Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-20 / 116. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. MÁJUS 22. • AKTUÁLIS" 5 Több fetasajt készül a Földeáki úti gyárban Makón csak egy állás szűnik meg Mindössze egyetlen ember veszíti el munkahelyét amiatt, hogy a SOLE Rt. gyártósorokat telepít át makói üzeméből Szegedre. A cég szóvivője szerint a makói gyár jövője biztos. A SOLE Hungária Rt. szegedi üzemébe koncentrálja termelő tevékenységének egy részét pásztói és makói gyáraiból egy másfél milliárdos beruházás keretében adtuk hírül néhány nappal ezelőtt. Az átszervezésre az uniós jogharmonizáció miatt szigorodó előírások miatt kerül sor: a makói üzem az utóbbi időben zsúfolttá vált és a társaság ezen mindenképpen változtatni kívánt. A gyártósorok átköltöztetéséről szóló információt Makón sokan fogadták aggodalommal, attól tartva, hogy ismét jó néhány munkahely szűnik meg a városban. A makói tejüzem három fő terméket gyártott eddig: tejport, fetasajtot és túrós csokirudat. Ez utóbbi termelését telepítik át rövidesen a megyeszékhelyre, a Budapesti út melletti központi telepre - tudtuk meg a SOLE Hungária Rt. sajtószóvivőjétől, Nagygyörgy Évától. A makói telephelyen eddig nagyjából százötven ember dolgozott, akik közül az átszervezés huszonnyolcat érint. Közülük azonban tizenkilencen vállalták, hogy Szegeden folytatják a munkát, további nyolc alkalmazott pedig a makói tejgyárban kapott más feladatot, ők a továbbiakban fetasajtot fognak készíteni. Mindössze egyetlen ember nem fogadta el a változásokat, így egyedül az ő munkahelye szűnik meg tájékoztatta lapunkat Nagygyörgy Éva. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez az átszervezés egy hoszszabb távú leépítés kezdete lenne és hogy a makói egység jövője veszélyben volna - mondta a szóvivő. Éppen ellenkezőleg: a makói üzemben bővíteni fogják a különleges csemegeként számon tartott fetasajt gyártási kapacitását, méghozzá a nyár végére, harminc-harmincöt százalékkal. A Földeáki útnál lévő makói gyár bezárásáról, mint fogalmazott, nincs szó. Nagygyörgy Éva hozzátette: a SOLE rt.-nek többféle elképzelése volt a továbblépést illetően; végül azért döntöttek amellett, hogy nem például Makón, hanem Szegeden fejlesztik a termelést, mert ott egyszerűbben tudtak területet szerezni, ráadásul a szervezési racionalitás is a koncentráció mellett szólt. SZABÓ IMRE Menekülthullám A napokban menekülthullám érte el a déli határszakaszt: iraki, afgán, török, szerb határsértőket fogtak el a határőrök. Az embercsempészek nem ismernek leküzdhetetlen akadályokat, legalább is ez derült ki az elmúlt években hazánk déli határszakaszán. Ázsia legtávolabbi sarkaiból is érkeztek olyan menekültek, akik aztán a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóságnál jelentették be, menedékjogot szeretnének kérni Magyarországon. Bár az iraki háború előtt várt nagy menekült hullám elmaradt, az elmúlt napok elfogási statisztikái azt mutatják, a nyár közeledtével újfent megélénkült az illegális határforgalom Kelet-Európában. A Mórahalmi Határőrizeti Kirendeltség járőreit az ásotthalmi polgárőrök segítették, hogy Ásotthalmon 16 afgánt, két irakit és egy török állampolgárt feltartóztathassanak. Tiszaszigeten a határőrség Tisza Határvadász Századának fegyveresei egy szerb-montenegrói férfit fogtak el, aki útlevél nélkül lépett át a határon, míg Röszkén a kutyavezetőként szolgálatot teljesítő határőr olyan szerbet fogott el, akinek autójában 146 gramm aranyat találtak. A lefoglalt nemesfém értéke körülbelül 350 ezer forint. B.Z. Mától a két középső sávot nyitják meg a forgalom előtt Térfélcsere a Bertalan hídon Utolsó simítások az aszfaltszőnyegen. Fotó: Schmidt Andrea Félidejéhez ért a szegedi Bertalan híd fölújítása. A hídrekonstrukció befejezése a hosszú és rendkívül hideg téli időjárás miatt késik, valószínűleg augusztus közepére készül el. MUNKATÁRSUNKTÓL A Tápé felőli oldalon befejezéshez közelít a szegedi Bertalan híd középső, Tisza fölötti szakaszának fölújítása. A járda vasbeton szerkezetét acélvázra cserélték, a megemelt járdaszegélyt korlát védi. A szélső forgalmi sávot több rétegben szigetelték, ezen felül a belső sávra is új aszfaltszőnyeget terítettek. A híd acélszerkezetének oldalát újrafestették. Mától a híd nyugati, azaz Belváros felőli oldalán is elkezdődik a rekonstrukció. A munkafázisok hasonlóak, viszont a jelenleginél szélesebbre szabott járdát alkalmassá teszik a kerékpár-közlekedésre: mindkét oldalon magasabb lesz a korlát, a kandelábereket a híd külső peremére helyezik át. Változik a forgalmi helyzet is: a két középső sávot nyitják meg a jármüvek előtt, a gyalogosok pedig már a fölújított járdán sétálhatnak át a túloldalra. A híd 373 méter hosszú mederszakaszának fölújítását ősszel kezdte a Hídépítő Rt. és a Közgép Főszerkezetgyártó Rt. A 900 millió forintos beruházás a hosszú és hideg tél miatt a tervezettnél valamivel később, várhatóan augusztus közepére készül el. Kerékpárosbalesetek Két kerékpáros is baleset áldozata lett tegnap Csongrád megyében. Zsombón egy kisfiút ütött el egy Lada, míg Szegeden, a Kálvária sugárút és a Londoni körút kereszteződésében egy Toyota típusú személygépkocsi gázolt el egy kerékpározó férfit. A sérülteket a mentők mindkét helyszínről a kórházba szállították. Gömbvillám Dorozsmán: szétrobbant villanyóra, kitört ablak X-akták Tóthék tanyáján Az egyik ablaktábla szabályos félkör ívben kitört. Fotó: Schmidt Andrea Folytatás az 1. oldalról Új villanyórát szereltek fel, a régi biztosítékok szétrobbant darabjai egy kupacban hevernek az udvaron. - Sokszor megfigyelték már ezt a jelenséget. A gömbvillám általában focilabda méretű, többféle színű: pirosas, sárgás, kékes-fehér, iszonyú nagy energiát magába záró természeti képződmény, ami fémek közelében halad, ám mozgása kiszámítatlan. Előfordult, hogy „átment" házfalon, sőt tehénen is. Vannak, akik az ember öngyulladását a testben keletkező gömbvillámmal magyarázzák mondta Szatmáry Károly, a Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizika Tanszékének docense. A gömbvillám egyébként zivataros időben, magasfeszültségű vezetékeknél a leggyakoribb. - Eddig körülbelül harminc elmélet született arra, hogy mi is lehet a gömbvillám, de a természetét egyik sem tudta leírni. Ez egy olyan jelenség, ami létezik, csak még nem tudjuk rá a magyarázatot. Próbálták mesterségesen előállítani. Néhány kisebb, gömbvillámhoz hasonló kisülést sikerült a japánoknak létrehozniuk. Ez azonban nem volt azonos a valóságban megfigyeltekkel - tette hozzá Szatmáry Károly. A. T. J. Film Mészáros Balázs életéről a tiszai ciánszennyeződéstől napjainkig Egy halász története Az Örökség: Egy halász története című dokumentumfilm magyar ősbemutatóját szerdán tartják Budapesten. Az alkotás Mészáros .Balázs algyői halász életét követi nyomon a tiszai ciánszennyezéstől napjainkig. 2000. január 30-án egy ausztrál-román bányából 120 ezer tonna ciánnal szennyezett víz került a Tiszába. Ennek következtében 1200 tonna hal pusztult el, megsérült a folyó ökológiai rendszere. A ciánszennyeződéssel több mint kétszázötven magyar halász család megélhetése került veszélybe. A Hegedűs Péter által rendezett film Mészáros Balázs algyői halász életét követi nyomon három éven keresztül. Mészáros Balázs felvállalta, hogy megmenti a tiszai halász társadalmat, ezért még egy ausztráliai utazásra is vállalkozott. A ciánszennyezést okozó Esmeralda cég vezérigazgatójának személyesen adta át halpucoló bicskáját, mondván: a becses szerszámra nincs szüksége, mert az ökológiai katasztrófa miatt elveszítette megélhetését. A szennyezés előtt, 1999-ben az algyői halász volt, hogy tíz mázsa halat fogott két nap alatt, amelyek között akadt 80 kilós harcsa is. Mészáros Balázs elmondta, ma már nem tudnak annyi halat fogni a Tiszában, mint akkor. Noha a telepítésnek köszönhetően már van hal a folyóban, kevés a piacérett pikkelyes. Sajnos - jegyezte meg a halász -, 15-20 éve nem volt ilyen kicsi a víz, mint az idén, így a halak ívási lehetősége leszűkült. Jóllehet ideje nagy részét még ma is halászattal tölti Mészáros Balázs, továbbra is keresi a halat a folyón és a holtágakon, más munkája is akad - a Tiszai Halászati Szövetkezetet irányítja és könyvet ír. Az örökségem című önéletrajzi kötetét, amit a fiának ajánl, valószínűleg csak külföldön adja ki, mert - mert mint mondta - olyan dolgokat ír le a könyvben, ami sok embernek Az algyői halász a Tiszán. Fotó: Karnok Csaba okozna bosszúságot itt, Magyarországon. - Balázs a filmben elmondja az igazságot az aranymosó bányát működtető ausztrál cégről, a hivatalos szervekről és a tiszai ügyekkel foglalkozó állami cégekről, amelyek a katasztrófa idején minden segítséget megígértek a halászoknak - mondta el lapunknak Hegedűs Péter, akiről annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy az ö édesapja volt 1956-ban Magyarország miniszterelnöke. A rendező elmondta, hogy közel száznegyven órányi anyagot vettek fel, amiből készült egy hoszszabb, 75 perces, moziban is vetíthető dokumentumfilm, valamint egy rövidebb, 52 perces, televíziók számára alkalmasabb változat. A magyarországi ősbemutatón, a budapesti Odeon Lloyd moziban a hosszabb változatot vetítik le. - A három év alatt végigjártuk a magyar halászokat Tokajtól Szegedig, elmentünk Nagybányára az Auraihoz, amit azóta már átkereszteltek Transgoldra és kimentünk a ciánszenynyezést okozó romániai aranymosó üzem ausztrál tulajdonosához, az Esmeraldához - sorolta Hegedűs Péter. Megtudtuk: a dokumentumfilm iránt nagy az érdeklődés. Az alkotást már bemutatták egy svájci fesztiválon, ahol nagy sikert aratott. Júniusban Brüsszelben az Európa Parlament tagjainak vetítik le az Örökséget. Nálunk valószínűleg a Magyar Televízió vagy a Duna TV mutatja be a rövidebb változatot. Hegedűs Péter elképzelhetőnek tartja, hogy hazai mozik a teljes alkotást is levetítik. Ausztráliában novemberben mutatják be a filmszínházak az Örökséget. Megtudtuk: a személyes hangvételű film exkluzív is a tekintetben, hogy a Transgold és az Esmeralda vezetői eddig még senkinek sem nyilatkoztak a katasztrófáról, csak a Hegedűs Péter vezette forgatócsoportoknak. SZABÓ C. SZILÁRD