Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-07 / 81. szám

HÉTFŐ, 2003. ÁPRILIS 7. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Becsületes, az egyetem rangjához méltó kampány volt - emelte ki valamennyi jelölt. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) új rektorát ma, hétfőn választja meg az Egyetemi Tanács (ET). A kampány finiséhez érve a posztra pályázó hét professzornak egy „utolsó szó" erejéig még egyszer felkínálta lapunk a nyilvánosságot. NÉGY ÉVE TÖRTÉNT Legutóbb 1999 októberében választott rektort az akkori Ideiglenes Egyetemi Tanács. A mostani pályázók közül Csirik János akkor is indult, a „döntőben" maradt alul a jelenlegi rektorral, Mészáros Rezsővel szemben. Rajtuk kívül indult még Dobozy Attila, mostani általános rektorhelyettes, a Szent-Györgyi Albert Orvoscentrum elnöke, Mikó Tivadar, a Patológiai Intézet egyetemi tanára és Szabó Gábor fizikus professzor. Négy éve négy körre volt szükség ahhoz, hogy Mészáros rektor maradhasson (1995-ben választották meg először, érdekesség, hogy akkor is Csiriket előzte meg az utolsó fordulóban), mivel egyik körben sem kapta meg senki a szükséges szavazatmennyiséget. A végső szavazás alkalmával Mészáros Rezsőre 21-en, míg Csirik Jánosra 15-en szavaztak egy érvénytelen voks mellett. Esélylatolgatásra egyikük sem vállalkozott. Ezt elhárító szavaikból annyi kiderült, mindegyikük szeretné megőrizni azt a kollegialitást, korrektséget, ami a kampányt jellemezte, s ilyen módon senki sem óhajtaná befolyásolni az ET szavazásra jogosult tagjainak mai voksait. Egyedül Berta Árpád profeszszor, bölcsészkari dékán engedett meg magának ezzel kapcsolatban egyetlen maliciózus megjegyzést, mondván, ha mindegyik jelölt várakozása teljesülhetne, akkor nem 39, de legalább 60 szavazattal kellene rendelkeznie az ET-nek... Egyébbánt nyugodtnak és méltónak ítélte a kampányt a dékán, amelyben valamennyi jelölt felvonultathatta a saját szempontjait. - A profeszszorok sok mindent hasonlóképpen látnak - vont mérleget. Mindenki látja, milyen egyetemi érdekek fűződnek a hallgatói létszám megtartásához, valamenynyiünk számára nyilvánvaló a versenyhelyzet és mindannyian tudjuk, mit jelent majd az uniós tagság az egyetem életében. A rektori programokban nyilvánvalóan nem azonos, de egymáshoz tartalmilag nagyon hasonh'tó válaszok születtek a legfontosabb kihívásokra - foglalta össze véleményét, hozzátéve: - Bízom benne, hogy az ET bölcsen fog dönteni. - Számomra egy ilyen kampányban az az elsődleges szempont, hogy ne sérüljön senki mondta Benedek György professzor, az élettani intézet igazgatója, tudományos rektorhelyettes. - Főleg ne az egyetem, de egyetlen jelölt se. Nos, ez egy barátságos kampány volt. Pedig soha ennyi jelöltet! Nem emlékszem, hogy az egyetem történetében valaha is ennyien pályáztak volna a rektori posztra. De legalább szakíthatunk most a hagyománnyal, így az ET sem tudhatja előre, kikre szavaz majd végül. Találgatni nem akarok, de nem hiszem, hogy hétfőn elkeseredett emberként megyek haza. Akkor sem, ha nem én leszek a rektor. Csirik János professzor, a számítástudományi tanszék és az informatikai tanszékcsoport vezetője, aki két ciklusban is volt már az egyetem rektora, korrektnek minősítette a kampányt. Elmondta, jó hatást tett, hogy mindegyik jelölt elegendő lehetőséget kapott a bemutatkozásra és jó programok születtek. - Akármilyen végeredmény születik, az már biztos, hogy az egyetem a nyertese ennek a kampánynak - mondta Dux László egyetemi tanár, az általános orvostudományi kar biokémiai intézetének vezetője. Azért, mert a pályázatok tartalma, valamint a jelöltek kampányban megmutatkozott hangneme, stílusa összetartozásra, konszenzus-hajlamra, pozitív lelki állapotra vall. Lehetett hallani olyan hangokat, hogy túl sok a hét jelentkező. Szerintem öröm, hogy az egyetemen hét olyan ember is van, akik értik és érzik a fő feladatokat és vállalkoznak is ezek megoldására. Megjósolhatatlan, melyikünk stílusa, vagy melyik programelem fogja majd meg a szavazókat. Csak az a biztos, hogy közülünk egy valaki rektor lesz, és én azt hiszem, a többiek, a volt riválisok támogatni fogják. - Jó érzés volt, hogy ennyire kulturáltan zajlott le a kampány - mondta Galambos Gábor egyetemi tanár, a tanárképző főiskolai kar főigazgatója. - Különösen a második, bölcsészkari fórumon éreztem jól magamat, amelyen a bemutatkozásra várakozó jelölttársaimmal felszabadultan viccelődtünk, mertük ugratni egymást. Senki sem görcsölt. Mert „csak" arról van szó, hogy biztos egzisztenciával rendelkező emberek úgy gondolják, tudnak valamit tenni ezért az egyetemért és ezt meg is próbálják. Ha nem én, akkor majd más. Különbözőek vagyunk, az elmúlt hetekben mindenki más-más technikákat használt, de senki sem akadt, aki a másik ellen kampányolt volna. Szabó Gábor egyetemi tanár, az élelmiszeripari főiskolai kar főigazgatója, rektorhelyettes azt emelte ki, hogy a kampány heteiben mindenki elég lehetőséget kapott a programja megismertetésére. - Örültem, hogy az egyetem honlapján megjelentek a pályázatok, magam igen széles körben folytattam személyes beszélgetéseket is. A legjobban azonban annak örültem, hogy hat kiváló pályázó társat ismerhettem meg. Az egyetem híréhez, nevéhez méltó az is, hogy ennyi a vezetőnek alkalmas ember, s az is, hogy kifogástalan, becsületes volt közöttük a verseny. - Azt szeretném, ha az ötletek, amelyek a hét pályázatban fölmerültek, azok az elképzelések, amelyek közösek mindegyik programban, mert jók, azok meg is valósuljanak - fejezte ki legfőbb óhaját Wsy Csaba profeszszor, a természettudományi kar fizikai kémia tanszékének vezetője, oktatási rektorhelyettes. Ez egy becsületes verseny volt. Közülünk bárki kapja meg az ET bizalmát és vele ezt a nehéz feladatot, szeretném, ha a többiek a továbbiakban segítenék. A magam részéről ezt a segítséget máris felajánlom. S. E. HOGYAN SZAVAZ AZ EGYETEMI TANACS? A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) új rektorát egyszerű többséggel választja meg a 39 tagú Egyetemi Tanács (ET). A határozatképességhez azonban minősített többség kell, így a rektorválasztó nyilvános ülésen legkevesebb 26 tanácstagnak kell jelen lenni. Az Egyetemi Tanács rektorválasztó nyilvános ülését az SZTE jelenlegi első embere hívja össze, nyitja meg, vezeti és rekeszti be. Az ET tagjai az előzetesen kisorsolt sorrend szerint hallgatják meg a pályázókat. Ennek keretében a jelölt maximum 10 percben ismertetheti programját, majd ezt követően a szenátus tagjai tehetnek fel kérdéseket. A kérdésre adott válasz nem lehet hoszszabb 3 percnél. A rektorjelöltek más jelölt tájékoztatóján nem lehetnek jelen. A pályázó meghallgatását követően az ET tagjai a pályázóról és annak programjáról véleményt nyilváníthatnak, ami nem haladhatja meg a 3 percet. Az öttagú szavazatszámláló bizottság megválasztását követően a szenátus tagjai titkosan szavaznak. A szavazólap a pályázók nevét tartalmazza, egymás alá írva, ABC sorrendben, sorszámozás nélkül. Eredményes a szavazás, ha a pályázó megkapta a leadott szavazatok (érvényes és érvénytelen szavazatok együtt) több mint felét, de a leadott voksok számának el kell érni a határozatképességhez szükséges számot. Amennyiben a szavazáskor egyik pályázó sem kapta meg a leadott szavazatok több mint felét, úgy a választást tovább kell folytatni. Ebben az esetben a legkevesebb szavazatot kapott pályázó a következő szavazási fordulóban már nem szerepelhet a szavazócédulán. Amennyiben legkevesebb szavazatszámot többen kaptak, úgy a következő szavazási forduló előtt közöttük kell külön szavazást elrendelni. A következő fordulóban a legkevesebb szavazatot elért személy nem vesz részt. Ha egy pályázó sem kapta meg a szavazatok többségét, úgy a szavazást követően bármelyik pályázó viszszaléphet. Amennyiben az egymást követő szavazási fordulók eredményeként egyik pályázó sem kapja meg a leadott szavazatok több mint felét, akkor az utolsó szavazási fordulót meg kell ismételni. A rektort a szenátus döntése alapján az oktatási miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök bízza meg, illetve menti fel. Az SZTE új rektorának megbízatása három évre, 2003. augusztus l-jétől 2006. június 30-áig szól. sz. c. sz. Mi lesz a barátságos mérkőzés végeredménye? Ma választják meg az egyetem rektorát A rektorjelöltek alfabetikus sorrendben: Berta Árpád, Benedek György, Csirik János, Dux László, Galambos Gábor, Szabó Gábor, Visy Csaba. Romlás a botanikus kertben Megtisztították a sándorfalvi erdőket Az erdészeti szakközépiskola diákjai szívességből tisztítják meg a füvészkertet az elkorhadt, kiszáradt fáktól. Fotó: Schmidt Andrea Sándorfalva külterületének több mint a fele tájvédelmi körzet. Ennek ellenére a község lakói és a külterületi kiskerttulajdonosok közül nagyon sokan az erdőbe hordják a szemetet, pedig van hulladékudvar a településen. MUNKATÁRSUNKTÓL Darázs Sándor sándorfalvi polgármester megelégelte a falu határában egyre gyarapodó szeméthegyeket, s elhatározta, összehívja a község lakóit, hogy együtt tisztítsák meg a hulladéktól a Sándorfalva környéki erdőket. - A sándorfalviakon kívül segítettek a takarításban a Kiskunsági Nemzeti Park, az ANTSZ, az Ativizig és a Csongrád Megyei Közútkezelő Kht. szakemberei is. Munkagépekkel, tehergépkocsikkal járultak hozzá ahhoz, hogy minél nagyobb területet minél hatékonyabban tisztítsunk meg - mondta a polgármester. Darázs közölte: tisztában van azzal, hogy nem azok jönnek összeszedni a szemetet, akiknek valójában kellene. - A legszomorúbb az, hogy a tájvédelmi körzetben is hegyekben áll a szemét. Az előzetes felmérések alapján körülbelül háromszáz köbméter hulladék került ki az erdőkbe az elmúlt egy-két évben - magyarázta a polgármester. A szemét tipikusan lakossági, illetve mezőgazdasági eredetű, amit ahelyett, hogy a településen lévő hulladékudvarba vinnének a falusiak, különösebb lelkiismeretfurdalás nélkül visznek ki az erdőbe. - Egy köbméternyi hulladékot mindenki ingyen bevihet az udvarba. A hulladékudvar a hét minden napján fogadja a sándorfalviakat, ráadásul meghosszabbítottuk a nyitva tartását is, így nem igazán értem, hogy egyesek miért nem oda viszik a szemetet - mondta Darázs Sándor. Szombaton tíz szállítógép segített a sándorfalviaknak elhordani a háromszáz köbméternyi szemetet. Amíg az önkéntesek az erdőben szedték össze az eldobott műanyag flakonokat és konzerves dobozokat, addig az erdő szélén földmunkagépekkel pakolták a teherautók platójára az évek alatt felhalmozott szemetet. A polgármester bízik abban, hogy a közeljövőben nem kell ehhez hasonló akciókat rendezni, s a hulladékot a legális szemétlerakóba hordják majd a sándorfalviak. Az erdészeti középiskola diákjai évről évre a füvészkertben végzik gyakorlati munkájukat, főleg a belvíz és az aszály miatt elkorhadt, kiszáradt fákat emelik ki. A belvizek és az aszály alaposan megviselték a Szegedi Tudományegyetemhez tartozó füvészkertet. A tízhektárnyi területen elterülő botanikus kertben facsoportok száradtak ki, valamint sok helyen teljesen elcserjésedett az aljnövényzet. A helyreállítási munkálatokhoz nemcsak az anyagi feltételek hiányoznak, hanem a munkaerő is. Ezért is fontos a füvészkertnek, hogy a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola (KFESZ) diákjai évről évre itt töltik gyakorlati idejüket. - Amióta létezik az iskola, azóta mi kijárunk ide gyakorlatra mondta Halápi Nándor, a KFESZ igazgatója. - A növények megismerésének egyik legjobb helye a füvészkert. Kisebb munkákat mindig elvégeztünk, de most, hogy ilyen mértékű volt a belvíz és az azt követő aszály, még jobban bekapcsolódtunk a helyreállítási munkákba. Az igazgató hozzátette: tavaly ősszel kezdték el a helyreállítást, azóta körülbelül ezer órát dolgoztak a tanulói. Elsősorban a fakitermelésben vették ki a részüket a diákok, valamint az elburjánzott cserjeszintet ritkították meg. Emellett a kitermelt fa aprítékká alakításában is segédkeztek. - Ezek olyan erdészeti munkák, amik beleilleszkednek az iskola tantervébe - magyarázta Halápi. A munkát senki sem finanszírozza, szívességből segít a KFESZ a füvészkerten. - Sajnos évről évre rosszabb állapotban van a kert - mondta Radvánszky Antal, a füvészkert vezetőhelyettese. - Bár ez a romlás egyik évről a másikra nem biztos, hogy látható. Radvánszky hozzátette, a szűkös anyagi lehetőségeik csupán arra elegendőek, hogy bizonyos részeket rendbe tegyenek. Ha minden feltétel adott lenne az arborétum megfelelő működtetéséhez, akkor is minimum három-négy évre volna szükségük ahhoz, hogy helyreálljon az eredeti állapot. Az összes erdészeti munka szakszerű elvégzése tízmilliós összegeket emésztene fel. GARA1 SZAKÁCS LÁSZLÓ