Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-24 / 95. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. ÁPRILIS 24. MŰSOR-HIRDETÉS" 3 A pénznél csak egy dolgot szeretek joöban: ha jól is kamatozik. 6,08%* Három hónapos ismétlődő betét 06 40 555 444 ERSTEJI Jó befektetésnek számít a föld, nem is adják el a csatlakozásig Egy hektár már 400 ezer Vetés Királyhegyes határában. Makó környékén a legdrágább a föld. Fotó: Gyenes Kálmán A népszavazás nem befolyásolta a föld árát és nem növekedtek az eladások sem. A földért életjáradékot program annál inkább: egy év alatt 30 százalékkal emelkedtek az árak Csongrád megyében. A föld értékét ma is fekvése és minősége határozza meg, ennek függvényében egy hektárért 100 és 400 ezer forint közötti árat kérnek az eladók a Dél-Alföldön. Sokan aranykoronában számolnak, Csongrád megyében a roszszabb földek aranykoronájáért 6-7, a jobbakért 10-12 ezer forintot fizetnek a vevők. Amennyiben akadnak eladók, a tapasztalat ugyanis az, hogy akik eddig kivártak az értékesítéssel, most már nem kapkodják el: az EU-csatlakozásig hátralévő egy évet ugyanis akár kézen állva is kibírják. Az agráriumban egyöntetű a vélemény, hogy az unióba való belépéskor árrobbanás várható a földárakban. Stadlei Ferenc, a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szövetség ügyvezetője saját tapasztalatai alapján állítja, az utóbbi hónapokban nem észlelt eladói szándékot, a földtulajdonosok kivárnak. Az árak viszont szembetűnően, mintegy 30 százalékkal megemelkedtek, például a rosszabb minőségű, Ásotthalom környéki hektárok 100-120 ezer, a Makó mellettiek 400 ezer forintért kelnek el - amennyiben nagy ritkán valaki megválik tőlük. Az elővételi jogok a földtörvény módosítása után is fennállnak, az eladónak 30 napra ki kell függesztenie az önkormányzatnál a szándékát, s amennyiben nem jelentkezik senki a meghatározott sorrend szerint (bérlő, helyben lakó szomszéd stb.), akkor megkötheti az adásvételi szerződést a kiszemelt vevővel. Stadler szerint az eltelt időszakban nem is az EU-csatlakozás közelsége mozgatta meg az árakat, hanem a Nemzeti Földalap (NFA) Kht. által meghirdetett földért életjáradékot program. Az NFA Kht. megyei irodát is létrehozott, hogy a földért életjáradék programot kezelje. Mint ahogy azt Nyári Károly, a helyi iroda vezetője elmondta, a március végén lezárult programban azok a 60 év felettiek vehettek részt, akik nem tudtak mit kezdeni zömmel 1-2 hektáros tulajdonukkal és jobban járnak majd a havi fix életjáradékkal. A beadott pályázatokban a felajánlóknak meg kellett jelölniük a vételárat is, ezek alapján megerősíttetett - noha még az eljárásoknak messze nem értek a végére -, hogy a megyei árak 200 és 400 ezer forint között mozognak. Nyári Károly szerint az értékeléskor a helyszínen győződnek meg arról, milyen a hektár fekvése. Az NFA-nál előny, ha állami föld közelében fekszik a felkínált terület. Csongrád megye a felajánlásokat illetően az élbolyban szerepel, ami azt tükrözi, hogy elaprózott birtokszerkezettel rendelkezik: mintegy 260-an közel 650 hektártól szeretnének megválni. Szeged környékén nem tud olyan egybefüggő, 5-6 hektáros földterületről Kállay Péter, a Tisza-Maros Szög Agrár Rt. elnök-vezérigazgatója, amelyet eladásra kínálnának. Aki földtulajdonos, vagy maga műveli, vagy bérbe adja - és természetesen spekulál, véli az agrárszakember. A csatlakozásig hátralévő tizenkét hónap már nagyon kevés, utána pedig már csak azért is robbanásszerűen emelkednek majd az árak, mert a földalapú támogatások az unióban a jelenlegieknek a hét-nyolcszorosára nőnek. F.K. A kulturális bizottság nagy többséggel javasolt színidirektort Székhelyi maradt az egyetlen jelölt Új földesurak FEKETE KLÁRA Azt, hogy a föld mekkora érték, sikerült elfelejtetni velünk a rendszerváltást megelőző évtizedekben. Nem csoda, hogy az első földárveréseken elsősorban azok a hektárok keltették föl a kárpótlási jegyekkel licitálók érdeklődését, amelyek városok határában, leendő autópályák nyomvonalain helyezkedtek el. Aki akkoriban „spekulált", megcsinálhatta a szerencséjét: a kedvezőtlenebb adottságú Csongrád megyében is minimum meghússzorozhatta mára a befektetését, hiszen tíz éve 500 forintért lehetett hozzájutni egy aranykoronához. Aki pedig komoly gazdálkodásba fogott és művelni szerette volna a hektárokat, mára földbirtokossá válhatott. A földtörvény ugyan korlátozni próbálja az egy kézben felhalmozható termőföldvagyont és 300 hektárban jelöli meg a plafont, egy négytagú családnál azonban könnyedén el lehet jutni 1200 hektárig, ha annak tagjai nem egy településen élnek (az egy lakóhely esetében a beépített fék ezer hektár). És akkor még a többi családtag nevére írható vagyont nem is említettük. Az természetesen nem baj, hogy nagy területeken komoly tőkebefektetéssel európai színvonalú parasztgazdaságok jönnek létre. Az már sokkal inkább, hogy az eddigi három kormány közül a jobboldal színeiben pohtizálók ugyanennek a természetes fejlődésnek és növekedésnek a lehetőségét zárták el a szövetkezetek és utódaik, a kft.-k, agrár rt.-k elől. A valódi nagyüzemi méretekben gazdálkodókat mind a mai napig kizárják a földvásárlásokból. az általuk művelt szántókat ők csak bérelhetik. Drága pénzen, amely drága pénz már jövőre megsokszorozódik, hiszen az uniós földalapú támogatások még értékesebbé teszik majd a hektárokat. Aki tehát valaha földben „utazott", jól okoskodott, igaz, ki kellett várnia az idejét: a rendszerváltástól a csatlakozásig pontosan Iá esztendeig kellett „spekulálnia". Bölcs, ősöktől örökölt észjárásra, előrelátásra valló és irigylésre méltó cselekedetről van szó. Irigyli is a volt szövetkezeti szektor, amelyik viszont nem okoskodhatott. És ez az állapot most már így is marad: a második szoclib kormány sem mer hozzányúlni a földtörvényhez. Az „eladják a magyar hazát a külföldieknek" című lózungokkal ugyanis - mert ugye, egy kft.-be beléphet külföldi állampolgár - bármikor ki lehet állítani az utakra a gazdákat jól ismert tábláikkal és traktoraikkal. Ma választják meg a múzeum vezetőjét Megjósolhatatlan, ki lesz az igazgató A pályázók meghallgatása után a szegedi önkormányzat kulturális bizottsága maratoni ülésén tegnap úgy határozott, Székhelyi József színigazgatóvá választását javasolja a közgyűlésnek. Nagy érdeklődés kísérte a szegedi városházán tegnap a kulturális bizottság ülését, amelynek napirendjén egyetlen téma szerepelt: a Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékok főigazgatói posztjára jelentkező pályázók közül kinek a megválasztását javasolja a testület a közgyűlésnek. Először a szakmai grémium tagjai egyeztették álláspontjukat. A három színidirektor, Iglódi István, Kerényi Miklós Gábor és Konter László, valamint a Szegedi Közművelődési Tanács delegáltjaként Balog József újságíró, előadóművész és az operabarátok képviseletében Gyémánt Csilla színháztörténész űgy foglalt állást, hogy sorrendben négy aspiráns, Koczka Ferenc, Nikolényi István, Székhelyi József és Beke Sándor pályázatát ajánlják a kulturális bizottság figyelmébe. Ezután a jelölteket hozzájárulásukkal nyílt ülésen hallgatták meg a képviselők. Beke Sándor a pályázatában is kulcsfiguraként szereplő Szolnoki Tibor színművészszel és Szegvári Menyhért rendezővel ismertette elképzeléseit. lszlai Zoltán visszalépett, Gergely Lászlót és Kocsis László Leventét viszont annak ellenére meghallgatták a döntéshozók, hogy esélytelennek ítéltettek. Koczka Ferenc karigazgató bemutatkozását némi derültség fogadA városháza folyosóján: Kocsis László Levente, Nikolényi István, Székhelyi József, Gergely László és lszlai Zoltán. Fotó: Kantok Csaba ta, majd úgy tűnt, a muzsikusnak nem kenyere a beszéd. Megfogalmazása szerint, a színház jelenlegi létszáma többszöröse annak, mint amennyiből az intézmény működtethető, és „a vastag színészfelhozatal nem megalapozott". Szentgyörgyi Pál alpolgármester kérdésére válaszolva azt mondta, Korognai Károly közalkalmazott színészi szerződését lejárta után nem kívánja meghosszabbítani. Nikolényi István némi megdöbbenést keltő információval nvitott: Pászti Ágnes kulturális tanácsnok azt nyilatkozta a jövő héten megjelenő Páholynak, hogy már 380 millió forint a színház hiánya. Ha ez így van, az egy hónappal ezelőtt beadott pályázata ma már az álmok kategóriájába csúszik át - mondta Nikolényi, aki szerint a csapokat, amelyeken a pénzek ma is elfolynak, sürgősen el kell zárni, a Tantusz fenntartása luxus, a szabadtéri nyári programja nélkülözi a gazdasági racionalitást, ezért további hiányok forrása. Székhelyi József meggyőzően érvelve ismertette pályázatában is szereplő elképzeléseit és előadásmódjával is lehengerelte hallgatóságát. Mint mondta, szeretné, ha megszűnne a színház körüli kampányhangulat és hisztéria, és egy Szeged-specifikus teátrum kezdhetné meg nyugodt működését. Elegánsan megválaszolta Apró-Juhász János MIEP-képviselő kérdésáradatát is. A meghallgatást követően a bizottság zárt ülésen 6:2 arányban úgy döntött, Székhelyi József színigazgatóvá választását javasolja a közgyűlésnek. H.ZS. Ma választja meg a Csongrád Megyei Közgyűlés a Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megye Múzeuma igazgatóját. Az ülés előtt egy nappal senki sem mert jósolni: a szakmai bizottság Zombori István, a közgyűlés művelődési bizottsága viszont Vörös Gabriella pályázatát tartotta jobbnak. Huszonegy támogató szavazat szükséges ahhoz, hogy a Móra Ferenc Múzeum igazgatói posztjára pályázó két szakember közül valamelyik elnyerje a tisztséget. Az intézmény vezetésére ketten vállalkoznának. A jelenlegi vezetőt, Vörös Gabriellát 1998-ban választották a Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megye Múzeuma igazgatójává. Vetélytársa, Zombori István az intézmény történeti osztályát vezeti 1978 óta. A pályázatokat a szakmai szakértő bizottság is megvitatta. Ezt a grémiumot a megyei elnök, a közgyűlés művelődési bizottságának elnöke, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának megbízottja, valamint a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet képviselője alkotta. A bizottság többek között megállapította, hogy Vörös Gabriella a kialakult múzeumi struktúra hatékonyabb kihasználását tűzi ki célul, míg Zombori István jelentős szervezeti átalakítást tervez. Azt is leírták, hogy míg az intézményben elismert kutatómunka folyik, a szakszervezet által megkérdezett dolgozók többsége viszont vezetőváltást javasol. A szakértői bizottság titkos szavazással, négy-egy arányban Zombori István pályázatát rangsorolta az első helyre, Vörös Gabrielláét a másodikra, megállapítva azt is, hogy mindkét pályázat magas színvonalú munka. A közgyűlés művelődési bizottsága viszont három igen, egy nem és egy tartózkodó szavazattal Vörös Gabriella pályázatát tartja jobbnak. A bizottság elnöke, a konzervatív frakcióhoz tartozó Kovács Kálmán a szavazati arányok ismertetésén túl nem kívánta kommentálni a történteket, mint mondta, nem szeretné, ha politikai üggyé degradálódna ez a döntési folyamat. Arról, hogy kit választ a megyei közgyűlés a megyei múzeum igazgatójává, senki sem mert jósolni azok közül, akiket tegnapelőtt és tegnap megkérdeztünk. Azt viszont megtudtuk: a konzervatív, a térségi és az MSZP-SZDSZ frakció is megosztott volt eddig ebben az ügyben. B. A. Ma dől el, ki lesz a múzeumigazgató. Fotó: SchmiJt Andrea