Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-15 / 112. szám

Csütörtök, 2003. május 15. BIZALMASAN 9 LEVELFELE Erők rezgésében A következőt hallottam a rádióban, a hírekben: „Cseh­országban egy egyetemista fiatalember felgyújtotta ma­gát, búcsúlevelében azt hagy­ta, hogy így akar tiltakozni a hazájában és a világban zajló dolgok ellen. Ez rövid Időn belül a második ilyen eset volt." A napokban Bush be­jelentette, hogy isteni sugal­latra cselekszik. Micsoda pa­radoxon! Isteni sugallatra gyilkolni! Persze... Öleld meg helyett öld meg felebaráto­dat... Egyre nehezebb józan ésszel, tiszta lélekkel feldol­gozni mindazt, ami most a világban zajlik. Ha valaki test­ben-lélekben ép és egész­séges akar lenni, harmoni­kus, derűs emberként élni, annak bizony nap mint nap tudatosan kell ezért dolgoz­nia. És ez a legtöbb, amit mi, „kis" emberek tehetünk a vi­lágért! Megteremteni ma­gunkban a harmóniát, a de­rűt, a bizalmat, a megértést, a szeretetet. Ez elképesztő bel­ső munka, de ez a rezgés segíthet most a planétánkon, ezen a drága, beteg Föld-anyán. A jógázás egyik indító alapgondolata, hogy az embernek meg kell tanulnia függetleníteni magát a kö­rülötte lévő világtól. El kell tudnia vonatkoztatni a han­goktól, zajoktól, környezettől, fényhatásoktól, és meg kell tudni teremteni magában, mindentől függetlenül, a nyu­galmat. Ez a gyakorlat min­denki számára egyre idősze­rűbb. (Bizonyára nem is vé­letlen, hogy világszerte egyre népszerűbb a jóga...) Az isteni gondviselésbe és szeretetbe vetett hit nélkül le­hetetlen élni. Lehetetlen em­berhez méltó életet élni. Tuda­tosan meg kell válogatni, hogy milyen energiákkal érintke­zünk, testileg-lelkileg mivel táplálkozunk. Intenzív idők vannak, egyfajta színvallás­ban vagyunk. Valamennyiünk tette, gondolata és érzése ott rezeg a közös térben, láthatat­lanul Is alakítva és kihatva az egészre. Tegnap összejöttem néhány barátnőmmel, és azt képzeltük el, hogy egy cso­portnyi nővel megjelenünk az iraki fronton, és valamennyi­ónk kezében lesz egy rózsa­szín csipkebugyi, amit ml mo­solygó arccal masírozva len­getünk. Vajon ránk lőnének? Kik? SOMA MAMAGÉSA McCartney naplója Sir Paul McCartney a hetvenes években vezette azt a naplót, amely a napokban jutott visz­sza hozzá. A becstelen megtalálók, két olasz lány, 1983-ban találták meg a vöröskötésű könyvecs­két. RICHTER EDIT HÁROM HÓNAP ALATT FOGYOTT LE HARMINCHAT KILÓT Az akrobatika művésznője A héten Szegeden vendégszereplő Magyar Nemzeti Cirkusz huszonhét éves akrobatanője többször körbe­járta már a világot, hét nyelven beszél és tétjével közös lovas számban láthatja a közönség. Richter Edit ölében kétéves kis­fiával: a cirkuszi élet szépségéről és az anyaságról beszélt. - Nagy hírű cirkuszdinasztiából szár­mazik. Mégis felmerült valamikor ön­ben a gondolat, hogy nem ezt a pályát szeretné folytatni? - Nem, soha! Bár gyerekként meg­kérdezték tőlem a szüleim, hogy civil pályát szeretnék-e választani, amire nemet mondtam. Nálunk a cirkusz tradíció: olasz édesapám a világhírű Folco és Caroli családból, magyar édesanyám pedig a Magyarországon méltán híres Eötvös családból szár­mazik. Jómagam a hetedik cirkuszos generáció tagja vagyok, gyermekko­romtól fogva erre vágytam, ezért élek. - Hány évesen kezdett el komolyan dolgozni? - Nálunk ez nagyon korán, hét-nyolc évesen kezdődik. Ilyen korban sokfélét kipróbál az ember, valamilyen szinten mindenhez érteni kell, de egyvalami­ben kiválónak kell lennie: zsonglőr­ködtem, a magasban kötélszámot gya­koroltam, voltam bohóc, dolgoztam állatokkal, de a szívem pici korom óta az akrobatikához húzott. így ezt vá­lasztottam. Lehet, hogy furcsának tű­nik, de amikor kézen állok - boldog vagyok. Vallom, hogy csak szeretettel ­és elszántsággal érdemes bármit is csinálni az életben. - Két éve kisfia született. A cir­kuszban hogyan tudja egy nő a kar­rier és a gyermekvállalás idejét össz­hangba hozni? - Nagyon nehéz volt. Végül is egy kéztörés miatt döntöttünk úgy a fér­jemmel, Richter Flóriánnal, hogy a kényszerű pihenés alatt gyermeket vállalunk. Elmondhatatlanul sokat je­lent számomra a fiam, egész nap együtt vagyunk, mindennap főzök. Ké­sőbb még tervezünk gyereket, de most is nagyon nehéz volt számomra a visz­szatérés. Ugyanis nálunk fél év után újra dolgozni kell. A szülés előtt ötven kiló voltam, utána viszont nyolcvan­hat: három hónap alatt kellett lead­nom harminchat kilót, hogy vissza­térhessek az akrobatikához. - Hogyan sikerült ennyit lefogynia? Van valami titkos cirkuszos trükkje? - Semmiféle trükk nincs benne: nem reggeliztem, keveset ebédeltem és hat után már semmit nem ettem, pedig nagyon éhes voltam. Másfél-két órát edzettem naponta, erőgyakorlatokat Richter Edit és kétéves kisfia, Kevin. és fekvőtámaszokat végeztem. Bár sokszor éreztem úgy, hogy nincs erőm, szédülök, de szülés után hat hónappal FOTÓ: GYENES KÁLMÁN már porondon voltam. Hiába: egy ar­tistának muszáj erősnek lennie. - Muszájból mindent el lehet érni? - Igen. Ha kényszerítve van rá az ember, feltétlenül. így tanulunk meg hét-nyolc nyelven beszélni, hiszen a Világot járva másképpen nem boldo­gulunk: az olasz és magyar mellett németül, franciául, angolul, spanyolul, dánul és picit oroszul beszélek. - A keleti artisták káprázatos haj­lékonyságát és erejét az egész világ csodálja. Óriási a sikerük. Az európai cirkuszművészek számára miért nem népszerű ez a stílus? - Valóban sok mindent képesek csi­nálni a testükkel, de tudni kell róluk, hogy egészen más célokért dolgoznak, mint az európai cirkuszok. Rendkívül szegény családokból származnak, nyo­morognak. Ez az egyetlen lehetőségük, hogy kijussanak az országból és pénzt küldhessenek haza. Igen korán inté­zetbe küldik őket, és ha sikerük van, ők tartják el a családjukat. Arra a cirku­szos életre nem vágyom, számunkra kegyetlen életfelfogás szerint élnek. - Egy civil ember számára azonban az önök vándorló élete sem lehet könnyű. - Igen, ez így van, de mi ebbe nőt­tünk bele, ez számunkra a természetes. Pesten van egy lakásunk, ahol évente két hónapot töltünk, egyébként úton vagyunk: bejártuk már többször a vilá­got Izlandtól egészen Amerikáig. Nem tudnám elképzelni, hogy mindig ugyanabban a városban ébredjek fel és egy munkahelyre menjek be reggelen­te. Ha egy hétig vagyunk egy városban, már mindannyiunknak mehetnékje van. Franciaországban és Németor­szágban olyan népszerű ez a műfaj, mint a színház, a kultúra egyik fontos területének tartják. Monte-Carlóban olyan nagyra tartják, mint az operát, respektálják és értenek hozzá. Ott cir­kuszművészekről beszélnek. Magyar­országon még messze vagyunk ettől. LÉVAY GIZELLA Olvasóink tapsoltak a cirkuszban Hatalmas sikert aratott tegnap lapunk olvasóinak tartott előadásában a Ma­gyar Nemzeti Cirkusz: kutyarevű, Richter Flórián egzotikus állatai, arab telivérek, akrobatikus mutatványok, bohóctréfák és rokokó látványt nyújtó, díszes szö­kőkutak kápráztatták el a közönséget. A nemzeti cirkusz a Magyarországon utazó társulatok közül kiemelkedő művészi színvonalú produkciójában egy világ­számot is láthatott a publikum, Donért Károly világhírű tigrisidomár lovagló tig­risét. Egy elefánthölgy pedig orrmá­nyában tartott borotvával megborotválta egyik kedves olvasónkat. A ezerötszáz fős sátrat a szegedi SZVSE-pályán ál­lították fel. Az előadások hétköznapon­ként 18, szombaton 15 és 18, vasárnap pedig 11 és 15 órakor kezdődnek. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Jerry Hall Vénuszként Jerry Hall és a Vénusz születése. FOTÓ: MTI/ANDY BUTTERON A londoni Selfridges Áruházban megrendezték a Body Craze heteket, amely az emberi test szépségeinek ün­nepléséről szól. A rendezvény keretén belül egy sor di­vatbemutatóra és promóciós bemutatóra került sor. Egyik ilyen reklámbemutatót szervezett az egyik ásványvíz-for­galmazó cég is, aki Jerry Hall volt szupermodellt kérte fel termékük népszerűsítésére. így történt, hogy az egyik szépségikon a másikká vál­tozott, vagyis Jerry Hall 1000 liter Evian-víz fölé emelt kagylóból kiemelkedve Vé­nusszá változott, Botticelli híres festményét, Vénusz születését elevenítve meg. A texasi születésű modellt, aki az Evian cég képviselője és arca, a cég felkérte, hogy le­gyen a 'Ma Vénusza' az Evi­an Body Craze-hetek alatt. Boticelli Vénuszával ellen­tétben Jerrynek nem kellett fürtjeivel takargatnia nőies bájait, Vivienne Westwood divattervezőnő ugyanis egy gyönyörű fehér ruhát terve­zett a modellnek kizárólag erre az alkalomra. A rendezvénysorozatról nem hiányozhatott Kylie Mi­nogue sem, aki a Love Kylie nevű fehérnemű-kollekcióját mutatatta be. Az énekesnő színpadi bevonulást hajtott végre egy Rolls Royce Phan­tomon, majd tíz modell tár­saságában bemutatták a gyö­nyörű alsóneműket... Kylie azonban ezúttal is rajta ma­radt a ruhája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom