Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-29 / 124. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. MÁJUS 29. "MEGYEI TÜKÖR* 7 Antal András kiállítása a Bartók B Galériájában Táblakép és kerámia - Hegyek közül T. Pataki László író, rendező nyitja meg ma délután 5 órakor a szegedi Bartók Béla Műve­lődési Központ B Galériájában Antal András keramikusművész Hegyek közül... című kiállítá­sát. Antal András a Magyar Iparmű­vészeti Főiskola kerámia szakán szerzett diplomát 1975-ben, majd a Romhányi Kerámiagyár­ban tervezéssel foglalkozott. 1984 óta önálló alkotóművész, alacsony tűzön égetett tányéro­kat készít, főként rakutechniká­val, melyeken képzőművészeti igényű képi ábrázolásokat alkal­maz díszítésül. Szegedi tárlatán is láthatók ilyen munkái, vala­mint kerámiacsempékből össze­állított, különleges táblaképeit is bemutatja. - Az elmúlt négy évben Kecske­méten éltem, a Nemzetközi Kerá­mia Stúdióban dolgoztam, külföl­di kollégák segítése volt a felada­tom. Idén tavasszal költöztem vissza szülőföldemre, Nógrád megyébe. Hollókő szomszédságá­ban, egy olyan pici faluban, Alsó­toldon telepedtem le, ahol mind­össze 280-an lakunk. Élvezem, hogy újra hegyek között élhetek, nem tudok szabadulni a vará­zsuktól, mivel alkotóművész va­gyok, ezt az érzést a munkáim is tükrözik - indokolja Antal And­rás, hogy miért a Hegyek közül... címet adta a kiállításának. A számos alkotói díjjal kitün­tetett keramikusművész, aki éveken át a Magyar Alkotóművé­szek Országos Egyesületének vá­lasztmányi tagja volt, sokat raj­zol és a komputertechnikával is kísérletezik. Egyedi kis rajzait te­szi át nagy kerámiafelületre - en­nek jó példája a három táblakép­ből álló Selmeci kertecske című fekete-fehér triptichonja, amely a tárlat talán leghangsúlyosabb alkotása. H.ZS. „Intézkedett" az anyós Pizsamában vitték el a kisgyermekét Vásárhelyre ment férjhez egy asszony, akinek gyermekét egy évvel ezelőtt úgy vitte el anyósa, hogy a kicsit azóta sem adta vissza. Elrabolták a gyermekem! - ösz­szegezte a történteket a saját szemszögéből E. Györgyné. Mint mondja, a bíróság egy év alatt sem tett pontot válóperére, és azóta sem kapta vissza a kis­fiát. A nő gyermeke világrajövetele után házasodott össze addigi élettársával, akivel - elbeszélése szerint - nem éltek már előtte sem valami jól. Az ok mindenna­pos: a férj édesanyja mindenbe beleszólt, és a helyzet csak rom­lott, miután megszületett a pár gyermeke. - Pólyában kellett hazahoz­nom a fiam, pedig annak hasz­nálatát évek óta nem javasolják az orvosok. Ezért, bár pólyát nem is lehet kapni a boltokban, az anyósom kerített valahon­nét egyet - mesélte az anya. ­Aztán meg minden baj volt: szerinte nem jól fogtam a csöppséget, nem jól szoptat­tam. Annyit idegesítettek, hogy gyorsan el is apadt a tejem. A férjem már terhességem idején agresszívan viselkedett velem, de amikor megcsavarta a keze­met, nem vetettem látleletet, hiszen szerettem. A pár családi élete fokozatosan megromlott, olyannyira, hogy amikor tavaly május 6-án az édesanya lement a boltba, anyó­sa felment a lakásba, és úgy vitte magával a kisfiút, hogy át sem öltöztette a pizsamából. Az anya azóta csak néhányszor láthatta gyermekét. Az egyik alkalommal azzal vádolták, hogy ki akarta dobni a gyermeket az erkélyajtón át. - Több tanút elbújtattak a la­kásban, aztán meg lökdöstek, hogy elessek, és nyilvánvaló le­gyen, alkalmatlan vagyok a gyer­meknevelésre - állítja az asz­szony. - Édesanyám magához ölelte a kisfiamat azon a vizsgá­laton, melyet Szegeden végeztek. A gyerek sírni kezdett, kereste a férjem szüleit. Édesanyám a pszichológus felszólítására sem tette le a gyereket, így az előbb a rendészeket hívta, majd a rend­őrséget. Végül az egyik rendőr kérte határozottan arra az édes­anyámat, hogy tegye le az unoká­ját a földre. Anyám engedelmes­kedett, mire a rendőr felemelte a gyermeket, és visszaadta anyóso­méknak - foglalta össze a történ­teket E. Györgyné. - A kisfiam persze nem ismert meg, hiszen egy év óta idegenné váltam szá­mára, és csak a nagyapját és a nagymamáját szólítgatta - tette hozzá. Az édesanya eddig hiába kérte, hogy a bíróság helyezze el nála gyermekét, és kötelezze férjét gyermektartás fizetésére. A bíró­ság a láthatást szabályozta, ki­mondva: nem merült fel olyan körülmény, mely szerint a gyer­mek gondozása, testi, erkölcsi, értelmi fejlődése ne lenne bizto­sítva az apánál. A vásárhelyi városi bíróság el­meorvosi szakértővel is megvizs­gáltatta az asszonyt. Az igazság­ügyi elmeorvosi szakértő tavaly szeptemberben megállapította: a nő alkalmas kiskorú gyermeke nevelésére. Az ügyben szerettük volna megkérdezni a gyermek édes­apját és nagyszüleit, ám a nagyszülők lakásában tartóz­kodó apa és a nagyapa anélkül hárította el érdeklődésünket, hogy feltehettük volna kérdé­seinket. - A végsőkig elmegyek, és anyatigrisként harcolok gyerme­kemért - mondta az anya, aki el­szánta magát, hogy minden, szá­mára kedvezőtlen ítélet miatt fellebbez. Szerinte ezt a férjéék is meg fogják tenni. A családi peres ügy tárgyalása júniusban folytatódik a vásár­helyi városi bíróságon, akkor várhatóan ítéletet is hirdetnek, azaz pontot tesznek a válóper végére. B. K.A. Egymilliós kárt okoztak a graffitisek, a rendőrség nyomoz Összefirkált autóbuszok Antal András keramikusművész egyik alkotásával a szegedi kiállí­tóteremben. A szerző felvétele Algyői sportkoncepció A község sportkoncepciójáról, az edzőterem padozatának felújításáról, a Tüskevár utcai tornapálya kerítésének építéséről, a Bartók Béla és a Pesti utcai játszótér kialakításáról is dönt az algyői önkormányzati kép­viselő-testület pénteken 9 órakor kezdődő ülésén a községházán. Ezen­kívül a képviselők - többek között - határoznak a tavalyi pénzmarad­vány felosztásáról, a Kastélykert utcai lakóterület előkészítéséről, a fa­luház és szabadidőközpont alapító okiratáról, valamint véleményt mondanak a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat munkájáról. Szőregen két csuklós autóbusz oldalát ismeretlenek teljesen összefirkálták. A graffitisek egymillió forint kárt okoztak, a Tisza Volán Rt. 50 ezer forin­tot ajánlott föl a nyomraveze­tőnek. A szőregi paprikamalom előtti autóbusz-végállomáson keddre virradó éjszaka két csuklós buszt festettek össze a graffiti­sek. A óOY-os oldalának csak­nem egész felületét piros-kék keretes ezüst mező fedi; a hátsó ajtó közelében angol nyelvű, közismert trágárság olvasható, s nem marad el az alkotó dicsősé­gét hirdető monogram sem. A festékből az ablakokra és a „har­monikára", vagyis a csuklós szerkezetrészre is jutott. A 60-ast már kifejezetten a művészkedés szándékával ron­dították el: az otromba, pi­ros-zöld betűk mellé egy kékkel, fehérrel és zölddel szétkent vi­rágforma is került, az aláírás in­nen sem hiányzik. A rendőrség a Tisza Volán Rt. Bakay Nándor utcai telephelyén vizsgálta a megcsúfolt buszokat. A történtekről Draskóczy István, a busztársaság helyközi üzletág­igazgatója és Födi László, a ren­dészeti és vagyonvédelmi önálló iroda vezetője tájékoztatta la­punkat. Becslésük szerint a kár legalább egymillió forint; az ol­dószer óhatatlanul tönkreteszi a kocsik eredeti festését is. A rendőrök keresik a tettese­A Bakay Nándor utcai Volán-telephelyen Draskóczy István helyi üzletágigazgató és Födi László va­gyonvédelmi irodavezető vizsgálja a tönkretett buszokat. Fotó: Karnok Csaba ket, a Tisza Volán Rt. pedig 50 ezer forint jutalmat ajánlott föl a nyomravezetőnek. A társaság megkülönböztetett figyelmet fordít a kocsikon vagy az utas­térben megjelenő firkálmányok azonnali eltüntetésére. Ha ugyanis fönt hagynák az első krikszkrakszokat, napokon be­lül tucatnyi új macskakaparás kerülne melléjük. A küzdelem folyamatos: havonta több száz­ezer forintba kerül a graffitisek nyomainak eltüntetése. Dras­kóczy István szerint föltehetően kiskorúak lehetnek a bűnösök, s ha ez így van, szüleiknek nem ártana festékespalackokat föl­halmozó gyermekeik körmére nézni. NY. P. Papp Béla huszonöt éve jár Szegedről Szikáncsra tanítani A kémiától Mongóliáig Huszonöt éve ingázik Szegedről a szikáncsi általános iskolába tanítani Papp Béla, aki szerint bár (árasztó a napi háromórás utazás, ebbe a suliba mégis meg­éri kijárni. Mozdonyvezetőnek készült, majd családja rábeszélésére földrajz-rajz szakos tanár lett a makói származású Papp Béla, aki 1971 -ben végezte el a főisko­lát. Még abban az évben kine­vezték a Vásárhelyhez tartozó, a várostól tizenkét kilométerre délre található tanyaközpont, Szikáncs általános iskolájába ta­nárnak. A fiatalember akkor már Vá­sárhelyen lakott, s ígéretet ka­pott arra, hogy bejöhet majd a városba tanítani. Hét évvel ké­sőbb aztán a Papp család Szeged­re költözött, a szikáncsi suli azonban maradt, s a tanár úr az­óta is napi három órát utazik, hogy eljusson munkahelyére. Mert bár a megyeszékhely és a falu közt légvonalban huszonöt kilométer a távolság, Vásárhe­lyen keresztül is csak harminc­hét, a buszközlekedés miatt az út elég hosszadalmas. Megéri azonban az ingázás, hiszen ahogy azt Papp Béla állít­ja, egy ilyen kis - most épp 47 diákot számláló - tanyai iskolá­ban sokkal több dolgot kipróbál­hat az ember, mint máshol. A tanár úr például - ha úgy hozta a szükség és pedagógushiány volt - otthon előre megtanulta a kémiakönyvet, s ezt a tantár­gyat is tanította. Ült ugyan egy felkészült diák az első sorban, akire alkalmanként rápillantott, hogy biztosan jól mondja-e a dolgokat. A technika oktatásá­val is ez volt a helyzet, Papp Béla otthon „legyártotta" a munka­darabokat, hogy még véletlenül se az órán derüljön ki, hogy nem ért ahhoz, amiről magyaráz. Időközben pedig beutazta a fél világot, járt Mongóliában és Észak-Koreában, Szibériában, Kubában, Izlandon és az Egye­sült Államokban, Egyiptomban és Tunéziában, na meg persze megismerte Európát is. Az útjai­ról diaképsorozatokat készített, s a diákjainak élménybeszámoló­kat tart. Az iskolai tablókat is ő készíti, fotói a legtöbb folyosó fa­lain megtalálhatók. Papp Béla ma már nemcsak Szikáncsra, hanem Batidára és Erzsébetre is jár tanítani. Mint mondja, eleinte kicsit furcsa volt összevont osztályokat ok­tatni, később azonban rájött, hogy ennek is megvan az elő­nye. A diákok ugyanis így min­dent kétszer hallanak, s gyakran az ötödikes jobban emlékszik ugyanarra a tananyagra, mint a hatodikos. A tanár úr barátai, ismerősei gyakran elcsodálkoznak, vajon mit keres ő ebben az isten háta mögötti kis tanyaközpontban. Amikor azonban Papp Béla el­meséli, milyen élményeket ad számára ez a suli, már senki nem csodálkozik, hogy har­minckét éve rendületlenül itt tanít. SZÖGI ANDREA Fotó: Korom András Papp Béla szerint a tanár egy kis falusi iskolában sok mindent kipróbálhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom