Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-17 / 114. szám

t SZOMBAT, 2003. MÁJUS 17. » A K T U A L I S « Ünnepi istentisztelettel kezdődött a jubileumi rendezvénysorozat Szegedet is megáldotta a főrabbi Európai kihívások konferenciája Szegeden Autópályák és ökogazdálkodás Schöner Alfréd főrabbi a zsinagóga szószékén. Fotó: Schmidt Andrea Hazánk még a negyedével sem rendelkezik az uniós átlagnak, ha a meglévő autópályák hosszát vizsgáljuk, nem is beszélve az utak minőségéről. Folyamatosan nő a világ népes­sége, közben apadnak a nyers­anyagforrások, ezért a cél az, hogy úgy elégítsék ki a mostani nemzedék igényeit, hogy a kö­vetkező generációk életesélyeit ne rontsák - hangzott el az Euró­pai kihívások elnevezésű tudo­mányos konferencián, amelyet tegnap rendezett a Szegedi Tudo­mányegyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karának Élelmiszeripa­ri Gazdaságtan és Marketing Tanszéke. Az érdeklődőket Bene­dek György, az SZTE tudomá­nyos rektorhelyett;ese, majd Ho­dúr Cecília, az SZTE SZÉF fő­igazgató-helyettese köszöntötte, majd Buday-Sántha Attila, a Pé­csi Tudományegyetem Közgaz­daságtudományi Karának tan­székvezető egyetemi tanára tar­tott előadást a fenntartható fejlő­dés és az agrárium kapcsolatáról. A professzor kiemelte: csak annyi erőforrást lenne szabad el­venni a természettől, amelynek természetes megújulás biztosít­ható. A magyar mezőgazdaság csatlakozás utáni helyzete kap­csán a szakember hangsúlyozta, meg kell teremteni a minőségi tö­megtermelést, amely a huszon­egyedik században már nem szá­mít ellentmondásos fogalomnak. Az agrárium és a környezetvé­delem mellett a közlekedés az egyik leggyengébb pontja ha­zánknak a csatlakozás küszöbén - fejtette ki előadásában Szeri István, a Tisza Volán Rt. vezér­igazgatója, aki elmondta: Ma­gyarország az 525 kilométernyi autópályájával az uniós átlag ne­gyedét sem éri el, nem is beszélve a meglévő utak minőségéről. Emellett hazánk hídjainak jó ré­sze, szám szerint 335 teherbírá­sa nem felel meg az uniós köve­telményeknek. S bár a vasútvo­nal 7700 kilométeres hossza na­gyon jónak számít majd az EU-ban, a sínpárok kihasznált­sága és állapota, a szárnyvonalak szükségessége azonban újabb megoldandó kérdéseket vet majd fel a közeljövőben. SZ. A. K. Ünnepi istentisztelettel kezdő­dött tegnap este a szegedi új zsinagóga felavatásának 100. évfordulója alkalmából szerve­zett rendezvénysorozat. Markovics Zsolt szegedi főrabbi, Kármán György orgonaművész és Biczó Tamás szegedi kántorjelölt közreműködésével ünnepi isten­tisztelettel indult tegnap este az új zsinagógában a templom fel­avatásának centenáriuma alkal­mából szervezett rendezvényso­rozat. Schöner Alfréd főrabbi ün­nepi beszédében úgy fogalmazott: meghatottan áll több mint ne­gyedszázaddal utolsó itteni prédi­kációja után újból Löw Immánuel szószékén, a világ egyik legszebb zsinagógájában. 160 évvel ezelőtt avatták fel Szegeden az ózsinagó­gát, száz éve pedig a Löw Immá­nuel által megálmodott új temp­lomot. Az itteni közösségben mindig nagyszerű emberek végez­ték a rabbinikus szolgálatot, akik példát mutattak. A főrabbi emlé­keztetett arra: az előcsarnokban található kövek a több ezer szege­di áldozatról beszélnek. Ok a vészkorszakban mártíriumot szenvedtek zsidóságukért, s nem volt, aki megvédje őket. Az elmúlt száz évben jutott bőven a keserű­ségből, és az egykori virágzó nyáj, amely 1920-ban majd' hétezer főt számlált, megfogyatkozott. Elsza­kította a lelkeket a történelem, a különböző színű áradat. Schöner Alfréd visszaemlékezett 29 évvel ezelőtti itteni istentiszteletére, amikor azt mondta: az út, ame­lyen járunk, legyen a béke útja. Immár ősz hajjal, de hitében megerősödve most ugyanezt kí­vánta: legyen béke. Végezetül megáldotta a közösség tagjait, a várost, felekezetre való tekintet nélkül Szeged minden polgárát, Magyarországot, Izraelt és a világ zsidóságát. Az istentisztelet után kiddus következett a hitközség dísztermében. A jubileumi rendezvénysorozat ma reggel 9 órától ünnepi isten­tisztelettel folytatódik. 10.45-kor „A Zsinagóga hangjai" címmel bemutatkozás és emlékezés kez­dődik, amelyen közreműködik: Csanády László orgonaművész, az SZTE Konzervatóriumának tanszékvezetője. 11.30-tól Mar­kovics Zsolt főrabbi a neológ Sze­ged vallási elöljáróiról beszél, majd Schönberger András pécsi főrabbi köszönti a testvérhitköz­séget. 15 órakor a „A Forrás" címmel izraeli kiállítás nyílik a Tisza Szállóban, ahol 19 órakor izraeli vacsoraestet rendeznek jó­tékonysági céllal a szegedi zsina­góga rekonstrukciója javára. Va­sárnap reggel 9 órakor Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitköz­ség elnöke nyitja meg a Tisza Szállóban kezdődő kétnapos tu­dományos konferenciát. A részt­vevőket Botka László polgármes­ter és Heisler András, a Mazsi­hisz elnöke is köszönti. 18 órától a Budapest Klezmer Band ad kon­certet az új zsinagógában. H.ZS. Elfolynak a deszki csatornapénzek? Még nem épült csatorna Deszken, de a vízközmű-társulat vezetői havonta több tízezer forint tiszteletdíjat vettek föl - ál­lította tegnapi sajtótájékoztatóján Kohári Nándor szegedi önkormányzati képviselő. A deszki csatornázási beruházás koordinálá­sára 2000 december 9-én alakult meg a vízi­közmű-társulat. Míg más Csongrád megyei településen az ilyen társaságokba választott tisztségviselők társadalmi munkában végzik feladatukat, addig Deszken jelentős tisztelet­díjat szavaztak meg a vezetőknek - jelentette ki tegnapi tájékoztatóján Kohári Nándor. A képviselő elmondta: miközben Deszken egyetlen centiméter csatorna sem épült, az úgynevezett előkészítő szakaszban az intéző­bizottság elnökének havi 30 ezer forintos, az IB-tagoknak 20 ezer, az ellenőrző bizottság elnökének szintén 20 ezer, míg EB-tagoknak 15 ezer forintos tiszteletdíjat szavaztak meg. 2001-ben 2 millió 200 ezer forintot, járulé­kokkal együtt 3 millió forintot kaptak a tiszt­ségviselők, mellette mobiltelefonokat vásá­roltak és azok számláit is a társaság egyenlí­tette ki. Kohári szerint ez megengedhetetlen, ugyanakkor azokra a kérdésekre vár választ, hogy vajon folynak-e jelenleg is ilyen kifize­tések, mennyi pénzt költött a társulat tiszte­letdíjakra, s mindez hány ingatlan bekötését fedezte volna? Szerettük volna megkérdezni a víziköz­mű-társulat intéző bizottságának elnökét, Király László deszki alpolgármestert, de teg­nap elérhetetlen volt. B. Z. Medgyessy Péter miniszterelnök hétfőn Szegedre látogat. A kor­mányfő átadja az új logisztikai központ területét a városnak, va­lamint részt vesz a százéves zsinagóga centenáriumi ünnepségén. Emellett felkeresi az algyői faluházat is, ahol megnyitják a Min­dig Európában című kiállítást. A miniszterelnök délután fél ötkor érkezik a leendő logisztikai és szolgáltató központ területére, mely a város határában, az E75-ös főút mellett, a gumigyár után található. Itt Botka László polgármesterrel aláírják az átadási szerződést. A város vezetői szerint megnő a logisztikai központ szerepe, ha megépül a tiszai vasúti híd, illetve fejlesztik a Temesvár-Szeged vas­útvonalat. A nyugati elkerülő út, a regionális repülőtér és a medencés kikötő megvalósításával összekapcsolható a közúti, a vízi, illetve a lé­gi közlekedés is. A szerződés aláírása után Medgyessy Péter az algyői faluházban részt vesz a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiót bemu­tató, Mindig Európában című kiállítás megnyitóján. Ezt követően a kormányfő részt vesz a százéves szegedi új zsinagóga centenáriumi ünnepségén. Németh Imre szerint a sertésválsága tárca számára is tarthatatlan volt Egy csónakban utaznak Évforduló, főhajtással HOLLÓSI ZSOLT Százéves Szeged egyik legszebb épülete az úi zsinagóga. A cente­nárium jó apropó arra, hogy a város és a hitközség emlékezzen. A kutatók szerint az 1781-ben ideköltözött Pollák Mihály volt az első izraelita szegedi polgár. 1808-ban már 357, 1848-ban 1683 zsidó lakos élt a Tisza partián. A 19. század elején épült, de j hamar szűknek bizonyult első zsinagóga után 1843-ban avatták fel azt a templomot, amit ma régi zsinagógaként emlegetünk. A századfordulóra hatezer főnyire gyarapodó szegedi neológ közös­ség a tudós Löw Immánuel főrabbi útmutatása és Baumhorn Li­pót tervei alapján építtette fel Európa egyik legszebb zsinagógáját. 1903-ban; amikor az új templomot felavatták, Szeged asszimilá­lódó, felvilágosult, döntően magyar anyanyelvű zsidó polgársága már régen a társadalmi emancipáció útjára lépett. Kiugróan ma­gas iskolázottság, vagyoni gyarapodás és a befogadó város iránti szeretet jellemezte a virágzó közösséget, amelynek óriási szerepe volt abban, hogy kialakult a gyorsan polgárosodó, pezsgő szellemi élettel rendelkező palotás Szeged. Szolidaritását a szabadságharcban, majd az I. világháborúban való részvételével is kifejezte a zsidóság, ám a hősi halottak sem jelenthettek védelmet a fokozódó antiszemitizmus, a zsidó törvé­nyek, majd a holokauszt ellen. Sorstársaival együtt a szegedi get­tóból deportálták 1944 nyarán a 90 éves Löw Immánuelt is, akit ugyan Budapesten kimenekítettek a haláltáborba zakatoló vonat­ból, de néhány nap múlva belehalt a téglagyárban kapott tüdő­gyulladásba. Szegediek ezreivel nem betegség végzett: Auschwitz gázkamráiban lelték halálukat. A rekonstrukcióra váró zsinagóga centenáriumán bőséggel van tehát mire emlékezni. Jó érzés végigtekinteni a tudományos kon­ferencia előadóinak, az ünnepségsorozat vendégeinek, védnökei­nek névsorán, mert azt bizonyítja: Szeged szellemi elitje világné­zettől, pártállástól függetlenül egyetért abban, hogy a város tarto­zik annyival alaposan megfogyatkozott zsidó közösségének, hogy megemlékezik múltjáról, legkiemelkedőbb egyéniségeiről, és mindarról, amit neki köszönhet. Medgyessy Péter Szegeden és Algyőn MUNKATÁRSUNKTÓL Az agrárminiszter a sertéstar­tókkal a napokban született megegyezéssel kapcsolatban kérdéseinkre válaszolva el­mondta: maga is aggódva figyel­te, milyen kiszolgáltatott hely­zetbe kerültek a termelők a pi­acon az elmúlt hónapokban. Az év eleji tárgyalásoknak kö­szönhetően április végéig meg­egyeztek egy olyan szabályozási rendszerben a piaci szereplőkkel, amelyet, ha az érintettek betar­tottak volna, akkor senkit sem ér veszteség. Ezt követően azonban kettős árrendszer alakult ki: azok a termelők, akik rendelkeztek szerződéssel, önköltség feletti árat kaptak a disznókért, hiszen a felvásárlók a 265 forintos ki­lónkénti árat betartották az U minőség esetében. A nem szer­ződött állatoknál azonban a fel­vásárlók hihetetlen mértékben csökkentették az árakat. Ez a helyzet a minisztérium számára is tarthatatlan volt. A demonstrációkig a gazdaköröket leszámítva valamennyi érdek­képviselettel sikerült egyezségre jutni. Az útelzárásokat követő napon a miniszter szerint velük is szót értettek, a félreértéseket tisztázták és az általuk kért át­meneti időszakra szóló segítsé­get a kormány megadta. Ez a 15-20 forintos minőségi támoga­tás néhány hétig való fenntartá­sát jelenti, amíg ki nem alakult az uniós árkövetési szisztéma. A túlsúlyos disznók gyors felvásár­lása révén pedig már három nap alatt 20 ezer darab disznót sike­rült kivonni a piacról. A gazda­körökkel arról is megállapodtak, hogy a tárcával közösen lépnek fel azok ellen, akik nem tartják be a rendeleteket, nem minősítik a sertéseket, vagy fekete vágóhi­dakat üzemeltetnek. A megállapodásnak köszönhe­tően az U minőségű sertésekért 230 forintot fizetnek, a termelők 3000 forint állatjóléti támoga­tást kapnak, és fenntartják szá­mukra a 15 forintos minőségi felárat, az állategészségügyi és egyéb támogatásokat. Mindezek­kel együtt 283 forintos kilónkén­ti bevételre tud szert tenni egy termelő, ami Németh Imre sze­rint már önköltség feletti ár. A „számlát" a költségvetési tartalék állja, a túlsúlyos serté­sek felvásárlására ugyanis 500 millió forintot kapott az agrár­tárca. A további intézkedések miatt pedig belső átcsoportosítá­sokra kerül sor a minisztérium­ban, a második féléves költségve­tési tartalék pedig remélhetően fedezi a most képződő hiányt. A jövőben árfigyelő bizottságot hoz létre az agrártárca, öt európai or­szág hasonló rendszerében köz­zétett adatait veszik alapul a ha­zai szabályozásban kéthetes kö­vetéssel. A miniszter hozzátette: nem érzi megfutamodásnak a megállapodás aláírását, hiszen a demonstrálók elfogadták azt az egyezséget, amit a tárca kínált. Úgy gondolja, miközben egy csó­nakban eveznek a termelőkkel, nincsenek a feldolgozók ellen sem, de látni kell, hogy csak ez utóbbiak tudnak magukon segí­teni, ha baj van. ek. Valószínű, nem egy sertéstartó gazdasszony kért autogramot Németh Imre minisztertől a tegnap megnyílt szegedi virágkiállításon. Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom