Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-16 / 113. szám

PENTEK, 2003. MÁJUS 16. «MEGYEI TŰKOR« Kongresszusán kinyitja kapuit a Fidesz Pártból szövetséggé alakulnak a hétvégén Bartha László Dobó László Farkas Sándor Lázár János Martonosi György Nógrádi Tibor Rákos Tibor Vincze László A Fidesz-MPP a hét végén tartja tisztújító, programalkotó, alap­szabály-módosító kongresszusát. A párt Csongrád megyei ország­gyűlési képviselői, meghatározó politikusai egybehangzóan po­zitívnak értékelik a tervezett változásokat. ALAPSZAB ALYMODOSITAS ES NEWALTOZTATAS A Fidesz-Magyar Polgári Párt hétvégi kongresszu­sán számos kérdésről döntenek a küldöttek. Megváltozik a párt neve, kibővül struktúrája és várhatóan elnökké választják Orbán Viktort, alel­nökké Pokorni Zoltán volt pártelnököt és Schmitt Pált, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét. A párt neve Fidesz-Magyar Polgári Szövetség lesz, rövidítése vagy Fidesz vagy pedig Szövetség. A szervezeten belül a jövőben lesz egy operatí­vabb ügyvezető és egy bővebb országos elnökség. Az ügyvezető elnökségnek kimondottan végre­hajtói feladatai lesznek. Az alapszabály tervezete szerint a Fideszben nyolc tagozat jön létre: kulturális, nyugdíjas-, nő-, gazda-, munkás- és alkalmazotti, falusi, ön­kormányzati és zöldtagozat. A tagozatok maguk választják meg vezetőjüket, maguk állítják össze szervezeti és működési szabályzatukat. A Fidesz alapszabálya azt írja majd elő, hogy a tagozatok országos tanácsainak első ülését legkésőbb az év végéig meg kell tartani. Ha a kongresszus elfogadja az alapszabály mó­dosítását, megmarad a helyi csoportstruktúra, csak a választókerületi felosztáshoz igazodnak. Megmaradnak a fővárosi és megyei választmá­nyok is. A kettős tagság kapcsán úgy szól az alapszabály tervezte: az lehet tagja a Fidesznek, aki nem tagja más pártként bejegyzett szervezetnek, azonban az Európai Néppárt tagszervezetei tekintetében országos választmány ettől eltérően rendelkez­het. MUNKATÁRSAINKTÓL Bartha László, a Fidesz-MPP szegedi szervezetének elnöke: ­Örvendetesnek tartom a Fidesz átalakulását, a szakmai és társa­dalompolitikai kabinetek létre­hozását. Ilyen reformot már 1997-ben, helyi szinten mi is kezdeményeztünk. Véleményem szerint szükségszerű, hogy Or­bán Viktort, a szövetség vezetőjét széles körű jogosítványokkal ru­házzuk fel. Egy hónapon belül Szegeden is lesz tisztújítás. Az utóbbi két és fél hónapban hat­van új tag lépett be a párt szegedi szervezetébe, amelynek a létszá­ma így eléri a kétszázat. Sok mindentől függ, hogy vállalom-e ismét a jelölést az elnöki posztra, egyelőre csak annyit tudok mon­dani, hogy ez nem kizárt. Dobó László, a Fidesz-MPP Országos Választmány és a Fide­litas alelnöke pártja hétvégi kongresszusával kapcsolatban előrebocsátotta: a Fidesz-MPP már lezárta az 1998-2002 közöt­ti időszakot, a párt nyitottabb lesz, modern európai párt, a Fi­desz-Magyar Polgári Szövetség egy hosszan tartó programot kí­nál a választóknak, amelynek csak egyik állomása lesz a követ­kező választások megnyerése. Dobó az esetleges változásokkal kapcsolatban megjegyezte: a he­lyi csoportok felépítése megma­rad, csak a választókerületek fel­osztásához igazodnak. A szegedi politikus elmondta: a kongresz­szus után a helyi szervezetekben is megkezdődnek a tisztújítások, személyi változások lehetnek, de nem feltétlenül lesznek. Farkas Sándor, a párt megyei elnöke azt várja a Fidesz-MPP szombati kongresszusától, hogy olyan történelmi pillanat követ­kezik be, amikor már többek lesznek, mint egy párt és a szö­vetség megalakulásának lehet­nek a tanúi. Az új szervezet nép­párttá fog válni és ezzel a polgári oldal szereplői, illetve szimpati­zánsai lehetőséget kapnak arra, hogy ebben a szövetségben együttműködjenek a Fidesz jog­utódjával. Farkas biztos befutó­nak említi az elnöki posztra Or­bán Viktor korábbi miniszterel­nököt. Saját politikai jövőjével kapcsolatban Farkas nem vár kü­lönösebb változást, hozzátéve: ha választott tisztségeket tölt be az ember, bármi megtörténhet. De ő nem érzi a változtatásra va­ló törekvést, reményei szerint to­vábbi bizalmat kap a tagságtól. Lázár János képviselő, hódme­zővásárhelyi polgármester: - Vé­leményem szerint a politikai jobbközépen elhelyezkedő Fidesz megerősödik a kongresszus után. Hiszem, hogy a 2006-os válasz­tások eredményességéhez szük­ség van arra, hogy a konzervatív oldalon létrejöjjön egy erős, gyűj­tőpárt jellegű szervezet, egy olyan politikai mozgalom, amely épít a vidéki polgárság politikai szerep­vállalására. Fontos cél, hogy Csongrád megyében megerősöd­jön a konzervatív tábor társadal­mi beágyazódottsága. Az új alap­szabály és struktúra, az átalaku­lás számomra is komoly munkát jelent majd, hiszen a megújuló mozgalom hátországát, műkö­dést meg kell szervezni. Martonosi György makói par­lamenti képviselő: - A kongresz­szus várakozásaim szerint jóvá­hagyja a tervezett szervezeti és személyi változásokat; a Fidesz nyitottabbá válik, Orbán Viktor pedig visszatér a párt élére. Sze­mélyes politikai pályámra a kongresszus valószínűleg nem lesz hatással, egy dolgot kivéve: az új struktúrában nagyobb hangsúlyt kapnak a választóke­rületek. Makón már elkezdtük a helyi szervezet megerősítését, alakulóban vannak a tagozatok és máris nagyon sok új tag jelent­kezett belépésre a környező fal­vakból is. Reményeim szerint az év végére nagyon erős választó­kerületi csoportunk lesz. Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere: - Nagy jelentősé­get tulajdonítok a kongresszus­nak, mert alapjaiban változtatja meg a párt működési mechaniz­musát és szervezeti felépítését. Az alapszabály módosítása nyo­mán sokkal többen fogunk sok­kal több munkát végezni, amely elsősorban a választókkal való kommunikációban és kapcsolat­tartásban nyilvánul majd meg. így sokkal inkább a választókkal és nem magunkkal leszünk el­foglalva. A kongresszus döntése­inek értékelése után tudok konk­rét választ adni arra, hogy meg­célzom-e a Fidesz megyei elnöki posztját. Rákos Tibor szegedi képviselő: - A Fidesz megalakulása óta fo­lyamatosan változik. Most elér­keztünk talán a legjelentősebb változás küszöbéhez, amelyet a szövetség szó fejez ki leginkább, hiszen szövetség fontos közös cé­lokért jön létre és ehhez akarjuk megnyerni a társadalom széles csoportjait. A szövetség szó kife­jezi azt is, hogy a tagjai részt vesznek a közös célok kialakítá­sában, megfogalmazásában is. A korábbi szervezeti fölépítés meg­marad, de mellé felépül egy dina­mikus igényeket fogadni képes szakmai kabinetrendszer. Ezek­kel a változásokkal közelebb ke­rülünk a polgárokhoz, s ezáltal felhatalmazást kaphatunk tőlük a közös célok megvalósítására. Vincze László csongrádi kép­viselő reméli, hogy széles alapo­kon építkező erős néppárt fog lét­rejönni, amelyben a nagy egység része lesz a gazdatársadalom is, a Kisgazda Polgári Egyesület pedig társszövetségesként fog működ­ni. Bízom abban is, hogy a meg­alakuló néppárt az eddiginél markánsabban föl tudja majd vállalni a vidéki Magyarország érdekeit, pontosabban: érdek­képviseletét. Abból a pénzből, vagyis 200 milliárd forintból, amit az új budapesti metróvonal­ra költenek, számításaim szerint meg lehetne építeni az M5-ös autópálya hiányzó szakaszát, s a matricás rendszerre való áttéré­sét, föllendíthetnék a vidéki út­építést és a gazdatársadalom leg­főbb, legégetőbb gondjait orvo­solhatnák. Remélhetően ezek a néppárt politikájában helyet kapnak. Szegeden európai kihívásokról Európai kihívások a közleke­désben, a menedzserképzésben, a csatlakozás gazdasági követ­kezményei a magyar agrárium számára - ilyen és ehhez ha­sonló témájú előadások hang­zanak el azon az Európai ki­hívások című tudományos kon­ferencián, amelyet ma délelőtt tíz órától tartanak a Szegedi Tudományegyetem Élelmiszer­ipari Főiskolai Karán, a Mars tér 7. számú épületben. MUNKATÁRSUNKTÓL A konferenciát Benedek György, az SZTE tudományos rektorhelyettese, illetve Hodúr Cecília, az SZTE SZÉF kari fő­igazgató-helyettese nyitja meg. A plenáris ülésen Buday-Sántha Attila, a Pécsi Tudományegye­tem Közgazdaságtudományi Kar tanszékvezető egyetemi ta­nára; Szeri István, a Tisza Volán Rt. vezérigazgatója,- Veress Zol­tán, a Budapesti Gazdasági Fő­iskola Külkereskedelmi Főisko­lai Kar rektorhelyettese tart elő­adást. A rendezvény délután egykor szekcióülésekkel folytatódik, ahol egyebek közt az informati­ka, az agrárökonómia, a határ menti együttműködés, a globali­záció és lokalizáció, valamint a humánerőforrások . témájában hallgathatnak meg előadásokat az érdeklődők. A különböző szekciókban - többek között ­szó esik a biotermesztés helyze­téről, a fogyasztói döntéseket be­folyásoló tényezőkről, az EU-n belüli határok nélküli közössé­gekről, az Európai Unió haderőit jellemző fizikai követelmények­ről, a vállalati sikertényezőkről, hazánk infrastrukturális ellá­tottságától, az idegennyelv-isme­ret területi térképéről, a nők és férfiak esélyegyenlőségei kérdé­seinek unión belüli kezeléséről, a dél-alföldi régió vesztes és nyer­tes kistérségeiről. A konferenciára egyébként az ország számos egyeteméről ér­keznek szakemberek. Ketten Erdélyből A városi galériában, Csongrádon, ma délután öt órától Bálint Zsig­mond fotóművész és Sándor János fafaragó mutatkozik be. Mindket­ten Erdélyből érkeznek. Munkáikról Dömötör János, nyugalmazott múzeumigazgató, művészettörténész beszél a kiállítás megnyitása­kor. A marosvásárhelyi Bálint Zsigmond eddig 550 hazai és külföldi ki­állításon mutatta be munkáit, kedvenc témája a falu világa, megkap­ta a Nemzetközi Fotóművészek Szövetségének (AFIAP) kitüntetését. A Homoródvárosfalván született fafaragó, Sándor János köztéri mun­kái - kopjafái - láthatók Magyarországon is, például Budapesten, Sze­geden és Csongrádon is. Uniós fonások - vízrendezésre Mintaterület Derekegyháztól Makóig Egy százötven hektáros minta­területet jelölt ki a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium Makó és Vásárhely környékén. A terűlet vízrende­zésére az Európai Uniótól kí­vánnak pályázati pénz szerezni, ezért látogatott el a térségbe egy négytagú észak-olaszországi szakértői csoport. A szakemberek szerint a nagy­üzemi gazdálkodás miatt kiir­tott erdősávok és az alföldi terü­letek öntözővíz-hálózatának je­lenlegi állapota súlyos környe­zeti ártalmakat okoz. A kialakí­tott hatalmas szántóföldek egy része kedvez a talajvizek felsza­porodásának, így az ország leg­mélyebben fekvő megyei terüle­tein igen gyakoriak a belvízel­öntések. Ezzel egy időben a másik szél­sőség is jellemző, a lehullott csapadék, vagy az elolvadt hó vize napok alatt levonul a terü­letről, mert már nem tartja vissza azt az erdők gyökérzete, mint korábban. így a belvizeket az utóbbi években rögtön az aszály követte, azaz a hóolvadás után azonnal öntözni kellene. Ennek árát azonban az agrári­um termelői sosem tudták megfizetni. A mezőgazdasági termelés biz­tonságát veszélyeztető vízjárás mérséklésére kíván megoldást találni a vásárhelyi Tisza-Maros Szögi Vízgazdálkodási Társulat, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium. Ez utóbbi mintaterületnek jelölte ki azt a százötvenezer hektár Csongrád A vízrendezés egyik alapeleme a jól működő öntözőcsatorna lenne. megyei területet, melyből 132 ezer - vízgazdálkodási szem­pontból - a vásárhelyi székhelyű Tisza-Maros Szögi Vízgazdálko­dási Társulat kezelésében áll, míg kisebb része Derékegyház határában található. Tegnap Makó és Vásárhely környékére látogatott az észak-olaszországi Veneto tarto­mány négy szakembere: az euró­pai uniós pályázatokat készítő, az agrár-, a környezetgazdálko­dási és a vízépítő, vízgazdálkodá­si szakértő. - A kijelölt terület vízrendezé­séhez európai uniós forrásokat akarunk megszerezni - nyilat­kozta lapunknak Balla Iván, az olaszokat a térségben kalauzoló Fotó: Gyenes Kálmán Tisza-Maros Szögi Vízgazdálko­dási Társulat igazgatója. A ven­dég szakemberek csütörtökön délelőtt előbb a Makó környéki területet látogatták meg, majd Csanádpalotára utaztak, végül pedig Vásárhely környékét ta­nulmányozták, majd összegez­ték tapasztalataikat. b. k. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom