Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-13 / 110. szám

Kedd, 2003. május 13. A PÉNZ BESZÉL 9 Csökkentek a külföldi befektetések megyénkben Száz Csongrád megyei cég közül mindössze kettőben van jelen idegen tőke és a külföldi befektetéseket figyelembe véve a térség az ötödikről a kilencedik helyre esett vissza a megyék rangsorában. A Csongrád megyei statisztikai hivatal nemrég készült jelentéséből ugyanakkor az is kiderül, hogy a vállalkozások számát tekintve megyénk az élmezőnybe tartozik. Az ország gazdaságának rendszerváltás utáni átalakulásában jelentős szerepe volt a külföldi tőkének. Elősegítette a gazdaság fejlődését, modernizálását, verseny- és exportképességének fokozódását. A külföldi befektetők közismerten az ország fejlettebb területeit - a fővárost és a Dunántúl nyugati felét - részesítették előnyben. Csongrád megyében 2001 végén 816 olyan vállalkozás működött, amelyben volt más országbeli tőke. Az arányokat jól érzékelteti, hogy ezek a cégek az összes vállalkozás alig több mint két százalékát tették ki. Az egy lakosra jutó befektetett külföldi tőkét figyelembe véve, Csongrád az évtized első felében kedvezőbb pozícióban volt, mint azt követően: 1995-ben még a hetedik, hat évvel később már csak a kilencedik helyet foglalta el a megyék rangsorában. Az új évezred elején regisztrált fejenként 140 ezer forintos külföldi tőkebefektetés kevesebb mint fele az országos átlagnak. Az e tekintetben vezető főváros után Komárom-Esztergom és Pest megye következik, megelőz viszont Csongrád olyan megyéket, mint például a közép-dunántúli Veszprém, vagy a nyugat-dunántúli Zala. A legtöbb külföldi érdekeltségű vállalkozás akárcsak az országban - megyénkben is kereskedelemmel foglalkozik, míg az idegen tőke értéke a villamosenergia-, a gáz-, a gőz- és a vízellátás ágazataiban a legnagyobb. Az ide tartozó négy vállalkozásba fektették a megyébe érkező összesen 60 milliárd forintot kitevő külföldi tőke bő hatvan százalékát. Az export szempontjából fontos feldolgozóiparhoz 18 milliárd forintnyi idegen tőke társult, melynek nagyjából egyharmada az élelmiszeripar, egynegyede a gépipar, 16-16 százaléka pedig a vegyipar, illetve a kerámiaipar fejlesztését segítette. Országosan egyébként a gépipar részesedése a legnagyobb, 37 százalék, az élelmiszeriparé pedig 21 százalék. Valamennyi társas vállalkozást, tehát a külföldi tulajdonú mellett a belföldieket is figyelembe véve, ugyancsak a kereskedelmi cégek vannak a legtöbben, annak ellenére, hogy a nagy bevásárlóközpontok megjelenésével a korábban gomba módra szaporodó kisboltok egy része tönkrement. Általánosságban megállapítható, hogy a gazdasági átalakulás folyamatában összességében a termelő ágak veszítettek pozíciójukból, míg a szolgáltatás végző vállalkozások erősödtek. A vállalkozások profik szerinti megoszlása nem sokban különbözik az országostól. Tavaly tovább bővült a gazdaság szereplőinek száma, az év végén közel 38 ezer gazdálkodó szervezet működött a megyében, melyeknek egyharmada társas, közel hatvan százaléka egyéni vállalkozás, hét százaléka nonprofit szervezet volt. A társas vállalkozások túlnyomó többségét a kft.-k és a bt.-k tették ki. Az egyéni vállalkozók több mint fele, főfoglalkozásban, negyede mellékfoglalkozásban, több mint egyötöde nyugdíja mellett dolgozott. A vállalkozói aktivitás, vagyis az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma alapján Csongrád a megyék között hosszabb ideje az élmezőnybe tartozik: Budapestet, illetve Győr-Moson-Sopron, Zala és Pest megyét követően a rangsor ötödik helyén áll. H.SZ. A külföldi érdekeltségű vállalkozások Csongrád megyében Megnevezés 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Vállalkozások száma 1704 1434 1211 1094 963 816 Jegyzett tőke, milliárd Ft 71,1 82,3 81,3 85 79 79,7 Ebből külföldi tőke 41,8 54,5 63,4 68,2 59,8 59,9 Segítségre szorul a könnyűipar budapest (mti) A magyar könnyűipar már rég integrálódott az Európai Unióba, ez a folyamat mintegy harminc évre tekint vissza. Ennek ellenére az ágazatnak sürgős állami segítségre van szüksége. Berényi Ferenc, a Magyar Könnyűipari Szövetség elnöke kifejtette: szeretné, ha Magyarországon is foglalkoznának kormányzati szinten a könnyűiparral, például a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében. Ez azért is lenne fontos, mert Magyarország egyes régióiban a könnyűipar meghatározó a foglalkoztatásban. Ugyanakkor a segítség elmaradása esetére, az EU-csatlakozástól függetlenül is a ruházati ipar pozícióromlását vetítette előre a szakember. Hozzátette, hogy többször felvetették: tenni kellene valamit az úgynevezett illegális vagy félillegális piaci módszerek visszaszorítására, az olcsó, kew MUNKANÉLKÜLIEK FIGYELMÉBE! A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara EURÓPAI ÜZLETI ASSZISZTENS (OKJ 52343501) államilag elismert,-középfokú szakképesítésben 12 hónapos, csoportos képzést indít 2003. június elején a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ 100%-os támogatásával. A képzés része közel 300 órás angol nyelvi modul, valamint számítástechnikai képzés, melyet SZÁMÍTÓGÉP-KEZELŐ, -HASZNÁLÓ (OKJ 33464101) bizonyítvány megszerzése követ. (Intézményakkreditációs lajstromszám: 0077, OKÉV nyilvántartási szám: 06-0071-02) Jelentkezés feltétele: középfokú iskolai végzettség A képzésről felvilágosítás kérhető a CSMKIK Oktatási Igazgatóságán (Tel.: 62/486-987/172) Jelentkezés: a munkaügyi központ illetékes kirendeltségén leti dömpingáru behozatala ellen. A szövetség elnöke reméli, hogy az EU-szabályok majd kikényszerítik az ilyen dömpinget és az illegális behozatalt megakadályozó szabályok bevezetését. A magyar könnyűipar - ezen belül a ruházati ipar - termelésének 70-90 százaléka kooperációban történik, a termékeik minőségben, minden nyugati feltételnek teljes egészében megfelelnek. Ipari kalózok STUTTGART (MTI) Az Európai Unió keleti bővítése során német cégeknek szakértők véleménye szerint fokozott ipari kalózkodásra kell felkészülniük. A belépő országok jogilag felkészültek, de egy dolog ami a papíron áll, és más dolog, ami ténylegesen megvalósul - mondta Doris Möller, a termék- és márkahamisítók ellen fellépő német szövetség elnöke. A német gazdaság bevételkiesése az illegálisan lemásolt termékek révén 2000-ben 27 milliárd euró volt. Ez mintegy 70 ezer munkahelyet jelent. Möller szerint az ipari kalózkodás fellegvárai Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon, Törökországban és Ázsiában találhatók. szegedi kendergyarsiker nemetorszagban Egy ötletből új üzletág Vágó Ildikó kereskedelmi menedzser (jobbra elöl) saját kezűleg mutatta be Kölnben, nemzetközi közönség előtt, hogyan készülnek a kender-kézműipari termékek. Nagy sikerrel szerepelt Kölnben az elsősorban természetes anyagokból készült kézművestermékeket bemutató nemzetközi kiállításon a szegedi Kenderfonó és Zsineggyártó Kft. Japánoktól a házigazda németeken át az angolokig és portugálokig mindenki a szegedi gyár standjánál tolongott. Új profil jelenik meg a gyáron belül, az alig másfél éves Kender Kézműves Kör sikerei nyomán úgy tűnik, kialakulhat a kézműves üzletág. Megszervezésével, vezetésével Takácsné Horváth Piroska koordinációs igazgatóhelyettest, a kör alapítóját bízta meg a kft. Az üzletágvezetőnek már nagyszülei is a szegedi kenderiparban dolgoztak, ő maga közgazdász. Legelőször saját maga számára kezdett kenderalkotásokat létrehozni, hobbiból, egy ötlet nyomán, tőle kaptak kedvet kollégái is. Lám, miből nő ki egy üzletág! Ez a kreativitás: meglátni a mindennapi nyersanyagban a nem mindennapi létrehozandót, mint ahogy a szobrász is a lehető legformátlanabb kőből faragja ki a szobrot. Ma már elsősorban „külsős" tagjai vannak a körnek - és továbbra is várják a jelentkezőket -, középiskolás diáklányoktól nagymamákig, pedagógusoktól ügyvédekig. Iparművészetileg zsűrizett termékeket is gyártanak, egyik kiállítás a másikat éri életükben. Részt vettek a X. országos - azaz határon túli résztvevőket is fogadó - biokultúra-konferencián a Biokultúra Egyesület szervezésében, az országos, keceli virágfesztiválon megkapták a rendezvény nagydíját, szerepeltek Budapesten, a mesterségek fesztiválján, nemrég, áprilisban, jött a nemzetközi bemutatkozás Kölnben. Itt, Németországban részint azzal szembesült a háromtagú küldöttség, hogy a kender-kézművesipart csakis ők képviselik a tucatnyi ország résztvevői közül, részint pedig azzal, hogy ezekre a termékekre külföldön is kifejezett igény van. Egyelőre a bedolgozóknak és a kör tagjainak a munkáját veszi igénybe a fejlesztés alatt álló új profil. Szabolcs Istvánné száz kilométerről, Bajáról ingázik csütörtökönként Szegedre, hetente, hogy részt vehessen a kör munkájában. - Négykor kezdődik a foglalkozás, a hetes busszal indulok vissza Bajára, és este tizenegyre vagyok otthon - halljuk tőle. Egy másik körtag arról számol be: nővére - Pécsváradról küldi Szegedre az elkészült termékeket - hosszas betegsége után visszanyert életkedvét köszönheti a gyár biztosította kézműves tevékenykedésnek. Volt, hogy tanárnő hozta magával tanítványait. - Pedagógusoknak külön tanfolyamot szervezünk, ismeretterjesztő füzeteket jelentetünk meg - mondja Takácsné Horváth Piroska. Hozzátéve: az elsajátított ismeretek akár munkahelyet is jelenthetnek az elsajátítóknak valamikor. Most pedig, az idegenforgalmi szezon kezdetén, mit tervez a kör? Készül a szegedi hídi vásárra, s a kapolcsi Művészetek Völgyében is bemutatkozik. F.CS. Bankok és ügyfelek között Az internet korlátlan lehetőségeit kihasználva a bankok és az ügyfelek közé ékelődve szolgáltatni - ez a Szegeden létrehozott, s már több ezer regisztrált felhasználóval büszkélkedő, közel kétéves BankWeb üzleti filozófiája és persze napi gyakorlata. Az alapító, Tatár Attila közgazdász szegedi, évtizedes bankos múlt és vállalati hitelezési gyakorlat után váltott a világhálóra. Az élő, naponta, óráról órára frissülő honlapon (www.bankweb.hu) írások találhatók, amelyekből megtanulható a pénzügyes internet. Tőzsdei összefoglalók, közérthető elemzések, esetleírások segítik az eligazodást, naprakészek a banki betétek és hitelek kamatkondíciói. Mostanában éppen a lakáshitel a sláger, mint ahogy az egész bankos szakma találgatja, milyen változások, szigorítások lépnek életbe heteken belül a támogatott lakáshitelekkel kapcsolatban - hogy az állam ne a befektetési célú kölcsönöket támogassa -, a BankWeb is próbál összeszedni minden elérhető információt. S mint ahogy a gazdasági napi- és hetilapokban, itt sem mondhatják meg a jövőt. A jelenben viszont úgy segít a honlap, hogy például bizonyos adatokkal gyorsított hitelképesség-vizsgálatot végezhetünk. Az egyszerű algoritmusú szolgáltatás nem szorítkozik csak a törlesztőrészlet kiszámítására - mint az a legtöbb bank honlapján elérhető -, hanem tanácsadással, a bankválasztás segítésével is kiegészül. A BankWeben minden ingyenesen elérhető, néhány szolgáltatás regisztrációhoz kötött. Amikor a vállalkozást a biztosítási brókerséghez hasonlítjuk, Tatár Attila nem tiltakozik, a párhuzamot is logikusnak tartja, ugyanakkor hangsúlyozza, nem szabad, hogy egyetlen bank uralja a honlapot. Összetett szolgáltatásokról van szó, a kondíciók, díjtételek gyakran változnak, nincs egyedül üdvözítő megoldás. A szakember azt mondja, nincs olyan, hogy legjobb, legolcsóbb lakáshitel, a gyakorlat azt mutatja, többet ér egy korrekt ügyintéző a „frontvonalban", mint néhány tized százalék kamat, vagy kezelésiköltség-kedvezmény. Egy ilyen honlapot meg lehet csinálni Szegeden, eladni, azaz hosszú távon gazdaságosan működtetni azonban csak Budapesten lehet. A csongrádi megyeszékhely, a megye, a régió ehhez kevés. Tatár Attila már unja egy kicsit az utazást, de amikor magától értetődő természetességgel adnak neki időpontot másnap tíz órára, nem kezdheti azzal, hogy szegedi. Valószínű, hogy várost kell váltania, hiszen minden partnere budapesti székhelyű vagy központú cég. k. a.