Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-19 / 92. szám

TÉMÁINKBÓL MARAD A SZENTESI NAGYBANI A szentesi nagybani piacot nem tudják nyereségesen működtet-­ni. Mégsem zárják be, átalakít­ják. Az öt évvel ezelőtt jelentős beruházással létrehozott piac szolgáltató cégként, raktárak bérbe adásával szolgálja majd a termelőket. 3. oldal ZSEBESEKRE VADÁSZNAK ARENDŐRÖK Húsvét előtt megszaporodtak a zsebesek. A piacokon, nagyobb bevásárlóközpontokban különö­sen figyelni kell a pénztárcánk­ra, javasolják a rendőrök. Ellen­őrzéseik azonban kiterjednek majd az ünnepek alatti ittas ve­zetőkre is. 4. oldal ÁLLATFARM DESZKEN A Deszkhez tartozó Perényi-pi­henőparkban őshonos magyar állatokat láthatnak az érdeklő­dők. A 35 hektáros terület tulaj­donosa, Perényi László a manga­licák, lovak, birkák és kecskék mellé lámákat is szerzett. A kü­lönleges állatok a budapesti ál­latkertből kerültek a Szőreg hatá­rában lévő farmra. 4. oldal www.delmagyar.hu Villany nélkül, autista gyermekkel-Az édesanya a kormányfőhöz fordult Szabóék fényre vágynak Nem tudja kifizetni a villany bekötéséhez szükséges önrészt egy dorozsmai tanyán élő asszony, aki egyedül neveli három gyer­mekét. Súlyos beteg kisfiának ellátásához nagy szükség lenne az elektromos háztartási gépekre. A szomorú édesanya levélben kért segítséget Medgyessy Pétertől. Háromezer forint. Ennyibe ke­rülne egyméternyi elektromos vezeték, ha a legközelebbi vil­lanyoszlopról bekötnék az ára­mot Szabó Ilona árvíz előtt épült, dorozsmai tanyájára. A három gyermekét egyedül nevelő asszony azonban nem is álmod­hat terve megvalósításáról, mert a legközelebbi pózna kétszáz mé­terre áll, így az önerős költség 600 ezer forintra rúgna - a pótlé­kokból és támogatásokból álló családi összjövedelem viszont nem tesz ki többet havi 50 ezer­nél. Pedig nagyon kellene a villany. A középső gyermek, a tizenkét esztendős Tibi autista. Nem be­szél, állandó felügyeletre szorul, etetni, pelenkázni kell, s vigyázni arra is, hogy ne tegyen magában kárt, amikor - betegsége egyik megnyilvánulásaként - fejét a bútorokhoz vagy a falba ütögeti. A kisfiú csak pépes ételt tud elfo­gyasztani, cumisüvegből. Tur­mixgép nincs, de nem is működ­ne a ház egyetlen áramforrását je­lentő akkumulátorról, ezért Tibi­ke húst nem kaphat. Szereti ugyan például a palacsintát, gyü­mölcsöt is, de nem rágja meg az ételt, ezért már többször előfor­dult, hogy a csomós péptől csak­nem megfulladt édesanyja karjai­ban. A tanyaszomszédoknál szíves­ségéből, hetente egyszer föltöl­tött akkumulátor arra jó, hogy Tibike testvérei, a tizenöt éves Henrietta és a nyolcéves Jancsi­ka mulatságára szóljon a rádiós­magnó, világítson az autókba való, arasznyi képernyős mini­vizor, s Szabó Ilona föltöltse lét­fontosságú mobiltelefonját. Hű­tőszekrény természetesen nincs, ezért romlandó élelmi­szerért naponta járnak busszal Dorozsmára. Az asszony nyá­ron egy nap kétszer-háromszor is fölforralja a tejet, nehogy megromoljon. A mosógép ugyancsak hiányzik, az anya kézzel mos; centrifugázni sem tud, ezért télen napokig tart, amíg a ruhák megszáradnak. Az áram bekötésének teljes költsége nettó 1 millió 700 ezer forint, ebből 1,1 milliót vállal a Démász Rt. A többit viszont az asszonynak kellene állnia. S mi­vel az önkormányzat nem tu­dott segíteni, Szabó Ilona gon­dolt egy nagyot, s levelet írt Medgyessy Péternek. A minisz­terelnök helyett az Egészség­ügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezetője válaszolt, s együttérzését kife­jezve sajnálkozott, hogy nem adhatnak anyagi támogatást a villany bekötéséhez. Folytatás a 3. oldalon A tanya konyhájában Szabó Ilona és beteg kisfia, Tibike - csak egy kicsit szeretnének boldogabban élni. Fotó: Karnok Csaba Szegeden fejleszt a SOLE A SOLE Hungária Rt. a nyáron pásztói üzeméből Szegedre tele­píti át feldolgozó kapacitásának egy részét, ezért várható, hogy munkaerő-felvételt hirdetnek a csongrádi megyeszékhelyen. Az úgynevezett poharas terméke­ket előállító gyártósort telepíti át Pásztóról Szegedre a SOLE Hun­gária Rt. - tájékoztatta lapunkat Nagygyörgy Éva kommunikációs igazgató. A pásztói üzem zsúfolt­ságának csökkentésére hozott döntéssel az üzem tevékenysége és a dolgozók létszáma is mintegy felére csökken. Jelenleg 260-an állnak a SOLE alkalmazásában a Nógrád megyei üzemben. Szegeden befejezéséhez közele­dik a tavaly elkezdett 1,5 milli­árd forintos beruházás, amely­nek keretében új üzemcsarno­kot, raktárt, árudepót és kami­onparkolót építettek a Budapesti úton. Az épület már áll, jelenleg a belső munkálatok folynak, s csak a gépek telepítése van hátra. Pásztóról ebbe az új létesítmény­be telepítik majd a poharas ter­mékeket előállító gyártósort, amely a SOLE közlése szerint „hasonló munkaerőigénnyel kezdi majd meg működését", mint Nógrád megyében. Hogy Szegeden pontosan hány új munkahelyet teremtenek, még azért nem tudják megmondani, mivel először a pásztói dolgozók­nak ajánlják fel a lehetőséget, hogy a Tisza-parti városban fog­lalkoztatják őket. Folytatás a 3. oldalon Még egy hét ingyen Hétfőtől egy héttel meghosszabbítja az első szegedi parkolóház próba­üzemét a Szepark Kft. A jövő héten már fizetni kell a parkolásért, de a pénzt a cég adja az autósoknak, meghosszabítva a rendszer tesztelé­sét. A tervek szerint egyébként nappal óránként 200, éjszaka pedig 60 forintért lehet majd parkolni az Arany János utcai parkolóházban. Bővebben az 5. oldalon Hirdetik az örömhírt Élő nyulat, csibét, kacsát is kínálnak a piacokon Húsvéti sonkák a pácban A háziasszonyok többsége pénteken még dol­gozott, ezért sokuknak a hét végére maradt az ünnepi nagybevásárlás. A piacon, a henteseknél mára várják az igazi rohamot. Kínálat persze bőven van, ha „bírja" a pénztárcánk. Az árakban sincs számottevő különbség, ám vásá­rolni az üzlettípusnak megfelelően illik. Amíg a pi­acon alkudhatunk, a hipermarketekben nem ve­szik jó néven, ha válogatunk, s feltartjuk a sort. A vevőket mindenütt akciókkal várják. A hagyomá­nyos kedvencből, a kötözött sonkából fogy a leg­több. Bárányhúst elvétve lehet kapni, ám a hal­ványrózsaszín finomság inkább darabra vásárolha­tó. Ma és vasárnap reggel viszont még biztosan lesz 'friss fonott kalács. Aki pedig a gyermekeknek szánt édességeket sem vette meg, nem csak a multiknál, de a kisebb üzletekben is beszerezheti. Riportunk az 5. oldalon SZOMBAT, 2003. ÁPRILIS 19., 93/92. FÜGGETLEN NAPILAP, ALAPÍTVA 1910-BEN ÁRA: 73 FT (ELŐFIZETVE: 49 FT) A Mars téri piaccsarnokban is a sonka és a kolbász a legkelendőbb áru. Fotó: Schmídt Andrea látványos feltámadási körme­nettel hirdetik, éneklik az örömhírt: „Feltámadt Krisztus e napon!", meg „Békesség vele­tek. alleluja:" A fel támadási körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztiák a nagyrészt sonkából és tojásból álló hagyományos húsvéti va­csorát. A pészach, a zsidó húsvét, a kovásztalan kenyér ünnepe. A vallásrendben a szabadság ün­nepe elnevezést kapta, mivel ezen a napon az egyiptomi rab­szolgaságból való kiszabadulás­ra emlékeznek. Az ünnep fény­pontja a szédereste, amely a zsi­dó családok legmeghittebb, leg­bensőségesebb családi ünnepe, elsősorban a gyermekek lelké­ben akarja felkelteni az érdeklő­dést a múlt iránt. Az áldások után pászkát és keserű gyökeret itormát! esznek, aztán bősége­sen vacsoráznak, majd zsoltáro­kat, himnuszt és népies dalokat énekelnek. „Ha Isten velem van, mit árthat nekem az em­ber"- énekelik. Ünnepi írásaink a Sziesztában Ingatlanforgalmazás §2/551-650 Húsvét van. A keresztény ember számára az „ünnepek ünnepe". A zsidó vallásban pészach, a kovásztalan kenyér ünnepe. MUNKATÁRSUNKTÓL Pompás egyházi szertartásokkal lézus szenvedéstörténetére, ke­reszthalálára, feltámadására, a világ megváltására emlékeznek a keresztény hívek ilyenkor. A protestánsok áhítattal és úrva­csorás istentisztelettel, a katoli­kusok ünnepi szentmisékkel, különleges szertartásrenddel és

Next

/
Oldalképek
Tartalom