Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-30 / 125. szám

PÉNTEK, 2003. MÁJUS 30. • POSTABONTÁS« 9 Klebelsbergtől a szegedi biopoliszig Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter (1922-193l-ig töltötte be ezt a posztot), „városunk újjáteremtője" és országgyűlési képviselője, a szegedi egyetem díszdoktorává történő avatásakor 1926-ban ekképpen szólt: „A szegedi természettudományi kar, mely doktorai közé fogadott, egyik legnagyobb feladata lesz, hogy a magyar föld, a magyar víz, a magyar levegő csodás erőit hazánk újjáépítése szolgálatába kényszerítse." Klebelsberg a szegedi egyetem hivatásá­nak szánta az Alföld-kutatást: „Ez a tiszai egyetem itt, ebben a nagy alföldi metropoliszban csak akkor fog hivatásának megfelelni, ha az egyetemi gondolat lényegesebb mozzanatát: a kutatást egyesíteni tudja az alföldi gondolattal, ha kutatásának tárgyát lehetőleg úgy vá­lasztja meg, hogy a megoldáshoz közelebb hozza az Alföld speciális problémáját." így lett a egyetem feladata az Alföld talajának, vizei­nek, klímájának, növény- és állatvilágának kutatása. Jogász végzett­sége dacára sejti meg már a húszas években a biológia, élettan, bioké­mia, genetika jövendőbeli jelentőségét. E célból hozza létre a Dóm té­ri elméleti intézeteket, a füvészkertet, az Alföld-kutató Bizottságot, a Tihanyi Biológiai Intézetet - ahol számos szegedi kutató dolgozott alapítja meg a Magyar Élettani Társaságot, küldi nyugatra ösztöndíj­jal a tehetséges szegedi fiatalokat is. A költségvetésben kiemelt támo­gatást adott az orvosi és természettudományos kutatásoknak, ezen felül külön a szegedi természettudományi karnak 1 millió koronát biztosít 1926-ban. A Széchenyi Tudományos Társaság megalapításá­val a bankélet, ipar, kereskedelem vezetőit akarta kapcsolatba hozni a tudományos intézetekkel és kutatóival. A kiadásokban a város is je­lentős szerepet vállalt. Klebelsberg tudománypolitikájának eredmé­nyeképpen a szegedi egyetem élettani és biológiai kutatásai világszer­te ismertté váltak, nemcsak a Nobel-díjas Szent-Györgyi révén, ha­nem tanítványa, Straub, továbbá Jancsó, Gelei, Ábrahám Ambrus, Is­sekutz, Vánovics, Györffy, Rusznyák stb. révén. Az alföldi gondolat realizálódott később a mára már világhírnévre szert tett MTA Szegedi Biológiai Központjában. „A XX. század a fizika évszázada volt, a XXI. század a biológiáé lesz." (Vizy E. Szilveszter az MTA elnöke). Ennek jegyében, a klebelsbergi alapokon létesült biológiai szürkeállomány szegedi koncentrációját felismerve, éppen napjainkban kezd körvonalazódni Dudits Dénes akadémikus nagy ívű tudományos koncepciója, melyben a város mint a régió biopolisza, bioiparának fellegvára játszik majd szerepet. Az alapító okiratot Botka László polgármester már alá is írta. DR. HENCZ PÉTER, SZEGED ,Napsugár" és ami mögötte van Gyakran járok látogatóként a Napsugár Otthonba. Egyik alka­lommal az előtérben, a büfénél ülünk az ismerősömmel, kávé­zunk, beszélgetünk. Egyre több lakó jön, suttogják baj van, meg­halt egy lakótársuk. Ami ezek után történt, megdöbbentett. A főbejáratnál megjelent a temet­kezési vállalat két dolgozója ko­porsóval. Az ajtóban a portásnő­vel beszélnek, aki nem tudta őket útbaigazítani. A látványra a lakótársak elcsendesedtek, volt, aki a szívéhez kapva kapaszko­dott a korlátba, más a szemét ta­karta el a kezével, a könnyeivel küszködött. A két alkalmazott a liftet hívta, mentek volna az emeletre. Egy bácsi megszólalt ­nem fel, hanem a földszinten, a folyosó végébe kell menni. Az esemény mélységesen felháborí­tott, ennek hangot is adtam. Nem magam miatt, hanem azo­kért, akik a több mint 30 m fo­lyosón végig látták a történteket, mivel itt is jöttek vissza, a már lefedett koporsóval. A temetke­zési vállalt dolgozóit nem hibáz­értek, már csak a korom miatt is! A velem való szóváltás helyett talán a temetkezési vállalat dol­gozóit kellett volna útba igazíta­ni. Vajon a tisztiorvosi szolgálat szabályosnak tartja-e az eljárást? A vezetőhelyettes nő személye ellen nincs kifogásom, de a lakók iránt nyilvánított embersége szá­momra őt minősíti. Több lakó helyeselte, hogy szóltam, ők nem mernek, mert ők maradnak kiszolgáltatottak, én elmegyek. Kérdezem én: hol itt a személyi­ségi jog? Az emberek iránti tisz­telet? Az emberi méltóság? Eny­nyit a Napsugár Otthon meleg­ségéről. TANDARI GIZELLA, RÚZSA Viseletek, textíliák tatom, ők tették a dolgukat, a nővérek pedig kevesen vannak. Mindez azonban elkerülhető lett volna, mert az épület föld­szinti szobáinak van udvarra nyíló teraszkijárata, amely kocsi­val megközelíthető. Amíg az ese­mények zajlottak, a portás hölgy felment az emeletre tájékoztatni az intézményvezető-helyettes nőt a felháborodásomról. Erre már volt ideje lejönni és a lépcső alján állva közölte, az én felhábo­rodásomtól hangos az emelet. Szerinte nincs ebben semmi kü­lönös, ez az élettel jár. - Tudom! De miért a folyosón, a lakók sze­me láttára történik? - Másként nem tudjuk megoldani, ezt meg kell szokni. A koporsó látványa szeretteink elvesztésére emlékeztet, ezt megszokni nem lehet, ettől meg kellene kímélni az itt lakó embe­reket. A szóváltásunk vége: ­Megkérem, ha bejön látogatni, vagy a büfébe, az észrevételeit meílőzze. Majd gúnyos mosoly­lyal hozzátette: nem velem fogja megvitatni a történteket. Egyet­Minden korszaknak, azon belül a korosztályoknak, nemeknek meg­voltak a maguk jellemző paraszti és polgári viseleti darabjai. Amíg a városi polgárságnak, az ugyanott élő iparosságnak rájuk jellemző öl­tözékei voltak, addig a különböző magyar tájak parasztságát már messziről föl lehetett ismerni. A sajátjuknak tartott viseletek mellett a nyelvük (tájszólásuk) árulkodott kilétükről. Gyermekruházatokat alig őriznek múzeumaink, aminek az az oka, hogy egy-egy ruhadarabot a kisebb testvérek szinte ronggyá nyűttek. Akár fiúk, akár lányok kicsiny korukban ubont használtak. Futkosó korba érve meg kezeslábast, pundrát. A fiúgyerekek szép inget és bár­sony- vagy szövetöltönyt - a gazdafik fehér gyolcsból készült bő gatyát - kaptak, amikor iskolába íratták őket. A kislányok is akkor kaptak varró által varrt egybe szabottas ruhát, igaz, a múlt század elején még sokan kétrészest: szoknyát és blúzt hordtak. Hétköznapra más-más színe és mintája volt a szoknyának és a blúznak, vasárnapra és ün­nepre azonban egyazon anyagból, azonos színű és mintázatú volt mindkettő. A nagylányok kétrészes ruhában mentek misére és a bálba is, de a misére járóban nem illett bálba menni. Emlékszem, az 1950-es évek­ben még szinte visszaidéződtek a lányok viseletében Heller Ödön, Nyilasy Sándor, Dorogi Imre, Vinkler László festményei. A menyecs­kék viselete szinte azonos volt a lányviselettel, ám ők blúz helyett szatyorkát hordtak. Ennek az alját kijjebb engedték, ha állapotosokká lettek, vagyis a szatyorkában volt valaki. A viselet színét - beleértve a lányok hajszalagját is - mindenkor az évszak, de legfőképpen az egyházi ünnepek határozták meg. Asszo­nyok esetében a koruk is „beleszólt", mikor vehetnek föl világos és élénkebb mintás szoknyát, blúzt, kötényt és fejkendőt. Amíg nyáron a viselet is elárulta, ki a lány, a menyecske és az idős asszony, addig a tél hidege ellen nagykendőkbe burkolózó fehérnép papucs helyett csizmát, mások csatos cipőt húztak a patentharisnyás lábukra. A férfiak viselete egyszerűbb volt. Nyáridőn fehér inget, gatyát, fe­jükre kalapot vettek és vagy mezítláb járkáltak, vagy bőrpapucsban, gazdák istállószandálban. Télen gyerekek is, legények is éppúgy bélelt szövet-, vagy bársonynadrágot húztak az alul hagyott, lábszárukra te­kert bő gatyára, mint az idősebb emberek. Fejükre báránybőr kucs­mát, lábukra pedig bőrcsizmát húztak. Hétköznapi munkák közben a férfiemberek kékfestő kötényt hordtak. Múzeumi gyűjteményekben a viselettől külön témakört képeznek a textíliák. Csodaszépen kivarrott végű párnahuzatok, koledaterítők (ágyterítők], gatyaszárfirhangok (kétszárnyúra szabott és varrott, slingelt, fodros szélű fehér függönyök), asztalterítők sorakoztak a haj­dani nyoszolyóládákban, melynek egy kis oldalsó fedeles fiókjában tartották az asszonyok és a lányok az ékszereiket: gyöngysorokat, fül­bevalókat és gyűrűket, amelyeket csak vasárnap és ünnepnap visel­tek. A viselt darabok tárolására a 18. században szúszékot (ácsolt ládát), a 19. század második felétől már festett és évszámozott menyasszo­nyi ládát használtak, amiket a 20. század elején már teljesen kiszorí­tott a sublót és a kaszni, mint ahogy alig ötven évvel később a szekré­nyek kerültek a lányok staférungjába. IFJ.LELE JÓZSEF Szentesiek a genovai nemzetközi találkozón Május elején rendezték meg Ge­novában, a szentesi Deák Ferenc Általános Iskola által koordinált Comenius I, iskolák közötti együttműködés, project találko­zóját. Iskolánkat Varga Sándorné igazgató, Aranyi László project­koordinátor, Vajdáné Balogh Ida A projekt címe: „Dont't Kill the World!" - azaz „Ne pusztítsd el a Világot!" Közös tevékenységünk első évét zártuk. Ez év során minden ország saját nemzeti parkjait dol­gozta fel az alábbi felosztás sze­rint: síkvidéki, tóval-folyóval rendelkező, hegyvidéki, vala­mint barlangokat tartalmazó nemzeti parkok. Az elkészült munkákat voltak, akik nyomta­tott formában, mások CD-n küldték el valamennyi partnerin­tézménynek, valamint az Euró­pai Unió Brüsszeli Oktatási Köz­pontjának. A nemzeti parkokra vonatkozó adatok összegyűjtésében főleg di­ákok vettek részt. Munkájuk ki­egészítéseképp rajzokat, festmé­nyeket, fotókat készítettek. A partnerintézményektől ka­pott, valamint a saját angol nyel­vű projectmunkákat iskolánk könyvtárában őrizzük, ahol a di­ákok és a nevelők egyaránt hoz­záférhetnek. Az egyes munkák az adott szaktantárgyhoz is fel­használhatók autentikus forrás­ként az adott tantervi részhez szorosan illeszkedve. A genovai találkozó programja az alábbiak szerint alakult. Delegációnk Genovába 19 órás autóbuszozást követően érke­zett, ahol rövid városnézést tet­tünk. A Nervi térségét jártuk be egész napos kirándulás kereté­ben. Ez a terület nemzeti park. De újabb nemzeti parkokat is megtekintettünk Camogli és Portofino térségében. Az iskolai fogadás keretében megismerkedhettünk az olasz is­kolarendszerrel, áttekintettük egyéves munkánkat, megbeszél­tük a közeljövő teendőit. A ten­geri akváriumba tettünk látoga­tást, lehetőségünk volt a nagykö­zönség elől elzárt kutatólabora­tóriumokat is végigjárni. Eljutot­tunk a Maggiore tóhoz és sziget­világához is, majd a Genovát övező erőd-, illetve falrendszert látogattuk meg, mely a világon a kínai nagy fal mögött a második legnagyobb ilyen jellegű épít­mény. Sok élménnyel és tapasztalat­tal gazdagodva tértünk haza. Az olasz természeti kincsek megte­kintése után mindannyiunkban erősödött a meggyőződés, misze­rint „Habár kultúráink külön­böznek, környezetvédelmi prob­lémáink azonosak, problémáin­kat pedig csakis közösen lehet megoldani." Ezt a szellemiséget szeretnénk diákjaink számára közvetíteni mindennapi okta­tó-nevelő tevékenységünk során. Jövőre Írországban találko­zunk. ARANYI LÁSZLÓ, SZENTES Ifjú történészek vetélkedője Immár negyedik alkalommal került megrendezésre a szegedi általá­nos iskolák hagyományos városi történelemversenye a dorozsmai Orczy István Általános Iskolában. A megmérettetésen tíz iskola ti­zennyolc csapata vett részt 5-6. (az ókori Róma), illetve 7-8. osztályos (a II. világháború) kategóriákban. A két fordulóból álló versenyen az alábbi iskolák csapatai lettek he­lyezettek: 5-6. osztály: I. Rókus 1. Sz. Általános Iskola csapata: Balatoni Ger­gely, Horváth Csaba, Baricz Márton. Felkészítő tanáruk: Kopári Ani­ta. II. JGYTF Gyakorló Általános Iskola csapata: Gangosz Antónia, Jé­ga-Szabó Diána, Rafai Balázs. Felkészítő tanáruk: Szűcs Mátyásné. III. Fekete István Általános Iskola csapata: Kisistók Judit, Tóth Ág­nes, Bodó Brigitta. Felkészítő tanáruk: Apáthy Marianna. 7-8. osztály: I. Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium: Lévai Balázs, Sárkány Lőrinc, Roósz Gergő. Felkészítő tanáruk: Papp Ferencné. II. JGYTF Gyakorló Általános Iskola: Dancsik Bálint, Kakiiszi Krisztina, Rózsa Miklós. Felkészítő tanáruk: Gallbáné Kómár Irén. III. Gárdonyi Géza Általános Iskola: Bende Tünde, Mayer Zsu­zsanna, Márki Nóra. Felkészítő tanáruk: Mészárosné Horváth Erzsé­bet. HARKAIJÁNOSNÉ IGAZGATÓ énektanárnő és Hankóné Cza­gány Tünde tanítónő képviselte. Iskolánk jelenleg a 2. Comeni­us-körben dolgozik. Az együtt­működés ezúttal hat országot ölel fel: Csehországot, Finnor­szágot, Írországot, Görögorszá­got, Olaszországot és hazánkat. Köszönöm a testvérem életét Bátyám kivizsgálásra került a Csongrád Megyei Önkormányzat Mell­kasi Betegségek Szakkórházába. Dr. Szász Károly a vizsgálat során ki­derítette, hogy testvérem életveszélyben van, a szívet ellátó erek több helyen vészesen leszűkültek. Ezért a szegedi szívsebészetre került, ahol dr. Bitay Miklós és dr. Babik Barna gyógyítócsoportja életmentő műtétet végzett rajta. Az előkészítésben, a beavatkozáskor rendkívüli és megható figyelmet, végtelen emberséget kapott. A beteg ember se­gítése és az imponálóan biztos, magas szintű tudás mindenki számá­ra példaértékű lesz. Köszönöm, hogy él és egészséges a testvérem. Végtelen tisztelettel és nagyrabecsüléssel. H.M. -as farmer / a készlet erejéig I , / «T ÚJRA MEGVÁSÁROLHATÓ ! ^ I szo.: 9-13 A Pick óvoda 2002. szeptember l-jétől alapítványi óvodaként működik tovább. Ebben az évben még nem volt rá mód, hogy adójuk 1%-ával támogassanak minket, de adományaikat köszönettel vesszük. Számlaszámunk: 12067008-00150241-00100002 Várjuk jelentkezésüket a következő telefonszámon: 567-177 A BAKTÓHÚS KFT. ÜZLETÉBEN! HÚS' akció! AJANLATUNK: • Sertéstarja • Sertés darált hús • Sertéslapocka -• Sertéskaraj • Marhalábszár 499 Ft 399 Ft 599 Ft 649 Ft 880 Ft ELORENDELEST FELVESZÜNK! »Tel.: 472-296 Cím: Szeged, Ladvánszky u. 19. Nyitva: k.-p.: 7.00-12.00, 14.00-17.00, szo.: 7.00-12.00 óráig KOZHASZNUSAGI JELENTES A Pick Gyermeknevelési és Szociális Alapítvány 2002. évi összes bevétele: '•MM*! 1. Alapítótól kapott támogatás Adatok E Ft-ban - z 9453 ' m; ­3311 2. Központi költségvetésből kapott támogatás 4864 3. Közhasznú tevékenységből származó bevétel 1249 4. Egyéb bevétel 29 «tMMNÜMM MM * NMMRMM MMMMMNMM - i -A* ynt MM " ."«t Közhasznú tevékenység összes bevétele 9453 KMKMM MNWM MM MMMM|flMMMMMi Közhasznú tevékenység összes ráfordítása 9453 Ebből az összegből 62 gyermek óvodai ellátását finanszíroztuk. A kuratórium köszöni a támogatásokat! A Városi Sportigazgatóság kedves vendégei részére KEDVEZMÉNYES USZODABÉRLETET KÍNÁL A NYÁRI SÁTORMENTES IDŐSZAKRA A bérlet június, július, augusztus hónapokra és szeptemberben a sátorállításig érvényes! KEDVEZMÉNYES ÁRAK: Magánszemélyek részére: felnőtt 9 000 Ft gyermek, diák, nyugdíjas 6 000 Ft Cégek részére: (a cég dolgozói használhatják) 19 000 Ft A bérletekkel naponta időkorlátozás nélkül lehet igénybe venni a sportuszoda szolgáltatásait! Várjuk megtisztelő érdeklődésüket a 62/434-234 (142-es mellék), a 62/436-386-os telefonszámon és személyesen a Városi Sportuszoda jegypénztáraiban. | Kellemes sportolást és aktív kikapcsolódást kíván a Városi Sportigazgatóság!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom