Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-02 / 101. szám

PENTEK, 2003. MÁJUS 2. •AKTUALIS* 3 Alig van esélye a szegedi alapítványnak a pénz visszaszerzésére 45 millió után futhatnak Folytatás az 1. oldalról Visszatérve a bevezetőben említettekre, a szerződés szerint a kht.-t elszámolási kötelezettség terheli. A cég képviselője, az elszámolásért felelős farolics Béla 2002. április 25-én ugyan átadott egy beszámolót, de abból még az sem derült ki, hogy a négy jugoszláviai iroda egyáltalán elkészült-e. Öt hónappal később Jarolics ismét átnyújtott egy elszámolást, amiről a könyvvizsgáló megállapította, az adatok többsége nincs bizonylattal alátámasztva. Az kiderült, hogy a pénz egy részét Németországba utalták. A hiánylistát Jarolics Béla 2002. október 4-én azzal vette át, hogy azokat legkésőbb egy héten belül pótolja. Az elszámolás alapján egyébként a négy iroda kialakítása nem állapítható meg, az Esély a Stabilitásra Közalapítvány szerint nincsenek is irodák. Az elszámolásokból az derül ki, hogy a kht. másra használta a 45 millió forintot. Mécs László, a közalapítvány kuratóriumának elnöke a történtek ellenére reméli, hogy a pénzt az alapítvány visszakapja, bár azt elismerte, erre nem sok esélyt lát. Az elnök emlékeztetett, hogy a megállapodás 6. pontja szerint a támogatást vissza kell fizetni, ha nem teljesül a szerződés 1., illetve 4. pontja, azaz ha nem arra használják fel a pénzt, amire a kuratórium megítélte. A kht.-t azonban hiába szólították fel, a pénzzel nem számol(t) el. Az Esély a Stabilitásra Közalapítvány ezért bírósághoz fordult, kérte a Csongrád Megyei Bíróságot, hogy kötelezze a kht.-t a 45 millió forint támogatás visszafizetésére. Csak a harmadik tárgyaláson jelent meg a teljes jogkörrel felruházott Jarolics Béla, aki bejelentette, a kht. ellen felszámolási eljárás indult és közölte, hogy a felszámoló utasításának eleget téve, a bíróság előtt semmiféle nyilatkozatot nem tehet. (A felszámolási kérelmet a 45 millió forint átvétele után egy évvel, 2002. március 11-én nyújtották be, a felszámolás kezdő napja: 2002. június 22. A dátumokból kiderül, hogy a kht. vezetői egy éve hallgatnak a felszámolási eljárásról, de úgy tettek, mintha semmi sem történt volna.) Az Esély a Stabilitásra Közalapítvány arra következtet, hogy a kht. a 45 millió forintot teljesen más, általuk nem ismert célokra használta fel, ezért nem tud elszámolni. A közalapítvány vezetői még azt sem zárják ki, azért sodorták felszámolási eljárásba a céget, hogy a támogatást ne tudják visszakövetelni. Információink szerint a Regionális Közép-európai Környezeti Technológiai Központ Kht. a fentiekhez hasonló célokkal irodákat akar nyitni a Tisza vízgyűjtő területén lévő Romániában és Ukrajnában is és azt szeretné elérni, hogy a régió központja Szegeden legyen. farolics Béla a fentiekkel kapcsolatban megjegyezte, nem a nyilvánosság előtt akarja a programot megvédeni, a vizsgálat befejezéséig nem kíván részletekről beszélni. Annyit azonban elmondott, hogy szerinte a szerződésben vállalt kötelezettségeiket teljesítették, amit majd alátámaszt a térségben a jugoszláviai irodákkal együtt a közeljövőben megnyíló 45 iroda átadása. Az államfő dandártábornokká nevezte ki a szegedi fegyház és börtön új parancsnokát Ismét Csapó áll a Csillag élén Bökönyi István vezérőrnagy (balról) gratulál Csapó Józsefnek. Fotó: Schmidt Andrea Csapó Józsefet nevezték ki a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnokává. A tábornok öt évig már állt a Csillag börtön élén. Parancskihirdetéssel kezdődött április 30-án délután a Szegedi Fegyház és Börtön állománygyűlése, amelyen részt vett Botka László, Szeged polgármestere is. Bökönyi István vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka bejelentette: Bátándy Péter igazságügy-miniszter május elsejei hatállyal Csapó Józsefet kinevezte a Csillag börtön parancsnokává, Mádl Ferenc köztársasági elnök pedig előléptette dandártábornokká. A magyar bévé ismert személyisége Csapó tábornok - mondta beszédében Bökönyi István -, hiszen már 1971 óta a testület tagja. Dolgozott gazdasági vezetőként a pálhalmai börtöngazdaságban, később a kecskeméti börtön igazgatója volt, majd 1995-ben kinevezték a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnokává. - 2000-ben Csapó ezredes a börtön gyárának, az Alföldi Bútorgyártó Kft.-nek az élére került, ahol egy prosperáló gazdálkodó központot teremtett. Most viszont ismét bévés tapasztalataira számít a büntetés-végrehajtás, az uniós csatlakozás előtt számtalan megoldandó feladat vár a börtönökre, így a Szegedi Fegyház és Börtönre is - mondta Bökönyi István. A vezérőrnagy megköszönte Stein Zoltán őrnagy, megbízott parancsnok és Orbán Csaba főhadnagy, megbízott parancsnokhelyettes munkáját. Bökönyi kitért arra, hogy az uniós előírások szerint a korábbinál is nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fogva tartottak képzésére, munkáltatásra, a börtönfalak között élők jobb életkörülményeinek megteremtésére. Ennek jegyében zajlik hazánkban a börtönrekonstrukciós program, s a kormányzat új börtönök építésével kívánja csökkenteni a magyar fegyintézetek zsúfoltságát. Csapó dandártábornok - aki az elkövetkező hónapokban, utódja kinevezéséig ellátja a bútorgyártó kft. és az azzal közös irányítás alá kerülő nagyfai börtöngazdaság igazgatói tisztét is - terveiről szólva hangsúlyozta, kollégái segítségével szeretné elérni, a Csillagból egyetlen olyan fogva tartott se szabaduljon, aki rabsága alatt nem kapott meg mindent azért, hogy sikeresen beilleszkedhessen ismét a társadalomba. BÁTYI ZOLTÁN Szigorúan ellenőrzött révészek A vízirendészet, a révhajósok szövetsége és a közlekedésfelügyelet együtt ellenőrizte a tiszai kompátkelőhelyeket. A Tisza-tótól délre tíz kompátkelő működését vizsgálta az elmúlt három napban a hatóságok és a révészek szövetsége. A szolnoki központú Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság, a szakhatóság szerepét január óta betöltő Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet és a szakmai szervezetként működő Révhajósok Országos Szövetsége a tavalyi vizsgálat alatt föltárt hiányosságok pótlását ellenőrizte. Busi László rendőr alezredes kiemelte, hogy nem a büntetés, hanem a segítő szándékú figyelmeztetés céljával járták végig az átkelőket. Jó hír, hogy mindenütt végrehajtották a tavaly előírt változtatásokat. - A közlekedésbiztonságra veszélyes helyzettel sehol sem találkoztunk - erősítette meg Mázán lános. a közlekedésfelügyelet hajózási felügyelője. Inkább az átkelés szabályairól tájékoztató táblák, a biztonsági berendezések (sorompók) állapota, valamint a menet közben érvényes szabályok betartása ügyében tettek észrevételeket. Mészáros Tibor, a révhajós szövetség alelnöke szerint a hatóságok és az érdekvédelmi szervezet összefogása közös érdek, hiszen az együttes munka a biztonságos kompközlekedés fönntartását szolgálja. Fontos lenne a korábban leállított átkelők újraindítása is. Trianon előtt száznál több kompjárat közlekedett. A révészek katonás rendben végzik munkájukat, de az utasokkal alkalmanként meggyűlik a bajuk. A gyalogosok, kerékpárosok még fegyelmezettek, de az autósok gyakran fittyet hánynak a szabályokra. Idő előtt, engedély nélkül, és a kelleténél sokkal gyorsabban hajtanak föl a kompra, nem szállnak ki, sőt: járatják a motort, a túlparton pedig ugyancsak türelmetlenül viselkednek. A baleseteket azonban mégsem az autósok, hanem a náluk is rendetlenebb kishajóvezetők okozzák, akik nem várják meg a komp átkelését, s nekihajtanak az úszómű testének vagy a két part között átvezető drótkötélnek. Csongrád megyében 2001-ben négy hasonló vízi baleset is történt. Háromszor a kötél sodorta el a hajósokat, egyszer pedig ittasan kormányozta motorcsónakját a kompnak valaki. NY. P. A tápéi kompnál mindent rendben találtak. Fotó: Schmidt Andrea Vattacukros politika BÁTYI ZOLTÁN Csak semmi politikát! Ezt az óhajt ugyan törvénybe nem foglalta senki, még csak helyi rendeleteket sem hoztak városok és falvak önkormányzatai a kilencvenes évek elején. Ám május elsejéhez közeledve nem volt olyan majálisba induló, aki ne fogalmazta volna meg magában - ej, de jó is lenne, ha soha többé nem kellene jelszavakat hallgatnunk a munka ünnepén, nem tiltakoznánk, harsány csatakiáltásokat hallgatva a fákra szerelt hangszórókból, de még politikusok arcképével díszített táblákat sem nyomának a kezünkbe. S lön - vágyunk teljesült. A munka ünnepe eltekintve a választások éveitől - jószerével teljesen nélkülözi a pohtikát. A pártok illedelmesen színes sátorokba bújtak, s nem parancsolnak, sokkal inkább csalogatnak az ünnepre. És ez nagyon jó. Ami viszont már joggal borzolja sokak idegeit mintha azt is elfelejtettük volna, hogy ez az ünnep mégiscsak hordoz politikai üzenetet. A munkát, s az értéket teremtő munkást (na, jó, ma már korszerűbb a munkavállaló kifejezést használni) ünnepelnénk. Csak miközben a nagy vidámkodásban lufit és vattacukrot tart kezében, s a kolbászos sátor felé csalogatja a jó illat, ama bizonyos munkás nem felejti el, hogy ebben az országban naponta kell leküzdenie lelkében azt az érzést, amit létbizonytalanságnak nevezünk. Kényszervállalkozások ezreiben esély sincs arra, hogy megvédje érdekeit. S bizony számolatlanul akad olyan munkahely is, ahol már annak is örülnie kell. ha egy évben kétszer pontosan utalják számlájára a havi bért, s a kegyes főnök emellé még zsebbe is csúsztat néhány ezrest. Miközben május elsejénkből valóban kigyomláltuk a jelszavakat, hétköznapjainkban annál gyakrabban találkozunk velük. Egymást váltó kormányok ismételgették például, hogy az árak után ideje lenne fizetéseinkben is felzárkózni Nyugat-Európához. Ki merné tagadni, valóban több lapul 2003-ban a borítékban, mint tíz esztendeje. Ám az Európai Unió kapujához érve még mindig ott tartunk, hogy a magyar minimálbér 200 euró, a szomszédos Ausztriában - pontos számokkal dolgozó statisztikusok szerint - hétszer magasabb az életszínvonal, mint nálunk, a feketegazdaság pedig jobb esetben is csak szürkülni látszik mifelénk. Látványos gazdagodás jeleként emlegetjük a villanegyedekben épülő új palotákat. De vajon összeszámolta-e valaki, hányan élnek e kamerákkal is óvott minierődítményekben, s hány panelban lakó fejében fordulhat meg a gondolat: munkája eredményeként, élve a kedvező kamatozású hitelekkel is, belevághat-e a lakáscserébe. A leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti szakadék hatalmasra nőtt, s ha nem is május elsején (mert hogy semmi pohtikát, ugyebár), de dolgos hétköznapon azért szóba kerülhetne, mit tesz, mit tehet egyáltalán az éppen aktuális hatalom azért, hogy ez a különbség ne nöjön tovább7 És ez csupán egy kérdés a sok közül. A válaszra várók tegnap még lángost majszoltak a ligetekben, ma négynapos, hosszú ünnepüknek örülnek. Ám hétfőn, a fizetésükről érkező banki értesítést morzsolgatva alighanem az is eszükbe jut: és ez mire lesz elég egy év múlva, abban a hón áhított unióban. Akár sztrájkolnak is A megyei orvoskamarák, köztük a Csongrád megyei is, rendkívüli küldöttközgyűlés összehívását szorgalmazza a kórháztörvény jelenlegi formjában történő elfogadásának megakadályozása érdekében. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetőségének tagjai járják az országot, hogy minél több orvost tájékoztassanak arról, milyen következményei, veszélyei lehetnek a kamara által nem támogatott jogszabályjavaslatoknak, nevezetesen a kórháztörvénynek és az orvosok jogállásáról szóló törvény későbbi időpontban történő elfogadásának. A MOK főfitkára, Gyenes Géza Szegeden tartott fórumán elmondta, hogy az elfogadás előtt álló kórháztörvény jelenlegi formájában a kamara szerint veszélybe sodorhatja a betegellátást. A kamarai főtitkár lapunknak adott nyilatkozatában egyik veszélyként jelölte meg, hogy a befektetők nyereségük érdekében létszámleépítést fognak végrehajtani, ami az egyébként is szakemberhiánnyal küszködő egészségügyben rontja a betegellátás színvonalát. Az orvosok jogállásáról szóló törvényt a kamara a kórháztörvénynyel egy időben akarja elfogadtatni, nem pedig későbbi időpontban. Álláspontjuk szerint az orvosok anyagi és szakmai biztonságát garantáló jogszabály késedelme olyan bizonytalanságot okoz a hazai orvostársadalom körében, hogy a doktorok tömegével fogják elhagyni a hazai egészségügyi intézményeket. Ennek veszélye, most az uniós csatlakozás adta lehetőségekkel megtöbbszöröződik, hiszen jelenleg - a MOK főfitkárának adatai szerint - Két és fél ezer üres orvosi állás van a fejlett európai országokban, amelyekben nagyra becsülik a magyar orvosok tudását, s szívesen alkalmazzák őket. A megyei orvosi kamarák, köztük a Csongrád megyei is, támogatja azt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből indult aláírásgyűjtési akciót, melynek célja a Magyar Orvosi Kamara rendkívüli küldöttközgyűlésének mihamarabbi összehívása. Erre azért van szükség, hogy az országos testület tagjai döntsenek arról, milyen további lépéseket tesznek, demonstrációt, esetleg sztrájkot szerveznek a kórháztörvény-tervezet módosításának elérése érdekében, illetve azért, hogy az orvosok jogállásáról szóló törvény a kórháztörvénnyel egy időben kerüljön elfogadásra. KALOCSAI KATALIN Lovasnapok Fábiánon Mától május-4-éig rendezi meg Fábiánsebestyénben a Magyar Lovasszövetség, a Kinizsi 2000. Rt és a falu önkormányzata a XX. jubileumi, országos, A kategóriás fogathajtó minősítő és válogató versenyt. A program ma reggel kilenckor az l-es, 2-es és 4-es fogatok díjhajtásával kezdődik, s tart egészen szombat estig. Vasárnap reggeltől az l-es, 2-es és 4-es fogatok akadályhajtása következik, majd a Bl, B2, B3 díjugrató versenyszámok, közben lesz lovastorna, csikós- és westernbemutatót láthatnak az érdeklődők.