Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-22 / 93. szám

Kedd, 2003. április 22. A PÉNZ BESZÉL 9 Árverseny a tejpiacon KESZTHELY (MTI) A magyarországi gyártású tej­termékek folyamatosan javuló minősége eléri, vagy meg is ha­ladja az uniós előírásokat, ám a 2005-re 15 százalékkal csökke­nő irányárak és a csatlakozás­kor megnyíló piac hatására ke­mény árverseny várható. Ezt Sirman Ferenc, a Tej Termékta­nács ügyvezető igazgatója hangsúlyozta Keszthelyen, egy tejtermelési tanácskozáson. Prognózisa szerint a tömeg­termékeket gyártóknál a haté­konyság növelése és a kon­centrálódás tarthatja meg a versenyképességet. Az ügyve­zető igazgató kifejtette: a tej­ágazat eddig viszonylag stabi­lan működött, mert nem csök­kent a támogatása. A piaci egyensúly megtartása érdeké­ben, a feleslegek kezelésére ta­valy 20 milliárd forintot adtak össze a vertikum szereplői. - Az érvényes hazai, majd az uniós szabályozás kvótarend­szere kiszámíthatóbbá teszi a tejtermelés és -feldolgozás összes folyamatát, de a sza­bályozás legfontosabb eleme a feleslegek kezelése - mu­tatott rá Sirman Ferenc. Kö­zölte: 1,3 milliárd liter körül stabilizálódott a belföldi fo­gyasztás. Az átlagosan 400 millió liter tejfelesleg-képző­dés egyharmadát a kevésbé értékes tejpótlók, imitátumok terjedése idézi elő. - A terméktanács e felesleg egyik, a szaktárca a másik fe­lének kezelését vállalta át ­említette a szakember. FELKÍNÁLOM: P0MEZANSKI GYÖRGY AZ ELS0K KÖZT BESZELT AZ INNOVÁCIÓRÓL Amerikában sem jobb a helyzet Pomezanski György neve egybeforrt a Felkínálom című tévéműsorral. Az ismert riporter a televíziózást ugyan szünetelteti, de ma is a sajtóban dolgozik: Európa leg­nagyobb szakmai folyóirat- és könyvkiadója, a Vogel Ver­lag leányvállalatánál a műszaki magazin főszerkesztője. Lapunk az újító szellem esélyeiről kérdezte. - Önt a Felkínálom című te­levíziós műsor tette országo­san ismertté, népszerűvé. Mit jelent az ön számára a siker? - Mindenképpen sikeresnek tartom magam, mégpedig azért, mert harminc éven ke­resztül azt csinálhattam, amit szeretek. A népszerűség pedig szükséges jó vagy szükséges rossz, attól függően, hogy tud-e élni vele az ember. Akit ez teljesítményre ösztönöz, annak nyilván jó. Én közéjük tartozom. - S mitől lett sikeres a Fel­kínálom? - A műsor 1978-ban indult. Akkor, amikor még nem lé­tezett kisszövetkezet és gmk sem, csak vgmk. A vállalkozói világ még idegen volt, ugyan egészen nem tiltották, de nem is támogatták. Mi akkor egy teljesen új frontot nyitottunk, az innovációról kezdtünk be­szélni. A sikert az hozta, hogy időben jöttem rá, jöttünk rá munkatársaimmal, ezt kell csinálnunk. Úgy gondolom, ha minden századik, vagy ez­redik embernél van egy pici szerepem abban, hogy mára vitték valamire, büszkeség tölt el. Mert tudom, számosan, akik nézték a Felkínálomot, azt mondták: ha ő meg tudja csinálni, az a hülye, akkor én, az okos még inkább képes va­gyok rá. Pedig többen azt jó­solták, a műsor nem lesz hosz­szú életű. Ezzel szemben az első felhívásunkra 3500 újítás, találmány érkezett, s ezen ma­gunk is megdöbbentünk. A Felkínálom tizenkilenc évig volt képernyőn, körülbelül 130 ezer ember fordult meg a szerkesztőségben, egy három­szor négyméteres szobában, a cselédlépcsőn megközelítve. Bemutattunk 1200-1300 té­mát, körülbelül öt-hat száza­lékából lett valami, s egy szá­zalékából pedig igen nagy si­ker. Ez nem rossz arány, Ame­rikában sincs ennél jobb. - Ma nagyobb lehetőségei vannak egy újító szellemű embernek, nagyobb a pers­pektívája ma az innováció­nak? - Ugyanúgy nincs, mint ré­gen, de más okból. Régen az Pomezanski György: „Lélekben fel vagyunk készülve, de úgy látom, tudatunkban már kevésbé." volt a gond, hogy szociálpo­litikai megfontolások vezettek az újításhoz, hiszen az érte kapott pénz kifejezetten jö­vedelemkiegészítés volt az újí­tónak, meg persze a főnöknek, aki „lenyúlta" a munkahelyi hasznot. Most pedig általában annyira primer gondolkodá­súak a kisvállalkozók, hogy a szabadalomba, találmányba befektetendő összeget nem tudják, nem akarják kigazdál­kodni. De megint azt kell mondjam, Amerikában sem jobb a helyzet. Egy ismerő­söm, aki '78 novemberében szerepelt a műsorban, 3300 fo­rintot keresett a Medicorban fejlesztőmérnökként. Három év múlva disszidált és 3300 dollárral kezdett New Yorkban. Ez több mint két nagyságrend­nyi különbség. A következő tíz évben aztán megtanulta, hogy ott éppen annyi a gáncs, a lopás, pont annyira nincs meg­becsülés, mint nálunk. Egé­szen addig, amíg nincs egy halom pénze az embernek, de ahhoz meg szerencse kell. Te­hát az egy-két százalékos siker nem rossz. - Milyen változást hozhat ebben az EU? - A magyar vállalkozások, a magyar ipar s köztük azok az urak, akik itt vannak, már eu­rópai állampolgárok, a saját területükön mindenképpen. A csatlakozás az ő számukra kü­lönösebbet nem fog hozni, legfeljebb még keményebb versenyt. De ha arra gondolok, hogy hogyan fogunk beillesz­kedni a bürokratikus unióba, hogyan fogjuk levetkőzni pél­dául azt a hátrányt, hogy nem beszélünk idegen nyelvet, vagy beszélünk, de nem iga­zán értjük, akkor már szkep­tikusabb vagyok. Bízunk a csatlakozás sikerében, nem is szabad megfosztani magun­kat ettől. Lélekben fel vagyunk készülve, de úgy látom, tu­datunkban már kevésbé. SOMOD! GÉZA Tavaszi munkák BUDAPEST (MTI) Az időjárás kedvezőbbre fordulásával a gazdálkodók meg­kezdték a talaj-előkészítést, a vetési, valamint a fejtrágyázási munkákat a földeken. Erről a Földművelésügyi és Vidék­fejlesztési Minisztérium legfrissebb összegezése tájékoztat, amelyet a tárcánál a megyei tapasztalatok alapján állítottak össze a szakemberek. Az őszi kalászosok fejtrágyázása jó ütemben halad, eddig a vetésterület mintegy 40 százalékára juttatták ki a műtrágyát a gazdálkodók. A vegyszeres gyomirtást a gazdák már a múlt hónap végén megkezdték a szántóföldeken. Műtrágyából és növényvédő szerekből, továbbá vetőmagokból kínálati piac van, hiány nem tapasztalható. „JMSKFA ^ Í VL KAMARAI HÍREK •E52*- Osztrák gazdasági fórum a kamarában A szegedi osztrák konzulátus, a SYSDATA Kft. és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara osztrák gazdasági fórumot és konzultációt szervez május 8-án, 15 órai kezdettel a kamara rendezvénytermében. A rendezvényen tájékoztatót adnak az osztrák-magyar gazdasági kapcsolatok aktuális kérdéseiről, Ausztria európai uniós tagságá­nak tapasztalatairól, Ausztria és a Dél-Alföld gazdasági kapcso­latainak jövőjéről. A rendezvénnyel kapcsolatban bővebb információ Juhász Csillától a 62/423-451/146-os telefonszámon kérhető. Spanyol-magyar üzletember-találkozó A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara, a Békés Megyei és Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közre­működésével 2003. május 15-én több termelési ágazatot átfogó spanyol-magyar üzleti és kereskedelemfejlesztési találkozót szerveznek Kecskeméten. A megvalósuló üzletember-találkozón 24 spanyol gyártó és for­galmazó cég (köztük multinacionális és középvállalkozások) keres kereskedelmi és gyártói kapcsolatokat, forgalmazókat, képviselőket. A spanyol cégek közül bútorgyártással, lábbeligyártással foglal­kozó üzletemberek jelezték eddig a rendezvényen való rész­vételüket. A programról bővebb információ Juhász Csillától kérhető a 62/423-451/146-os telefonszámon. Csatlakozási szerződés, magyarul is Immár a kibővített EU 21 hivatalos nyelvén olvasható a csatlakozási szerződés az alábbi INFO CENTRE címen: http://europa.eu.int/comm/enlargement/negotiations/treaty_of _accession_2003/index.htm Ha választ keres az EU-csatlakozással kapcsolatos kérdéseire, keresse fel irodánkat! Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4. Tel.: 62/486-987/146, e-mail: eicszeged@csmkik.hu MUNKALTAT0I KÖLCSÖNÖK A POLGÁRMESTERI HIVATALOKBAN Ki többet, ki kevesebbet Lakás vagy ház építésekor, vá­sárlásakor jól jöhet egy kis munkáltatói segítség. A me­gye néhány önkormányzatá­nak anyagi helyzetét olykor jól tükrözi, mennyi hitelt tud biz­tosítani dolgozóinak. Ingatlanvásárlás- vagy építés, esetleg bővítés vagy csere al­kalmával az önerő meilett sok­szor minden lehetséges for­rást ki kell használni, hogy a kiszemelt lakás, ház a miénk lehessen. Ilyenkor aztán jól jö­het, ha a munkaadó némi ka­matmentes kölcsönnel bese­gít a beruházásba. A megye egyes polgármesteri hivatalai például különböző feltételek­kel más-más összegeket biz­tosítanak dolgozóiknak erre a célra. A polgármesteri hivatal és az önkormányzat dolgozói is kaphatnak abból a munkál­tatói kölcsönből, amelyet Csongrád városa biztosít. La­kás vagy ház felújítására, kor­szerűsítésére 200 ezer, bőví­tésre 300 ezer, míg vásárlásra, építésre 400 ezer forintot nyújtanak kamatmentesen, 5, 8, illetve 10 évre. Egy úgynevezett lakásépítési alapba folynak be a korábban adott munkáltatói kölcsönök törlesztései, ennek terhére kaphatnak a makói köztiszt­viselők építésre és vásárlásra 15, bővítésre 10, míg korsze­rűsítésre, illetve telekvásárlás­ra 5 évre hitelt. Ennek az ösz­szegnek felső határa nincs, az igényektől függ, kinek meny­nyit tudnak biztosítani. Jelenleg dolgozzák át a fo­lyósítás feltételeit és emelik fel a kölcsön összegét a szentesi polgármesteri hivatalban. A hatályos rendelet értelmében ugyanis, ami körülbelül egy évtizeddel ezelőtt született, legfeljebb 50 ezer forintot tud­nak most adni lakás vagy ház vásárlására, felújítására. Ezt kamatmentesen, legfeljebb öt évre kaphatja az önkormány­zat minden dolgozója. Arról azonban a közeljövőben dön­tenek, hogyan változtatják meg a rendeletet. Egy ötmilliós, a korábbi köl­csönök visszafizetéseiből ösz­szegyűlt keretet osztott szét nemrég a vásárhelyi önkor­mányzat. A100 ezer és 1 millió forint közti összeget lakóin­gatlan vásárlására, felújításá­ra, vagy banki hitel törlesz­tőrészletének csökkentésére adják, legfeljebb 25 éves fu­tamidőre, minimum havi 3 ezer forintos visszafizetéssel, azonban csakis a polgármes­teri hivatal dolgozóinak. Amint pedig újra összegyűlik valamennyi pénz, a hivatal­ba érkezett kölcsönkérelmek alapján ismét döntenek majd annak sorsáról. Mórahalmon legfeljebb 10 évre biztosítanak a polgármes­teri hivatal köztisztviselői szá­mára kamatmentes munkálta­tói kölcsönt. Építésre és újjá­építésre, vásárlásra és cserére, legalább egy szobával való bő­vítésre vagy komfortfokozat növelésére maximum 300 ezer forintot adnak, míg építési te­lek vásárlásakor 200 ezer a fel- ­ső határ. Mindszenten a több mint százmilliós forráshiány miatt, s Székkutason és Márté­lyon is anyagi okokból nem biztosítanak munkáltatói köl­csönt a polgármesteri hivatal dolgozóinak. SZ. A. K. A megye egyes polgármesteri hivatalai különböző feltételekkel más-más összegeket biztosítanak dolgozóiknak ingatlanvásárlásra vagy építésre. FOTÓ: TÉSIK ATTILA

Next

/
Oldalképek
Tartalom