött a repterek fejlesztése, Szegeden még nem. Pécs, Szeged, Debrecen, s talán Győr korszerűsített repülőtere jönne számításba ipari parkok magjaiként, amelyek köré csúcstermékeket produkáló ipart lehetne telepíteni, az említett városok a térségi központok szerepét játszhatnák - közölte szombaton Münchenben Medgyessy Péter miniszterelnök, miután találkozott a bajor gazdasági élet legfontosabb képviselőivel. A miniszterelnök ígéretet kapott arra is, hogy Bajorország segíti a honi légikikötők fejlesztését. Győrött már betonozzák a futópályát, az új repteret júniusban adják át. A javarészt uniós támogatásból megvalósuló beruházást az önkormányzat, illetve helyi cégek - például az Audi - is támogatták. Az egymilliárdos fejlesztés keretében elkészül az 1450 méteres futópálya, a gurulóutak, a fénytechnika, néhány kiszolgáló épület és egy közúti csomópont is - tudtuk meg Vadász Lászlótól, a reptér vezetőjétől. Pécsett is dolgoznak a munkagépek. Kiss Zoltán, a légikikötő parancsnoka elmondta, az 1 milliárd 250 milliós beruházás forrását nagyrészt területfejlesztési alapokból teremtették elő. Az átadást szeptember 30-ára tervezik. A hozzánk közelebb eső békéscsabai reptéren is megkezdődött egy, igaz, kisebb léptékű fejlesztés. Szegeden azonban egy ideig még a füves pályát kell használniuk a gépeknek. Az önkormányzat az idén 28 millió forintot fordít a szegedi repülőtér fejlesztési terveire. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester elsősorban az EU kohéziós alapjaitól vár forrást a beruházásra a korábbi elképzeA győri futópálya madártávlatból. Szegeden csak füvet látnak a pilóták. léssel szemben, amely szerint beruházói tőkéből épült volna ki az alapinfrastruktúra. A győri és pécsi költségvetéssel, azaz mindössze közel egy kilométer autópálya árával számolva Szegeden is elkészülhetne a fejlesztés első üteme. Egymilliárd forint körüli összegből megvalósulhatna az 1150 méteresre tervezett betonos futópálya, amely már lehetővé tenné, hogy meginduljon a rendszeres személyforgalom, és a szegedi reptérről úgynevezett ráhordó jaratok közlekedhetnének a nagy repülőterekre. A repülőtér tőkevonzó hatása már így is érvényesülhetne. - Örülök, hogy a kormány fejlesztési elképzeléseiben egyre naJARATOK DUBROVNIKBA A belföldi repülőjáratok megszűnését követően, több évtizedes szünet után először 1993-ban szállt fel charterjárat a szegedi repülőtérről, Triesztbe. A szerb háború miatt azonban le kellett állítani a repüléseket. Tavaly Farkas András, a C&T utazási iroda vezetője indította el a Dubrovnikba tartó járatokat. A hosszas engedélyeztetési eljárás miatt a szezon végén szállhatott fel az első járat. Négy körben szállították az utasokat Horvátországba. Az idén június 21-én száll fel az első repülő Szegedről Dubrovnik felé, a közlekedés a tervek szerint őszig folyamatos lesz. gyobb súlyt helyez a régióközpontok fejlesztésére. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy egy-két éven belül Szegeden betonozott futópálya épüljön - mondta Botka László polgármester. Podolcsák András, a szeged repülőtér vezetője megjegyezte: beruházói tőkéből nem lehet repülőtéri alapinfrastruktúrát fejleszteni, mert az nem térül meg az itt várható forgalmi viszonyok mellett. A bajorok is állami, illetve uniós pénzekből támogatnák a magyar reptéri infrastruktúra megteremtését - tette hozzá, a miniszterelnöknek tett bajor ígéretre utalva. Egy 1993-as bajor felmérés egyébként a szegedi légikikötőt a város fekvése miatt az első helyre rangsorolta a fejlesztendő magyar repterek közül. K. B. Vasmadár Igazán nem foghatja ránk, szegediekre senki, hogy nem kaptunk idejében észbe. Mint arról a krónikák tanúskodnak, már az első világháború idején fölfedezték a helybéliek, merre is fejlődik majdan a világ, s akár hiszik egyesek, akár nem, a Szegedi Közlekedési Társaság jogelődje a XX. század tízes éveiben repülőgép-javító műhellyel is büszkélkedhetett. Aztán teltek, s múltak az évek, repülőgépgyár ugyan soha nem lett a műhelyből, de a városban egykoron két reptér is működött. Az egyik az algyői út mellett fogadta a repülés szerelmeseit, míg a másikra, a Bajai út mentire még menetrendszerinti járatban közlekedő vasmadár is leszállt, Budapestről fuvarozván az utasokat. Na, jó, azt senki nem állítja, hogy a csúcstechnológiát képviselte a repülő (vigyorogtak is rajta éppen eleget azok, akik aztán az újszegedi vidámparkban söröztek a hasa alatt), de mégiscsak annak volt látványos bizonyítéka: Szeged nem csupán közúton, vasúton és vízen, de bizony levegőből is megközelíthető. Ez utóbbit szeretnék jó negyven évvel később bebizonyítani azok is, akik a reptér fejlesztése mellett kardoskodnak. Merthogy reptér van, csak ez a vasmadárfészek nem éppen mondható túl korszerűnek. Arra persze már rájöttünk néhány sikertelen próbálkozás után, hogy ebben a kicsinyke országban aligha van létjogosultsága mondjuk egy Kistelek-Kiskunfélegyháza-Kecskemét járatnak, mint ahogy még a Nyíregyházára igyekvők közül sem rohamoznák meg sokan a szegedi repteret. De egy kiépített, jól felszerelt szegedi reptér a nagyvilágból bizony csalogathatna utasokat, mint ahogy szegediek is rajtolhatnának innen, ha az országhatáron túl van dolguk. Mondom: rajtolhatnánk. Ám a dolgok jelenlegi állása szerint felhők fölé csak a dühtől ugrándozva emelkedhet a szegedi polgár. Ugyanis korszerű reptér nincs, csak a hírek érkeznek: Pécsett és Győrben akár már az idén beton kifutópályára gurulhatnak rá a gépek. Vagyis szerelhettek akármilyen darázsderekú gépeket őseink Ferenc József uralkodása alatt, úgy tűnik, megint csak lemaradtunk. De semmi pánik, a helyzet menthető, hiszem én, s még jó néhányan. Kesergés helyett nagy lendülettel keressünk végre olyan partnert, aki Szeged mellé állhat e csöppet sem olcsó, ám annál hasznosabb beruházásban. Persze van egy másik lehetőség is. Üljünk le a reptéri árok partjára, s azon vitatkozzunk, a hiányzó sztráda, netán a reptér miatt hullassunk nagyobb könnyeket. Lángba borult autó Tegnap délután - eddig ismeretlen okból - letért a 47-es főútról egy Ford személyautó Székkutas és Orosháza között. A Székkutastól mintegy 3 kilométerre történt baleset során az autó egy fának ütközött, majd az árokba borult, ahol kigyulladt. A szerencsétlenség egyetlen súlyos sérültjét a vásárhelyi kórházba szállították. Rendkívüli küldöttközgyűlés az orvosi kamaránál A MOK módosítaná a kórháztörvényt A Magyar Orvosi Kamara május 16-ára összehívott rendkívüli küldöttközgyűlésén arról döntenek, milyen lépéseket tegyenek, ha elutasítják az érdekvédelmi szervezet módosító javaslatait a kórháztörvény ügyében. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) az egészségügyi ellátórendszer működőképességének megóvása érdekében nélkülözhetetlennek tartja az egészségügyben foglalkoztatottak, mindenekelőtt az orvosok jogállását meghatározó MIKOLA Az elfogadás előtt álló kórháztörvény a két évvel ezelőtt született, Mikola István nevéhez fűződő törvény korlátozásait helyezi hatályon kívül. Az új törvénytervezet szabad utat enged a közhasznú társaságokon kívül a betéti és részvénytársaságoknak is az átalakításban való részvétebe, feloldja azt a tiltást, hogy a gazdasági társaságokká alakuló egészségügyi intézmények között szakmai befektetők, így például orvosi műszergyártó vagy gyógyszercégek legyenek. A törvényt ellenzők szerint a kormány javaslata korlátlanná teszi a privatizációt, a profitéhes befektetők számára is lehetőséget ad az egészségügy magánosítására, s ezzel elherdálja az utolsó, még nemzeti kézben levő vagyont. törvény megalkotását, mert en-' nek hiányában a betegellátás feltételei, a felelősségi szabályok nem megfelelőek - olvasható a MOK legfrissebb állásfoglalásában. A parlament elé került intézményi törvénytervezetben olyan módosítások szükségesek, amelyek biztosítják a szakmai szempontok elsődlegességét, a betegellátó tevékenységet folytatók munkahelyi biztonságát. Az orvosok körében nyugtalanság érzékelhető a szakmát érő gyakori támadások és a törvénytervezet bizonytalan következményei miatt. A kamara ezért rendkívüli országos küldöttértekezletet hív össze május 16-ára, melyen meghatározza álláspontját. A MOK szeretné, ha a kormányzat figyelembe véve a kamara által kidolgozott orvosi jövedelemtáblázatot, olyan középtávú megállapodás megkötésére is készséget mutatna, mely rögzítené az intézményi (kórház-] törvénybe belefoglalni szükséges szakmai garanciák költségvetési feltételeit. Gyenes Géza, a kamara főtitkára lapunk kérdésére elmondta: a kórháztörvény és az orvosok jogállásáról szóló törvénytervezet sérti az orvosok érdekeit, s veszélyezteti a betegellátást. A MOK rendkívüli küldöttközgyűlésén arról döntenek, milyen lépéseket tegyenek, ha elutasítják az érdekvédelmi szervezet felvetéseit. A főtitkár hangsúlyozta: elsősorban kompromisszumra törekednek, de nem zárják ki a demonstrációk, és legvégső esetben a sztrájk eszközét sem. K.K. Farkas interpellált Szentes országgyűlési képviselője tegnap a parlamentben interpellált a földművelésügyi miniszterhez. Szerinte a kormány mezőgazdasági politikája csődbe juttatta az agráriumot. Farkas Sándor szerint a hazai mezőgazdaságnak azonnali segítségre volna szüksége, s úgy gondolja, a kormánynak pótköltségvetést kellene készítenie, hogy orvosolja az agráriumban kialakult csődhelyzetet. A kemény tél utáni károk mellett a termelőket sújtják az alacsony felvásárlási árak: a sertés- és a baromfipiacon tovább romlott a helyzet. A tejtúltermelést is kezelnie kellene a kabinetnek, ugyanakkor Farkas sajnálatosnak tartja, hogy jelenleg nem lehet géptámogatást igényelni. Emlékeztetett arra, hogy a Fidesz-frakció javaslatában kifejtette: 660 milliárd forint volna elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság az uniós csatlakozás előtt talpra álljon. Németh Imre válaszában arra emlékeztette Farkas Sándort, hogy az Orbán-kormány négy évében a mezőgazdasági bizottság elnökeként lett volna módja arra, hogy ugyanezekkel a kérdésekkel eredményesebben foglalkozzon, a miniszter szerint a képviselő által felvetett problémák legalább tíz esztendeje léteznek. Hozzáfűzte: a Medgyessy-kormány 21 százalékkal többet költ a mezőgazdaság támogatására. Az országgyűlés igen, Farkas Sándor nem fogadta el a miniszterválaszát. B. G. Újabb gazdátlan csomag, újabb régiségek Röszkén Antik fej a szatyorban Kevesebb, mint huszonnégy óra alatt újabb régészeti leleteket foglaltak le a vámosok Röszkén. A római kori régiségek után antik szobortöredékek kerültek elő egy gazdátlan csomagból. Szombaton késő este egy jugoszláv férfi - vendégmunkásokat szállító mikrobusszal - többségében római kori régészeti leleteket próbált átcsempészni a röszkei határátkelőn. A buszból előkerült gazdátlan csomagról, amelyben a régiségek voltak, úgy nyilatkozott a férfi, hogy azt egy hölgy kérésére viszi Hollandiába. A mintegy 3-3,5 millió forint értékű római kori régészeti leleteket lefoglalták a vámosok. Vasárnap délután a röszkei vámosok egy jugoszláv férfi által vezetett mikrobuszban találtak fehérmárványból készült antik szobortöredékeket. A férfi vendégmunkásokat szállított volna Németországba. A gépkocsivezető és az utasok úgy nyilatkoztak, hogy nincs elvámolni valójuk, ám a tételes vámvizsgálat során előkerült egy gazdátlan csomag, amelyről úgy nyilatkozott a sofőr, hogy azt megbízásból szállítja Németországba. A Az egymilliót érő antik szobortöredékeket Németországba szállították volna. Fotó: Karnak Csaba csomagban nyolc darab antik szobortöredék lapult, köztük egy férfi fej és egy férfi szobortörzs alsókarral. A szegedi Móra Ferenc Múzeum szakértője azt állapította meg, hogy a szobordarabok a kulturális javak körébe tartozó muzeális értékű tárgyak, amelyeknek az elsődleges becslés szerint egymillió forint az értékük. A régészeti leleteket a vámosok lefoglalták, a gépkocsivezető ellen pedig csempészet alapos gyanúja miatt indították meg az eljárást. Bunyevácz Miloje alezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokságának sajtóreferense lapunk kérdésére, mi történik a lefoglalt régiségekkel, azt felelte: ha a bíróság az elkobzás mellett dönt, akkor a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma határoz arról, melyik múzeumnak adja megőrzésre. Megtudtuk: többségében budapesti kiállítóhelyekre kerülnek a lefoglalt, majd elkobzott régészeti leletek és képzőművészeti alkotások. Kérésre azonban vidéki múzeumok is megkaphatják a csempészett tárgyakat. Emlékezetes, hogy tavaly a szegedi várban állították ki a battonyai határátkelőn elkobzott ásványkincseket, amelyek a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába kerültek. Az alezredes elmondta, hogy a VPOP Testületi Gyűjtemények Múzeumába is kerülnek olyan régészeti leletek és képzőművészeti tárgyak, amelyeket a határon foglalnak le. A sajtóreferens arra nem tudott válaszolni, hogy mi lesz a most lefoglalt régiségekkel. sz. c. sz.