Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-16 / 89. szám

SZERDA, 2003. ÁPRILIS 16. • ZÖLD PONTOK 9 Békák és belváros Aki tavaszi este - nem most: inkább májusban - a szegedi korzón sétál, tücsökszerű, pirregő hangokat hallhat a szökőkútmedence felől. Csakhogy nem tücskök ezek, hanem zöld varangyok, amelyeknek valamiképp sikerült bejutniuk a medencébe. Ezek a békák szárazföldi állatok, itt élnek a parkban, nappal - nagyon helyesen - elássák magukat a virágágyásban, éjjel előjönnek, és fogyasztják a növények gyökereit károsító rovarokat, ám csak szaporodási időszakban keresik föl a vizet. Miképp tudnak bejutni a zöld varangyok a medencébe ? Rejtély, és az is, hogy az ebihalak, átalakulásuk után, miképp tudnak innen kijutni. Mindössze néhány példányról lehet szó - a pirregő hangok csak itt-amott szólnak -, létük, egyáltalán, mindennapi túlélésük, csodával Ma táros. Azoké a békáké is, amelyek a szegedi Mikszáth Kálmán és a Tábor utca sarkán lévő, bekerített, üres telken összegyűlő talajvízben pirregnek késő tavaszi éjeken. Sorsuk - há. mondjuk, egy természetvédelmi szervezet föl nem figyel rájuk, és az ebihalakat-békákat ki nem menti számukra alkalmas élőhelyre - a telekbeépítéssel meg fog pecsételődni. Ez csak két példa arra: az élővilág miképp próbálja megtalálni lehetőségeit belvárosi, teljesen abszurd viszonyok között is. Kénytelen ezt tenni: ahogy egyre inkább hasznosul minden négyzetméter ebben az országban is, ahogyan egyre inkább megszűnnek a látszólag haszontalan, vizenyős-cserjés senki földjék, ahogy golfpálya válik minden helyhői, ahol korábban tavaszonta összegyűlhetett a víz, ahogy bármely tó helyére kizárólag bevásárlócentrum épülhet - úgy szűkülnek az életlehetőségek a terület eredeti lakói számára. Ugyanez történik Nyugat-Európában is, egyetlenegy különbséggel: ott mesterségesen alakítanak ki élőhelyeket a növények-állatok számára a természetvédők, együttműködve a településekkel. Parkban lévő dísztóként a természetvédelem iránt rezisztens szemlélő számára is elfogadhatóak. Ilyen élőhelyek egyszer majd nálunk is létesülnek, de addig is fölteendő a kérdés: ha meglátunk egy vízfelületet, biztos, hogy reflexből fel kell tölteni 7 FARKAS CSABA Pusztítjuk a környezetünket A környezet védelmét szolgáló törvényeink sok szempontból szigorúbbak az európai uniós szabályozásoknál. Orosz Sándor, a parlament környezetvédelmi bizottságának alelnöke szerint az a baj, hogy nem tartjuk be a jogszabályokat. A pártok képviselői régies módon gondolkodnak a környezetvédelemről. Orosz Sándor, a parlamenti szakbizottság szocialista párti alelnöke állította ezt a szentesi EU-klubban, ahol azt magyarázta: a mezőgazdaságnak nem a környezet ellenében kell jól működnie. Az agrárpolitika átalakításának szerinte az a lényege - ami megfelel az európai uniós követelményeknek is -, hogy annyit termeljenek a gazdálkodók, amennyit a környezet terhelése nélkül tehetnek. Nálunk már az 1970-es években megszületett a törvény az emberi környezet védelméről. Az alelnök szerint hazánkban a zöld mozgalmaknak is nagy szerepük volt abban, hogy bekövetkezett a rendszerváltozás. Azóta pedig jogi formát kapott az egészséges környezet Magyarországon, fó néhány területen nálunk sokkal szigorúbb a szabályozás, mint az EU tagországaiban. A gondot az alelnök szerint az jelenti, hogy nem tartjuk be a környezet és a természet védelméről szóló előírásokat. Hiába van például törvény a parlagfű irtására, ha a többség nem veszi komolyan. Az uniós csatlakozásunk után viszont az lesz az első feladat, hogy az eddigi jogszabályok végrehajtását mindenkitől megköveteljék az -illetékes hatóságok. Orosz Sándor meggyőződése: az EU összes negatívuma már megjelent hazánkban. Azért érdemes belépnünk, hogy az előnyeit is élvezhessük. Az alelnök úgy fogalmazott: a magyar mindig a jövőjén spórol. Szennyezettek a vizeink, a levegőnk, ez pedig hátrány. De előny származhat abból az uniós társulás után, hogy a folyóinkban vagy 70 féle hal él. Orosz Sándor véleménye szerint a gondokat úgy lehetne orvosolni, ha nemzeti mozgalommá fejlődne a felelősségünk a környezet állapotáért. B. I. Árvízi vésztározó A Tisza-Körös szabályozásának 150. évfordulója alkalmából rendezett tanácskozást a Csongrád és Térsége Biokultúra Egyesület. A Tisza-Körös zug átváltozásáról folyt a szó. Redő Tamás csongrádi polgármester növényvédő szakmérnökként ismertette az ökogazdálkodási célprogramot, mely része az agrár-környezetvédelmi programnak. Hangsúlyozta, hogy az árvízi védekezésben Csongrád Tiszán túli részét, a Nagyrétet, és az azon túli részeket egészen Csépáig árvízi vésztározónak jelölték ki. A mezőgazdasági terület igénybevétele csak 2006 után lehetséges, mivel száz lakott tanya található jelenleg ezen a területen. A vésztározót nem vonják ki a termelésből, ám építési tilalmat rendelnek el. A változás ellen lehetne tiltakozni, de több szempontból is megfontolandó, érdemes-e. Az új Vásárhelyi-terv ugyanis nem a töltések további magasításával, hanem az ártér kiszélesítésével és a vésztározók kialakításával mérsékli a folyó magas vízállását. Az időnként igénybe vett területen más szerkezetű gazdálkodást terveznek kialakítani, jóval kevesebb szántóval, több réttel, erdővel, gyümölcsössel. Az extenzív gazdálkodás fölkínálja a biogazdálkodást, mely az unióban több anyagi támogatást élvez és biztosíthatja a megélhetést a természetkímélő gazdálkodást választók részére. Évről évre több pénzt kapnak a pályázó biogazdák, akik előtt az EU-ban újabb piacok nyílnak, miután tagok leszünk - hangsúlyozta Szántási Antalné főiskolai tanár, a Biokultúra Egyesület dél-alföldi régiójának igazgatója. B. GY. GY. Környezetkímélő megoldások Szentesen és Vásárhelyen Szélenergia - villamosítás A szélenergia családi házak, tanyák elektromos árammal való ellátására is fölhasználható. Fotó: Schmidt Andrea A szélenergia - mint megújuló, környezetkímélő energiaforrás mind nagyobb szerepet kap a jövőben. Szentesen az önkormányzat tárgyal egy szélenergia-hasznosítással foglalkozó, nagy német befektető céggel, a hódmezővásárhelyi Oko-Centrum pedig családi házak, tanyák szélenergia révén történő villamosításához kínál lehetőségeket. - Szentes a magyarországi szélcsatornában foglal helyet, az átlagosnál itt erősebben fúj a szél. A képviselő-testület már fölhatalmazta Szirbik Imre polgármestert arra, hogy tárgyalásokat folytasson a német befektető céggel - mondja Korom Pál, az önkormányzat műszaki osztályának vezető főtanácsosa, aki szakmai érdeklődésből vállalta el, hogy kivizsgálja: milyen lehetőségei vannak a szélenergia-hasznosításra a városnak, s irányítja az ügyet. A tőkeerős német befektető 15-30 szélkereket telepítene a szentesi határban. Ennek nagyságrendjét érzékelteti: egyetlen szélkerék 300 millió forintba kerülne; egy-egy szélkerék átmérője 28-36 méter, 90 méteres tornyot igényel. - Még mielőtt a munka elkezdődne, számos, többek között környezet-, természetvédelmi vizsgálatot is el kell végezni, hogy megelőzzük a későbbi, esetleges konfliktusokat - halljuk Korom Páltól. Az átfogó vizsgálatoknak arra is ki kell terjedniük, hogy a szélkerekek jelentenek-e veszélyt a vonuló madarakra. Továbbá esztétikailag mennyire befolyásolják a látképet. A vizsgálatsorozat, a komplett engedélyeztetési eljárás még elhúzódhat - hívja föl a figyelmet a vezető főtanácsos. A termelt energia az országos hálózatba kerülne, a város haszna a létrejött munkahelyek sora, a bérleti díj, a javuló infrastruktúra lenne, a termelt energia bizonyos hányada ugyancsak Szentest illetné. A nagytérségben gondolkodó befektető cég már Csongrád és Kunszentmárton önkormányzatát is megkereste ez ügyben. A szélenergia családi házak, tanyák elektromos árammal való ellátására is fölhasználható - hívja föl a figyelmet Baranyiné Ihtaki Erzsébet, a hódmezővásárhelyi Öko-Centmm vezetője. A cég a dél-alföldi állattenyésztési napokon is bemutatja ennek lehetőségeit. A szélenergiából áramot nyerő beruházás hosszú távon fedezheti egy-egy család elektromosáram-igényét, illetőleg csökkentheti villanyszámláját. Arra is van mód, hogy az így termelt energia az országos rendszerbe kerüljön, ekkor az áramszolgáltató fizet az energiáért. Egyébként a szélenergia fölhasználható természetes, mesterséges tavak folyamatos oxigén-utánpótlásának biztosítására is: a nagy vízterületekre alkalmas Oxygenius berendezés szélgenerátorból is kaphatja az áramot. Egyébként a szélgenerátor (használjuk bármire) napelemmel is kombinálható. - A szeles idő gyakran felhős éggel párosul, ilyenkor a szélből nyerünk energiát, ha meg hétágra süt a nap és szél sem rebben, a nap veszi át az áramtermelő szerepet mondja az Öko-Centrum vezetője. A megújuló energiák hasznosítását a nemzeti energiaprogram és az Európai Unió Sapard-pályázati lehetőségei is segítik. F.CS. Csemete, a széles körű környezetvédelem Kutatástól az ismeretterjesztésig A Zöld Pontok melléklet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készül. Szerkeszti: Újszászi Ilona A Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (Csemete) célja az, hogy a dél-alföldi régió természet- és környezetvédelem területén tevékenykedő lakóit, közösségeit összefogja, törekvéseiket segítse. A Dési Illés elnök és Ilosvay György ügyvezető elnök vezette, 1987-ben megalakult, szegedi központú, több mint nyolcszáz fős egyesület jelenleg 14 szakosztállyal működik (biológiai, környezet-egészségügyi, vízvédelmi, életmód, pedagógiai, biogazdálkodási, denevérvédelmi, propagandafotós, természetkutatómegőrző, állatvédelmi, malakológiai, vagyis a puhatestűekkel foglalkozó tudományágat képviselő, továbbá sétafika-túra-, hulladékgazdálkodási, gombász). Emellett 23 tagcsoportja is van az egyesületnek, többségük oktatási intézményeken belül működik. A Csemete-tagok az ország tíz megyéjét képviselik, a romániai Hargita és Arad megyében is dolgozik egy-egy Csemete-csoport és a többi szomszéd ország természetvédőivel is sokoldalúak az egyesület kapcsolatai. Szeged egyetemi város, így az egyesület tagjai, tanácsadói között csaknem az összes környezet- és természetvédelmi tudományterület szakembere megtalálható. A Csemete szakmai tevékenységét a tudományos tanács ellenőrzi. Az egyesület tevékenységét önkéntesek és alkalmazottak hatékony együttműködése teszi lehetővé, támogató szervezetek segítsége mellett. Az egyesület kezdeményezésére kapott védettséget a Szegedi Füvészkert. Fotó: Miskolczi Róbert A Csemete természetvédelmi kutatásai és természetmegőrző tevékenysége eredményességét több, országos elismerés, publikáció fémjelzi. Az egyesület kezdeményezésére kapott védettséget az ásotthalmi Csodarét, a tőzegláp és a Szegedi Füvészkert. Országosan kiemelkedők az egyesület környezeti nevelés területén elért eredményei. Szinte minden évben szervez országos, illetve nemzetközi konferenciákat a Csemete és angol nyelvű nemzetközi környezet-egészségügyi folyóiratot is kiad, Geographica Medica címmel. A Kiskunsági Nemzeti Park bugaci területén lévő Csemete-oktatóközpontban nemcsak természetvédelmi, ökológiai kutatómunka folyik, hanem erdei iskolákat, természetvédelmi és életmódtáborokat, komposztálási és biokert-bemutatókat is szervez az egyesület. A kömpöci meteorológiai mérőállomáson az alföldi szélerózió hatását is vizsgálják, francia és magyar szakemberek részvételével. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.-val együttműködve megnyitott környezeti tanácsadó iroda működése a lakosság természetvédelmi tájékoztatásához is hozzájárul. Az egyesület folytatja programjait (a biodiverzitás megőrzésétől kezdve a továbbképzéseken, klimatológiai vizsgálatokon át a denevérvédelemig és védett területek feltárásáig, kezeléséig), de ismeretterjesztő, természetvédelem-népszerűsítő munkáját is. CS.F.