Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-27 / 72. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. MÁRCIUS 27. * M Ü S O R - H I R D E T É S • 27 Bioinnovációs cég Az élettudományi konzorcium megalapítása óta gőzerővel keresik a leendő vezetőjét annak a bioinnovációs cégnek, aki a Szeged-Biopolisz motorja lesz. A szegedi tudósok, városvezetők és országos politikusok összefogásával Szeged-Biopolisz néven megalapított élettudományi konzorcium csak az első lépés volt - igaz, nagy jelentőségű. Az alapítók között megtalálható az összes, a régióban az élettudományok oktatásával és kutatásával foglalkozó intézmény. A konzorcium március 13-i megalapítása nem kevesebbet jelent, mint ennek a hatalmas kapacitásnak az első átfogó összehangolását az alapító okiratban meghatározott célokra. E célok közül a város, Szeged nézőpontjából a legfontosabb: csúcstechnológiákra épülő bioipar megteremtése. A folyamatban azonban a konzorcium összes többi célkitűzése is mintegy alapfeltételként szerepel: az élettudományi oktatás, kutatás és innováció sikeressége, a szakmai együttműködések előmozdítása, a nagyberuházások, infrastrukturális fejlesztések összehangolása, a nemzetközi pályázati eredményesség megalapozása. Az ötletgazda és a gyakorlatias teendők java részét is magára vállaló tudós, Dudits Dénes akadémikus, a Szegedi Biológiai Központ (SZBK) főigazgatója azt mondja, az alapító okirat március közepén megtörtént aláírása óta egy gazdasági társaság, a Szeged Bioinnováció Kft. megalapításának jogi előkészítésén dolgoznak. Kölcsönös érdekeltség esetén a cégnek kitüntetett szerepe lehet a konzorciumot alapító kutatóhelyek szellemi termékeinek hasznosításában. Az innovációs szervezetet olyan sokoldalú szakembernek kell majd irányítani, akitől éppúgy nem idegenek az élettudományi kutatások, mint a közgazdasági-pénzügyi ismeretek és a menedzseri képességek. (Nem könnyű Magyarországon a technológiai transzfer rendszerek kidolgozásában és működtetésében jártas menedzsereket találni - ezért is szerepel a konzorcium céljai között a kutatásmenedzser-képzés szegedi bevezetése.) Mivel a konzorcium a szakmai feladatokat úgynevezett kollégiumok révén kívánja ellátni, ezek megszervezése is most folyik. Egyelőre bioinformatikai, genomikai, infrastruktúra és innovációs kollégium életre hívása szerepel a tervekben. A konzorciumalapítók mindegyike delegál szakembereket ezekbe a testületekbe. Dudits professzor szerint e kollégiumok lesznek a legfőbb mozgatók az élettudományi kutatások összehangolásában, az intézmények közötti együttműködésben, a versenyképes közös projektek, fejlesztések megvalósításában. A konzorcium sikere minden bizonnyal azon múlik, hogy a létrehozott együttműködési formát sikerül-e tartalommal megtölteni. Vagyis azon, hogy az élettudományokat művelő professzorok mekkora érdeklődést mutatnak a kölcsönös érdekeken alapuló összefogás iránt. Az együttműködés résztvevőinek az egyik első, nagy fontosságú „akciója" lesz egy adatbázis létrehozása: felmérik a Szegeden jelenleg rendelkezésre álló fontosabb műszereket, valamint a metodikai szaktudást; kidolgozzák azt a feltételrendszert, amely szerint a konzorcium tagjai hozzáférhetnek a rendelkezésre álló eszközökhöz és módszerekhez; a műszerpark fejlesztésére közös erőfeszítéseket tesznek, összehangolják pályázataikat. A géntechnológiai, a genomikai, a molekuláris sejt- és fejlődésbiológiai, a bioinformatikai, az orvosi, az élelmiszer-tudományi, az ökológiai, a környezetvédelmi kutatásra, oktatásra és fejlesztésekre körvonalazódó szegedi együttműködés egy országos program megvalósításában is szerepet vállal. Ez a Magyar Genomikai Központ (MGK) megalapítása. Alapvetően egy virtuális, „falak nélküli" intézményről van szó, amely a magyar genomikai kutatásban és fejlesztésben érdekelt összes kutatóhely együttműködését szervezné, összehangolná, s amelynek Szegeden, az SZBK-ban lenne a központja. Az MGK alapítása ügyében kormányzati döntésre várnak. SULYOK ERZSÉBET Diákjai megtölthetnék Szeged legnagyobb stadionját A mindig szigorú Besenyei A Magyar Köztársasági Érdemkereszt arany fokozatával tüntették ki Besenyei Lajos professzort, aki immár 42 éve okítja a Szegedi Tudományegyetem jogi karának hallgatóit polgári jogi ismeretekre. Szegedi Tudományegyetem, József Attila Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem. A névtáblák cserélődtek, a polgári jogi tanszék is költözött már és egy rendszerváltást is átélt az ország. Am mindez mit sem változtat a tényen: azok, akik a hatvanas-hetvenes években tanulták a polgári jog tételeit Besenyei Lajos tanár úrtól, most azon izgulhatnak, vajon gyermekük tudása megfelelő lesz-e a profeszszor közismerten szigorú mércéje szerint. - Való igaz, apák, fiúk, de talán már nagypapák is hallgathatták előadásaimat egy-egy családból a jogi karon, hiszen nem kevesebb, mint 42 esztendeje dolgozom a polgári jogi tanszéken. Azt szoktam mondani, hogy talán el sem férne a SZEOL-pályán az a rengeteg diák, aki hozzám jelentkezett be vizsgára, hiszen a legszerényebb számítások szerint is közel húszezren megfordultak a polgári jogi tanszéken, mióta itt oktatok - idézte fel az elmúlt több, mint négy évtizedet Besenyei tanár úr, aki tanársegédként kezdte, végigjárta a ranglétra minden fokát, 1995-ben lett professzor, s dékánként is vezette a szegedi jogi kart. - Nem tagadom, mindig is a legtöbbet követelő tanárok közé tartoztam, ugyanis az ember nem élhet két-háromféle életet. Mivel önmagammal szemben is mindvégig szigorú voltam, a diákjaimtól is elvárhattam, hogy a lehető legmagasabb szinten készüljenek fel a vizsgákra. Hogy aztán az évtizedek során rengeteg legenda is született erről a szigorról? Ezt csak annyival A Magyar Köztársasági Érdemkereszt arany fokozatát kapta Besenyei Lajos. Fotó: Karnok Csaba kommentálnám: rendkívül boldoggá tesz, hogy a szigorú minősítés mellé soha nem tette hozzá egyetlen diákom sem: igazságtalan. Volt olyan tanítványom, akire társai fogadást kötöttek: na, ezt biztos nem meri kirúgni a Besenyei, mert olyan jó hátszele van. Aztán a fiú elégtelennel távozhatott a tanszékről, mert tudása nem volt megfelelő. Én persze erről a fogadásról mit sem tudtam, de nem is befolyásolhatta volna döntésemet - idézett fel egy sztorit a rengeteg közül a tanár úr. A professzor azt is elmondta, hogy a 42 év alatt rengeteget változott a jogászképzés Szegeden. Mint fogalmazott: amikor ő végzett hallgatóként, évfolyamában összesen 38 doktort avattak. A hetvenes években még név szerint ismerte minden diákját, míg napjainkban már a diákok sem ismerik név szerint egymást. - Ennek ellenére a Szegedi Tudományegyetem jogi karán folyó oktatás színvonala nem romlott, jól tudtunk sáfárkodni azzal az örökséggel, amit a korábban dolgozó nagy professzor egyéniségek hagytak ránk - vélekedett Besenyei. - Szavaimra a legjobb bizonyíték: a jogi karok rangsorában a budapesti mögött változatlanul a második helyen szerepelünk, s büszkeség tölt el, hogy egy ilyen magas szintű oktatási központ tanáraként dolgozhatom a mai napig is. Besenyei tanár úr mindig is a tanítást tartotta legfontosabb feladatának, ám a Magyar Köztársasági Érdemkereszt arany fokozatával március 14-én kitüntetett professzor tudományos munkájára is nagy hangsúlyt fektetett. Közel száz tanulmányában a polgári jog majd minden területét érintette. S hogy meddig kínálja még hellyel a vizsgára érkezőket? - A ma érvényes rendelkezések szerint a hetvenedik életévem betöltése után dolgozhatnék köztársasági elnökként éppen úgy, mint egyetemi docensként, csak éppen a professzoroknak kötelező hetvenévesen nyugdíjba vonulniuk - adott választ e kérdésre a tanár úr. Sok polgári és egy kevéske munkajog után következzék némi matematika. Besenyei tanár úr most 66 éves. Tehát négy évig még alaposan fel kell készülnie annak, aki jó jeggyel az indexében akar kilépni az ajtón a nála letett polgári jogi vizsga után. BÁTYI ZOLTÁN Pozsgay szerint Európának kell fölkészülnie ránk Ne a széljárás legyen a fontos Pozsgay Imre: Nemzeti érdekünk kihasználni az uniós intézményekben rejlő lehetőségeket. Fotó: Karnok Csaba A hónap könyve az Európai Unióról A hónap könyve ezúttal a hónap kérdéséhez kapcsolódik, mely egyben további történelmünk sorsdöntő kérdése is, akár igennel, akár nemmel válaszolunk április 12-én. A helyes döntés meghozatalához kíván segítséget nyújtani a Somogyi-könyvtár könyvajánlata. Nem az egyik vagy a másik fél győzelme, hanem egy erős civil kezdeményezés mozdíthatja ki a magyar közéletet a jelenlegi örökös, idegesítő konfrontációból - mondja Pozsgay Imre. A rendszerváltó politikus az algyői Móra Ferenc Népszínház alapításának ötödik évfordulója alkalmából rendezett ünnepség vendége volt. - Öf évvel ezelőtt egy közéleti fórumot tartott Algyőn, azóta is mindig visszavárják és nem hiába. Önt mi vonzza ehhez a faluhoz 1 - kérdeztük a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárát. - Megragadott a környezet, az az érdeklődés, amit itt tapasztaltam és imponált, hogy ez a közösség - rendkívüli helyzetét kihasználva - színházat működtet egy olyan korban, amikor intézmények züllenek szét, mennek tönkre. Olyan színházat, amely a szomszédos országokba is eljuttatja a magyar szót. Ezért tisztelem őket. - Mondhatni, a helybeliek gyakrabban látják önt személyesen, mint a televízióban, hiszen visszavonult a napi politikától. Mi a véleménye a mai tempóról és stílusról ? - Engem riaszt a mai politika; zavar az, hogy bár egységről szól a beszéd, mégis megosztottságot szül a közéletben és a megosztott közélet a nemzetet is felezi. Ez azt mutatja szerintem,' hogy a magyar politikai pártok nem nőttek föl a feladatukhoz. Túl könnyű volt a hatalom, a posztok megszerzése, s mégis, túl féltékenyek egymásra, ezért túl sok mindent megengednek maguknak egymással szemben. Nem a népre figyelnek. Most lenne alkalom arra, hogy a civil társadalom kimozdítsa a politikát ebből a szakadatlan, idegesítő konfrontációból. - Csakhogy azt látjuk, alakulnak ugyan civil szervezetek, de gyakran kiderül róluk, hogy valamelyik oldalon állnak. - Ez is csak a gyengeség jele. A civil társadalom ott működik igazán, ahol az önrendelkezésre képes polgárok vannak többségben. De egy olyan országban, ahol a milliárdos bevétellel bíró nagyvállalkozók is a politikai szél járást figyelik, nem pedig azt, hogy maguk, szuverén módon hogyan tudják üzleti érdekeiket érvényesíteni, ott elképzelhető, hogy a munkavállalók körében mennyivel nagyobb ez az orientációs zavar és szorongás. Egy gazdagabb, jobb módú ország persze könnyebben bánna ezzel a problémával. Ma még nagyon sok az olyan ember, akinek félnie kell a holnaptól. És ez a körülmény a civil szerveződéseket is kiszolgáltatja a politikának. De ez a helyzet változni fog, változnia kell. - Néhány hét van már csak hátra az uniós népszavazásig, a polémia pedig még mindig folyik a közéletben: vajon felkészült az ország a csatlakozásra. Ön szerint mennyire 1 - Én nem követem az önmarcangoló nézeteket, nekem inkább az a gyanúm, hogy Európa nincs fölkészülve ránk. Meggyőződésem, hogy nekünk előnyös lesz ott lenni, nemzeti érdekünk kihasználni az európai intézményekben rejlő lehetőségeket. Már csak azért is, mert az alternatíva tényleg a lecsúszás. Másrészt, ha a Kárpát-medence mindegyik országa bekerül majd az unióba, akkor Európa maga mögött hagyja Trianont is; azt a halálos bűnt, amibe 1920-ban belekeveredett, s amelyet 1947-ben megismételt. B.A. Jelenleg az Európai Unióval kapcsolatban ez a könyv a legjobb, itt található meg a legtöbb információ az EU működéséről és a bővítésről! - ezekkel a szavakkal mutatta be a sajtónak fürgén Köppen, az EU budapesti nagykövete Horváth Zoltán Kézikönyv az Európai Unióról című munkájának legújabb kiadását 2002 őszén a Parlamentben. A könyv minden kétséget kizáróan alapmű. Ajánlható mindenki számára, aki még csak most kezd tájékozódni az unióról, de hasznosan forgathatják azok is, akik pusztán egy vezérfonalra vágynak a már megszerzett EU-információk labirintusában. Sőt, a témával hivatásszerűen foglalkozó szakemberek könyvespolcáról sem hiányozhat. Meggyőződésem, hogy az európai integráció gyorsan halad előre - írja a szerző. Ennek köszönhetően az európai integrációs tudományág, ismeretanyag is gyorsan változik, a korábban megszerzett tudást folyamatosan aktualizálni kell. A bővített kiadásról fontos megemlíteni, hogy angol nyelven is hozzáférhető, ez a Somogyi-könyvtárban is megtalálható. A szerző szerint az angol nyelvű kiadás hasznos segítséget nyújthat az Európai Unió intézményeiben használatos munkanyelv elsajátításához is. A kötet visszavezet az európai összefogás múltjába, majd lépésenként áttekinti az integráció egyes szakaszait egészen a 2002 júniusában lezajlott sevillai EU-csúcsig, végül a közeljövőben várható eseményekről is említést tesz. A továbbiakban megismerkedhetünk az egymáshoz ezernyi szállal kapcsolódó, mégis önállóan működő intézményekkel és a gyakran emlegetett három alappillérrel. Mindeközben lesz némi fogalmunk közösségi jogról és döntéshozatalról, egységes piacról és közös pénzről. Részletesen tárgyalja az egyes közösségi politikákat, mint például a mindannyiunkat közelebbről is érintő foglalkoztatási és szociális, környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi és egészségügyi, oktatási és kulturális vagy mezőgazdasági politikát. BERECZKINÉ NAGY KATALIN Horváth Zoltán KÉZIKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL ötöffllí «»190a». él*««»«»» • * • it ik icl *** Magyar Országgyűlés 2002