Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-01 / 76. szám

Délelőtt Száraz Ferenccel hétköznap 10.00-14.00 SZEGÉNYSÉGI KÜSZÖB SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN FM 95.4 SRmW AZ ÉLETÜNK RÉSZE PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY, HEGEDŰS SZABOLCS • 2003. ÁPRILIS 1. A KORMÁNYFŐ ELLENI MERÉNYLET LASSÍTHATJA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉST SZERBIA-MONTENEGRÓBAN A reformok folytatásában bíznak A baracknak nem kell tartania az uniótól A szerb miniszterelnök, Zorán Gyingyics meggyilkolása óhatatlanul kihat a reformok útjára lépett ország gazdaságra. Kérdés, hogy a nagy menedzserként emlegetett elnökkel vajon a remény is távozott-e a volt Jugoszláviából. A Balkán Európa puskaporos hordója - e megállapítást nemcsak a 20. század, hanem a közeiműit is igazolta. Feketekereskedelem, embargó, hiperinfláció, NATO-bombázás, mélyen gyökerező gazdasági összefonódások, korrupció, klánuralom, s legutóbb a miniszterelnök meggyilkolása erről szólt közvetlen déli szomszédunk elmúlt tíz esztendeje. POLITIKAI ADOK-KAPOK Emellett azonban a mára Szerbia-Montenegró névre keresztelt államban valami más is elindult: két és fél esztendeje a romokban heverő Jugoszláviában ellenzéki győzelem született, és az Európában is elfogadott Vojiszlav Kostunica személye garantálta a változást. Az ország feltámadása és a gazdaság talpra állítása akkor azon múlott, hogy valóban jó helyre kerülnek-e az európai és amerikai pénzek, s hogy visszatalál-e az ország a piacgazdaság útjára - mondta lapunknak Nóvák Tamás, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa. Ma már tudjuk, hogy ez javarészt sikerült, ami Zorán Gyingyics miniszterelnök ellentmondást nem tűrő - éppen ezért a korábbi milosevicsi viszonyokhoz szokott gazdasági, katonai, politikai körök érdekét sértő személyiségének köszönhető. A kíméletlen politikai adokkapok játszmák ellenére a szerb gazdaság lendületesen fejlődött. A legszükségesebb törvényi reformok rekordidő alatt születtek meg, az országnak ma korszerű adórendszere, működőképes privatizációs törvénye, EU-konform munkaügyi, külkereskedelmi és befektetési jogszabályai vannak. 2005-ig összesen hétezer állami céget kell magánkézbe adni, s ez a jelek szerint sikerülhet. A külföldi tőkebefektetések egyre növekednek, csakúgy, mint a hazai össztermék (GDP), amely évi 5-7 százalékkal bővül. Gyingyics minden más kérdésnél előbbre helyezte a gazdaság feltámasztását, hiszen pontosan látta, hogy a korábbi politika szította nacionalizmust a gazdaság gyengélkedése és a zuhanó életszínvonal táplálta. A mai szerb kormanyban e felismerés eredményeként olyan fiatal és magasan képzett technokraták ülnek, akik bármelyik európai parlamentben megállnák a helyüket. NÖVEKEDÉSI PÁLYÁN A GAZDASÁG Az elmúlt héten Szegeden járt szerb kereskedelmi miniszter, Gorán Pitics elmondta, a merénylet lassíthatja a gazdasági fejlődést, főként a privatizációt, ezért a kormány az elmúlt hét elején korrigálta az idei gazdasági növekedésről, inflációról és költségvetési hiányról szóló terveit. A növekedést 5 százalék helyett Az 1999-es NATO-bombázás nyomait őrző kormányzati épület Belgrádban. A gazdaság is romokban hevert. Fotó: Miskolczi Róbert 3,5-4,5 százalékra prognosztizálta, a költségvetési hiány 200 helyett 200-400 millió euró között lesz, s a 11 százalékos infláció sem válhat egy számjegyűvé, azonban tény, hogy a gazdaság ráállt egy növekedési pályára, a reformfolyamat visszafordíthatatlan, s ennek a politikai háttere változatlanul biztosítva van - véli Gorán Pitics, aki szerint a valódi sikerhez az is nélkülözhetetlen, hogy Európa ne gondolja újra Balkán-stratégiáját. Nóvák Tamás szerint a külföldi pénzekre minden eddiginél nagyobb szüksége van a térségnek. A makrogazdasági és infrastrukturális fejlődést, illetve a szociális gondoskodást támogató összeg tavaly meghaladta a 13 milliárd dollárt, míg a következő két évben összesen 45 milliárd dollárnyi segély kell Szerbiának a talpra álláshoz. MAGYAR SZEMMEL Nóvák Tamás szerint a legsürgetőbb feladat, s egyben befektetői érdek is, hogy Szerbiában fennmaradjon a makrogazdasági stabilitás, gyorsuljanak a reformok, folytatódjon a kereskedelemhez nélkülözhetetlen bankszektor átalakítása, a pénzügyi rendszer stabilizálása, s a privatizáció. A kereskedelemfejlesztéssel, kiállítások és üzleti találkozók szervezésével 1996 óta foglalkozó szegedi MacLine Kft. első embere, Deli Zoltán úgy véli, a merénylet nem lesz hatással a magyar-szerb üzleti kapcsolatokra. A délvidéki kereskedelemben részt vevők ismerik egymást, „embargós tejen nevelkedtek", bejáratott kapcsolataik vannak - mondta. Tapasztalatai szerint ennél jóval szélsőségesebb időkben sem Hogy a politikából és a makrogazdaságból mit tud az asztalra tenni a szerbiai közember, arról kevesebb szó esik. Az egykoron kis Nyugatként emlegetett, viszonylag magas életszínvonalat biztosító Jugoszlávia mai lakói küszködnek. Egy tavalyi felmérés szerint a lakosság tíz százaléka él a szegénységi küszöb alatt, s legalább enynyien vannak ahhoz Igen közel. Ezek az adatok nem tartalmazzák a körülbelül 700 ezer menekültet, így nem véletlen, hogy 2003 közepéig komplett szegénységcsökkentési stratégiát dolgoznak ki. A munkanélküliség szintje hivatalosan 28 százalékos, de becslések szerint a rejtett állástalansággal ez a szám eléri a 45 százalékot. Míg 1989-ben az egy főre jutó GDP Szerbiában 48 százaléka volt a szlovénnak, ma annak csupán 13 százaléka. volt zavar az áru- és pénzforgalomban. A szakember utalt arra is, hogy hazánk másoknál kedvezőbb helyzetben van a szabadkereskedelmi megállapodás miatt, így az üzleti élet pezsgését nem befolyásolja a merénylet szomorú ténye. Odakint jelenleg is sok hazai cég képviselteti magát, s egyre több szerb-magyar vegyesvállalat alakul - mondta Deli Zoltán, aki szerint Szegedről nézve is úgy tűnik: a szerbiai gazdasági reformok túljutottak azon a ponton, ahonnan még vissza ¡ehetett volna fordítani azokat. KATKÓ KRISZTINA Az uniós csatlakozás után csak a korán érő fajtáknak jelent majd konkurenciát a spanyol, az olasz és a görög őszibarack. Fotó: Gyenes Kálmán Annak ellenére, hogy az Európai Unióban túltermelés van az őszibarackból, a csatlakozás után a magyar barack felveszi a versenyt az olasszal, a spanyollal és a göröggel. Az egyik előny, hogy a kézi válogatású, augusztus végén, szeptember elején érő magyar gyümölcs ízletesebb, mint dél-európai társai. Hazánk uniós csatlakozása után a mezőgazdaságban is jelentős változások lesznek. Ezért a gazdáknak már most felkészítő előadásokat tartanak. Legutóbb a szatymazi termőtáj termelőinek szerveztek EU-s konferenciát. - Az unióban jelenleg túltermelés van őszibarackból. Ebből a gyümölcsből a legtöbbet az olaszok, a spanyolok és a görögök forgalmazzák - tudtuk meg Szél Istvántól, a Dél-alföldi Oszibaracktermesztők Szövetségének elnökétől. Csatlakozásunkat követően átértékelődnek a baracktermesztők lehetőségei. Az EU a további telepítést nem támogatja, sőt bizonyos fajták esetében a kivágást szorgalmazza. Ha ezt vállalja a gazda, akkor 15 évig nem telepítheti újra az ültetvényét. Biztosra vehető, hogy a magyar korai, illetve a középérésű fajták tekintetében csökken az értékesítési lehetőség, mert az éghajlati viszonyok miatt előnyben vannak a dél-európai gazdák a magyarokkal szemben. Amikor június közepén nálunk megjelennek az első érésű fajták, addig az olaszok, spanyolok és görögök már jóval méretesebb gyümölcsöket értékesíthetnek. Ráadásul az unióban nincsenek vámok, így könnyebben bekerülhet hazánkba is a dél-európai gyümölcs. Ezzel szemben a szezon előtti hátrányból a szezon végére már előnyt kovácsolhatnak a magyar termesztők. Ugyanis az augusztus végétől szeptember közepéig érő fajtáknak kisebb lesz a konkurenciája, mivel a déli országokban addigra ezek a fajták zömében leérnek. Összefoglalva: a hazánkban eddig megszokott három hónapos termesztési ciklus - az értékesítési lehetőségek szempontjából - leszűkül másfél hónapra. A magyar termelők előnye lehet még, hogy az említett országokban már hetvenszázalékos érettségi fokban leszedik a barackot. Ilyenkor a méret és a szín megfelelő, de a beltartalmi értékek még kívánnivalót hagynak maguk után. A korai szüretre a gépi válogatás miatt van szükség. Magyarországon meghatározóan kézi erővel folyik a válogatás. így kilencvenszázalékos érettségű barack kerül a rekeszekbe. Ezek a gyümölcsök jóval ízletesebbek, hiszen szinte teljes mértékben hagyták, hogy az ágakon érjenek be. A szövetség elnöke szerint a magyar gazdáknak nem az uniós csaüakozástól kell félniük, hanem az elemi károktól, amiket csak kis mértékben tudnak kivédeni. A legjobban a téli és a kora tavaszi fagyok veszélyeztetik az őszibaracktermést. A kárt magasabb és fagytűrőbb fák nevelésével, valamint fagyvédelmi és virágzáskésleltő öntözés alkalmazásával lehet mérsékelni. KORMOS TAMÁS