Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-10 / 84. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. ÁPRILIS 10. "AKTUALIS" 6,08%* m«ems*** SISTEÍ ¡ Együtt a város és az egyetem Pick: vesz Kisteleken csökkent a munkanélküliek száma Sok az állástalan Csongrád megyében Csongrád megyében nem mozdult meg a munkaerőpiac, szemben az ország más térségeivel. Sőt: az ország déli megyéjének egyes városaiban a bűvös 10 százalékos küszöböt is átlépte a munkanélküliség relatív mutatója. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ legfrissebb elemzései még csak a februári adatokat közlik, ám ezek eredményei nem mutatnak kedvező tendenciát. A munkanélküliségi ráta átlagosan 9 százalék, a megye egyes területein a 10 százalékot is meghaladja. Holott a sok éves tapasztalatok szerint általában az év elején mindig többen vannak állásban, mint novemberben és decemberben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutolsó felmérései is arról árulkodnak, az elmúlt év decembere és 2003 februárja között nőtt a munkanélküliek aránya a foglalkoztatottak számához képest, az országos munkanélküliségi ráta 6,4 százalék. Ez 0,7 százalékos emelkedést jelent az előző esztendő hasonló időszakához képest. A számokhoz annyi kommentárt fűzött hozzá Szőke Gábor, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ információs és tájékoztatási osztályvezetője, hogy minden év elején változik a számítás rendszere, a növekedés tehát ezúttal a szakma szerint inkább ,,technikai jellegű". Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nincs baj, hiszen ezt a növekedési mértéket leszámítva is nagy tömegek vannak állás nélkül. A megyében a regisztrált munkanélküliek száma 2003 február végén több mint 16 ezer fő, 5,4 százalékkal magasabb a létszám, mint egy hónappal korábban. A nyilvántartásban lévők száma az egy esztendővel korábban mért adatot is közel ezer fővel haladja meg. A munkaügyi központ rendszerébe belépő új munkanélküliek közül dupla annyi a pályakezdő, mint egy hónappal korábban. Az „életet" elkezdők aránya különben az állást keresők között jelenleg több mint 10 százalék, ami kifejezetten magasnak számít. A regisztrált munkanélküliek száma egy hónap alatt összességében 839 fővel növekedett. A megye városaiban az állás nélküli, a munkaügyi központ regisztrációjában szereplő emberek száma januárhoz képest mindenütt emelkedett februárban, egyedül Kisteleken csökkent 31 fővel a munkanélküliek száma. Három térségben - immáron az új számítás szerint - a 10 százalékot is meghaladja a munkanélküliség relatív mutatója az átlagos 9-et: Hódmezővásárhelyen és Makón, valamint Mórahalom térségében, ahol a legmagasabb, 12 százalék. F.K. vagy veszik KOVÁCS ANDRAS Hétfőig várhat az eva-előleg A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó evázóknak április 14-éig, azaz hétfőig kell befizetniük az első eva-előleget. MUNKATÁRSUNKTÓL Az első negyedévi áfával növelt bruttó árbevétel 15 százalékát kell kifizetniük az egyszerűsített vállalkozói adó, az eva alá tartozó betéti- vagy közkereseti társaságoknak és egyéni vállalkozóknak. A számviteli törvény hatálya alá tartozó társaságoknak a 2003. évre vonatkozó mérlegbeszámoló mérlegforduló napjától számított 150. napig kell befizetniük a negyedéves evaelőleget. Az evát az APEH 10032000-01076033 számú számlára kell utalni. A tételes adóbevallást azonban az egyszerűsített vállalkozói adót választóknak csak a jövő évi adóbevalláskor kell benyújtani. Április 14-éig az eva mellett tb-járulék-előleget is fizetnek azok, akik főállású egyéni vállalkozók. Szegeden úgy határoztak, hogy az önkormányzat és az egyetem orvosi kara együttműködik a város egészségügyi ellátásának javítása érdekében. Szerdán erről írtak alá szándéknyilatkozatot a város és az egyetem vezetői. A Szegedi Tudományegyetem és a szegedi önkormányzat vezetői tegnap együttműködési megállapodást kötöttek a betegellátás feltételeinek és minőségének, valamint a város egészségügyi intézményeiben dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésének javítása érdekében. A megállapodást Botka László polgármester, Mészáros Rezső, az SZTE rektora, Dobozy Attila, az SZTE orvostudományi centrumának elnöke, valamint Ványai Éva, az önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke írta alá. A ceremónián megjelent Szabó Gábor, aki augusztus elsejétől tölti be az egyetem rektori tisztségét. A szegedi önkormányzat és a Szegedi Tudományegyetem Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrumának szakértői közösen vizsgálják meg és értékelik az önkormányzati és egyetemi egészségügyi intézmények közötti munkamegosztás fejlesztésének, területi, szervezeti és működési integrációjának lehetőségeit és feltételeit. Az értékelés során kitérnek a szükséges kapacitásfejlesztésekre, új egyetemi tanszékek létesítésének, valamint a párhuzamosságok ésszerűsítésének lehetőségeire. Az egységes egészségügyi ellátórendszer előkészítésénél, kialakításánál hangsúlyos szempontként kezelik a finanszírozás és a gazdaságos működés szempontjait, összhangban a progresszív betegellátással, valamint az oktatási kötelezettségek által meghatározott követelményekkel. A szándéknyilatkozat rögzíti, hogy az intézmények épületés orvosiműszer-rekonstrukciós programjának kidolgozásában is együttműködik az egyetem és város, s egyeztetik lépéseiket az esetleges privatizációs megoldások alkalmazásában, a külső anyagi források keresésében. Az egyetem és az önkormányzat szándéka, hogy az integrációval olyan egységes egészségügyi ellátó szervezetet hozzanak létre, amely a járó- és fekvőbeteg-ellátás finanszírozását - az oktatási és kutatási feladatoktól jól elkülönítetten - gazdaságos intézményrendszerben valósítja meg. A város és az egyetem összehangolt működésével kezdeményező szerepet vállal Csongrád megye és a dél-alföldi régió egészségügyi ellátásának megújításában, a fejlesztési tervek előkészítésében és összehangolásában. K. K. A Volán döntött, elköltözteti a Mars térről a buszpályaudvart Megy a távolsági és a helyközi járat A megállapodást Ványai Éva, az önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke, Botka László polgármester, Mészáros Rezső, az SZTE rektora valamint Dobozy Attila, az SZTE orvostudományi centrumának elnöke írta alá. Fotó: Gyenes Kálmán A Pick Szeged Rt. hét eleji évi rendes közgyűlésén a fő tulajdonos Arago részvényenkénti közel ötezer forintos osztalékról döntött, azaz megszavazott magának tizennégymilliárd forintot. Tette mindezt a bő másfél milliárdos adózott eredményből, ami azért elég nagy bravúr. Mindenesetre tőzsdei - és volt tőzsdei - társaságtól eddig még nem látott mértékű osztalékkifizetésre alig figyelt fel a hazai pénzügyi -szakma: magáncég a Pick, azt csinál, amit akar. S ez így igaz is. Tavaly, amikor az eredmény több mint kétszeresét fizették ki osztalékban, nagyobb visszhangja volt a döntésnek, most, hogy csaknem tízszeresét, már nem annyira érdekes. Viszik ki a pénzt a Pickből! - fakadt ki egy régi szalámigyári pénzügyes, s erre rímel az egyik vezető gazdasági napilap - egyébként visszafogott elemzőjének ténymegállapítása is, miszerint az Arago az idei tizennégy- és a tavalyi hárommilliárd forintos osztalékkal együtt már nem jár messze attól az összegtől, amit az utóbbi négy esztendőben a szalámicég megszerzéséért kifizetett. Szóval, az Aragót már most lehet tanítani az egyetemeken, mint élő gazdaságtörténetet. Amikor még a menedzsment „hozzászólhatott" az osztalékhoz, s a Pick klasszikus tőzsdei cég volt, sok kisebb és nagyobb tulajdonossal szerte a világban, hárommilliárd körük eredményének húsz-huszonöt százalékát fizette ki osztalékként, futott is, maradt is - fejlesztésre kellett a pénz, hogy esélye legyen Magyarország vezető húsipari cégének az európai méretre. Ez volt legalábbis a gyakorlat, még követhető elméleti háttérrel. Most, hogy itt a nyakunkon a csatlakozás, úgy módosítják a Pick versenyképességét, hogy két esztendő alatt kivesznek belőle közel húszmilliárdot. Az Arago ezt a rendkívüh osztalékot a cégcsoporton belüli tökeátcsoportosításként kezeli, shaa Pick növekedni, vásárolni akar, tovább közelíteni az Európában versenyképes mérethez, tőkeemelés formájában visszajuttatják a szükséges forrásokat a szalámicégnek - ígérik. Úgy legyen - mondjuk erre, bár a minap meghirdetett stratégiai partnerkeresési program kapcsán mindenki inkább azt találgatja, kinek adják el a Picket, s nem azt, mit vásárol mostanában a szalámicég. A vesz vagy veszik azért elég nagy különbség. A Tisza Volán Rt. a szegedi Mars térről a Bakay Nándor utca és a Vásárhelyi Pál utca sarkára költözteti a buszpályaudvart. Ezt a társaság részvényesei is jóváhagyták a tegnap megtartott közgyűlésen. Immár biztosra vehető, hogy a Tisza Volán Rt. kiköltözik a Mars térről, és új buszcentrumát a társaság központjának szomszédságában építi fel Rókuson, a Bakay Nándor utca és a Vásárhelyi Pál utca sarkán lévő, saját tulajdonú telken. Mint azt korábban megírtuk: a régi buszpályaudvar a helyi járatok decentrumaként továbbra is részt vesz Szeged tömegközlekedésében. A több mint 2 milliárdos beruházás előkészületeiről Szeri István tájékoztatta tegnap a társaság részvényeseit. A közgyűlésen megjelentek egyetértettek azzal, hogy a sokéves huzavona után a Tisza Volán saját telkén építsen olyan korszerű buszpályaudvart, amely a legszigorúbb környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági előírásoknak is megfelel, s mind az utasok kényelmét, mind pedig az ott dolgozók jó munkakörülményeit egyaránt biztosítja. A vezérigazgató emlékeztetett arra, hogy az önkormányzat döntése biztosít lehetőséget a pályaudvar költöztetésére, mivel immár nem áll fenn az a kötelezettség, hogy a Tisza Volán Rt. csak a Mars téren építkezhet. Szeri István beszélt arról is, hogy már a Nagy összegeket fordít a cég buszvásárlásokra, informatikai fejlesztésekre, a buszpályaudvarok korszerűsítésére. Fotó: Schmidt Andrea tervpályázat kiírásának előkészítéséről is tárgyaltak a város képviselőivel, Nagy Sándor stratégiai alpolgármesterrel és Nóvák István városi főépítésszel, akik támogatásukról biztosították a Tisza Volán Rt.-t. Kora őszre el is dőlhet, melyik építésziroda készítheti el a kiviteli terveket, s akár már jövő tavasszal jogerős építési engedéllyel rendelkezhet a Tisza Volán. A Bakay Nándor utcai telken 3,3 hektár áll rendelkezésre. A mintegy kétmilliárdos beruházás költségeiből hétszázmillió forint önrészt a Tisza Volán biztosít, 700 milliót pályázatok útján kíván megszerezni a busztársaság, míg 700 millió forintot azok a társvállalkozók biztosíthatnak majd, akik a regionális buszközpont kiszolgáló létesítményeit építik majd fel. Ebben a buszcentrumban lesz ugyanis bolt, posta, gyorsétterem, bankfiók, ' mozi, vagyis minden olyan létesítmény, ami egy XXI. századi igényeknek megfelelő buszközpontból nem hiányozhat - mondta el Szeri István. • A tegnapi rendkívüh közgyűlé sen, amit Ábrahám László, a Tisza Volán Rt. elnöke vezetett, a társaság idei elképzeléseit is jóváhagyták. Néhány fontosabb szám a tervből: 7,3 milliárd forintos árbevétellel számol a cég, a várható adózás előtti nyereség megközelíti a 20 millió forintot. Nagy összegeket fordít a cég buszvásárlásokra, informatikai fejlesztésekre, a buszpályaudvarok korszerűsítésére, mint ahogy komoly hangsúlyt kap az európai uniós felkészülés is - derült ki Bősze Attiláné kontrollingigazgató szavaiból. BÁTYI ZOLTÁN