Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-22 / 93. szám

4 "AKTUÁLIS" KEDD, 2003. ÁPRILIS 22. Húsvéthétfőn a sok csokoládé és a még több pénz a fontos Körbelocsolták Szegedet Akad olyan férfiember, aki kerékpárral, más busszal, gépkocsival, megint más gyalog teszi meg a húsvét hétfőn szokásos locsolőkörutat. A lényeg úgyis mindig ugyanaz: megöntözni a lányokat, asszonyokat - nehogy elhervadjanak. Persze nem minden hölgy rajong a szagos kölniért. A Magyar Néprajzi Lexikonban a húsvéti locsolkodással kapcsolatban a következőket olvashatjuk: „A húsvéti locsolás ősi katartikus rítus keresztényesített formája. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint lézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat." Napjainkra a locsolkodás eredete feledésbe merült. A lényeg a sok csoki, a még több pénz, és persze az idősebbek számára némi itóka elfogyasztása. A szegedi Szepesi Bálint és 7Tanger Zsolt már reggel hat után talpon volt, majd nyolckor felpattantak kerékpárjukra és nekivágtak az útnak. A 14 éves fiúknak korán kellett indulniuk, hiszen úgy döntöttek, az osztály összes lányát megöntözik. Délelőtt kilenc órakor Mihálytelek felé tartottak, majd következett Szeged belvárosa, onnan pedig Dorozsma felé vették az irányt. A locsolótúra előtt azért mindketten megöntözték családjuk nő tagjait. - Két tesómat és édesanyámat locsoltam meg, de ők nem nagyon szeretik a locsolkodókat - mesélte Bálint, aki elárulta, a csoki mellé jól jön a pénz is, de abból, mint mondta, sajnos keveset adnak. A fiatalemberek idén sem hagyták, hogy elhervadjanak a lányok. Nem panaszkodott viszont az ötesztendős Matuszka Dávid Levente, aki busszal érkezett Makóról Gyálarétre. A kisfiút nagypapája, a szegedi Papdi József kísérte. - A nagypapának ilyenkor ez a dolga - jegyezte meg. A kis Dávid büszkén mesélte, hogy Böbe néninél már kapott három tojást és háromszáz forintot. A gyálaréti Máté Tóth család lányai, az ötéves Kata, a 12 éves Luca és nővérük, a 14 esztendős Anna már a hét végén elkészítették a locsolóknak járó tojásokat. Anna megjegyezte, ő inkább a kezére szokta kérni a kölnit, mert különben büdös lesz a haja. A kis Kata rollerezés közben elmesélte, hogy már járt náluk a kiscsoportos Szabi és Bence, de már a nagycsoportos Ádám is meglocsolta. Buczkó Balázs és testvére, Dániel fél tizenkettőkor futott be Máté Tóthékhoz. A fiúk reggel nyolckor indultak el. Már tizenkét helyen jártak, de még legalább három családot felkeresnek. Máté Tóthéknál éppen akFotó: Gyenes Kálmán kor sült ki a finoman illatozó sajtos sütemény, de a Buczkó testvérek korábban annyit ettek, hogy már képtelenek voltak megkóstolni a háziasszony süteményeit. Nem minden nő kedveli, hogy húsvét hétfőn illatos kölnikkel öntözik. Egy szegedi, makkosházi fiatalember elárulta, hogy édesanyja őt és édesapját reggel a következő szavakkal engedte be a szobába: „Jöhettek locsolni, de csak feltartott, üres kézzel!" A. T. J. Juhász Gyula-napok A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kara idén immár hetedik alkalommal rendezi meg a Juhász Gyula-napokat. Ki lesz az év Csillagszemű Juhásza? Ez a kérdés foglalkoztatja a ma kezdődő programsorozat kapcsán a kar hallgatóit. Galambos Gábor kari főigazgató megnyitója és a 120 éve született Juhász Gyula szobrának megkoszorúzása után kezdődik a hallgatói önkormányzat által szervezett háromnapos rendezvénysorozat. Ma a 2002-es Csillagszemű Juhász megkoronázásával indul a verseny az idei cím megszerzéséért. Felolvasóest, kisfilmek és gitárkoncert mellett 22 órától hagyományos Kispál és a Borz koncerttel várják az érdeklődőket a kar központi épületében (Szeged, Boldogasszony sgt. 6.) Szerdán vízi vetélkedőre kerül sor a sportuszodában, majd este a Quo Vadis és a Unique együttes lép fel a JATE-klubban. A csütörtöki események fő helyszíne a Topolya sori sporttelep, ahol izgalmas feladatokkal várják a résztvevőket. A rendezvénysorozatot amelyre az SZTE hallgatói mellett a szervezők minden érdeklődőt várnak - fergeteges buli zárja. Szegedi jelképiség és vásárhelyi tradíciók Kortárs törekvések Elvontság, jelképiség, technikai újítások kontra tradíciók és realista látásmód - a vásárhelyi tavaszi tárlat szegedi és helyi alkotóinak munkái közt jól látszanak a stílusbeli különbségek. Míg a vásárhelyi alkotók jobban kötődnek az alföldi realisták, a nagy elődök, Tornyai János, Rudnay Gyula hagyományaihoz művészi magatartásmódban és etikában, a realista látás- és megjelenítési módban, addig a szegediek inkább a kortárs törekvésekhez közelítenek, elvontság, jelképiség, technikai újítások jellemzik munkáikat. Jól látszik mindez a vásárhelyi tavaszi tárlat kiállítótermeiben, ahová belépve a bal oldalon helyi, míg a szembelévő falon jobbára a megyeszékhelyen élő alkotók festményei, kerámiái láthatók - mutatott körbe Dömötör János művészettörténész. A vizualitásból merítő, de azt nem lemásoló, sokkal inkább egyénileg átírt képek, mint Erdős Péter Téli Mártély, illetve Csikók című, finom naturalizmusban fogant olajfestménye az egyik, Szűcs Árpád apró vonalakból és geometrikus formákból építkező Nyár és Függőhíd című olajképei a másik falon. De ugyanígy beleillik a szegedi művészek alkotásainak sorába Cs. Pataj Mihály lendületes, nagy vonalakból építkező, elvont természeti formákat, illetve emberi arcokat ábrázoló két festménye, vagy Pataki Ferenc groteszk és ironikus akvarelljei, a Vízállás jelentés és a Cezanne almája. Persze ne feledkezzünk meg az olyan egyedülálló alkotásokról sem, mint Bányai Béla archaikus, ugyanakkor modern, deszkákra festett Mozdulat című alkotása, mely a nemrég elhunyt rádiós szerkesztőnek, Szabó Évának állít emléket, vagy Feketéné Loványi Erzsébet élénk színű foltmozaikjai, illetve Tóth Magdolna színes, mozgalmas kerámiái, s Fűz Veronika érzékeny mintázású plakettjei. Mindezeket és még sok más alkotást április 27-ig tekinthetnek meg a műkedvelők a vásárhelyi Tornyai múzeumban. SZÖGI ANDREA „Alig várjuk, hogy elkészüljön, s már esszük is" Harminc kiló sonka főtt Farkaséknál Domaszéken Lakókocsival járják a világot Sátras utánfutóval, lakókocsival és lakóautóval járnak kirándulni a Magyar Camping és Caravanning Club tagjai. A Csongrád megyei szervezet negyven családból áll. Kortól, nemtől és foglalkozástól függetlenül közösen szerveznek rövidebb-hosszabb utazásokat. A Magyar Camping és Caravanning Club célja, hogy tagjai hasznosan töltsék el szabadidejüket, egészséges életmódra nevelje a családokat, illetve sátras, lakókocsis és lakóautós kempingező közösségek alakuljanak ki. A klubnak Csongrád megyében is működik egy alapszervezete, melynek negyven család a tagja. - Kortól, nemtől és foglalkozástól függetlenül bárki beléphet hozzánk. Csak egy a lényeg, hogy szeressen kirándulni, szeresse a kempinget - tudtuk meg Tóth Józseftől, a megyei szervezet ügyvivőjétől. Józsi bácsi nyugdíjas létére sem pihen otthon, hanem járja az országot. Fiatalon még hátizsákos turistaként kirándult. Miután megnősült, vett egy sátras utánfutót és a családjával együtt utazott. Mostanra már szinte csak a fiam és a három unokám használja a jó öreg sátrunkat. Én többnyire a klub ügyeit intézem - mesélte. A klub tagjai közösen, de néha külön-külön is utaznak. Belföldön szinte már valamennyi kempingben voltak. Külföldön főleg a horvát és a spanyol tengerpart a legkedveltebb úti céljuk. A magyar klub tagja a 36 országot magába foglaló Kemping Világszövetségnek. így ha ezekbe az országokba utaznak, számos kedvezményt vehetnek igénybe. Évente tartanak országos, illetve nemzetközi találkozókat. Magyarország a hetvenes évek végén adott otthont világtalálkozónak. Idén nyáron Mezőkövesd lesz a helyszíne az európai összejövetelnek. A megyei alapszervezetnek több településen, Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Makón és Szentesen is működik irodája. A klubtagok évente tagdíjat fizetnek, de rengeteg hasznos információt kapnak egy-egy útjuk előtt. Már jóval indulás előtt megszerveznek nekik mindent, a szállástól kezdve egészen az étkezésig. K.T. Miközben a domaszéki Farkas Ferencné, Matild néni a konyhában kalácsot, lekváros kiflit és túrós lepényt sütött, férje az udvaron felállított üstben mintegy harminc kiló sonkát és nyolcvan tojást főzött meg. A domaszéki Farkas Ferencné, Matild néni már nagycsütörtökön elkezdett sütni, főzni. - Úgy tanultam az édesanyámtól, hogy nagypénteken nem szabad tüzet gyújtani, ezért csütörtökön törött babot készítettem és gubát sütöttem, amit pirított zsemlemorzsával, cukorral, vagy mákkal szórtam meg. Pénteken pedig takarítottam, készültünk a szombatra - mesélte Matild néni a konyhában, miközben gyakorlott mozdulatokkal fonta a kalácsot, s lekvárral töltötte meg a kifliket. A sütőben pedig egyre szebb színt öltött a túros lepény. Matild néni szombaton már reggel hatkor talpon volt. Bevásárolt a kalácshoz, majd elkezdte dagasztani a tésztát. - Gyermekkoromban szombaton még nem lehetett enni a sonkából. Vágtunk egy kis darabot, vasárnap elvittük a templomba, ahol a pap megszentelte, majd amikor délben hazaértünk, akkor ettünk belőle. Manapság alig várjuk, hogy megfőjön, s már esszük is mesélte a háziasszony, aki húsvétkor legalább a nap felét a konyhában tölti. Az udvaron felállított hatalmas üstben három család mintegy harminc kiló sonkája főtt, s árasztott egyre jobb illatokat. Ennek elkészítése Farkas Ferenc feladata. - Ha az idő engedi, mindig az udvaron készítem el a húsvéti sonkát. Fokhagyma, só, bors, baMegmutatják örömüket A feltámadás estéjén, illetve húsvét vasárnapján a megye szinte minden katolikus plébániatemplomában körmenettel ünnepelték a hívek, hogy vallásuk alapítója, Jézus Krisztus örök életre támadt a kereszthalálból. A szertartás üzenete: a keresztények az egész világ előtt tanúságot tesznek túláradó örömükről, hitük szerint ugyanis valóság, hogy bűneik megbocsáttattak, valóság, hogy Jézus a kereszthalálból feltámadt. A vallási jelenség eredete a római császárkultusz szertartásai közt keresendő, az ókori vallás jelképeit követő hívek diadalmas menete ihlette meg a birodalomban élő keresztényeket. A pap miseruhája fölé aranyszín palástot vesz, ezzel fogja meg és mintegy őrzi az átváltoztatott ostyát, az eucharisztiát őrző szentségtartót. A celebránst a szertartáson résztvevő papok, majd a hívek követik. Húsvéti szertartás a Kálvária téri temlomban. Fotó: Karnok Csaba bérlevél, Vegeta kerül a vízbe. Amióta az eszemet tudom, a sonka mellé mindig főzünk kolbászt is. Azt bármikor bele lehet tenni, a lényeg, hogy húsz percnél tovább ne főjön, mert akkor kiszárad és kemény lesz - árulta el Farkas Ferenc. • Miközben Matild néni először a túrós lepényt, később a lekváros kiflit szolgálta fel, férje elmondta, a sonka mellé hat szál kolbászt és nyolcvan tojást főz. Ez utóbbit csak akkor teszi bele a lébe, amikor mindent kivett. A tojást tíz percnél tovább nem szabad főzni, különben megzöldül a teteje. Úgy mondjuk, hogy megöregszik a vízben - tette hozzá. A. T. J. Harminc kiló sonka rotyogott a Farkasék udvarán felállított üstben. Fotó: Schmidt Andrea