Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-20 / 116. szám

EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN Mellékletünket a LRICBTER GEDEON RTJ támogatja GYÓGY- IR SZERKESZTI: DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS, LÉVAY GIZELLA • 2003. MÁJUS 20. AZ ÉRETTSÉGIZŐK VIZSGA ELŐTT EGY NAPPAL MAR NE TANULJANAK! Hatásos memóriafokozók Az érettségi előtt és alatt jelentkező idegi feszültség olyan intenzív állapotot hoz létre, amire különbözően reagálunk. A biztonságérzetet azonban növeli, ha a megfelelő tudásanyag birtokában van a vizsgázó. A napokban az érettségizők életük talán legkimerítőbb és emberpróbálóbb időszakát élik: arról kell pár óra alatt számot adniuk, amit éveken át tanultak. És ha nem így van, ha csupán az elmúlt hetekben, napokban próbálják behozni a elmaradt tanulást, akkor igen komoly stressznek és szellemi megterhelésnek vannak kitéve. Ilyenkor a gyors siker érdekében mindent bedobnak, a napi tizennyolc órás tanulástól és nem alvástól kezdve a különféle serkentő szerekig. Pedig lehet, hogy többet érne, ha nyugodtan véviggondolnák a tanulás és az emlékezés folyamatát. Az emlékezés és a tanulás alapja az idegsejtek kémiai, szerkezeti változékonysága, amiket a sejtek receptorai indítanak el, ezekre pedig ezernyi hírmolekula és hormon hat. A tanulás és emlékezés folyamatát tehát hormonok, hírvivők, fehérjékre ható anyagok is befolyásolni tudják. Az egyik leghatásosabb memóriafokozó anyag például az agyi hormon, a vazopresszin olvashatjuk dr. Bánki M. Csaba: Az agy évtizedében című kötetében. Ez a hormon ugyanis nagyon kis adagban is tartósan képes a tanulási képességet fokozni: azt a folyamatot erősíti fel, ahogyan a rövid távú emlékezésből hosszú távú lesz, más szóval az emlékek megszilárdulását. Sajnos, több egészen más jellegű hatása is van (például emeli a vérnyomást), emiatt nem lehet az iskolás gyerekeknek adni. Érettségi idején nagy stressz éri a vizsgázókat. Lehet, hogy meglepő, de valamennyi stresszhormon fokozza az emlékezés, a tanulás képességét. Ez a hatás érthető, hiszen a jelentősebb hatásokra célszerű jobban emlékeznünk, ezeket vagy ismételni, vagy kerülni kell a jövőben. A mondás szerint: a szerelem elveszi az ember eszét! Jó hír, hogy egy szó sem igaz belőle, éppen fordítva van: a nemi hormonokat serkentő agyi hormon erős memóriafokozó. A női ciklus során ezt jól meg is lehet figyelni: a nők legtanulékonyabb periódusa a ciklus első fele, amikor ebből a hormonból a legtöbb van az agyban. Agyműködésünket a gyomrunkon át is befolyásolhatjuk, ha olyan ételeket fogyasztunk, amik a gyors gondolkodást segítik: ilyenek az olajos magvak, a cola, a csokoládé, valamint a saláták legtöbbje. Saláták túlnyomó része olyan anyagokat tartalmaz, amik részben nyugtatnak, részben pedig éberen tartanak, hogy közben nem terhelik meg az emésztőrendszert. Különböző hirdetésekből ismerős lehet az „alvásban tanulás" Ígérete, ami egyelőre szép álom, valójában nem működik. Az így reklámozott módszerek tulajdonképpen koncentráláshoz segítik a tanulót, távol tartják a külső ingereket, és ezzel tényleg könynyítik a megjegyzést. Igazi alvás közben azonban nem lehet tanulni, ugyanis ilyenkor nem működik a megjegyzés az Stimuláló saláta érettségizőknek Hozzávalók: két sárgarépa lereszelve, fél pohár joghurt, két evőkanál méz, egy fél fej jégsaláta, 15-20 szem dióbél, magozott szotyola, egy teáskanál szezámmag, egy piros alma összevágva. A hozzávalókat keverjük össze és a mézes joghurt öntettel öntsük nyakon. Ezek a hatóanyagok (karotin, vas, természetes édesítőszerek, növényi olajok...) a vizsgázó agyát Intenzívebb teljesítményre sarkallja, a gyomor megterhelése nélkül. A derű lelki fitnesz A legújabb divatú fitneszkúra fő eleme a nevetés. A testi-lelki egészséghez hozzájárul a „nevetésedzés". Sőt, pszichológiai és ; fiziológiai vizsgálatokkal bizonyított, hogy a kacagás gyógyít is. ILLUSZTRÁCIÓ: KARNOK CSABA agyban. Azt viszont kísérletek bizonyítják, hogy ha közvetlenül tanulás után aludni megy az ember, akkor a tanultakra jobban és tartósabban fog emlékezni. Ennek az a magyarázata, hogy az alvás egy időre kizárja az új élményszerzést, nincs tehát, ami a frissen tanult, de még meg nem szilárdult anyagot rögtön letörölné. Aki az egyetemisták régi módszere szerint a vizsgák előtti napokban tanulja meg a kötetnyi anyagokat, és ezt több tárggyal egymás után megismétli, az a jeles vizsgák ellenére egy hónap múlva már semmire nem fog emlékezni. Az intenzív tanulás során ugyanis minden következő anyag gyakorlatilag „kitörölte" az előzőt, még mielőtt rögzülhetett volna. Ezért a legbölcsebb tanács így hanzik: a vizsga előtti 12-24 órában már nem célszerű tanulni, mert ez többet törölhet a meglévőből, mint amennyit esetleg hozzátesz. A vizsga előtti, lazán eltöltött este és egy jó, pihentető alvás mindennél többet ér! LÉVAY GIZELLA Közel negyven éve egy amerikai újságíró, Norman Cousins, akinek bénító és szörnyen fájdalmas betegségéből a kigyógyuiásra az orvosok egy az ötszázhoz adtak esélyt, különös „gyógymóddal" próbálkozott. Terápiájának lényege a nevetés volt: naponta több órán át nézett burleszkfilmeket, kabarét, kandikamerás felvételeket, vicceket és vidám könyveket olvasott, s hitte, hogy a derű, a nevetés gyógyítja. Kínjai elviselhetőbbek lettek, a nagy kacagások után tudott pár órát aludni, fokozatosan javult az állapota, és jóval túlélte a számára orvosai által még jósolt időt. Esete, könyve nyomán megélénkültek azok a fiziológiai és pszichológiai vizsgálatok, amikkel a nevetés jótékony hatásait próbálták kideríteni. Mostanra elsősorban William Fry kísérletei nyomán bizonyítottnak vehető, hogy a nevetés valóban gyógyít. A fiziológiás és pszichés tényezők együttesen képesek ezt a gyógyhatást elérni. Mérhető, hogy nevetéskor szervezetünk több oxigént vesz föl és több szén-dioxidot ad le. Mélyebb belégzéssel, gyorsabb kilégzéssel a tüdőben átáramló levegő mennyisége mintegy háromszorosára nő. A tüdő mellett az agy is több oxigénhez jut kacagás közben, s az erősödő véráramlással endorfin is felszabadul benne - a több boldogsághormon jobb közérzethez segít, oldódik a stressz. Az élénkebb vérkeringéssel oldódik az izmok feszültsége, javul a szívműködés és a vérnyomás. A kutatók szerint nevetéskor közel 300 izom mozdul, „tornázik". Az arcizmok mellett a hasi, a bél- és gyomortájéki izmok is erőteljesen „beremegnek", és ezzel serkentődik működésük, javul az emésztés. A hosszas, intenzív „röhögés" nem véletíenül vált ki bordatáji, rekeszizomi fájdalmakat. A szelíd nevetés rendezi a vérnyomást, kisimítja a ráncokat, élénkít, oldja a görcsöket és a feszültséget, ezzel mintegy érzéstelenít, csökkenti a fájdalmakat. És lenyomja a srtesszhormonok szintjét - képes a felszabadultság érzését kelteni. A kutatók szerint valahol itt kell keresni a „csodát", a gyógyító hatást. A nevető ember a kikacagott másikkal vagy jelenséggel szemben fölényben érzi magát, független attól, érzi másságát és szabadságát - s ez felemelő, a legyőzhetetíenség érzését kelti, önbizalmat, erőt ad. A gyógyító mechanizmusok beindulásához pedig éppen a bizakodás, az erő érzése kell. Kiváltóját, a nevetést nem véletlenül kutatták nagy gondolkodók, jeles orvosok, s megalapozottan nevezik a kacagást lelki placebónak. SZABÓ MAGDOLNA A nevetés gyógyhatású. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A festmények rezgésszáma egyezik az emberi testével Makray János napraforgói. A radiesztézia úgy tartja: a képek is gyógyíthatnak. Makray János festőművész színterápiás ezoterikus képeket is alkot; festményei olyan rezgéseket bocsátanak ki, melyek megegyeznek az emberi test optimális rezgéseivel. - A festményeket nézni kell, s általában közelükben tartózkodni. Ám rezgésoptimalizáló hatásuk akkor is érzékelhető, ha háttal állunk nekik - mondja Makray János, akinek képeit ma már országszerte ismerik; 1994-ben a szegedi egyetem neuropszichiátriai rehabilitációs osztályán is volt belőlük kiállítás. Az alkotó fölhívja a figyelmet: ő elsősorban festőművész, s a gyógyhatásról sokszor olyan emberek számolnak be neki, akik nem betegségleküzdés céljából szereztek be tőle képet, hanem azért, mert esztétikailag keltette föl figyelmüket az általa ábrázolt látvány. Ugyanakkor festményei jótékony hatására már gyerekkorában fölfigyeltek, és ennek nyomán kezdett el érdeklődni a természetgyógyászat, ezen belül a radiesztézia iránt. - A radiesztézia, az „érzékelésen túli érzékelés", úgy tartja, mindennek speciális, rá jellemző rezgése van, az emberi testnek is - mondja az alkotó. Képei rezgéstartományára - mely rokon az egészséges test rezgéstartományával - a test ráhangolódik, s az általa kibocsátott rezgéseket átveszi. A festő fölhívja a figyelmet - a képek közvetítette hatás nem hoz azonnali és látványos eredményt. Festményeiről az ezt kipróbálok mondják: a képek alkalmazása s a kedvező változások bekövetkezte között az összefüggés minden esetben szinte véletlenszerűnek tűnik. Volt rá példa: gyulladás lobbant föl a festmény „használatba vétele" után a szervezetben, e ezzel régóta tartó, ismereüen eredetű rossz állapot pontos helye, mibenléte lett meghatározható, illetve gyógyítható. Gyors eredmény is előfordult néhány esetben. Megfelelően kiválasztott színkombináció hatására többek között asztma, rossz alvás, gyulladások esetén is hamar mutatkozott javulás - tudjuk meg Makray János képeiről. És hogy mennyire hihető mindez? Az alkotó szerint nem szükséges hinni a képek gyógyhatásúban, anélkül is kifejtik pozitív hatásukat. A felnőttek közül legfogékonyabbak a nők, illetve azok, akik bármit megtennének gyógyulásukért. F.CS.