Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-23 / 94. szám

SZERDA, 2003. ÁPRILIS 23. Szakértői vizsgálatok az érintett meghallgatása nélkül Pedofíliával vádolja feleségét a férj Egy szegedi férfi többek között azzal vádolja feleségét, hogy az asszony szexuálisan zaklatta gyermeküket. A nő, akiről vizs­gálata nélkül készültek (?) orvos szakértői vélemények, vissza­utasítja a vádakat, közben gyer­mekeiért és vagyonmegosztá­sért küzd. A szegedi H.-né P. Angéla csaló­dott az igazságszolgáltatásban. Pedig az asszony nem akar sokat, csak azt, ami szerinte megilleti: gyermekei közös szülői felügye­letét és a házasságuk alatt férjével együtt megszerzett vagyon felét. - Tizenöt éves kapcsolat feje­ződött be. A nulláról indultunk, egy sportszatyorral költöztünk albérletbe. Hosszú ideig tartó ke­mény munkával felépítettünk egy 15 főt foglalkoztató vállalko­zást és egy 75 millió forint értékű házat. Most pedig a férjem ki akar semmizni a közösen meg­szerzett vagyonból - mesélte az asszony, aki jelenleg Domaszé­ken élő testvérénél lakik. A férj és feleség két éve döntött úgy, hogy elválnak. - A férjem egyébként apának nem, de társ­nak rossz volt - folytatta H.-né P. Angéla. Egyik nap, fürdetés előtt az édesanya és fia játszottak egy­mással, mire a férj azóta is azt ál­lítja, az asszony szexuálisan zak­latta a gyermeket. Erről (?) a férj orvos szakértői véleményt ké­szíttetett, csakúgy mint arról, hogy H.-né alkoholista (?) és drogfüggő (?). A bíróság a gyer­mekek elhelyezésekor a szakvé­leményeket figyelembe vette, ám H.-nét határozott kérése ellenére egyetlen szakértő sem vizsgálta meg. Az asszony ügyvédjével, Ábra­hám Lászlóval beperelte az orvos szakértőket. - Nem a törvény ál­tal előírt kellő gondosság mellett végezték, vagyis meghallgatása nélkül készítettek szakvéle­ményt az anyáról - hangsúlyozta Ábrahám. A bíróság azonban nem vette figyelembe a nő érveit, másodfo­kon is elutasította a keresetet, mondván, nem az orvosokat kell perelni, hanem azt, aki a vélemé­nyeket felhasználta, figyelembe vette. H.-né P. Angéla úgy döntött, nem fellebbez tovább. Csalódott az igazságszolgáltatásban. O annyit szeretne, hogy ne csak kéthetente, hét végén láthassa gyermekeit és a közösen meg­szerzett vagyonból megkapja azt, amiből élni tud. (A bíróság a vá­lóper előtt ideiglenesen az apánál helyezte el a gyermekeket. - A szerk.) Az asszony férje azt mondta, ő nem akarja kisemmizni felesé­gét, H. Zoltán bemutatta azt a dokumentumot, amely szerint felesége eladta üzletrészét a kö­zös vállalkozásból, és át is vette az érte járó húszmillió forintot. Az asszony április 16-án nyi­latkozott lapunknak, az átvételi elismervény tanúsága szerint az összeget előző nap, április 15-én vette át. - A válásunk két éve húzódik. Most ideiglenes gyerekelhelye­zésnél tart az ügy, vagyonmeg­osztásról pedig szó sem volt még a bíróságon. Ezért nem is értem, miért állítja, hogy ki akarom semmizni - tette hozzá a férj. H. Zoltán megjegyezte, ő többet nem akar foglalkozni ezzel az üggyel a nyilvánosság előtt. ­Mindössze szeretnék nyugodtan élni, dolgozni, gyermekeim fejlő­déséhez minél hamarabb megfe­lelő hátteret, nyugodt légkört biztosítani. Az asszony nem tagadta, hogy átvett húszmillió forintot, ugyanakkor megjegyezte, saját részét adta el szerinte a kialakult helyzet miatt áron alul. -Az esettel kapcsolatban a Sze­gedi Rendőrkapitányágra nem ér­kezett feljelentés kiskorú szexuá­bs zaklatása ügyében - tájékoz­tatta lapunkat 7hczakov Szilvána rendőr százados. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense ugyanakkor hozzá­tette, gyakran előfordul, hogy vá­lófélben lévő házastársak „kí­gyót-békát kiabálnak egymásra". A. T. I. A hétvégi állattenyészési napokra hetek óta készülnek az Aranyági Ménesnél. A hát és a többi testtáj átvakarása, valamint a sörény fonása és a farokrész, illetve a pata ápolása elengedhetetlen mozzanatai a lószépíté­szetnek. Fárosz, a Furioso North-Star fajta kiválósága már a hétvégi állattenyésztési napok lovasbe­mutatójára készül. Lovasa, s egyben gazdája, Törökné Kezes Gabriella, a vásárhelyi Hód-Mezőgazda Rt. Aranyági Ménesének munkatársa erre az alkalomra csinosítja a jó­szágot. Először a ló patáit sikálja tisztára, majd a farok és sörény tisztítása következik; slaggal locsolva távolítják el a szennyeződé­seket. Fárosz mindeközben megadóan tűri a macerát, talán ő is sejti, hogy a hét végén tel­jes pompájában kell megmutatkoznia. Csak akkor kéri ki magának a hideg vizes ápolást, amikor a hátsó fertályára kerül a sor. A hűvös időjárás miatt a gondozója most eltekint sző­rének mosásától, ugyanis ehhez legalább 22 foknak kellene lenni, mert alacsonyabb hő­mérséklet esetén a jószág megfázhat. A sza­badban végzett lóápolás után Fárosz a bok­szába vonul vissza, ahol tovább folytatódik a csinosítás. Korszerű mosástechnikák is léteznek már - árulta el a szakember melyeknél először meleg vizes fürdőt vesz a 16, majd „szolári­um", vagyis infralámpa alatt szárad. Gabi, aki edző, díjlovagló és -ugrató ver­senyző is, húszéves rutinnal lát neki az átva­karásnak, egy kefével eltávolítja az elhalt hámsejteket, befonja a paripa sörényét, s közben elmagyarázza, ésszel és türelemmel lehet ezekre a jószágokra hatni. A kezdő lova­sokat is mindenekelőtt abba avatja be, hogy az állat elöl harap, hátul meg rúg. Fárosz ez idő alatt tovább szépül, a cso­mózási technikával néhány percen belül láthatóvá válik az állat szépen izmolt nya­ka és nemes fejformája. Fárosz csinosítá­sába bekapcsolódik Mágori Katalin is, aki ugyancsak az Aranyági Ménes munkatár­sa. Fárosz farokrészét veszi gondozásba, kefével tisztogatja, majd speciális anyag­gal fújja át. Ez nemcsak a fényesítés miatt kell, a védőréteg ugyanis megakadályozza a szalma beleragadását. Végezetül a paták­ra kerül a sor, melyekre Kati zsírt és fénye­sítőt ken. Katit a lómánia gyermekkorában érte utol. Mint elárulta, a kötődés talán nem a vélet­lennek köszönhető, a vérében hordozza a lo­vak iránti szeretetet, hiszen ősei között a csa­ládi legendárium szerint huszárok is akad­tak. T.A. Ma hallgatja meg a pályázókat a kulturális bizottság A művészek sokat remélnek az új színigazgatótól Művészbejáró. Hamarosan új direktor léphet be rajta. Fotó: Miskolczi Róbert A szegedi színházban az elmúlt években nem működött meg­felelően a közalkalmazotti ta­nács és a reprezentatív szak­szervezet, ezért most nincs olyan testület, amely egyezte­tett véleményt tudna mondani a színidirektor megválasztására készülő önkormányzatnak. Az érdekvédelmi szervezetek az elmúlt években szinte csak papí­ron léteztek a Szegedi Nemzeti Színházban. Pedig a jogszabály­ok előírják, hogy színigazga­tó-választás esetén a döntésho­zóknak meg kell ismerniük a te­átrumban működő közalkalma­zotti tanács vagy reprezentatív szakszervezet egyeztetett állás­pontját a jelöltekről. Jelenleg egyik testület sem működik, ezért az önkormányzat nem tud­ja a véleményüket kikérni. Mivel nem mellékes, mit gondolnak a legérintettebbek, vagyis a szín­háziak, megkérdeztük néhány szegedi művésztől, hogy milyen direktort szeretnének. Többen úgy fogalmaztak: annyira kiszol­gáltatottak, hogy úgy érzik, szin­te az öngyilkossággal lenne egyenlő, ha névvel vállalva, őszintén elmondanák a vélemé­nyüket. Az egyik vezető színmű­vész név nélkül annyit mondott: művészembert szeretne igazga­tónak, aki ismeri a színészek, énekesek gondolatvilágát, élet­formáját, helyzetüket. A hideg racionalitás, a menedzserszem­lélet nem elegendő, szerinte mű­vészetet csak művész tud csinál­ni, a legjobb színidirektorok mind művészek is voltak a ma­guk módján. Andrejcsik István operaénekes szerint a többtagozatú szegedi teátrumban olyan igazgatóra lenne szükség, aki nem csupán önmagában bízik, másokra is tud hallgatni, ezért olyanokat választ a csapatába, akik magas fokon tudják a szakmájukat. Fontos lenne, hogy megszűnje­nek a botrányok, az új direktor ne csak 3-5 évre tervezzen, ha­nem hosszú távú programja le­gyen, perspektivikusan gondol­kodjon. Giegoi József nem csinál titkot abból, hogy a pályázók közül egy­értelműen Székhelyi József meg­választását támogatja: - Világos­fejű, színházszerető ember, aki jó A ZSŰRI A színigazgatói pályázatok el­bírálására felkért szakértő zsűri (tagjai: Iglódi István, Me­rényi Miklós Gábor, Konter László) ma délután ül össze a városházán, hogy közös állás­pontot alakítson ki. A grémi­um szakmai javaslatának is­meretében a kulturális bizott­ság 20-20 percben meghall­gatja a pályázókat, majd hatá­rozatot hoz, amit pénteken terjesztenek a közgyűlés elé. A kulturális bizottság egyet­len jelöltet is kiválaszthat vagy sorrendbe állítva, több pályázót is javasolhat. Bár­hogy is lesz, a pénteki közgyű­lés szavaz az új színidirektor­ról, akit valószínűleg április 26-i hatállyal rögtön ki is ne­veznek. gazda módjára tudná irányítani az intézményt és a társulatot. A szakma jól ismeri és az is rendkí­vül fontos, hogy olyan nagyfor­mátumú színigazgatók mellett nőtt fel, akik még tudták, hogyan kell színházat vezetni. Egész pá­lyafutása garancia arra, hogy jó választás lenne. Van tekintélye, az ő hívására a művészek szíve­sen jönnének a Szegedre. Évtize­dek óta gond a megfelelő szín­igazgató megválasztása, Székhe­lyi Józseffel biztosan jól járna a város - mondta a népszerű basz­szista. Janik László színművész olyan színigazgatóra vágyik, aki meg­őrzi a színház értékeit és társula­tát. Szerinte az is fontos, hogy a válsághelyzet felszámolásához élvezze az önkormányzat maxi­mális támogatását. Ifi. Lajos István, a színházi ze­nekar titkára úgy fogalmazott: olyan menedzser szemléletű di­rektort szeretne az együttes, aki egészséges arányban mutatna be prózai és zenés produkciókat, igazságosan osztaná meg a fel­adatokat a színházi és a szimfo­nikus zenekar között. Fontos szempont az is, hogy az elkerül­hetetlen racionalizálást a legki­sebb vérveszteséggel és nagy szakértelemmel hajtsa végre. Müller lúlia színművésznő: ­Abban bízom, hogy az önkor­mányzat a döntés meghozatala­kor maximálisan figyelembe ve­szi a szakmai bírálóbizottság ál­lásfoglalását. Olyan igazgatót szeretnék, aki továbbviszi azokat az értékeket, amelyek megterem­tődtek és felelősséget vállal a je­lenlegi társulatért. Mostanra már lezárult a szerződtetési idő­szak, már kevesen tudnának máshol munkát találni. Az el­múlt hónapokban pusztulásnak indult a színházunk, jó lenne legalább a még egyben maradt ki­váló társulatot megőrizni. H. ZS. A Mágori Katalin (balról) és Törökné Kezes Gabriella Fároszt csinosítja a bemutatóra. Fotó: TésikAttila A hét végére készülnek a vásárhelyi Aranyági Ménesnél A vakargatástól a fonásig

Next

/
Oldalképek
Tartalom