Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-05 / 103. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. MÁJUS 8. • AKTUÁLIS* 5 Négynapos pihenés a szegedi strandokon Kidöntik a Holt-Marosig nyúló kerítéseket Kotróval mentik a teknőst / HÍREK a Démász segítségére is számít az alapítvány Folytatás az 1. oldalról Németh Gáspár valódi strandimádó. - Alig várom, hogy nyissanak a fürdők és már megyünk is a családdal lubickolni - mesélte a szegedi férfi. A Ligetfürdőben pénteken kora délután a családfő kedvenc időtöltésének hódolt, vagyis egy jéghideg sör társaságában a napon ülve figyelte a falatnyi bikiniben parádézó hölgyeket. Ez alatt felesége két fiát próbálta kicsalni a nagymedencéből, mert már lassan úszóhártya nőtt az ujjuk között. A strandot elsősorban a legkisebbek szeretik. - Most tanulok fejest ugrani, de többnyire még hasas lesz belőle. A bátyám röhög, ha bénázok, de egyszer úgyis sikerülni fog - mondta egy szuszra László Márk. A hatéves fiúcska tényleg nem adta fel, szorgalmasan ugrott, aztán kimászott a medencéből és megint ugrott. Két hatalmas könyv és rengeteg jegyzet között hasalt egy pokrócon Dávid Noémi. - Nemsokára államvizsgázom. Ha úgyis a könyveket kell bújnom, ezt miért ne a strandon tegyem? Míg olvasok, szépen barnulok - árulta el a végzős egyetemista. - Na, meg figyelheted a félmeztelen krapekokat is! - tette hozzá nevetve barátnője. Nem csupán a szegedi, de a mórahalmi strandon is beindult az élet. A gyógyfürdő télen-nyáron várja a látogatókat, de a szabadtéri medencét csütörtöktől vehették birtokba az úszók. Szombaton az idő annyira nem kedvezett a strandolásnak, de azért jó néhányan felkeresték a fürdőt. Az idősebbek inkább a fedett rész meleg vizes medencéjében üldögéltek, vagy a mellette lévőben úsztak. A szabadtéri feszített víztükrű medence alig 22 fokos vize sokakat eltántorított, csak a bátrabbak ugrottak egy-egy fejest vagy hasast. - Ezt a májusi napot jobban szeretem, mint a forró nyárit. Ilyenkor nem égek le, ráadásul a strandon is kevesebben vannak még - tudtuk meg Kővári Péternétől, aki nem tud úszni, ezért amikor melege lett, inkább gyorsan lezuhanyozott. K.T. Óvatosan dolgoznak a munkások. A védett fákra és mocsári teknősökre is vigyáznak a Holt-Maros rendezésén dolgozók. Nem hagyják meg viszont a vízpartig meghosszabbított kerítéseket és a mederbe vezetett szennyvízcsatornákat. Kivágják a szöszölő nyárfákat is. - Példás az együttműködés a Holt-Maros északi szakaszának helyreállítását végzők, a hivatal és a környezetvédők között - kezdte mondandóját Molnár Gyula önkormányzati képviselő, amikor az áprilisban megkezdett munka jelenlegi állásáról beszélt. Az elismerés értékét emeli, hogy a rekonstrukció előtt hosszú vita eredményeként közeledtek egymáshoz az álláspontok. Nem akartak a Holt-Maros déli szakaszához hasonló, kövekkel beszórt, csaknem csupasz „holdbéli tájat" látni a környéken lakók. Egyetértett velük az ornitológus képviselő, Molnár Gyula, aki megválasztása előtt azt ígérte, ha bejut a közgyűlésbe, mindent megtesz azért, hogy a természetes környezet lehető legteljesebb megőrzésével végezzék el az évtizedek óta elhanyagolt holtág rekonstrukcióját. A helyreállítás második ütemének tervei szerint ugyanis az első szakaszhoz hasonlóan alakították volna ki a csatornapartot. Molnár Gyula és újszegedi képviselőtársa, Szabó László kezdeményezésére összeültek az érintettek: a beruházást lebonyolító Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Rt., a kivitelező Szeviép Rt., a polgármesteri hivatal munkatársai, valamint a civil környezetvédők: a Magyar Madártani Egyesület és a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédő Egyesület tagjai. Közös erőfeszítéseik eredményeként átdolgozták a terveket, ad hoc bizottságot alakítottak, s hetente megbeszélik az időszerű teendőket. A képviselő kiemelte, hogy a Szeviép Rt. munkatársai nagy figyelemmel és az élővilág szeretetével végzik munkájukat. A kotrógép és az iszapot elszállító teherautók fölvonulása miatt szükséges fakivágás közben kikerülik a festékkel jelölt, megtartandó, értékes fákat. Gondjukat viselik a holtágban élő, védett mocsári teknősöknek is, a kifogott pélFotó: Karnok Csaba dányokat átviszik a már rendbe tett szakasz vizébe. Megtörtént, hogy egy teknőc véletlenül a kotrógép „kanalába" került, s a gépkezelő mindjárt új élőhelyére fuvarozta az 50 ezer forint eszmei értékű, ritka állatot. Lakossági kérésre kivágják viszont a szöszölő nyárfákat. Minthogy a kétivarú növénynek csak „hölgytagjai" termelik a tüszszögtető pihéket, a „férfias" fák kiirtása szükségtelen. Fölszámolják az illegális csatornabekötéseket is. Ily módon azokban az utcákban sem szabadulhatnak meg a szennyvíztől, ahol még nincs elvezető rendszer (az uniós ISPA-támogatás állami kiegészítése után folytatják a csatornázást). Ugyancsak szabálytalan, hogy több telek kerítését egészen a vízpartig meghosszabbították, engedély nélkül. A tulajdonosok jól teszik, ha önszántukból bontják vissza a rácsokat, mert a munkagépek nem lesznek tekintettel az önkényes területfoglalókra, s egyszerűen kidöntik a kerítéseket. NYILAS PÉTER Heliport épülhet az új klinika mellett Ha lassan is, de halad a szegedi új klinika szomszédságában a katasztrófavédelmi heliport kialakítása. Eddig több mint kétszáz alkalommal szállt le a Mentés a Jövőért Alapítvány mentőhelikoptere az új klinika melletti szabad tisztáson, s vitte onnan az orvoskar baleseti sebészetére, belgyógyászatára, gyermekklinikájára a sérülteket, súlyos betegeket. Ez a légi mentő azonban nem alkalmas tömeges baleset, katasztrófa esetén több sérült egyidejű szállítására, az ideiglenes leszállóhely pedig alkalmatlan nagy helikopter fogadására. Az alapítvány több mint egy éve tevékenykedik azért, hogy az új klinika szomszédságában kiépüljön a katasztrófavédelmi heliport. Szomorú apropó Az egy időben tizenkét fekvő sérült szállítására alkalmas helikopter leszállójának szükségessége akkor vetődött fel, amikor három évvel ezelőtt Opusztaszer határában negyvenen sérültek meg egy buszbalesetben. Az éjszakai leszállásra is alkalmas heliportot előbb az új klinika közvetlen szomszédságában akarták kiépíteni, de az orvoskar távlati tervei között a területen egy sebészeti tömb feli pítése szerepel, másik helyet jelűitek ki. AMI 8-as leszállója Horváth Róbert mentőtiszt, aki az alapítvány képviseletében koordinálja a heliport létrehozásával kapcsolatos teendőket, a legfrissebb fejleményekről a következőket mondta: a Magyar Honvédség MI-8-as helikopterének leszállóját az új klinikától kissé távolabb, a teniszpálya és a garázssor közötti részen alakítjuk ki. A nyár elején a parkban lebontják a felső gőzvezetéket, amit a földbe ágyazott vezetékrendszer vált ki. Ezzel elhárul a mentőhelikopter leszállásának fő akadálya. Kivágták a fákat A berepülés biztonságát veszélyeztető magas fákat a tűzoltók kivágták, a helyükre ültetett fák magasságukkal nem zavarják a berepülést. A leszállópálya kiépítésének megkezdése előtti utolsó akadály az a néhány villanykandeláber, amelyek kiemelésére, eltávolítására, valamint az éjszakai leszálláshoz szükséges fénytechnikai eszközök beszerelésére a Démász Rt.-tői vár segítséget az alapítvány. A katasztrófavédelmi heliport kialakításához már eddig is több cég ajánlotta fel támogatását: az Első Beton Kft. adja a leszálló pálya alapjához a betont, a Strabag vállalta az aszfaltozást, egy alpinista csoport pedig arra vállalkozik, hogy megfelelő jelzőszínekkel befesti a leszálló mellett található hulladékégető 36 méter magas kéményét. A több mint háromezer négyzetméter alapterületű heliport kialakítását támogatja a Magyar Honvédség Légierő Parancsnoksága is. K. K. Jani bácsi rekordkísérletéről Angliában döntenek Nyírás közben szívószállal kávézott A birkanyírási rekordkísérleten nyolc óra alatt ötven jószágot szabadított meg gyapjától a vásárhelyi Marton János. Tfeljesítményét hamarosan értékeli a Guinness-központ. Az első birka nyírásának kissé idegesen látott neki - vallotta be a vásárhelyi Marton János, azonban a második jószágnál már minden a megszokott kerékvágásban haladt. Mint arról már beszámoltunk, a 64 éves Jani bácsi, aki édesapjától leste el a fogásokat, a hétvégi állattenyésztési napokon igyekezett felállítani a hagyományos birkanyírás Guinness-rekordját. Hogy sikerült-e neki, az csak a későbbiekben derül ki, miután a házigazda Hód-Mezőgazda Rt. munkatársai az összes hitelesített dokumentumot eljuttatják Angliába, ahol elbírálják a kísérletet. Anynyi azonban biztos, a Guinnessrekordok központjában nem tartanak nyilván hagyományos, ollós birkanyírási csúcsot. A szakember kiválóan érezte magát a rekordkísérlet alatt, családja és a vásárhelyi állattenyésztési seregszemle látogatói lelkes biztatása közepette „vetkőztette le" a jószágokat. Segitői is akadtak: ifj. Kurunczi András juhász és Varga Sándor, a Hód-Mezőgazda Rt. munkatársa dolgozott a keze alá. Tóth István gazdálkodó pedig a nyírásra váró juhokat biztosította. - Egy birkát átlagosan 872 ollócsapással szabadítottam meg a gyapjától - mesélte Marton János, aki nyolc óra alatt 50 állatot nyírt meg. - Fizikailag nem viselt meg a rekordkísérlet. Gyerekkorom óta hozzáedződtem ehhez a munkához, ennél már több jószágot is nyírtam folyamatosan, igaz, nem nyolc óra alatt. Munka közben kilenc ollót használt el. Evésre nem volt módja, ivásra viszont igen. Szívószállal főként ásványvizet, kávét fogyasztott, azonban néhány korty sört is magához vett az energiapótlás miatt, na meg az íze kedvéért. A rekordkísérlet végére is jutott a folyékony kenyérből, ugyanis Egyed Béla, a Hód-Mezőgazda Rt. vezérigazgatója és Fekete Balázs, az rt. állattenyésztési igazgatója stílszerűen Guinness-sörrel gratulált Jani bácsinak. Napozás a medencében. Fotó: Karnok Csaba NEM 20, HANEM 120 A Beindul az IKV-kommandó című, szombati számunkban megjelent cikkünkben tévesen írtuk, hogy az albérletbe adott üzlethelyiségek után a bérleti jog tulajdonosának korábban a díj 20 százalékát kellett megfizetnie a Szegedi Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Rt.-nek. Korábban ez az összeg nem 20, hanem 120 százalék volt, amit most emelt meg a közgyűlés 130 százalékra. A VALÓSÁGSHOW-KRÓL Kedden este öt órakor A valóságshow-k tündöklése címmel rendeznek fórumot Szegeden, a Földváry utca 3. szám alatt. Előadó Csepeli György szociológus. HUSZÁROK A HÁBORÚBAN Huszárok a második világháborúban címmel tart előadást Nagy Kálmán hadtörténész kedden délután 6 órától a vásárhelyi Németh László könyvtárban. A birkanyírás szakértője szerint azért nem kell előre inni a medve bőrére, majd kiderül, hogy miként értékelik Angliában a teljesítményét. Jani bácsi legközelebb a nyilvánosság előtt Mezőtúron, egy szakmai bemutatón szabadítja meg a gyapjúktól a juhokat. T.A. Egy birkát 872 ollócsapással nyírt meg. Fotó: TésikAttila