Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-03 / 102. szám

KULTURÁLIS MELLÉKLET MINDEN SZOMBATON Vasárnapi kívánságm űsor vasárnap 12.00-16.00 FIK 95 4 S tör 5Í AZ ÉLETÜNK RÉSZE SZIESZTA SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2003. MÁJUS 3. AZ EGYIK LEGHATÉKONYABB VÉDŐOLTÁSI GYAKORLATA MAGYARORSZÁGNAK VAN \ világjárványokat új vírusok idézik elő Az ember szervezetében állandóan élnek vírusok, amelyek egy része ellen van hatékony védőoltás. Éppen ezért Magyarországon már soha többé nem kell például diftéria- vagy kanyarójárványtól tartani. A vírusok között azonban időről időre feltűnnek addig ismeretlen kór­okozók, s ilyenkor könnyen kialakulhatnak olyan világjárványok, ame­lyek a múlt században többször is pusztítottak. A 21. század első világjárványának nevezte a tavaly novemberben Kí­nából elterjedt atípusos tüdőgyul­ladást az Egészségügyi Világszerve­zet (WHO) vezetője. Gro Harlem Brundtland asszony a BBC televí­ziónak nyilatkozva rögtön hozzátet­te: jelenleg még van esély a kórokozó féken tartására, s annak megaka­dályozására, hogy az angol betűszó­val SARS-nak nevezett vírus az inf­luenzához vagy a HIV-hez hasonló mértékben terjedjen szét a világban. Ehhez azonban globális együttmű­ködésre van szükség. A súlyos akut légúti szindróma kórokozója ellen ugyanis egyelőre nincs gyógyszer vagy oltás, és ha a betegség eléri Afrika szegény, fejletlen országait, a fertőzésnek sokkal súlyosabb követ­kezményei lesznek, mint most azok­ban az államokban, ahol kiterjedt egészségügyi szolgálatok működ­nek. A szakemberek közül sokan ezzel Az ebola az úgynevezett vérzéses lázat okozó vírusok közé tartozik. Eredete ismeretlen. Vérrel és más testnedvekkel terjed. A fertőzés után általában négy nappal influenzához hasonló tünetek jelentkeznek: fej­fájás, izomfájdalmak, láz, majd há­nyás és hasmenés. Egy hét múlva a beteg egész testén súlyos külső és belső vérzések tűnnek fel, s az ezt követő sokk okozza halálát. A kór a fertőzöttek 50-90 százalékának éle­tét követeli. Egyelőre sem megelő­zésére, sem gyógyítására nincs mód­szer. A betegség 1976-ban az akkori Zairében (ma Kongói Demokratikus Köztársaságban) jelent meg először ­nevét egy ottani folyóról kapta -, s a járvány több mint 270 áldozatot követelt. Azóta a vírus megjelent Szudánban, Elefántcsontparton, Li­bériában, Gabonban és Ugandában is. A rejtélyes betegség egyik sa­játossága, hogy a járvány néhány hét múltán gyakorlatilag magától meg­szűnik, a kórokozók eltűnnek, s a következő járványig „megbújnak" va­lahol - egyes kutatók feltételezése szerint a dzsungelben éló vadállatok szervezetében. együtt úgy gondolják, a média túl­reagálja a betegség veszélyét. Az ösz­szehasoniító adatok valóban azt mu­tatják, hogy a koronavírusok csa­ládjába tartozó, magas lázat, légzési nehézségeket kiváltó kórokozó nem túl veszélyes, hiszen például a hét­milliós Hongkong lakosságához ké­pest csekély a másfél ezres beteg­szám, és az érintett országokban re­gisztrált 400 körüli halálos áldozat sem megrendítő egy átlagos év ne­gyedmilliós influenzahalálozásához, a tbc vagy a malária éri 2-2 milliós, illetve az AIDS 3,1 milliós ember­veszteségéhez képest. Mégis óvatos­ságra int, hogy a koronavírus jóval nagyobb arányban végzetes, mint az influenza. Halálozási arány A közönséges A vagy B típusú inf­luenza egy ezrelék körüli halálozást okoz, az 1918-ban pusztított spa­nyolnáthába minden századik fer­tőzött halt bele. A SARS korábban 4 százalékra becsült halálozási arányát a WHO április végén 5-6 százalékra módosította, de a New Scientist tu­dományos magazin legutóbbi szá­mában már a 10 százalékosnál ma­gasabb arányt sem tartják kizártnak. S még a legoptimistább WHO-szak­értők sem hiszik, hogy egy-két éven belül hatékony SARS elleni vakcinát lehet előállítani. Reményre ad azon­ban okot, hogy Vietnamban - úgy tűnik - sikerült megfékezni a járvány terjedését. Mindez annak is köszönhető, hogy a WHO a Távol-Keletről érkező hírek hallatán március közepén általános riadót fújt, és egyszerre 13 labora­tóriumban kezdték vizsgálni az eddig ismeretlen vírust. Sokat ma sem tu­dunk róla, a génszerkezetét azonban már sikerült leírni, elkészültek a kór­okozó kimutatására alkalmas gyors­tesztek. Mivel a vírus emberben ko­rábban még nem fordult elő, fel­tételezik, hogy állatról kerülhetett át az emberre. Terjedéséről csak annyit tudnak biztosan, hogy közvetlen érintkezés útján, a levegőn keresztül elkapható, de egyes jelek szerint né­hány órán át használati tárgyak fel­színén is életképes marad. Védőoltások Az emberi szervezetben egyébként mindig találhatók vírusok. - Ezek a legalacsonyabb rendű élőlények, amelyek csupán a gazdaszervezet sejtjeiben képesek élni és szaporod­ni. S miközben egy vírusból több, azokból pedig még több keletkezik, megváltoztatják a gazdasejt műkö­dését, vagy egyszerűen elpusztítják azt, ezáltal különféle betegséget idézve elő - magyarázza a víru­sok „működését" dr. Nagymajtényi László professzor, a Szegedi Tudo­mányegyetem Népegészségtani In­tézetének vezetője. Néhány vírussal szemben van Kínában maszkkal védekeznek a tüdőgyulladás ellen, FOTÓ: MTI/AP/NG HAN KUAN A 20. SZAZAD SZÜLÖTTE: A HIV A szerzett immunhiányos tünetegyüttest (angol betűszóval AIDS-t) 1981-ben ismertek fel és írták le az Egyesült Államokban, a betegséget okozó vírust két évvel később izolálta egy francia kutatócsoport. A kórokozó elnevezését - HIV, azaz humán immundeficiencia vírus - 1986-ban alkotta meg egy nemzetközi testület. Még abban az évben hasonló vírus került elő Nyugat-Afrikából, így az elsőként felismert változat a HIV-1, az új pedig a HIV-2 nevet kapta. Gyorsan bebizonyosodott, hogy a betegség a fekete földrészről származik. A vírus eredetének kutatása közben afrikai majmokban megtalálták az új emberi kórokozó rokonát, a SIV-nek keresztelt víruscsaládot. Az eredmények tanúsága szerint a HIV-1 legalább háromszor, a HIV-2 pedig nem kevesebb, mint hatszor „ugrott át" majmokról az emberre. Ennek kézenfekvő oka, hogy Afrikában a majmokat húsukért vadásszák, és nepicsak az őserdőben, hanem ét­termekben is fogyasztják. A kezdet­leges vadászati és feldolgozási tech­nikák pedig bőven kínáltak alkalmat érintkezésre a fertőző vérrel. A leg­korábbi vérminta, amelyből egyértel­műen kimutatták a HIV-1 jelenlétét, 1959-ból származik az afrikai Kins­hasából, de AIDS-gyanús esetek ko­rábbról is ismertek. A becslések az 1940-es évek végére vagy az '50-es évek elejére teszik a járvány kezdetét. gyógyszer. A jól ismert herpeszt ki­váltó kórokozót például ártalmatlan­ná lehet tenni. A vírus azonban ese­tenként a szervezetben maradhat, és az ember egészen addig tünetmentes lesz, amíg a kórokozó ismét el nem kezd szaporodni. Hasonló módon lehet vírusellenes gyógyszert adni az A típusú influenzafertőzés esetén is. Más, vírus okozta betegségek - így a rózsahimlő, a kanyaró, vagy a jár­ványos gyermekbénulás - ellen vé­dőoltást vetnek be. A professzor sze­rint a világon az egyik leghatéko­nyabb védőoltási gyakorlata Magyar­országnak van, ahol minden gyermek kötelezően megkapja a legfontosabb betegségek elleni oltásokat. Éppen ezért nálunk soha többé nem lesz például diftéria- vagy kanyarójárvány, illetve járványos gyermekbénulás, de a most felnövő generáció már a he­patitis B ellen is védett lesz. Új, addig ismeretlen vírusok persze időről időre megjelennek. Ilyen volt például az 1918-as világméretű spa­nyolnáthajárványt előidéző kóroko­zó, de az A típusú influenzavírus SPANYOLNÁTHA 20 MILLIÓ ÁLDOZATTAL A kutatók szerint az emberiség tör­ténetének egyik legtöbb áldozatot kö­vetelő, 20 millió ember halálát okozó 1918-as spanyolnáthajárványt egy emberi és egy sertésekből származó Influenzavírus kombinációja váltotta ki. A kórokozót nem őrizték meg, és sokáig azt hitték, elveszett a tudomány számára. 1997-ben azonban a vírus genetikai anyagának egy részét si­került kivonni az 1918-as járvány egyik női áldozatának holttestéből, amelyet az alaszkai jégmezőkön ta­láltak meg, továbbá két, a fertőzéstől meghalt amerikai katona vérmin­táiból. Ausztrál kutatók arra az ered­ményre jutottak, hogy a vírus gén­jeinek egyike valójában egy olyan hibrid, amely a járvány előtt köz­vetlenül elterjedt két vírustörzs gén­részleteinek egyesüléséből jött létre. Ebben a különleges génben bekö­vetkezett változások a vírust felis­merhetetlenné tették az ember Im­munrendszere számára, s ez okozta a járvány súlyosságát. Az eredeti vírusok egyike emberből, a másik sertésből származott. Az állati vírusoktól való félelmet jelenleg főként a fajok közötti szervátültetés és egyéb génterápiás kísérletek táplálják. A spanyolnátha­járvány hibridvírusa arra figyelmeztet, hogy érdemes komolyan venni a ví­rusok keveredésének veszélyét. esetében napjainkban is bármikor előfordulhat, hogy feltűnik egy új változat, különösen azért, mert ilyen vírus más élőlényekben, állatokban is jelen van. Vírusmutációk - Az influenza A vírus képes arra, hogy az egész antigénstruktúráját megváltoztassa. Ezzel az új variá­cióval szemben pedig akkor sem le­szünk védettek, ha az addig meg­ismert összes A típusú influenzavírus elleni védőoltást megkapjuk. Ilyen­kor alakulnak ki világjárványok, mint amilyen az 1957-ben pusztított hongkongi influenzajárvány is volt. Ebben az akkori magyar lakosság 50 százaléka megbetegedett, és néhány ezren meg is haltak, mert senki nem volt védett a teljesen új vírusmu­tációval szemben. Hatékony védő­oltást csak az állandó antigénstruk­túrával rendelkező kórokozók ellen lehet készíteni - mondja Nagymaj­tényi László. A járvány azonban akár magától is megszűnhet, ha egy földrajzi terü­leten belül a kórokozó a lakosság túlnyomó részét megfertőzte, és az emberek ezáltal védetté váltak, vagy meghaltak. Az 1957-es influenzajár­vány is azért ült el, mert a magyar lakosság körében már nem volt ele­gendő számú immunitással nem rendelkező, vagyis megbetegedésre hajlamos ember ahhoz, hogy a vírus tovább vándoroljon az egymással érintkezésbe lépők között. A szak­emberek abban bíznak, hogy a mos­tani atípusos tüdőgyulladás vírusát is sikerül egy jól körülhatárolható te­rületen belül tartani, s így talán a járvány megszüntethető még azelőtt, hogy hatékony védőoltást találnának ellene, ami akár évekbe is telhet. HEGEDÚS SZABOLCS

Next

/
Oldalképek
Tartalom