Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-20 / 116. szám

KEDD. 2003. MÁJUS 20. • A K T U A L I S * 3 A miniszterelnököt Csongrád megyéről szóló kiadványokkal ajándékozták meg az algyői faluházban. Folytatás az 1. oldalról A szegedi logisztikai központtal nagyon sok feladat adódik majd, a szállítmányozás, raktározás és csomagolás, de ez a jövő - jelentette ki Medgyessy. A miniszterelnök beszéde végén azt kívánta, minél előbb épüljön meg a logisztikai központ, s az minél több embernek biztosítson munkát. A Szeged Európa Kapuja elnevezésű logisztikai központ negyvenöt hektáros állami tulajdonú területét a szegedi önkormányzat több mint negyvenmillió forintért vásárolta meg a Nemzeti Földalaptól. Az erről szóló adásvételi szerződést tegnap Botka László polgármester és Benedek Fülöp államtitkár, a Nemzeti Földalap elnöke a kormányfő jelenlétében írta alá. A területért a szegedi önkormányzatnak a vételár 20 százalékát kellett kifizetni, a fennmaradó részt pedig a jövő év végéig kell kiegyenlíteni. Medgyessy Péter ezt követően Algyőre látogatott, ahol a falufotó; Káinok Csaba házban megnyitotta a Mindig Európában című, Csongrád megye múltját és jelenét bemutató kiállítást. Itt a miniszterelnök azt hangsúlyozta: Európa számára azt jelenti, hogy ismerjük és tiszteljük egymást. A megnyitót követő sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta: 2006-ra eléri Szegedet az M5-ös autópálya, a határig pedig 2008-ra épül ki. Közölte: folynak a tárgyalások az AKA Rt.-vel. A konzorcium minden tagjának, az útépítőknek és a bankoknak is megvan a maga érdekeltsége. Velük szemben áll a kormány - hangsúlyozta -, amely igyekszik a legjobb helyzetet kiharcolni. - A megbeszélésekről akkor sem árulnék el részleteket, ha tudnék, mert ezzel kockáztatnám a tárgyalások sikerességét mondta a kormányfő. sz. c. sz. LÖW LIPÓT- ES LOW IMMANUEL-DIJAK Medgyessy Péter részt vett a zsinagóga ünnepségén, ahol Löw Lipót-díjjal jutalmazták Benyik György teológiaprofesszort, Gregor József operaénekest, Molnár Judit történészt, Nóvák István városi főépítészt és Petii Ildikó egyetemi magántanárt. Löw Immánuel-díjat kapott posztumusz életművéért Pollák László, a hitközség egykori alelnöke, az Alapítvány a Szegedi Zsinagógáért 2003-ban elhunyt elnöke és Schindler József, a Szegedi Zsidó Hitközség egykori főrabbija. Löw Immánuel-díjat kapott Gráf Imre, a Szegedi Zsidó Hitközség ügyvezető elnöke, az Alapítvány a Szegedi Zsinagógáért kuratóriumának tagja, Kármán György orgonaművész, egyetemi magántanár, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem tanszékvezetője, Schöner Alfréd főrabbi, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem rektora, tiszteletbeli szegedi főrabbi, Váradi Péter, az Alapítvány a Szegedi Zsinagógáért alapítója és Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatója. A Südfrucht nem tett le arról, hogy saját piacot nyisson Még folytatódik a nagybaniverseny Medgyessy Péter a sztrádaépítésről: a kormány jobb pozíciókra törekszik Kinyílik Európa kapuja Szalmaszál FEKETE KLÁRA Újabb ajánlatot tett a városnak a Südfrucht Kft. egy nagybani nyitására. A szegedi önkormányzat a már meglévő piacot akarja fejleszteni. A szigetszentmiklósi székhelyű Südfrucht Kft. tavaly márciusban jelentette be, hogy saját területén, saját forrásból építene és üzemeltetne Dorozsmán nagybani piacot, a jelenlegi tőszomszédságában. A bejelentést azon a napon tették, amikor az önkormányzat nyilvánosságra hozta: tárgyalásokat folytat a Zöldes Út Kft.-vei egy nagybani zöldségpiac felépítéséről, ugyancsak Dorozsmán. Az elmúlt ciklusban több közgyűlésen is foglalkoztak a kérdéssel, a város vezetői közül többen a Zöldes Út Kft.-t támogatták, mások a Südfrucht mellé álltak. Timár László akkori fideszes gazdasági alpolgármester cáfolta, hogy a Südfruchttal tárgyalt volna, később a településrész két önkormányzati képviselőjével, Thurzó Ferenccel és Tóth Józseffel együtt mégis a cég kezdeményezését támogatták. (Tóth most a jelenlegi helyen történő önkormányzati fejlesztés mellett érvel.) A ciklusváltásig azonban nem született közgyűlési döntés az ügyben. Az új városvezetés hivatalba lépése után kifejezte: a nyereséges nagybanit továbbra is az önkormányzat szeretné működtetni és a fejlesztéseket is megkezdik a jelenlegi helyen. A Südfrucht Kft. jogi képviselője, Kelemen Zoltán előrebocsátotta: a cég továbbra sem tett le arról a tervéről, hogy önerőből nagybani piacot építsen saját területén, a Zsombói út mellett, ahol már tavaly megkezdték az ehhez szükséges munkálatokat. A beruházás összköltsége elérheti az egymilliárd forintot. - Valóban újabb ajánlatot adtunk az önkormányzatnak arra, hogy működjünk együtt a piac üzemeltetésében. Eddig azonban még nem kaptunk választ a javaslatunkra mondta Kelemen Zoltán. A Südfrucht jogi képviselője nem kívánta részletezni az ajánlat tartalmát, annyit azonban elmondott: a javaslatuk ha lehet, még kedvezőbb az önkormányzat számára, mint az eddigiek. A Südfrucht egyébként tavaly több időpontot is megjelölt a piac nyitásának dátumaként, de azután egyik időpontban sem kezdték meg a működést. Nagy Sándor gazdasági alpolgármester korábban megerősítette: valóban kaptak ajánlatot a Südfruchttól, amelyet megvizsgálnak. Az önkormányzat azonban saját nagybaniját szeretné fejleszteni, annál is inkább, hogy most közel 50 millió forintot költöttek egy ötszáz férőhelyes parkoló kialakítására. A Südfrucht egyébként a város piacával párhuzamosan is építhet és üzemeltethet nagybanit, ha beszerzik a szükséges szakhatósági engedélyeket. K.B. Klárafalvi postahivatal. Egy a hét közül, amelyet Csongrád megyében a megszűnés veszélye fenyeget. Fotó: Karnok Csaba Néha eljátszom azzal a gondolattal, milyen kép fogadna, ha egy hosszú és mély álom után egyszeresük felébrednék, s a húsz évvel későbbi Szegedet látnám magam előtt. Hogy mindabból, amiről ma beszélünk és cikkeket írunk e hasábokon, vajon mivel szembesülnék. Megkell mondjam, kristálytisztán magam előtt látom azM5-ös autópályát - hogy ugyanis két évtized múltán már azon autózunk, nem férhet semmi kétség -, amint elkerüli Szegedet, s nyílegyenesen halad az EU-konform és valaha Phare-pénzbői megépült röszkei határátkelő felé. A sztráda azonban az egyik vízióban oly sikeresen megkerüli szerette városunkat, hogy abból mindössze egy csendes, hétköznapi életét élő, csökkenő lélekszámú egyetemi campus marad, a nagykörút melletti zöld sávon pedig biztonságos játszóalkalmatosságokat állítanak fel a gyermekek számára. Számomra a másik kép a tetszetősebb: Szeged ebben a felállásban a kis- és középvállalkozások paradicsoma, mindenki a szolgáltatásokból él, az emberek adnak-vesznek, építkeznek, a Tiszán nagyobb a forgalom, mint fénykorában a Kossuth Lajos sugárúton és a régióközpontot üzleti célokból felkeresők egy éjszakára mindenképpen megszállnak ebben a pezsgő ritmusú városban, hogy növeljék a vendéglők és a szórakozóhelyek bevételét. Ez utóbbi lehetőség - bármennyire is hihetetlen - tőlünk karnyújtásnyira van, elkaphatjuk, de el is szalaszthatjuk. Mindez a tegnapi Medgyessy-féle látogatás apropóján jutott eszembe, amikor is nem más történt, minthogy az állam a szegedi önkormányzat rendelkezésére bocsátott hektárokat logisztikai központ számára. Itt, a mostani E75-ös út budapesti bevezető szakaszán, a volt orosz laktanyával szemben - a későbbiekben azzal együtt fejlődve - épülne ugyanis magántőkéből Szeged „szalmaszála ", a logisztikai központ. Amelynek területén állnának a határokon átívelő élénk kereskedelem reményében a különböző cégek raktárbázisai, ahol minden ügyet elintéznének a vámolással, szállítmányozással kapcsolatban, ahol kamionok százai fordulnának meg egy nap és amely terület kiszolgálására iparág épülhet. Munkahelyekkel: szervizekkel, büfékkel, panziókkal, fordítóirodákkal. Ez az a szalmaszál, amit fuldoklóként megragadhat a város, hiszen egy logisztikai központ közelébe már érdemes kikötőt, repülőteret, harmadik és negyedik hidat álmodni, nyugati összekötő úttal egyetemben. Mint a középkorban, amikor a fontos kereskedelmi útvonalak csomópontjainál város születhetett. Jómagam, amikor felébredek abból a bizonyos mély álomból, ilyen képet szeretnék magam előtt látni. Egyeztetés a lakossággal és a polgármesterekkel Postabezárás és a mobil hivatalok A kórháztörvény-tervezet visszavonását kérik az orvosok A kormányfő egyeztet a kamarával A Magyar Orvosi Kamara a kórháztörvény-tervezet visszavonását kéri Medgyessy Péter miniszterelnöktől - jelentette ki lapunknak adott nyilatkozatában a kamara főtikára, Gyenes Géza. A Magyar Orvosi Kamara a küldöttközgyűlésén úgy határozott, hogy a kórháztörvény-tervezet visszavonására kéri a miniszterelnököt - nyilatkozta lapunknak Gyenes Géza, a MOK főtitkára. Gyenes hozzátette: mivel a kórháztörvény-tervezet a végszavazás előtt áll, ezért a tervezettel kapcsolatban több kifogással élő kamara az egyetlen lehetséges megoldásnak a jogszabálytervezet visszavonását látja annak érdekében, hogy a szakmai és civil szervezetek javaslatai, módosításai beépítésre kerülhessenek. - Ezt fogjuk kérni a május 22-én megtartandó megbeszélésünkön, amit a miniszterelnök űr kezdeményezett - hangsúlyozta az orvoskamara főtitkára. Gyenes Géza arra a kérdésre, milyen eszközökkel él a kamara, ha Medgyessy Péter ennek nem tesz eleget, a főtitkár azt válaszolta: amennyiben visszautasítja, akkor mérlegeljük a törvény alkotmánybíróságon történő megtámadásának, illetve a népszavazásnak lehetőségét, s legvégső esetben a demonstrációk és a sztrájk eszközét sem vetjük el. Gyenes ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a helyzet nem jut el idáig. Az orvosi kamara másik lényegi követeléséről a főtitkár elmondta: a kamara szükségesnek tartja, hogy a kórháztörvényt az egészségügyiek, s ezen belül az orvosok jogállásáról szóló törvénnyel egy időben tárgyalja, s fogadja el a parlament. A magyar orvostársadalmat képviselő kamara legfontosabb elvárása a kórháztörvénnyel kapcsolatban, hogy a jogszabály ne engedje a gyógyszer- és műszergyártó, illetve forgalmazó cégek részvételét a hazai egészségügyi intézmények privatizációjában. K.K. A Szegedi Postaigazgatóság Csongrád megyében hét kistelepülésen szüntetheti meg az állandó postát. Helyükbe mobil „postahivatalok" léphetnek. MUNKATÁRSUNKTÓL - Előkészítő szakaszban van a hatszáz lakosnál kisebb települések állandó postáinak megszüntetéséről szóló terv - válaszolta kérdésünkre Tóth László, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője. Az igazgatóság irányítása alá tartozó három megye, Csongrád, Békés és Bács-Kiskun területén összesen 22 postát érint a központi intézkedés. Csongrádban hét település, Nagytőke, Árpádhalom, Ambrózfalva, Csanádalberti, Óföldeák, Klárafalva és Kövegy állandó postáinak megszüntetésére kényszerül a szegedi igazgatóság. - A cél a ráfizetés csökkentése. A változtatással gazdaságosabban működhet a postahálózat mondta a regionális igazgató, aki kiemelte, hogy az érintett településeken a lakossággal és a polgármesteri hivatallal is egyeztetnek a terv végrehajtásának részleteiről, illetve a postaszolgáltatás további formájáról. Mindenütt figyelembe veszik a területi adottságokat, így valószínű, hogy több helyen megmarad a posta, csupán a korábbihoz képest csökkentett nyitva tartással működik majd. A posták bezárására várhatóan csak szeptember után kerül sor.