Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-29 / 124. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. MÁJUS 29. • AKTUÁLIS" 3 Podolcsák András, a repülőtér vezetője: Ez így nem mehet tovább! Az ember teszi veszélyessé Egy korábbi, szerencsés kimenetelű vitorlázó-baleset helyszínén. Fotó: Karnok Csaba Folytatás az 1. oldalról - A szegedi sportrepülés évek óta egy fillért sem kapott az államtól, s az önkormányzat is csak jelképes összegekkel támogatta. A helyzet csak rosszabb lesz mondta a repülőtér vezetője, aki szerint napjainkban a korábban felhalmozott állami vagyon amortizációja zajlik. - A sportrepülésnek nemzetvédelmi jelentősége is van, hiszen ez a légvédelem „óvodája" - tette hozzá. A tragédiákra visszatérve, repülőtér vezetője kijelentette: a repülés az ember miatt válhat veszélyessé. - Azt senki sem vállalja, hogy egy nem megfelelő műszaki állapotú géppel repüljön. A légi járműveknek, típustól függőREPULOGEP-BALESETEK A MEGYÉBEN 2003. április 16.: Leszállás közben az 55-ös főút mentén, a szegedi repülőtér melletti árokban landolt egy vitorlázó repülőgép. A gép két utasa, oktató és tanuló, sérülés nélkül úszta meg a balesetet. 2003. április 26.: Két férfi szörnyethalt, amikor összeütközött két vitorlázórepülő a szegedi légtérben. Az egyik gép sérülten is le tudott szállni, a másik azonban mintegy 1200 méter magasból lezuhant Szeged határában, a Délép volt telepére. 2003. május 27.: Egy ötvenéves domaszéki férfi szörnyethalt, amikor Balástya mellett lezuhant sárkányrepülőjével. en, egy-két évente kell átesniük az igen szigorú műszaki vizsgálaton. Ugyanez vonatkozik a pilóták alkalmassági vizsgálatára is. Az oktató és kereskedelmi céllal közlekedő pilótáknak egy, míg a sportrepülőknek két évente kell bizonyítaniuk elméleti és gyakorlati szakmai alkalmasságukat - persze az orvosi alkalmasságon kívül. Az úgynevezett szakszolgálati engedélyt a Polgári Légi Közlekedési Hatóság adja ki és hosszabbítja meg - tette hozzá a szakember. A Szegedi Repülőtér vezetője megemlékezett a kedden elhunyt domaszéki vállalkozóról, aki sárkányrepülőjével zuhant le. - Két évig élt közöttünk. Barátnak is elfogadtam volna. Ez idő alatt viszonylag sokat, 200 órát repült. Volt tapasztalata, bár a finomságokat már nem maradt ideje megtanulni. Kiváló pilóta lehetett volna. A közelmúltban vett részt éleelső versenyén Belgrádban, te ahol szép eredményt ért el. A. T. J. Elfogadták az orvosi kamara módosító javaslatait Alakul a kórháztörvény-tervezet Az Országgyűlés egészségügyi bizottsága szerdai ülésén elfogadta azt a hat módosítást, amely a kamara elnökségének a miniszterelnökkel folytatott tárgyalása nyomán született. MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Orvosi Kamara (MOK) képviselői az elmúlt héten tárgyaltak Medgyessy Péter miniszterelnökkel a kórháztörvény-tervezettel kapcsolatos módosító javaslataikról. Az Országgyűlés egészségügyi bizottsága szerdai ülésén elfogadta azt a hat módosítást, amely a tárgyalás nyomán született. Az első módosítás a közalkalmazottból alkalmazottá váló munkavállalók foglalkoztatásával és továbbfoglalkoztatásával kapcsolatos garanciákat, a második az intézményi szakmai vezetés szerepét erősíti meg, egyértelművé teszi, kinek a hatáskörébe tartozik a szakmai terv elfogadása, és egyúttal egyetértési jogot biztosít ebben a döntésben a gyógyintézet szakmai vezető testületének. A harmadik módosító javaslat szerint a szakmai testület egyik tagját a területileg illetékes orvosi kamara jelölhetné. A negyedik módosító javaslat lehetővé teszi, hogy az orvosok és más egészségügyi dolgozók vállalkozóként vehessenek részt az egészségügyi szolgáltatók átalakulásának folyamatában. Azt is elismeri, hogy a dolgozókból alakult új vállalkozások a felhalmozott szakmai tudást és tapasztalatot tovább tudják vinni az adott ellátási területen. Az ötödik módosító javaslat az orvosok és más egészségügyi dolgozók befektetői lehetőségeit növeli a kedvezményes hitelfelvételi lehetőség biztosításával. S végül a hatodik módosító javaslat szerint a megszűnő költségvetési intézmény egészségügyi dolgozóiból alakult vállalkozások - azonos feltételek vállalása esetén - előnyt élveznének az ellátási szerződések megkötésére pályázók közül. A korábbi munkavállalók is tulajdont szerezhetnek az új gazdasági társaságban. Hibahatár KATKO KRISZTINA Ötödik hónapja, hogy politikai és közéleti szinten, baráti és munkahelyi beszélgetéseken, bankban, kocsmában, de még a háziorvosnál is a lakáshitel-támogatási rendszer módosítása jelent beszédtémát. Aki adott valamit a „tájékozottságára", az bizony rögvest hozzá is tett valami új információt: a hírekből és álhírekből igyekezett kimazsolázni „használható, exkluzív infót" és „durranásai" egyaránt, annak ellenére, hogy optimistán azt hihetnénk: ebben az országban senkinek sem érdeke a rossz hangulat keltése. A kormány hibázott, amikor e sokakat felettébb érzékenyen érintő kérdésben nem hozott gyors és határozott döntést, sót ezt a semmit még rosszul is kommunikálta, bizonytalanságban hagyva az állampolgárokat, akarva-akaratlan pánikhangulatot gerjesztve a lakáshitelpiacon, s teret adva arra, hogy az ellenzék politikai tőkét kovácsoljon az ügyből. Mert mi is történt ? Január óta tudjuk, a rendelet módosításra szorul, az állam nem képes a hónapról hónapra duzzadó kedvezményes lakáshitel-állomány kamatait támogatni - bárhogyan is akarja. Annak ellenére, hogy a „megszorítás szükséges" kifejezést nem szokás félreérteni, az elmúlt héten összességében ügyfél/állampolgár barát rendeletet sikerült alkotni. Citrom-díjat érdemel tehát az a kormányzati kommunikációs technika, amelynek eredményeként az egyébként javarészt kedvező változtatást mégis szigorításként értékeljük. Hibapont nem csupán a kormánynak jár, leszerepelt az ellenzék is. A Fidesz, amely kormányzása idején meglehetősen felelőtlenül, hosszú távú költségvetési elkötelezettséggel fektette le a hazai otthonteremtés alapjait, most úgy tesz, mintha neki volna jobb megoldása. Pedig nincs. E helyett hónapok óta a tőle megszokott arroganciával figyelmeztet: a kormány szétveri a lakástámogatási rendszert, levágja az aranytojást tojó tyúkot, és jaj annak, aki ezután otthont akar magának. Nos, tisztelt pohtikusok, döntéshozók, senkinek nem lett igaza, semmi nem úgy vált valósággá, ahogyan ígérték, vagy sugallták. Minkét oldalt okolom az elmúlt fél év idegeskedéseiért, a kialakult bizalmatlanságomért és kezdődő üldözési mániámért, valamint általános rossz hangulatomért. Ezennel közlöm, megbúztam a hibahatárt. Rákos hitelbírálata A lakástámogatási rendelet módosítását, valamint a legfrissebb foglalkoztatási adatokat értékelte tegnap Rákos Tibor szegedi országgyűlési képviselő. MUNKATÁRSUNKTÓL Rákos Tibor a sajtótájékoztatón elmondta: a lakástámogatási rendelet módosítása enyhébb irányba mozdult el, mint ahogyan arra az elmúlt hónapok alapján számítani lehetett, ám nyitott kérdés, hogy a hitelfelvevők terhei miként növekednek a jövőben. A képviselő szerint a kormány vélhetően „hozzányúl" majd az adókedvezmények rendszeréhez, ám ehhez szükséges az adótörvény módosítása. Rákos Tibor a lakástámogatási rendelet módosítása kapcsán hozzáfűzte: hiba, hogy a rendszer átalakításakor csakis szigorú, költségvetési-megtakarítási szempontok vezérelték a döntéshozókat. A tájékoztatón elhangzott: a Medgyessy-kormány első évében a foglalkoztatottak száma lényegében változatlan maradt, ám a munkanélküliek száma országosan mintegy 30 ezerrel nőtt. A képviselő véleménye szerint ez részben a kormány üres gazdaságpolitikájának eredménye, ugyanakkor elismerte, hogy lejátszódik egy kormányzástól független folyamat is, amely a világgazdasági recesszióval, az Európában is tapasztalható szerény GDP-növekedéssel, s a hazai munkaerő drágulás okán kivonuló termelővállatok magatartásával magyarázható. Tárcaközi bizottság keresi a megoldást A feketemunka felszámolásáért Foglalkoztatási társaságok létrehozásával oldhatnák meg az engedély nélkül munkát vállalók helyzetét. A mezőgazdasági idénymunkák idején Szabolcstól Zaláig elárasztják az országot a feketemunkások, akiknek foglalkoztatásával munkaadóik is bajba kerülhetnek. A sokéves probléma megoldását a Miniszterelnöki Hivatal által összehívott tárcaközi bizottság keresi. A tanácskozás egyik vezetője Géczi József Alajos, Csongrád megyei országgyűlési képviselő (MSZP). A képviselő emlékeztetett rá, hogy a közelmúltban Bács-Kiskun megyére összpontosult a feketemunka ellen föllépő hatóságok figyelme. Északi megyeszomszédunknál egy korábbi döntés értelmében a határőrség is beavatkozott, s „mélységi védelmi akciókat" hajtott végre, melyek során ellenőrizte az országba érvényes útlevéllel belépő, de engedély nélkül munkát vállaló külföldi állampolgárokat. - Ezzel a gyakorlattal mindenképpen szakítani kell - emelte ki a politikus. (A kormánypártok mellett a Fidesz is dolgozik a külföldiek foglalkoztatásának szabályait módosító javaslat előkészítésén.) Az érintett minisztériumok bevonásával fölállított tárcaközi bizottság szerint az egyik lehetséges megoldás foglalkoztatási kht.-k (kft.-k) létrehozása lenne; a társaságok közvetítenének a külföldi munkavállalók és munkáltatóik között. Géczi József Alajos úgy véli, a helyzet rendezéséhez egy makacs előítélet eloszlatása is hozzátartozik. Közkeletű felfogás szerint a külföldiek a hazai munkavállalók elől veszik el a lehetőségeket. Valójában viszont olyan alkalmi munkákra veszik föl őket, amelyekre nem találnak itthoni munkaerőt - a hazai dolgozó munkabérigénye ugyanis magasabb, mint a határ túloldaláról érkezőké. NY. P. Regionális gazdaságfejlesztési konferencia Szegeden Határokon átnyúló kapcsolatok A Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK), valamint az ITD Hungary rendezésében regionális gazdaságfejlesztési konferenciát tartottak tegnap Szegeden, a Novotelben. A SECI a boszniai háború befejezését követően 1996-ban indult útjára az Egyesült Államok kezdeményezésére. A cél a regionális együttműködés és a délkelet-európai országok közötti stabilitás támogatása, az államok európai integrációjának elősegítése volt. A résztvevő országok Bulgária, Horvátország, Macedónia, Görögország, Magyarország, Moldávia, Románia, Törökország, Szlovénia, valamint Szerbia és Montenegró voltak, s azok mind a mai napig. A későbbiekben 5 SECI vállalkozássegítő iroda alakult. Az egyik Szegeden működik a CSMKIK égisze alatt. Botka László, Szeged polgármestere Dunai Péter, az MKIK főtitkára, TVáser Ferenc, a kereskedelmi és iparkamara megyei alelnöke, Lednitzky Péter, az ITDH vezérigazgatója és Erhard Busek, a SECI főkoordinátora a vállalkozói konferencián. Fotó: Karnak Csaba Tráser Ferencnek, a CSMKIK alelnökének köszöntőjét követően - nem véletlenül hangsúlyozta a tegnapi konferencia bevezető előadásában: a város kedvező földrajzi fekvése miatt ki tudja használni azokat a lehetőségeket, amelyek a határközeliségben rejlenek. Az állam nemrégiben az önkormányzat rendelkezésére bocsátotta azokat a hektárokat, amelyeken felépülhet a logisztikai központ, s a Szeged Biopolisz projektre befektetőket lehet a térségbe csábítani. Boros Jenő, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára azt fejtette ki, hogy a térség biztonsága a mi biztonságunk is, a stabilizációs feltételeknek azonban először gazdasági oldalról kell megvalósulniuk. A helyettes államtitkár szerint a városoknak is határokon átívelő kapcsolatokat kell kialakítaniuk (mint ahogy azt Szeged tette Temesvárral, amikor a két önkormányzat közös testületi ülést tartott). Erhard Busek, a SECI főkoordinátora a térség előtt álló lehetőségeket sorolta előadásában. Az infrastrukturális fejlesztésekben kiemelte az észak-déli korridor szerepét, valamint a dunai és a tiszai hajózás beindulásának lehetőségét. Lednitzky Péter, az ITD Hungary vezérigazgatója hozzátette: magyar oldalról pozitív a hozzáállás a határ menti együttműködéshez, ezeket a kezdeményezéseket az ITDH, mint kormányzati háttérintézmény támogatja. F.K.