Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-17 / 63. szám

PÉNTEK, 2003. MÁRCIUS 14. • AKTUÁLIS» 5 Vám- és pénzügyőrök országos ünnepsége A határ menti főszerepre készülve Szegeden rendezte meg a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) március 15-i központi ünnepségét. Címek, oklevelek Kitüntetések, díjak APEH-dolgozóknak Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának több munkatársa részesült elismerésben. MUNKATÁRSUNKTÓL A Pénzügyminisztérium miniszteri elismerő oklevéllel jutalmazta Horváth Márk Józsefné vezető főtanácsos munkáját az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságán. Az APEH elnökétől Bezerédi István-díjat Bálintné Juhász Katalin főelőadó, Csurgó Edit igazgatóhelyettes, Szélesné Gergácz Katahn vezető tanácsos és Vízhúzó László főmunkatárs kapott. Igazgatói dicséretben részesültek: Cseh Ildikó vezető tanácsos, Dudásné Sziveri Valéria tanácsos, Kordásné Bódi Ilona vezető főtanácsos, Oroszné Várkonyi Zita főelőadó, Szántó Ágota igazgatóhelyettes és Tápai István osztályvezető. Címzetes vezető főtanácsos címet Dani Lajosné és Kövecsné Mészáros Anikó főtanácsos. Címzetes főtanácsos lett Fazekasné Földházi Ágnes és Ladvánszky Zsolt vezető tanácsos. Címzetes vezető tanácsossá nevezték ki Keresztes-Nagy Sándorné és Körösi Zsuzsanna tanácsosokat. Címzetes főmunkatárs címet pedig Kovácsné Ződi Aranka, Szabó István, Tárnyik Pálné, Temesvári Zsoltné és Terhes Antalné főelőadók kaptak. A városháza dísztermében pénteken délelőtt rendezték meg a vám- és pénzügyőrök központi megemlékezését március 15. alkalmából, amelyen részt vett Botka László, Szeged polgármestere is. Arnold Mihály altábornagynak, a VPOP országos parancsnokának ünnepi parancsát Hirdi Antal, az országos parancsnokság főtisztje olvasta fel. Ebben elhangzott: a vám- és pénzügyőrség dolgozói olyan testület tagjai, amely közel másfél évszázada szolgálja a hazát. Magyarország nemzetközi elismertségében nagy szerepe van a testület munkájának. A gazdaság védelmében, az állami bevételek biztosításában, a feketegazdaság visszaszorításában, az európai integrációs folyamatban a vám- és pénzügyőrség pótolhatatlan szerepet tölt be. Botka László polgármester elmondta: a vám- és pénzügyőrökkel az elkövetkező stratégiai együttműködés nyitányának tekinti az ünnepséget. Az előttünk álló hónapok, évek ugyanis komoly kihívást jelentenek majd Szegednek, mint határ menti nagyvárosnak. Arnold Mihály altábornagy szerint az EU a kincstár kulcsát rakja a VPOP zsebébe azzal, hogy a déli és a keleti határokon húzódó 1100 kilométer hosszú határ védelmét bízzák a testületre. Itt történik majd a keletről és délről érkező áruk vámkezelése, az EU felől érkező termékek ugyanis vámmentesek lesznek. A beszedett vámoknak pedig a 25 százaléka a magyar költségvetés zsebében marad. A további fejlesztéseket a térséggel összehangoltan valósítják meg, erről az altábornagy már tárgyalt Botka László polgármesterrel. A vám- és pénzügyőrségnél dolgozók létszáma a déli és a keleti határokon növekedni fog, a forgalom arányától függően, vagyis a szegediek munkahelyekhez juthatnak. Vagy a VPOP-nál, vagy a raktárakban, logisztikai központban, a szolgáltatások területén. A vám- és pénzügyőrségnek nyújtott segítségért Arnold Mihály altábornagy a Lónyai Menyhért-díszérmet adományozta Botka Lászlónak, Szeged polgármesterének. Dísztőrt vett át Magda Sándor, a Szent István Egyetem egyetemi tanára, Kökény esi Antal rendőr vezérőrnagy, budapesti főkapitány, s Mészáros Péter, a VPOP különleges ügyek főosztályvezetője. A Vám- és Pénzügyőrségért Érem arany fokozatát a térségből Kerekes Sándor őrnagy, a Dél-alföldi Regionális Parancsnokság címzetes osztályvezetője vette át. e A Vám- és Pénzügyőr Szolgálati Érem 35 éves fokozatát Vörös László és Fejes Antal ezredes, Bacsa János és Kovács Gyula alezredes, Knébel György, Kazinczi Ferencné, Gulyás János őrnagy, Újvári Lajosné és Bajkó Sándor százados, valamint Simity Viktória hadnagy kapta. A Vám- és Pénzügyőr Szolgálati Érem 30 éves fokozatát Simon Zsuzsanna alezredesnek, Dazsián Éva és Melay Tamásné századosnak, Drágán Lajos őrnagynak, Bedő Veronika alezredesnek, Bércesiné Dómján Julianna és Szónok Sándorné főhadnagynak, Forgács Árpádné főtörzszászlósnak, s Marton Béla főhadnagynak adományozták. A 10 éves fokozatot Czibolya Péter alezredes kapta. EK. Arnold Mihály, a VPOP országos parancsnoka és Botka László polgármester az ünnepségen. Fotó: Miskolcrí Róbert Haladásról és európaiságról szólt a szegedi polgármester beszédében A döntés ma is történelmi Zavartalanul ünnepelt a megye Csongrád megyében a rendőrségtől kapott tájékoztatás szerint semmi nem zavarta meg az ünnepségeket, sehol nem történt rendbontás. MUNKATÁRSUNKTÓL Szegeden és a környező településeken már csütörtök este megkezdődtek az ünnepségek a 48-as forradalom és szabadságharc 155. évfordulóján: a KDNP és az MKDSZ a Keresztény Értelmiségiek Szövetségével Szegeden, a katolikus házban emlékezett a 48-as hősökre. Ünnepi beszédet Surján László, az MKDSZ társelnöke, a KDNP alelnöke mondott. Péntek délelőtt Tápén, az országzászló emlékműnél Botka László szegedi polgármester, Petőfitelepen Gila Ferenc önkormányzati képviselő szónokolt. Még ugyanezen a napon délután a MIÉP Szegeden, a Klauzál téren emlékezett. Este a Fidesz-Magyar Polgári Párt az MKDSZ-szel, a Jobbikkal és az Életfa Szövetséggel a Móra Ferenc Múzeum előtt Pásztortüzek címmel tartott fáklyás felvonulást. Kisteleken koszorúzással és fáklyás felvonulással, Mórahalmon testületi üléssel és előadásokkal emlékeztek meg az évfordulóról, homokháton Nógrádi Zoltán polgármester mondott beszédet, amit fáklyás felvonulás követett. Szombat délelőtt Szőregen, a Hősök terén Újhelyi István szocialista országgyűlési képviselő, Kiskundorozsmán a kopjafánál Nagy Sándor SZDSZ-es szegedi alpolgármester beszélt a 155 évvel ezelőtti forradalom tanulságairól. Fegyveresek elismerése Az országos rendőrfőkapitány dicséretben és jutalomban részesítette Németh Károly alezredest, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági igazgatóját. A belügyminiszter 20 éves szolgálat után szolgálati jelet adományozott egy főnek, 10 éves szolgálat után pedig három főnek. A Szegedi Fegyház és Börtönben is az ünnep jelentőségét Mocsai Zoltán, az intézet sajtóreferense méltatta. Ezt követően Síéin Zoltán, a Csillag börtön megbízott parancsnoka jelentette be, hogy a szegedi fegyintézet bévés dolgozói közül kilenc munkatársat részesített jutalomban az országos parancsnokság. Napsütésben ugyan, de metsző szélben, hidegben ünnepelték a szegediek az 1848-as forradalom és szabadságharc 155. évfordulóját szombaton. A Klauzál téren megrendezett városi központi ünnepségen Botka László polgármester mondott beszédet. Március 15-én, szombaton délelőtt a panteonban, a Petőfi-szobor megkoszorúzásával kezdődött a forradalom és szabadságharc 155. évfordulója tiszteletére rendezett szegedi ünnepségsorozat. Ezt követően az Arad vértanúk terén, az 1848-as emlékműnél helyezték el az emlékezés virágait. A városháza előtt katonai tiszteletadással került sor az országzászló felvonására, innen az ünneplők a Klauzál térre vonultak, ahol a Himnusz eléneklése után, a szegedi kórusegyesület egyesített kórusa előadásában 48-as dalok hangzottak el. A városi központi ünnepségen Botka László polgármester, országgyűlési képviselő mondott emlékező beszédet. A város vezetője ünnepi köszöntőjét nem a nevezetes nap krónikájával, hanem azzal a kérdéssel kezdte, hogy vajon mi vihette - a döntések következményeit mindig mérlegelő - embereket 1848. március 15-én a múzeumkertbe. - Ehhez bátorság, akarat és cél kellett - mondta Botka - A cél pedig a szabadság, a haza és haladás volt. Az akkori szegedi eseményeket idézve Botka László a polgárosuló Szeged idilli képeinek felvázolását követően 1848. március 17-ének eseményeit elevenítette fel, amikor „a forradalom hírére a jómódú, biztonságosnak mondható létben élő szegediek fellobogózták a várost, felolvasták a 12 pontot és levelet fogalmaztak Kossuthnak, melyben a város egyetértéséről biztosították. Tehát gondolkodtak és döntöttek. Mert a szabadság, a haladás, a cél fontosabb volt, mint a veszítenivaló. Ezt mondták ki az ország lakói, s persze a szegediek 1956-ban és 1989-ben, a rendszerváltás idején is." A múlt sorsfordító döntéseinek felemlítése után a polgármester a közeli jövő nagy döntését, az európai uniós csatlakozás Gyerekek és felnőttek ünnepeltek a Klauzál téren, a Kossuth-szobornál. Fotó: Karnok Csaba kérdését elemezve a reformkori Szegedre utalt vissza, amikor mint mondta: azért éltek „szépen" az emberek, mert dolgoztak és kerestek. - Az európaiság most is elsősorban gazdasági kérdés. Életszínvonal. Ahol ki-ki tehetsége, szorgalma, találékonysága függvényében munkálkodhat és nem csak a megélhetésért, hanem az alkotás öröméért, személyisége kiteljesedéséért is - sorolta a tagság mellett szóló érveket Botka László, majd hangsúlyozta: az európaiság igényesség is, környezetre, műveltségre, civilizációra. Az európaiságot nem lehet pénzzel, sem agresszív marketingstratégiákkal, sem a globalizáció, sem a felszínesség, sem a művi kultúrák áldoztává tenni. Végezetül visszaidézve a 155 évvel ezelőtti márciusi szegedi eseményeket, a polgármester azzal zárta beszédét: - Vannak pillanatok, amikor dönteni kell, 1848. március 15-e egy ilyen pillanat volt, 2003. április 12-e ilyen pillanat lesz. A polgármester beszédét követően a Szegedi Nemzeti Színház művészei, Varga T. Zsuzsa, Rácz Tibor, Galkó Bence, Borovics Tamás, Szer érni Zoltán, Sinka Károly és Janik László színvonalas műsorral emlékeztek a forradalom napjára. A Kossuth-szobornál az állami szervek és szervezetek, a pártok, valamint a civil szervezetek képviselői koszorúztak, majd a Szózat hangaival ért véget a szegedi ünnepség március 15-én. K.K. Köszöntötték az újságírókat A szabad sajtó napja alkalmából a megyei és a szegedi önkormányzat rendezett ünnepi megemlékezést, amelyen megjelentek az írott és elektronikus sajtó képviselői. A média munkatársait Ott József a megyei közgyűlés alelnöke és Botka László polgármester köszöntötte. Fotó: Miskolcrí Róbert