Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-08 / 82. szám

Kedd, 2003. április 8. A PÉNZ BESZÉL 9 TERJEDŐBEN A TÖMBÖS ÉPÍTKEZÉS Szeged húzza a megyét Műszerészből miniszter Március elején letette a miniszteri esküt a foglalkoztatási és munkaügyi tárca új vezetője. Burány Sándor (ké­pünkön) a Medgyessy-kabinet hivatalba lépése óta a Pénzügyminisztérium politikai államtitkári posztját töl­tötte be. „Magyarország legfőbb foglalkoztatáspolitikai problémája az, hogy a foglalkoztatottak aránya kisebb, mint Nyugat­Európában." Az országosnál dinamikusab­ban emelkedett a használatba vett új lakások száma Csong­rád megyében, ugyanakkor az építési engedélyek csökkené­se már a lakásteremtési kedv mérséklődését jelzi - írja Ráczné Sutyinszki Mónika, a megyei KSH munkatársa a hi­vatal minap megjelent, 2002-es éves elemzésében. A tavalyi esztendő végéig 680 új, befejezett lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt a Csongrád megyei építésügyi hatóságok, ami közel húsz százalékkal haladja meg az előző évit. A növekedést a vá­rosi lakásépítés fellendülése eredményezte, a falvakban csekély visszaesést regisztrál­tak. Ez az átrendeződés együtt járt a vállalkozói, értékesítésre szánt, többszintes épületek arányának növekedésével, il­letve a lakossági, saját hasz­nálatra történő családi házas építkezések visszaszorulásá­val, valamint a lakások alap­területének csökkenésével. 2002-ben a lakásoknak már több mint egynegyedét vál­lalkozások építették, négy szá­zalékuk készült önkormány­zati beruházásban, és a „ter­mészetes személyek" által épí­tett lakások aránya hatvan százalékra esett vissza az elő­ző évi 74-ről. Egy esztendő alatt több mint négyszeresére nőtt a bérbeadásra és csak­A SZEGEDI ÜGYVÉDI KAMARA dr. Nagy Zoltán ügyvédet - lemondás útján - törölte az ügyvédi névjegyzékből 2002. december 31-i g hatállyal. Dr. Vastagh Ágota ügyvédet - lemondás útján - törölte az ügyvédi névjegyzékből 2003. március 31-i hatállyal. nem duplájára az értékesítés­re épített lakások száma, mi­közben a „saját" építkezés hét százalékkal csökkent. Az új lakások között a több­szintes, többlakásos épület­ben elhelyezkedők aránya már meghaladta a négytize­det, s csak alig több mint a fele épült a 90-es években csak­nem kizárólagosnak tekinthe­tő családi házban. Ezzel ösz­szefüggésben az elkészült la­kások átlagos alapterülete 101-ről 95 négyzetméterre mérséklődött. Az elmúlt évben használat­ba vett lakások száma Sze­geden igen jelentősen, majd­nem hetven százalékkal nőtt az előző esztendőhöz képest, míg a többi városban számot­tevően visszaesett. Ezzel a me­gyeszékhelyre koncentráló­dott az új lakások közel hat­tizede. Önkormányzati építé­sű lakást viszont egyik megyei jogú városban sem adtak át 2002-ben, ei a megye tele­pülései közül mindössze két városban, Csongrádon és Kis­teleken, illetve három község­ben, Ambrózfalván, Csanádal­bertin és Üllésen fordult elő. A kiadott lakásépítési enge­délyek száma - az országossal ellentétben - csökkent. A me­gyében 1428 lakás építése in­dulhat, ami bő egytizeddel marad az előző évi alatt, de még így is több mint kétszer annyi lakás épülhet, mint ahány 2002-ben elkészült. K. A. Friss import, 34%-os hwim»i/ ammónium-nitrát, W& 3x15-ös, komplex NPK műtrágya kapható! TRANZIT-KER Rt. Debrecen, Jókai u. 1. Tel./fax: (52) 412-660, (44) 366-866 Mobil: 20-938-2693,30-938-6478 30-205-6769, 70-318-5880 Az új tisztségében a folyto­nosságot képviselő közgaz­dász elektronikai műszerész­ként kezdte pályáját, célja, hogy aki tud és akar dolgozni Magyarországon, az találjon is munkát. Ennek megvalósítá­sához beruházásbarát környe­zetre, a munkabérre rakódó közterhek csökkentésére és megfelelően képzett munka­erőre van szükség a politikus szerint, aki kendózással szer­zett gyakorlatot a gyors hely­zetfelismerésben. - Mivel magyarázza, hogy a munkanélkülivé válók jóval többen vannak, mint tavaly ilyenkor, ugyanakkor a mun­kaerő-piaci kereslet is jelen­tősen megnőtt az utóbbi idő­ben? Hogyan oldható fel a látszólagos ellentét? - Ezeknek az adatoknak az értelmezése azért nehéz, mert Magyarországon igazá­ból nincs korszerű munka­ügyi statisztikai rendszer. Ahány időszak, annyiféle számot használunk, például a munkaerőmozgások jel­lemzésére. A tárca szeretne áttérni az Európában hasz­nálatos módszerekre. Az a legfontosabb, hogy azt néz­zük meg, hány ember dolgo­zik az országban azok közül, akik egészségi állapotuknak, koruknak megfelelően egyál­talán munkát vállalhatná­nak. Az a cél, hogy a foglal­koztatottságot növeljük, hogy az évtized végére min­denki találjon munkát, aki akar. A foglalkoztatottság az utóbbi hónapokban kedve­zően alakult, több ember dolgozik, mint a korábbi idő­szakokban. Ezen belül vi­szont van egy kedvezőtlen tendencia: azok közül, akik nem dolgoznak valamilyen oknál fogva, nőtt egy picivel a munkanélküliek aránya. Szemlélet kérdése, hogy ki melyik tendenciát tartja fon­tosnak. A regisztrált munka­nélküliek száma azonban még a kedvező foglalkozta­tottsági adatok mellett is egy szociális problémára hívja fel a figyelmet. - A gyárbezárások, a cso­portos leépítések a fejlett ré­giókat sem kerülték el. -Az elbocsátások esetében a munkaügyi központokon ke­resztüli közvetlen segítség nél­külözhetetlen, mert miközben a foglalkoztatottsági adatok jól alakulnak, egyes helyeken jelentkezhet munkaügyi prob­léma. Legtöbbször az a ten­dencia, hogy a leépítéssel pár­huzamosan munkaerő-keres­let is keletkezik, más cégeknél, más szakmákban és az szinte azonnal félszívja az elbocsá­tott munkaerőt. Az ország.ke­vésbé fejlett régióiban viszont nem lehet kapásból ilyen könnyen megoldani a leépí­téseket, a munkaerő-piaci fe­szültségeket. Mindenképp az átképzés lehet a megoldás kul­csa. Míg az elmúlt évben har­mincnyolc, idén csaknem százhatvan oktatási intéz­mény nyerte el az akkredi­tációt és kezdhetett felnőtt­képzésbe. Ez jelzi, hogy az in­tézmények felismerték az eb­ben rejlő lehetőséget. De még ennél is fontosabb, hogy a ru­galmas felnőttképzési rendszer nélkül a munkaerőpiachoz ne­héz alkalmazkodni, mert az mozgásban van. Néhány éven belül nagyon megváltoznak az arányok a szakmák közt. A kor­mány felelőssége ezzel kap­csolatosan, -hogy az „életen át tanulást" segítse. - Az utóbbi időben a mun­kaügyi tárca a táv-, a rész-, a közmunka, az alkalmi mun­ka és a felnőttképzési prog­ramjátpropagálta. Ezek mel­lett mivel kívánja segíteni a foglalkoztatás növekedését? - Rövid távon ezek a leg­fontosabb eszközök, hiszen Magyarország legfőbb foglal­koztatáspolitikai problémája az, hogy a foglalkoztatottak aránya kisebb, mint Nyu­gat-Európában. Nálunk ez az arány hatvan százalék körüli, ahhoz pedig, hogy ezt növel­jük, nem elég, hogy csak a hagyományos nyolcórás munkaidős rendszerekben gondolkodjunk. A felnőttkép­zés és az átképzés rendszerén kívül azoknak a foglalkoztatási formáknak az elterjesztésére kell törekedni, amelyek rugal­masabbá teszik a munkavál­lalást. A négy- vagy hatórás munka, a távmunka például egy kisgyermeket nevelő anyát is alkalmassá tesz az állásvéllalásra. -A tárca hadüzenetet tervez a színlelt vállalkozások ellen. Sokan pesszimisták a tekin­tetben, lesz-e ennek mérhető eredménye. - Hazánkban elterjedt, hogy sok cég a munkavállalóit szín­lelt szerződésekkel vállalko­zókká minősíti. Gyakorlatilag ugyanúgy végeznek munkát, de formailag vállalkozókként, így a munkáltató megspórolja a társadalombiztosítási járu­lékokat. Ez viszont hátrány a munkavállalóra nézve, keve­sebb lesz a nyugdíja. Ennek akarunk gátat vetni A munka törvénykönyvében bevezetett új szabályozással. Miközben változatlanul engedélyezzük, hogy cégek vállalkozókkal szerződjenek, ott, ahol ez egy­értelműen a munkavállaló át­minősítésére szolgál, ezt a le­hetőséget jogszabállyal ki akarjuk zárni. A törvényt per­sze meg lehet kerülni, de ezt nem javaslom. A munkaügyi ellenőrzéseknek az új szabá­lyozás konkrétabb lehetőséget ad az eddigieknél, ezért bízom abban, hogy a kedvezőtlen gyakorlatot a törvény erejével vissza tudjuk szorítani. RIMÁNYI ZFTA A MAGYAR KÖNYVKLUB TERÜLETI ÉRTÉKESÍTÉSI VEZETŐKET keres a vállalat helyi képviseletére, üzleti kapcsolatainak építésére. á I > ELVÜÜSOK, • lehetőleg felsőfokú végzettség számítógép­ismeret * üzleti beállítottság«saját gépkocsi. AMIT PUTOSlTUNK; • versenyképes jövedelem < otthoni munkavégzés • informatikai héttér Jelentkezni fényképes önéletrajzzal lehet. Magyar Könyvklub. 1012 Budapest. Márvány u. 17. Gégény Csaba, fax, S8-1/22A-3366 Egyre több az új társasházi lakás. Fotó: Schmidt Andrea NEVJEGY Burány Sándor 1956. augusztus 19-én született Budapesten. A középiskola elvégzését követően elektronikai műszerész lett a Ganz Műszerműveknél. 1977-ben műszergyártó és karbantartó tech­nikusi oklevelet szerzett, 1982 és 1987 között esti tagozaton elvégezte a tervező-szervező szakot. Igazgatási előadóként, majd a diploma megszerzése után a belső ellenőrzési csoport vezetőjeként dolgozott. Az MSZP XIX. kerületi "szervezetében főállású elnök volt. Az 1994-es országgyűlési választásokon Budapest 28. számú (XIX. kerület) választókerületében szerzett mandátumot. A törvény­hozásban a költségvetési és pénzügyi állandó bizottságban, ezen belül az államháztartási albizottságban dolgozott. Az 1998. évi országgyűlési választásokon ismét Kispesten Indult és nyert, 2002-ben harmadszor Is megszerezte az egyéni győzelmet. megvalósulását! KÖSZÖNJÜK! ^^ Vivendi Telecom Hungary CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KAMARAI HÍREK Minőségmenedzsment konferencia négy ország részvételével A négy visegrádi ország egy-egy területi kamarája közös pályázat keretében konferenciát szervez a cseh, szlovák, lengyel és magyar vállalkozások közti üzleti kapcsolatok fejlesztésére, a minőség­menedzsment témájára helyezve a hangsúlyt. A konferencia címe: EU-szabályozás a termékek és szolgáltatások minőségére vonatkozó­an a V4 országokban az EU-csatlakozás után. A konferencia időpont­ja: 2003. május 12-13., helyszíne: a lengyelországi Bielsko-Biala. A projekt megvalósításában magyar részről a Csongrád Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara vesz részt. A program keretében május 13-án konferencia megszervezésére kerül sor, melynek keretében a négy or­szág illetékes intézményeinek, kamaráinak képviselői tartanak előadásokat a minőségügy helyzetéről az EU-csatlakozás vonatkozá­sában, s a konferencia kapcsolódó rendezvényeként várhatóan kétol­dalú üzletember-találkozó (lengyel-magyar) megszervezésére is sor kerül. A konferencia költségeit (szervezési, szállás, étkezés) a projekt költségvetése biztosítja, a résztvevőknek az utazási költségekhez kell szerény mértékben hozzájárulni. Kérjük, hogy amennyiben részt kíván vermi a kiutazó delegációban, részvételi szándékát jelezze Horváth Mónika kereskedelemfejlesztési munkatársnál a 62/486-987/194-es telefonszámon, vagy a horvath. monika@csmkik.hu e-mail címen. A BOVITES HATASAI A bővítés az EU eddigi külpolitikájának legsikeresebb lépése ­állítja egy új jelentés, amelyet az Európai Bizottság meg­bízásából Wim Kok volt holland kormányfő készített a bővítés hatásainak felmérésére. A Kok-jelentés szerint a bővítés leg­nagyobb sikere a béke, a stabilitás és a dinamikus gazdasági fejlődés biztosítása lehet egész Európában. A jelentés arra is rámutat, hogy a bővítési folyamat, amely már több mint egy évtizede tart, máris számos előnnyel járt mind az EU, mind a tagjelöltek számára. A tagjelöltek komoly társadal­mi-gazdasági reformokat folytattak le, jórészt az EU-csat­lakozás reményében, az EU elvárásainak megfelelően. A stabil közép- és kelet-európai demokráciák kialakulásával egész Európa jól járt politikailag, ahogy az egész kontinens gazdasá­ga profitált az új, kereskedelemre és exportra épülő gazdaságok kiépítéséből. A jelentés szerint ezek az előnyök nem realizálód­tak volna a bővítés ígérete nélkül. (Bruxinfo) Ha szeretné elolvasni a Kok-jelentés teljes szövegét, keresse fel irodánkat! Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4. Tel.: 62/486-987/146 E-mail: eicszeged@csmkik.hu INFO CENTRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom