Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-03 / 102. szám

SZOMBAT, 2003. MÁJUS 3. •AKTUÁLIS« 3 Kiosztották a vásárdíjakat Megnyílt a Szentes expo Vízállás­jelentés GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Mindenki találhat magának vásárfiát. Fotó: Tésik Attila Szegeden az egyetem átad, máshol apad, az országban minden- \ hol alacsony vízállású - mondanák a Déh Krónika utáni „felsőok­tatási vízállásjelentésben", ha lenne ilyen. Hosszú évek után idén először'országos átlagban kevesebben \ jelentkeztek egyetemekre és főiskolákra, mint tavaly. Alig készült \ el az országos összesítés, máris kondultak a vészharangok, s a de­rék harangozok nem győzték hangsúlyozni: kész, vége, utolérte a felsőoktatást a demográfiai hullámvölgy, lehet becsukni tanszé­keket, mert úgysem lesz elég hallgató. Ezzel szemben a Szegedi Tudományegyetemre jelentkezők ará­nya egyes karok és szakok esetében látványosan nőtt. Mi a titok: Nem lehet a megváltozott felvételizési lehetőségre fogni, mert az nem csupán Szegeden bolygatja meg a jelentkezéseket, hanem az egész országban. Nem lett annyival szebb, jobb és ismertebb a szegedi egyetem, hogy más kampuszoktól tömegével csábítsa el a jelentkezőket. Nem indult annyival több szak, hogy azt lehessen mondani, ha azok nem lennének, akkor itt is érvényesülne az or­szágos tendencia. Akkor mi a titok ? „ Ugyanaz a város, ugyanaz a név, ugyanaz a banda, mégis más az egész" - dúdolhatná Hobo az egyetemmel kapcsolatban is. S alighanem igaza lenne. Ennél jobb indokot, hogy más, nem na­gyon lehet találni. Más a szegedi egyetem, mint a többi. Más ma­gyarázat nincs - illetve egy fél-, „férfias" megoldás talán akad: máshol nincs ennyi szép leányzó. De lehet, hogy máskor, talán már jövőre itt is érződik majd a trend. Ami lehet, hogy addigra más lesz. Máshol már látszik a meder alja. Idén azonban a duzzasztómű­vekből Szeged felé még több víz folyt, mint tavaly. Ez örvendetes, de még messze vagyunk attól, hogy az illetékesek megengedhet­nék maguknak a császári klasszikust, miszerint „minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve". A víz­állást ugyanis szinten kellene tartani. Csapó József az őrzésről, az oktatásról a rabgazdaságról Csillag-rácsok és uniós elvárások Megnyitotta kapuit a városi sportcsarnokban a Szentes expó pénteken. A vasárnapig nyitva tartó vásárban mintegy hetven cég kínálja termékeit és szol­gáltatásait. Az eddigi kereskedelmi napok nevet felváltotta a Szentes expó, amelyet pénteken délelőtt nyi­tottak meg a városi sportcsar­nokban. A névváltozásra a ren­dezvénysorozatot immár hagyo­mányosan szervező Dia-Média Top Kft. két ügyvezetője, Beré­nyiné Sarkadi Zsuzsa és Sipos Sz. fudit szerint azért volt szük­ség, mert az országban és annak határain túl is jegyzett kiállítás ­mint mondani szokás - már ki­nőtte magát. Ez tavaly is nyil­vánvaló volt, hiszen akkor vették először igénybe a művelődési és ifjúsági ház helyett a sportcsar­nokot. E létesítmény és a kör­nyező park ideális terep az expón kiállító mintegy hetven cég be­mutatkozására. Főleg Csongrád megye gazdaságáról kaphat egy­fajta keresztmetszetet a közön­ség, de érkeztek vendégek távo­labbi településekről is. Farkas Sándor országgyűlési képviselő viszont nemzetközinek említette az expót köszöntőjében, már csak azért is, mert részt vesznek rajta külföldi tulajdonban lévő gyártók is. A város alpolgármes­tere, Szűcs Lajos megnyitójában jelentősnek nevezte a kiállítást, mert a látogatók egy helyen ve­hetik számba, milyen terméket hol lehet beszerezni. Ha az ember úgy járja körbe a területet, hogy például családi házat akar felépíteni, akkor talál hozzá jó minőségű nyílászáró­kat, amelyekre máris megren­delheti a különféle biztonsági berendezéseket is. S ha elkészül az a ház, ott látni a sportcsar­nokban a nívós konyhabútoro­kat és más lakberendezési tár­gyakat. Kint, a sportcsarnok előtti parkban meg igen jól mu­tatnak a legújabb autótípusok. Persze, az egészséges életmód je­gyében felsorakoztattak kerék­párokat is. A város legnagyobb munkáltatója, a Hungerit Rt. és az Árpád Agrár Rt. is bemutatja legújabb termékeit. De ott van a Svéd Ablakgyártó, amelyről so­kan azt gondolták, hogy bezárta kapuit. Hogy mennyire nem így van, azt tanúsítja: az elismeré­sek átadásakor nem hagyták ki az ítészek ezt a céget sem. Szen­tes város különdíját a helyi Ter­moker képviselőjének, Farkas Attilának adta át Szűcs Lajos. A rendezvény fővédnöke, Fröhhch László, a lapunkat is kiadó Lap­com Délmagyarország Kft. regio­nális értékesítési vezetője Szőrfi Attilát, az Éger Nyílászáró ter­mékeiért jutalmazta, míg Mol­nár Anita, a Délvilág médiata­nácsadója a Svéd Ablakgyártó il­letékesét. A Déli Apró lapigazga­tója, Konkoly Béla Brezovai Sán­dornak, az Aprilia cég vezetőjé­nek adott különdíjat. A vásár nagydíját az árnyékolástechni­kával foglalkozó kisvállalkozó, Bajczár Sándor vette át az expót megrendező Berényiné Sarkadi Zsuzsától és Sipos Sz. Judittól. A rendezők szombaton és vasár­nap is számtalan szórakoztató programmal várják a vásári kö­zönséget. BALÁZSI IRÉN Csapó József: Az uniós csatla­kozással nem szűnik meg a szi­gor. Fotó: Schmidt Andrea Csapó József, aki dandártábor­nokként vette át ismét a szegedi Csillag börtön irányítását, nagy gondot fordít arra, hogy a sze­gedi fegyintézet minél hama­rabb megfeleljen az uniós elő­írásoknak. - Tábornok úr, ha valaki napja­inkban sétál el a Csillag börtön Mars térre néző főépülete előtt, egy táblába ütközik, amelyen az áll: Vigyázat, hullik a vako­lat! így aztán nem nehéz kita­lálni, a fegyintézet régi-új pa­rancsnoka nagyon híres, de nem túl jó állapotban lévő bör­tön irányítását veszi át újra. Lesz pénz a tatarozásra ? - A közel 120 éves Csillag má­ra rendkívül rossz állapotba ke­rült. A parancsnoki épület teteje megroggyant, balesetveszélyes. Közműveink is kiszolgáltak már, teljes rekonstrukcióra szorulna a víz-, a villany- és a csatornaháló­zat, s persze a homlokzatra is rá­férne már egy teljes felújítás, ami összességében milliárdot megha­ladó beruházás. Az országos bör­tönrekonstrukciós program elin­dult, mi, szegedi bévések pedig mindent megteszünk az építke­zés, a felújítás előkészítése érde­kében, s bízunk a kormányzati támogatásában. - A magyar büntetés-végre­hajtás is az uniós csatlakozásra készül. Konkrétan mivel lesz más a bévések munkája, ha már uniós jegyárként vigyáznak a rabokra 1 - Az uniós belépéssel még in­kább hangsúlyossá válik az a kö­telezettségünk, hogy a korábbi­nál jobb életfeltételeket teremt­sünk a fogva tartottaknak. Új börtönök épülnek, de meg kell változnia az életnek a régi fegy­intézetek falain belül is. Az el­helyezés körülményeit föltétle­nül javítani akarjuk, ám ez nem jelenti azt, hogy az uniós csatla­kozással megszűnne a szigor a rácsok mögött. A Csillagban, ahol a legsúlyosabb bűnökért el­ítélteket tartjuk fogva, nagyon keményen betartjuk az őrzés szabályait, a biztonsági előíráso­kat. Ám a fogva tartottak a ko­rábbinál nagyobb lehetőséget kapnak arra, hogy felkészülje­nek a szabad életre. Ehhez nyúj­tunk lehetőséget munkával, korszerű szakismeretek oktatá­sával, ugyanis az egész társada­lom érdeke, hogy a börtönt elha­gyó megtalálja helyét szabadulá­sa után. - A foglalkoztatás Szegeden nem okozhat gondot, hiszen az ön irányításával az elmúlt há­rom évben egy ipari park jelle­gű gazdasági központ jött létre a korábban válságba került bú­torgyárhelyén. - Való igaz, hogy 2000-ben az Alföldi Bútorgyártó Kft. csődben volt, míg az elmúlt három esz­tendőben sikerült mindig nyere­séggel zárnunk az évet. Ez per­sze nem csak az én érdemem, kiváló segítőkre találtam, s kö­szönettel tartozom azoknak a vállalkozóknak is, akik a kft.-nél teremtettek új munka­lehetőségeket. De akad még ten­nivaló bőven. Elég, ha csak azt említem, hogy a nagyfai börtön­gazdaság ismét visszatér szegedi irányítás alá. Ez plusz feladato­kat ró ránk, ugyanakkor nagyon is kézzelfogható hasznát is érez­zük, mivel a Nagyfán megter­melt terményeket jól hasznosít­hatjuk a Csillag börtönben la­kók ellátásban. Egy falunyi em­ber napi étkeztetéséről kell gon­doskodnunk - most a Csillag két objektumában a fogva tar­tottak létszáma meghaladja az 1280-at. BÁTYI ZOLTÁN A kórház-privatizáció csak lehetőség Az egészségügyi minisztérium politikai ál­lamtitkára, Kökény Mihály szerint a kór­háztörvény-tervezet ellenzői megpróbál­nak hamis hírekkel házalni az egészségügyi intézményekben. Pénteki számunkban beszámoltunk arról, hogy mozgolódódik az orvostársadalom. A Csongrád Megyei Orvosi Kamara elnöke, Haj­nal Ferenc professzor lapunknak elmondta, a többi megyei orvosi kamarával együtt azt akarják elérni, hogy mielőbb hívják össze a ka­mara országos küldöttközgyűlését, amelynek tagjai döntenek arról, milyen lépésekkel tilta­kozzanak az orvosok a kórháztörvény jelenle­gi formájában történő elfogadása ellen. Az ér­dekvédelmi szervezet amellett is kardoskodik, hogy az orvosok jogállásáról szóló törvényt a kórháztörvénnyel egy időben fogadják el. Az egészségügyi tárca politikai államtitká­ra, Kökény Mihály a sajtóban megjelent hí­rekre reagálva kijelentette, az orvosi kamara hivatalosan még nem tájékoztatta arról, hogy az orvosok sztrájkra készülnek. Az ál­lamtitkár véleménye szerint a kórháztörvény továbbra sem kényszerítené átalakulásra, il­letve privatizálásra az intézményeket, csu­pán megteremtené annak lehetőségét, hogy a magántőke szabályozottan és kellő garancia mellett jelenjen meg az ágazatban. Kökény szerint a törvényjavaslat ellenzői megpróbál­nak hamis hírekkel házalni az egészségügyi intézményekben, az orvosok körében és olyan információkat terjesztenek a törvény­javaslattal kapcsolatban, amelyek nem felel­nek meg a valóságnak. Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara fő­titkára elmondta, hogy az orvosok nem sze­retnének sztrájkot, de a jelenlegi egészség­ügyi törvényjavaslat elfogadása ellen min­dent megtesznek. K.K. Kormányzati intézkedést követelnek a sertéstartók Már demonstrációra készülődnek Egy országos demonstrációhoz csatlakozva tiltakozó akcióra készülnek a Csongrád megyei sertéstartó gazdák. A május kö­zepére várható akció szervezői azt köve­telik, határozzon meg a kormány olyan kötelező felvásárlási árat, ami legalább a termelői önköltséget fedezi. Közel százötven gazda gyűlt össze Makó tér­ségéből, de még Békés megyéből is a csanád­palotai Kelemen László Művelődési Házban Mikulán László megyei és Kovács Sándor helybéli önkormányzati képviselő invitálásá­ra, akik szerint tarthatatlanná vált a sertéspi­aci helyzet. Mint elhangzott, arról, hogy je­lenleg mennyi a sertés felvásárlási ára, egy­szerűen nincs értelme beszélni, mert a hízó­kat - az érvényes szerződések megléte ellené­re - egyszerűen nem veszik át. Csak Csanád­palotán több száz állat várja az ólakban az el­szállítást - egyelőre úgy tűnik, hiába. Gazdá­ik attól félnek, miután a disznók már túllép­ték az előírt súlyt, később legfeljebb töredék­árat fizetnek értük. Többen azt is elmondták, hírek keringenek arról, hogy a Pick Rt. arra fogja kényszeríteni a sertéstartókat, hogy szerződésüket félretéve, ígérjenek árban egy­más alá. Ezt az információt megerősítette a tanácskozáson megjelent makói honatya, Martonosi György is. A képviselő egyébként Sertésből bőven van utánpótlás, a tartók kedve viszont egyte fogv. Fotó: Tésik Attila többször felszólalt a parlamentben sertésügy­ben, sőt a csanádpalotaiak korábban megírt tiltakozó levelét is továbbította Németh Imre agrárminiszterhez, érdemi választ azonban eddig nem kapott kérdéseire a minisztertől. A fórum résztvevői közül sokan úgy gon­dolták, a kormányt csak tiltakozó akciókkal lehet arra kényszeríteni, hogy lépéseket te­gyen a sertéstartók érdekében. Éppen ezért megbíztak egy húsztagú bizottságot azzal, hogy szervezzen megyei demonstrációt. A bi­zottság elnökévé megválasztott Mikulán László lapunk érdeklődésére hangsúlyozta, hogy nem a Pick Rt. ellen akarnak fellépni, hiszen tisztában vannak azzal, hogy a hús­ipar helyzete sem könnyű és a gazdákat tragi­kusan érintené, ha a felvásárló cég például ki­vonulna a piacról. A tiltakozók azt szeretnék elérni, hogy a kormány hirdessen olyan ga­rantált felvásárlási árat, amely legalább a ter­melői önköltséget tartalmazza. Az eddigi kormányzati intézkedések véleményük sze­rint részben megkésettek, részben ered­ménytelenek voltak, hiszen a termelőkhöz nemigen jutott el pénz. Juhász László, a Vá­góállat és Hús Terméktanács elnökségi tagja - egyben a palotai sertéshizlalda vezetője - a fórumon egyébként úgy vélekedett, a sertés­piaci zavarok országos kezelése nagyjából há­rommilliárd forintba kerülne. Mikulán László szerte a megyéből várja a til­takozáshoz csatlakozni szándékozó sertéstar­tók jelentkezését. A demonstráció konkrét formájáról egyelőre nem döntöttek a szerve­zők, az azonban már biztos, hogy ha sor kerül rá, május 14-én, egy országos akció időpontjá­hoz igazodva tartják meg. SZABÓ IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom