Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-28 / 123. szám

' SZERDA, 2003. MÁJUS 28. •AKTUALIS" 3 Szilasi László: Csak a szerdát és a csütörtököt éljük túl... Fellélegezhet Dorozsma Szombattól várhatóan megszűnik a tor­lódás a dorozsmai nagybani piac körüli utakon. A tervek szerint ekkor nyitják meg a piac mellett kialakított, ötszáz autó be­fogadására alkalmas új parkolót. - Nem látsz a szemedtől? Nem látod a ládái­mat? Mit gondolsz, hogyan pakolom be az árut? Parkolj be a másik oldalra! - ordította a miskolci kereskedő, majd cifrán káromko­dott és ököllel verni kezdte a kamionja mellé lassan beálló teherautó oldalát, mert a sofőr semmit sem hallott a szidalmakból. A kereskedő szemvillanásából látni lehe­tett, nem viccel, kész ölre menni a helyért. Látta ezt a sofőr is, aki rövid tétovázás után odébbállt. A kamion platóján álldogáló rako­dómunkás, mint egy narrátor, úgy kommen­tálta a jelenetet, hogy „aki nem jön időben, annak bizony nincsen helye". A miskolciak reggel nyolckor indultak, tizenkettő óra után nem sokkal léptek be a dorozsmai nagybani zöldség- és gyümölcspiac Czékus utcai bejá­ratának kapuján. Noha a fenti affér délután kettő óra körül történt, amikor már több mint hétszáz gép­jármű zsúfolódott be a piac háromhektáros területére, még mindig jöttek a termelők és kereskedők. - Csak a szerdát és a csütörtököt éljük túl, szombattól már minden másképpen lesz, hi­szen megnyitjuk a piac mellett 48 millió fo­rintért kialakított parkolót - nyilatkozta la­punknak Szilasi László, a nagybani piac veze­tője. Elmondta: szombaton az ország máso­dik legnagyobb nagybani piacának környékén olyan kaotikus helyzet uralkodott, ami a há­rom évvel ezelőtti helyzetet idézte. A Negy­vennyolcas utcán a templomig ért a kocsisor, de a zsombói és a Kettőshatári úton is egy­mást érték az autók. Szombaton hiába irányí­tották rendőrök a forgalmat, délután kettőtől este hétig tartott a tumultus az utakon. Mindezt jelezték lapunknak a dorozsmaiak is, akiknek már elegük van abból, hogy balká­Hétköznapi nyüzsgés a dorozsmai nagybani piacon. Fotó: Miskolczi Róbert ni állapotok uralkodnak a piacon és környé­kén. írtunk arról, hogy az ottlakók elkeseredé­sükben már azt is tervezték, hogy útblokádot állítanak, mondván, nem hallgatják tovább az út mentén rikácsoló alkuszokat, a göngyöle­gek lármás ki- és bepakolását, nem szenved­nek tovább a zajtól, portól, bűztől és szemét­től. Többször aláírásgyűjtést és tüntetést is szerveztek, levelek tucatjait írták a hivatalos szerveknek és az önkormányzatnak, amiben kérték, szüntessék meg a nagybani környékén tapasztalható totális zűrzavart. A dorozsmai nagybani piac a nyári időszak­ban folyamatosan üzemel. Szilasi elmondta: a szezon beindultával megugrott a forgalom, a termelők tömegével hozzák a friss zöldségfélé­ket és gyümölcsöket, az újkrumplit, borsót, karfiolt és földi epret. Egy erősebb piaci napon átlagban 1200-1300 autó fordul meg a piacon. A piacvezető reményei szerint az új, tizenkét­ezer négyzetméteres parkoló megnyitásával minden megváltozik, s nem lesznek hosszan kígyózó sorok a Negyvennyolcas utcán és a Kettőshatári úton. Megtudtuk, hogy a mosta­ni, Czékus utcai bejárat megszűnik, s a nagy­banira csak a Kettőshatári út melletti parkoló­ból hajthatnak be a termelők és a kereskedők. SZ. C. SZ. Tizenhat megyei cég a kőbányai vásárvárosban Industria, a vásár, ahol az ipar üzletet köt Az idén május 27-30. között rendezi meg a Hungexpo Rt. az Industria Nemzetközi Ipari Szakkiállítást a budapesti vá­sárközpontban; a rendezvényen 600 kiállító, köztük 16 Csong­rád megyei cég mutatkozik be. MUNKATÁRSUNKTÓL Magyarországon 11. alkalommal ad egymásnak randevút ipari és beruházási javak szakkiállításá­nak keretében az érintett szféra. Az idei, péntekig tartó Industrián csaknem 17 ezer négyzetméteren látható mindaz, ami ma az ipari ágazatokban újdonságnak, érde­kességnek számít. Negyven or­szágból 600 kiállító szerepel az elektronika, az elektrotechnika, az energetika, a beszállítóipar, a fluidtechnika, a fémfeldolgozás, a geotechnológia és a logisztika területéről, s több mint harminc cég részvételével jelentős szerep­hez jut a befektetési találkozó is. Az Industria a régió szakmai köreinek számára kiemelt szak­mai, marketing- és kommuniká­ciós fórumot jelent, tavaly a kiál­lítók nyolcvan százaléka üzleti céllal érkezett, s köztük csaknem kilencvenszázalékos volt a dön­téshozók köréhez tartozó ven­dég. Az idén 16 ország cégei ér­keztek Kőbányára, melyek közül ezúttal Bajorország, Nagy-Bri­tannia, Románia és Belgium kol­lektív nemzeti standdal képvisel­teti magát. Az ipar találkozóján Csongrád megyéből 16 cég - tíz szegedi, két hódmezővásárhelyi, egy bor­dányi, egy csongrádi, egy röszkei és egy szentesi - szerepel. Térsé­günkből jelen vannak olyan ru­tinos kiállítók, mint a csongrádi és a szentesi ipari park, a Dél­ász, a Főszer Elektroprofil, a Metripond, a Metrisoft és a Moltech. Füstmentes kísérletek KALOCSAI KATALIN Kezdetben voltak az olyan álságos megoldások, amikor is a pesti gyors étkezőkocsijának egyik felében tilos volt rágyújtani, a túlvé­gen levő asztaloknál viszont fújhatták a füstöt a nikotinfüggők. Ez a „szabályozás" oly abszurdnak tetszett, mintha egy úszó­medence egyik felében szabadna pisilni, a másikban meg nem. Amikor 1999-ben megszületett a nemdohányzók védelmét szolgáló törvény, még hosszú ideig senki nem vette komolyan. Az akkori ellenőrzések alkalmával kiderült, sok helyen még arról sem tudtak, hogy létezik a nemdohányzótörvény. Aztán a gyakori ANTSZ-ellenőrzések, s főleg az ezek nyomán született bírságok szép lassan ráébresztették a (köz)intézmények vezetőit, cégek tulajdonosait, hogy muszáj komolyan venni a tör­vény betűjét, mena lezserség pénzbe kerül. A büntetéstől való félelem okán telepítették sok cégnél normá­lis körülmények közé a kezdetekben kapubejárókban, kukák mellett kijelölt dohányzóhelyeket, s ezért különítettek el a dohá­nyosok számára, a nemdohányzók védelmére - a törvény betűjé­nek megfelelően - jól szellőztethető helyiségeket. A tapasztalatok azt mutatják, a magáncégek félnek a legjobban a tisztiorvosi pénzbüntetéstől, a legkevésbé pedig a vendéglősök tartanak a hivataltól. Aligha találunk ugyanis olyan szegedi vendéglöt, éttermet, amelyben a cigisek hermetikusan el lennének zárva a nem ciga­rettázóktól, s úgy szellőztetnék a helyet, ahogyan az elő van írva. A dohányfüst a legtöbb étteremben akadálytalanul áramlik a szélrózsa minden irányába, szívjuk mértéktelenül a mások füst­jét (is) teli tüdőből, mint annak idején a pesti gyors kettéosztott büfékocsijában. AzÁNTSZ ellenőrizte a nemdohányzók védelmét Bírságoló kommandó Az idén másodszor csapott le a dohánykommandó, a tisztior­vosi szolgálat munkatársai 300 ezer forint bírságot róttak ki, kevesebbet, mint korábban. MUNKATÁRSUNKTÓL Az idén második országos el­lenőrzését tartotta az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvo­si Szolgálat (ÁNTSZ). Az orszá­gos akció során a Csongrád me­gyei tisztiorvosi szolgálat mun­katársai egy időben 281 helyen vizsgálták a nemdohányzók vé­delmét szolgáló törvény betar­tását. A megyei ellenőrök 78 munka­helyen és 203 úgynevezett köz­forgalmú helyen-vendéglátó he­lyeken, közszolgáltatást nyújtó hivatalokban - jártak. A többi között azt vizsgálták, hogy vannak-e dohányzásra kije­lölt helyiségek, a dohányzási ti­lalmat jelzi-e felirat, s hogy az előírásoknak megfelelő-e a ciga­rettázásra kijelölt helyiség. Csongrád megyében összesen 300 ezer forint bírságot róttak ki, kevesebbet, mint a korábbi akció alkalmával. Ez azt mutatja, hogy egyre több helyen törekednek a szabályok betartására, s csök­kennek a problémák. Az elmúlt heti ellenőrzés leg­magasabb összegű bírságát, 100 ezer forintot egy munkahely fi­zette, mert nem jelölt ki dohány­zórészt. A megyei tisztiorvosi szolgálat ellenőrei három magánszemélyt 10-10 ezer forintos bírsággal súj­tottak amiatt, hogy tiltott helyen cigarettáztak. A nemdohányzók védelmét szolgáló törvény betartásának el­lenőrzésére ebben az évben még több alkalommal tervez akciót az Állami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat. Konferencia és disznóvágás is lesz az Eurolandon Hatvan település hoz ajándékot Szegedre Mind a hatvan Csongrád me­gyei település szerepel azon a felvonuláson, amelyet a pün­kösdölő megyefesztivál végén, június 15-én, vasárnap rendez­nek Szegeden. A résztvevők ­mintegy háromezren - elhozzák és a szegedi színpadra leteszik a hozományajándékukat: azt a tárgyat, ami leginkább jellemző az adott településre. Hosszú ideje szervezi már a me­gyei önkormányzat azt a rendez­vényt, amely a rendszerváltás óta talán először, a megye egységét is reprezentálja. Frank fózsef, a me­gyei közgyűlés elnöke azt mond­ja, a június 9-étől 15-éig tartó Pünkösdölő Megyefesztiválnak az a célja, hogy az uniós csatla­kozás alkalmából bemutassa végre az összes Csongrád megyei települést: az itt élők identitását, fejlődését, terveit. Ez főleg most lehet fontos gesztus, hiszen Eu­rópa kapujában állunk, és amíg a szomszédaink nem csatlakoz­nak, jó ideig Európa kapuja le­szünk. A közös bemutatkozás le­het az alapja a közös gondolko­dásnak. Szintén fontos üzenet, hogy a programok egy részét a szegedi önkormányzattal közö­sen szervezik. Az egyhetes rendezvénysorozat június 9-én, hétfőn az ópuszta­szeri emlékparkban püskösdi ha­gyományőrző játékkal, királyvá­lasztással és lovasversennyel kez­dődik. Kedden és szerdán a diá­kok ingyenes tárlatvezetés mel­lett nézhetik meg az M5-ös autó­pálya nyomvonalán végzett ása­tások eredményét a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Csütörtö­kön délelőtt tíz órakor nyílik a II. Euroland Nemzetközi Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Szakki­állítás a Mars téren. Az első nap a régióké és a turizmusé, a konfe­rencián mind a hét kistérség be­mutatkozik. A péntek a vadászok napja lesz, szombaton a hungari­kumok mutatkoznak be, látvány­disznóvágást is rendeznek. Mint­egy háromezer embert várnak a vasárnap délelőtti felvonulásra, amelyre mind a hatvan település elküldi delegációját és hozo­mányajándékát: azt a tárgyat, amely a leginkább reprezentálja a közösség múltját, jelenét. Ezt az ajándékot a Széchenyi téren fölál­lított színpadon - Európa képze­letbeli asztalán - helyezik el. A felvonulást népi együttesek, ze­nekarok, lovas bandériumok, fo­gatok színesítik. B.A. Végéhez közelít a téllyuggatta utak javítása Kátyúk ezrei nyelik a sok pénzt A hosszú és rendkívül hideg tél után tö­mérdek repedés és lyuk maradt Csongrád megye útjain. Az elöregedett utak alap­jainak javítására egymilliárd forint kellene. Szegeden csak a tömegközlekedési útvo­nalak helyreállítására futotta. A Vásárhely határában található Rárósi út 8 kilométeres szakaszán 131 kátyút számlál­tak a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. munkatársai - ez kisebbfajta rekordnak számít. De másutt sem sokkal jobb a helyzet: a szokásosnál hidegebb és hosszabb tél alapo­san tönkretette a megye útjait: az átlagnál mintegy 30 százalékkal több helyen fagyott föl a burkolat. A kátyúszemle végén kiderült: a fő- és fon­tosabb mellékutakon 8 ezer 112 négyzetmé­ternyi útfelületen -keletkeztek kisebb-na­gyobb lyukak és gödrök. Áprilisban fogtak a javításnak, s május végére befejezik helyreál­lítást. „Kátyúzásra" ebben az évben 100 millió fo­rintot költhetnek a közútkezelők. Ebből a ke­retből április végéig nettó 33 millió forintot használtak föl. A megyei úthálózat vizsgálata az utak szer­kezetének ellenőrzésére is kiterjedt. A szak­emberek megállapították, hogy a har­minc-negyven éve épített utak alapozása sok helyütt elöregedett, e szakaszokon az aszfal­tozás önmagában már kevés. A mindenre ki­terjedő fölújításhoz azonban a jelenleg föl­használható keret mintegy tízszeresére lenne szükség. Szegeden csupán a tömegközlekedési útvo-. A szegedi Vásárhelyi Pál utcában a teljes burkolatot cserélni kell. Fotó: Karnok Csaba nalak helyreállítására futotta, a lakóutcákba már nem jutottak el az útjavítók. A város bel­területi úthálózata 467 kilométer hosszú (eb­ből 105 kilométer földút), a tél okozta burko­lathibák száma több ezerre tehető. A megyeszékhelyen eddig 20 millió forint­ba került a burkolatjavítás, az éves keretösz­szeg 30 millió. A legrosszabb állapotú szaka­szok (Szent Gellért utca, Vásárhelyi Pál utca) kisebbfajta krátereit már nem lehet foltoz­gatni: e helyeken teljes burkolatcsere szüksé­ges, amelyre más forrásokból igyekszik pénzt szerezni a város. A közlekedőkre is veszélyes gödrökre táblák figyelmeztetik a járműveze­tőket. NY. P..

Next

/
Oldalképek
Tartalom