Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-23 / 119. szám

PENTEK. 2003. MÁJUS 23. • A K T U A L I S * 3 ITDH, egyetem, Biopolisz - megállapodások Csábítják a tőkét Szegedre Ne várj csodát A megállapodás aláírásán Dudits Dénes, Lednitzky Péter, Mészáros Rezső, Szabó Gábor megválasztott rektor és Nagy Sándor ¡ilpolgár­mester. Fotó: Schmidt Andrea Folytatás az 1. oldalról Információkat szolgáltat az egyetemnek speciális oktatási irányok bevezetésehez, közvetíti, milyen képzettséget igényelnek a befektetők. Az egyetem magasan kvalifikált szakértői viszont tanulmányokkal, elemzé­sekkel, oktatással segítik a társaság munká­ját, rendelkezésére bocsátják a nemzetközi oktatási, nyelvtanítási és marketingtapasz­talatokat, a kutatási és fejlesztési progra­mokról, a kutatói kapacitásról szóló infor­mációkat. A másik megállapodás a nemrég alakult Szeged-Biopolisz Élettudományi Konzorci­ummal született. Mint ismert, a konzorciu­mot a Szegedi Biológiai Központ (SZBK) in­tézetei, az egyetem élettudományokat okta­tó és kutató részlegei, a Bay Zoltán biotech­nológiai intézet, a Gabonatermesztési Kuta­tó Kht., a Szegedi Akadémiai Bizottság, a város önkormányzata és Újszeged ország­gyűlési képviselője alapította, hogy együtt­működésükkel sikeres élettudományi okta­tás, kutatás, innováció valósuljon meg. A konzorcium koordináló szerepet kíván be­tölteni nagyberuházásokban, fejlesztések­ben, csúcstechnológiákra épülő bioipar megteremtésében Szegeden. Az ITDH kül­földi befektető cégek felkutatásában segíti, abban, hogy minél szélesebb körben ismer­tethesse Szeged, mint biopolisz" eddig még kiaknázatlan befektetési lehetőségeit, az alapító intézmények tudományos eredmé­nyeit. A konzorcium évenkénti frissítéssel a társaság rendelkezésére bocsátja azokat a kutatási projekteket, amelyek az élettudo­mányokban születtek és befektetői tőkét igényelnek. Kutatói és oktatói kapacitásával segíti az ITDH szakmai fórumainak sike­rét. A két együttműködési szerződés - melye­ket Lednitzky Péter mellett Mészáros Rezső akadémikus, az SZTE rektora, illetve Dudits Dénes akadémikus, az SZBK főigazgatója, a konzorcium elnöke írt alá - vállalásainak megvalósulása azt is jelenti, hogy a szegedi kutatási és képzési kapacitás sokkal közelebb kerülhet a gazdaság szereplőihez, igényeihez, illetve nagyot javulhatnak tőkevonzó pozíci­ói. Ez alapvető feltétele - és reális iránya - a város fejlődésének, az ide várt működő tőke érkezésének, a nagy hozzáadott értékű ter­mékeket előállító, csúcstechnológiára épülő ipar itteni megtelepedésének. Lényegében ugyanez, Szeged és a régió tő­kevonzó képességének növelése volt a téma Lednitzky Péter többi tegnapi tárgyalásán is. Járt a városházán, tárgyalt Botka László pol­gármesterrel, elsősorban a logisztikai park külföldi „értékesítésének" lehetőségeiről. A megyeházán a közgyűlés elnökével, Frank Jó­zseffel folytatott megbeszélést, továbbá a me­gyei gazdaságfejlesztési és érdekvédelmi szer­vezetek vezetőivel is találkozott. S. E. SULYOK ERZSÉBET Tőkebeáramlási struktúraváltás. így hívják szaknyelven azt a fo­lyamatot, amelynek az elején tartunk. Most mennek ki az ország­ból azok a befektetők, akik az olcsó munkaerőre alapozva bejöt­tek a 90-es években. A helyükre pedig még nemigen jön senki. A szaknyelvi kifejezéstüneményben nemcsak ennek a ránk nézve szomorú ténynek az elfedési kísérlete rejtezik, hanem egy­szersmind a remény is. Hogy majd jönni fog másik tőke. Méghoz­zá olyan, amelyik marad, mert megtalálja a számítását. Egy má­sik aranyos szakszóval: technológiaintenzív befektetéseket vá­runk reménykedve. Vagyis olyan pénzt, amely csúcstechnológi­ákra épülő vállalkozásokat működtet. Ezekben nem futószalag mellett fognak dolgozni betanított munkások. Hanem válogatott, a legkorszerűbb tudást használni képes szakembereket foglalkoz­tatnak. Újabb szakkifejezéssel: nagy hozzáadott szellemi értéket képvisel a termékük. A szegedi polgármester azt mondta az ünnepen, a város napján, hogy megtaláltuk a kitörési pontokat. Vagyis már lehet tudni, me­lyek azok az értékeink, amelyekre vevő lehet a pénzes külföldi. Ez az alkotóerő, a gondolkodási eredetiség és eredményesség. Az egyetemes tudomány és technika élvonalában maradás képessé­ge. Szegeden speciálisan ez van meg, sűrítve az úgynevezett élet­tudományokban. Szerencsénkre, hiszen a világban is ezek a tu­dományok a legvirulensebbek, a legnagyobb jövő előtt állók. A közelmúltban történt egy és más azért, hogy ez a szellemi érték áru lehessen és profitáljon belőle ez az egész szegény, lerobbant régió. Sok munka árán abszolút kezdeti, első lépéseket tettek fe­lelősen gondolkodó tudósok, tudományszervezők és politikusok, megvan a konzorcium, előkészületben egy cégalapítás. Nem várhatunk csodát - óvott tegnap Szegeden egy gazdaságra érzékeny ember, Lednitzky Péter, ama másfajta, kitartóbb befek­tetők csalogatására szakosodott cég vezére, aki pedig szintén a szívén viseli, léphet-e végre előre ez a város. A kitörési pont megtalálásától gyakran vezet kínkeserves út a tényleges kitörésig. Alighanem erre számítanak a realisták. És mi más, a remény adhat erőt. Ha még kitart. Szegedről ugyanis nem ment ki az egyik féle működő tőke, mert ide be sem jött. Ha úgy vesszük, legalább nem kellett csalódnunk. Ha meg másként vesz­szük, akkor azt kérdjük: miért kellett ennyi év a kitörési pontok észrevételéig ? Végtére a tudomány mindig is eredményes volt itt, a potenciális logisztikai központ pedig repceföld formájában min­dig is ott terült az út mellett, amelyből ennyi éve nem lett autópá­lya. De csitt, ennyit a múltról. Csak hogy tudjuk, a reménykedés mellett muszáj csinálni is valamit! Délmagyarország: 93 év Konszenzus a megyei közgyűlésen, kórházügyben Haladék a belosztálynak A vidék legnagyobb hagyomá­nyokkal rendelkező napilapja értékeit megőrizve, folyamato­san megújulva kívánja kiszol­gálni olvasóit - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amit a Dél­magyarország 93. születésnapja alkalmából rendeztek tegnap Szegeden, a Virág cukrászdá­ban. - Napilapunk 93 éves, sikeres évtizedeket tudhat maga mögött. Ám mégsem engedhetjük meg magunknak, hogy elégedetten hátradőlve emlékezzünk a régi szép időkre, ugyanis már most azt kell kitalálnunk, hogyan is nézzen ki a Délmagyarország 100, netán 105 évesen. Ezekkel a szavakkal köszöntötte Szetey András, a Délmagyarország és a Délvilág főszerkesztője a média képviselőit azon a Virág cukrász­dában tegnap megtartott sajtótá­jékoztatón, amelynek „főszerep­lője" Szeged napilapja volt. Sze­tey András szólt arról, hogy a vi­dék legnagyobb hagyományok­Noha az FKGP nem jutott man­dátumhoz sem az országgyűlési, sem az önkormányzati válasz­tásokon, több székházuk van Csongrád megyében, mint va­laha. A Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Párt orszá­gos nagyválasztmánya szom­bati ülésén módosítja a párt al­kotmányát és meghirdeti azt a programot, amellyel reménye­ik szerint 2006-ban bekerül­nek a parlamentbe. Erről Mik­lóssy Sándor megyei elnök és Pesti Róbert alelnök tájékoz­tatta lapunkat. Ismeretes, hogy a .párt tavaly 0,76-os eredményt ért el a parlamenti kai rendelkező napilapja legfon­tosabb feladatának az olvasók korrekt, színvonalas tájékoztatá­sát tartja, mégpedig értékeit megőrizve, ám folyamatosan megújulva, s magas színvonalon akar eleget tenni e kötelességé­nek. Ezért alakult át az elmúlt két és fél évben a lap arculata, in­dultak új mellékletek, s ezért tö­rekszik arra a szerkesztőség, hogy a lehető legtöbb friss infor­mációt szállítsa az újságot meg­vásárlóknak. - A Délmagyarország független napilap, készítői nagyon ügyel­nek arra, hogy politikailag se jobbra, se pedig balra ne tolódjék el, hanem tárgyilagosan tájékoz­tassa olvasóit - hangsúlyozta a főszerkesztő. Kóti Zoltán terjesztési vezető arról szólt, az előfizetési adatok egyértelműen bizonyítják: jó úton halad a kiadó, az elmúlt időszakban bevezetett újítások, akciók kedvező fogadtatásra ta­láltak. Míg korábban csökkent a Délmagyarország példányszá­választásokon. A megyei elnök a megsemmisítő vereségről szólva azt hangsúlyozta, hogy a választók nem az FKGP-t, hanem a párt akkori vezetését utasították el. Megtudtuk: a választási kudarccal atomjaira hullott párt újjászerveződése már elkezdődött. Miután a helyhatósági vá­lasztáson sem szereztek man­dátumot a kisgazdák Szege­den, ki kellett költözniük a Te­leki utcai székházukból. - No­ha kényszermegoldás volt, minden rosszban van valami jó, mert a megyei központunk visszakerült eredeti helyére, Hódmezővásárhelyre - mond­ta Miklóssy. Hozzátette: jólle­ma, 2001 januárjától folyama­tos emelkedés tapasztalható, s a Szonda Ipsos felmérése szerint ma már 210 ezernél is többen olvassák naponta az 52 ezres példányszámot is meghaladó Délmagyarországot és Délvilá­got. Csongrád megye napilapjai nyereségesek - hangzott el a saj­tótájékoztatón. Az elmúlt gazda­sági évben 242 millió forintos hasznot hoztak a tulajdonosnak, az angol Daily Mail Company­nak, amely a kiadó irányítóival együtt mindent megtesz azért, hogy ebből az összegből minél többet forgathassanak vissza Csongrád megyében. Korszerűb­bé vált a lapkészítés, új számító­gépes rendszer állt szolgálatba, s Lapcom Kiadó Délmagyarország Kft. a lehetőségeihez igazodva anyagilag is támogat minden hasznos kezdeményezést, pénz­zel is segít a bajba jutott, segít­ségre szoruló embereken, közös­ségeken. B.Z. het nem jutottak mandátum­hoz sem az országgyűlési, sem az önkormányzati választáso­kon, több székházuk van Csongrád megyében, mint va­laha. Irodahelyiséget bérelnek Makón, Szegváron és Móra­halmon, valamint Szegeden, a Mars téren. A megyeszékhelyen tervezik, hogy a Belvárosban is nyitnak irodát - tudtuk meg Pesti Ró­berttől. Kérdésünkre, szövetség­re lépnek-e a Fidesszel, Mik­lóssy azt válaszolta: az együtt­működést csak a teljes függet­lenség megőrzése mellett tudják elképzelni a jobboldali pártok­kal. SZ. C. SZ. A következő hónapban dől csak el, tényleg bezárja-e a megyei közgyűlés a szentesi kórház csongrádi belgyógyászati osztá­lyát. Rendkívüli ülésen vitatta meg tegnap a Csongrád megyei köz­gyűlés a szentesi kórház adósság­rendezéséről szóló elképzelést. A válság megoldására felkért Citi­Fund Kft. elkészítette a komplex intézkedési tervet, amely kétféle megoldási javaslatot vázolt. Frank fózsef elnök elmondta, a B megoldást ő is vállalhatatlannak tartja, az gyakorlatilag száz­nyolcvan fős létszámleépítéssel és jelentős ágyszámcsökkentés­sel járna. Az A megoldás szerint az idén az eladósodás megállítá­sa lenne a cél, a tényleges adós­ságkezelés ezután kezdődik el. A jelentéssel kapcsolatban Baláspi­ri Csaba képviselő szóvá tette, nehezen tudja elképzelni, ho­gyan működtetheti a felnőtt or­vosi ügyeletet a kórház, miköz­ben ez az ügyelet a háziorvosok szerepvállalásával jól dolgozik. Borzi Márta megbízott főigazgató és Szirbik Imre szentesi polgár­mester elmondta, a városban so­kan eleve a kórházhoz mennek, ha valami baj van. Ezért tűnik ésszerűnek, ha a városi önkor­mányzat átadja az ügyelet fönn­tartásának föladatát a kórház sürgősségi betegellátó oszályá­nak, így a megyének. Csak az ügyelet helye változna, a résztve­vők személye nem föltétlenül. Nógrádi Zoltán javaslata nyo­mán végül az a javaslat született, hogy a városi önkormányzat és a megye előbb tárgyaljon az átadás várhatóan változó föltételeiről. Nagyobb vita alakult ki a csongrádi belgyógyászat bezárá­sára tett CitiFund-javaslat ügyé­ben. Bartha László, a konzervatív frakció vezetője arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a magyar átlag­életkor három évvel nőtt, több az idős ember, tehát a csongrádi osztályra is szükség van. Molnár fózsef volt csongrádi polgármes­ter azt mondta, a csongrádiak ér­deke is, hogy jól működjön a szentesi kórház és a csongrádi belosztályon régóta nincsenek meg a feltételek a megfelelő mű­ködéshez. Murányi László el­mondta, őt nem győzték meg a számok a bezárás hasznáról, másrészt viszont humánusabb azonnal fejbe vágni a halat, mint csöppenként kiengedni az akvá­riumból a vizet. Vincze László nehezményezte, hogy a csongrádi dolgozókat senki sem értesítette arról, mit terveznek a sorsukról. Simicz József, az egészségügyi bizottság elnöke javasolta, legyen a csong­rádi épületben ápolási osztály. Kató Gábor, a CitiFund igazga­tója szerint megvan az okuk ar­ra, hogy a csongrádi belosztály A szentesi kórház alaposan ela ni a számlát. Szentesre költöztetését javasol­ják és ki meri jelenteni: ez az osztály ma gebines alapon mű­ködik. A vita végén, a frakciók egyeztetése nyomán az a javas­lat született, vizsgálják meg kö­zösen, mit lehet tenni a csong­rádi osztály ügyében és erről a következő ülésen ismét essék szó. A képviselők ezt követően többségi döntéssel elfogadták a jelentéssel kapcsolatos tizenegy pontot, így az ötvennégy fős cso­portos létszámleépítéssel és a 25 szerződéses munkatárs állá­sának megszüntetésével kap­csolatosat is. Az ülésen látszott, a CitiFund vezetőinek nem tet­szett a felemás döntés. Az igaz­gató - miközben amellett érvelt, hogy javaslatukat vagy egyben fogadják el, vagy vessék el ­többször is szóba hozta annak lehetőségét, hogy nem folytat­ják a munkát. BAKOS ANDRÁS :, nem lesz könnyű rendez­Fotó: Tésik Attila A kisgazdák nagy tervei

Next

/
Oldalképek
Tartalom