Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-27 / 122. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. MÁJUS 29. "MEGYEI TÜKÖR* 7 Szövevényes földbérleti ügy Mindszenten Félnek a gazdák az olasz vevőtől Szövevényes adásvételi ügylet borzolja a mindszenti gazdák kedélyét. A helybéliek elő-ha­szonbérleti jogot kívánnak sze­rezni a felszámolás alatt álló Agro Szövetkezet által bérelt földekre, s közben attól félnek, hogy az ingatlanokat megvásár­ló újabb cég révén azok külföldi tulajdonba kerülhetnek. A mindszenti gazdák eddig nem érvényesíthették elő-haszonbér­leti jogukat a felszámolás alatt álló Agro Szövetkezet által bérelt földterületekre. A helybéliek kö­zül mintegy tízen élni szeretné­nek elő-haszonbérleti jogukkal, a felszámolás alatt álló helyi Agro Mezőgazdasági Szövetkezet által bérelt földterületre. Ménesi Sándor gazdálkodó la­punknak azt mondta, a mai na­pig nem tudták érvényesíteni jo­gukat. Ugyanakkor úgy értesül­tek, hogy az Agro vagyonát a szarvasmarhateleppel együtt a szegedi Sziksós Kft. vásárolta meg. Azt is csak hallomásból tudják, hogy a kft. attól tartott: ha a gazdák igényt tartanak a földekre és sikerül is bérelni be­lőlük, akkor nem tudják majd működtetni a szarvasmarhate­lepet. Lázár János országgyűlési kép­viselő botrányosnak nevezte az eljárást, s az ügyészséghez kíván fordulni az ügyben. Mint el­mondta: a felszámolás alatt álló szövetkezet megmaradt vagyo­nából létrehozott Agro 2002 Kft. jogutódnak nevezi magát, ez pe­dig nem igaz. A kft. levélben szó­lította fel a földtulajdonosokat, hogy további 5 évre neki adják bérbe a földjeiket. A levél - Lázár János szerint - megtévesztő, hi­szen az Agro 2002 nem lehet a felszámolás alatt álló szövetke­zet jogutódja, ezért aki bérbe kí­vánja adni a földjét, az nem a szövetkezetnek adja használat­ba, hanem annak, aki végül majd a szövetkezetet és az Agro 2002 Kft.-t is megvásárolja. Ez utóbbi és a Sziksós Kft. mindent elkövet annak érdekében, hogy ne füg­gesszék ki az elő-haszonbérletről szóló ajánlatokat, hiszen akkor a mindszenti gazdák elsőbbséget élveznének. Lázár János szerint aki meg­szerzi a földbérleti jogosultságot, az előbb-utóbb vásárlási jogot is szerez, így a föld kikerül a mind­szentiek birtokából. Sőt: egy olasz befektető megjelenésével a föld külföldi tulajdonba is kerül­het. A mindszenti Agro összes va­gyona tavaly december l-jén ke­rült a Sziksós Kft. tulajdonába ­mondta lapunknak Szabó János, a Sziksós Kft. ügyvezető igazga­tója, aki hozzátette, a banki ígérvény ellenére azonban nem kapták meg a kért hitelt, így az idén március l-jén értékesítet­ték a vagyont a ComAgro-Sardo Kft.-nek, mely egyik tulajdono­sa olasz. Az ügyvezető hangsú­lyozta, hogy földet azonban nem adtak el, csak a szarvasmarhate­lepet, már csak azért sem, mert a terület magángazdák tulajdo­nában áll. Azt azonban szeret­nék elérni, hogy a haszonbérleti szerződések szálljanak át a ComAgro-Sardo Kft.-re, hiszen a telepen lévő ezer szarvasmar­ha számára valahol meg kellene termelni a takarmányt. A Szik­sós Kft. - hangsúlyozta az ügy­vezető - nem részekre bontva, hanem egyben értékesítette az általa megvásárolt vagyont, hogy az működőképes marad­jon. A nógrádkövesdi székhellyel működő, tejtermeléssel foglal­kozó ComAgro Kft. tulajdonosai és ügyvezetői, Pusceddu Bernar­dino és felesége Palmay Julian­na. Palmay Julianna lapunknak megerősítette, az Agro szövetke­zet valamennyi ingatlanát meg­vásárolták, a földeket azonban nem, hiszen azt cég nem veheti meg. - A tehenészettel együtt meg­őriztük nyolcvan ember munka­helyét - mondta az ügyvezető, aki hozzátette, ő magyar állam­polgár, olasz férje pedig nyolc éve lakik Magyarországon. Cé­gük pedig Nógrád megyében működtet tehenészetet, s az ál­latok takarmányát is ott, bérelt földeken termelik meg. Mind­szenten is hasonlót megoldást szeretnének. B. K. A.-T. A. A mindszenti szövetkezet egykori tehenei ott esznek, ahol tud­nak. Fotó: Tésik Attila Negyven éve művelt parcelláját veszítheti el egy kisteleki gazda Fejük fölött pereskedtek Volfordék csak reménykedni tudnak abban, hogy jövőre is palántázhatnak. Fotó: Schmidt Andrea Elvehetik egy kisteleki gazdál­kodótól a több mint negyven éve a családja által művelt földet. Mindezt pusztán azért, mert a szomszéd tanyát megvásároló vevő egy 1993-as jogszabályra hivatkozva beperelte az FVM megyei hivatalát, hogy jogosnak vélt földjéhez jusson. Ez a te­rület azonban pont a gazdál­kodó által művelt föld. Kis és nagy fóliasátrak, szabad­földi parcellák sorakoznak Kiste­lek „mögött", az ötös út és a vas­úti töltés között. Az aszfaltút messze benyúlik a földekig, az út mellett villanykarók sorjáznak, s a fóliák láttán nem nehéz kitalál­ni: ott a víz a földeken is. - 1961-ben kapták meg a szü­leim ezt a közel egyholdnyi föl­det a tsz-től. Azóta mi gazdálko­dunk rajta - mondta Volford Jó­zsef. - Most azonban lehet, hogy elveszítjük, s igazából nem ért­jük, hogy miért. 1991-ben, a földosztáskor kap­ták meg Volfordék a Jó Gazda Tsz-től ezt a most is művelt par­cellát a bevitt földjük a fejében. Akkor a szövetkezet magára vál­lalta az átíratást, igaz, annak költségeit a gazdálkodóknak kel­lett kifizetni. Az átírás azonban hat évet késett, s csak 1997-ben lett hivatalosan is a Volfordék nevére írva a vitatott terület. ­1993-ban a szomszédunk meg­vette a tanyát az édesapjától. Egy 1993-as törvény alapján a ta­AZ FVM-HIVATAL KERESI A MEGOLDÁST A Volford házaspár ügyében a bíróság az FVM fő­városi és Pest megyei hivatalát új eljárásra köte­lezte, ennek keretében megsemmisítette föld­használati határozatukat (ez alapján használhat­ták volna továbbra is a területet). Az ítélet az FVM Csongrád megyei hivatalára hárítja az új eljárás lefolytatását - tájékoztatta lapunkat Nyá­rády Zoltánné jogtanácsos, aki az osztályvezető távollétében engedett bepillantást az aktába. Mint mondotta, a történet a jogi csoportban va­lamennyiük számára ismert és jelenleg is azon vannak, hogy megoldást találjanak. Ezért a na­pokban Kisteleken újra egyeztetéseket folytat­nak, hiányzó iratokat szereznek be, s átnézik 10-13 év papírjait. Volfordék azért kerültek ilyen helyzetbe, mert az 1993-as II. számú törvény ha­tályba lépését követően földkiadási kérelmükben nem jelölték meg, hogy a földet korábban háztá­jiként művelték. így másokkal, leginkább a köz­vetlen tanyaszomszéddal szemben hátrányba ke­rültek, holott „járna" számukra a terület. Mivel Volfordék kérelme csak egy meghatározott táblá­ra vonatkozik, a hivatalnak az új eljárásban felül kell vizsgálnia az összes, ugyanazon táblában történt földkiadást. Ha a szomszéd Mártonékkal nem sikerül megegyezni, akkor csak egy másik tulajdonos érdeksérelmére oldódhat meg a prob­léma. nyák mellé lehet földeket kiadni. Erre hivatkozva tartana igényt az általunk művelt földre. Csak­hogy amikor ő idejött, már két éve itt voltunk. Azóta pereskedik ezért a területért - tette hozzá Volford József. Az ügy pikantériája, hogy a Volford család az egész jogi her­cehurcáról nem tudott semmit egészen addig, amíg a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium (FVM) Csongrád Me­gyei Hivatala nem kérte őket, hogy álljanak melléjük a perben. Ezt megelőzte az, hogy a szom­széd földigényét kétszer is eluta­sította az FVM-hivatal: először azért, mert művelt földre tartott igényt, másodszor meg azért, mert későn adta bc a fellebbe­zést. - 2002-ben született bírósági határozat az ügyben. A bíróság arra kötelezte a hivatalt, hogy nézze meg, a parcellában ki, mi­lyen jogon kapott földet. Az FVM-hivatal nem hajtotta végre a bírósági ítéletet, hanem úgy döntött, a szomszédnak igaza van és megkapja a földemet - fe­lelte a gazdálkodó. Volfordék értetlenül állnak a döntés előtt. Furcsállják, hogy a bírósági döntést figyelmen kívül hagyva, a hivatal saját hatáskör­ben próbál eljárni. Nem értik azt sem, hogy a tárgyalás során a bí­ró miért nem tartott igényt a szakértői véleményekre. - Azonnal megfellebbeztük a hivatal döntését. S most várunk és bízunk abban, hogy a végén mégis nekünk lesz igazunk. Min­den pénzünket ebbe fektettük, a feleségem azért hagyta ott a mun­káját, hogy nekem tudjon itt segí­teni. S most egyik napról a másik­ra földönfutók lehetünk. Kárpót­lásként cserébe a vasúton túl fel­ajánlottak egy darab földet, de sem aranykoronában sem más­hogy nem közelíti meg ennek a parcellának az értékét. Ide beve­zettük a vizet, a villanyt, ott sem­mi sincs. A faluból pár perc alatt ki tudok jönni, oda majd húsz ki­lométert kellene kerülni - sorolta a gondokat Volford lózsef. Döntés tehát egyelőre nincs. Volfordék abban bíznak, hogy ha menniük is kell, akkor legalább ezt a mezőgazdasági évet végig tudják csinálni. De ők maradni akarnak. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Önkormányzati telkek a megyében Mindenhol adnak valamennyit MUNKATÁRSUNKTÓL A fiatalok és nagycsaládosok önálló otthonhoz jutását akarja megkönnyíteni a vásárhelyi ön­kormányzat azzal, hogy közmű­vesíthető telkeket ad majd ingyen vagy kedvezményesen főleg a kül­területeken, azaz Kútvölgyön, Er­zsébeten, Szikáncsonés Batidán. Makón a Velnök utcában kíván építési telkeket kialakítani a vá­rosi önkormányzat. A tervezett 24 telek közül hat telekkönyvi átvezetése már a földhivatalnál van, a többi sorsa még bizonyta­lan, hiszen egy részük még kisa­játításra vár. Szentesen a Nagyhegyen ösz­szesen hat, míg a Kiserdő soron négy építési telek kialakításáról dönt a képviselő-testület követ­kező ülésén. Csongrádon a Hosszú utca tér­ségében kívánnak 10-15 telket kialakítani, és a tervekben szere­pel a Pázmány Péter utcán és Bö­kény városrész északi részén lévő 18 hektáron telkek kialakítása. Ez utóbbi kettő azonban magán­tulajdonban áll. Mindszenten majd csak a még elfogadás előtt álló városrendezé­si tervből derül ki, hol alakítanak ki további építési telkeket. A Hó­dosi utcában korábban kijelöltek zömét tavaly, míg a maradék egyet az idén értékesítették. Nemzetközi kurzus Önkormányzatiság, EU-regio­nális politika, intézményi re­formok a címe annak az öt­napos kurzusnak, amelyet teg­nap nyitottak meg a Szegedi Biztonságpolitikai Központ Gyertyámos utcai oktatási épü­letében. MUNKATÁRSUNKTÓL Négy országból - Albánia, Bosz­nia, Macedónia, Szerbia és Mon­tenegró - érkeztek Szegedre an­nak az ötnapos előadás-sorozat­nak a résztvevői, amely a Szegedi Biztonságpolitikai Központ által a délkelet-európai térség stabili­tásának javítása érdekében szer­vezett rendezvények sorába il­leszkedik. A négy országból ál­lamtitkárok, vezető bírák és ügyészek, nagyvárosi polgármes­terek vesznek részt többek közt a kurzuson, amelyet egyebek közt a norvég és a magyar kormány, valamit a szegedi önkormányzat támogat. A vendégek csütörtö­kön Budapesten, a Külügymi­nisztérumban vesznek részt konzultáción, amelynek témái: Magyarország az uniós csatlako­zást követően milyen szerepet játszhat a térség gazdasági életé ben, illetve hazánk milyen t.. pasztalatokat szerzett a privati zációban és a külföldi tőke bevi nása terén. Az önkormányzatiság, az eun pai regionalizmus és az intézmi nyi reformok (különösen az ie ságszolgáltatás és a kereskt lemfejlesztés) témaköreivel f lalkozó rendezvény is a szc folyamatba illeszkedik. Fő <­térség stabilitásának meg dítása mellett a magyar let-európai kapcsolatok tése és a kölcsönös bizalc tése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom