Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-25 / 70. szám

KEDD. 2003. MÁRCIUS 25. » A K T U A L I S * 3 A Dégáz még nem kapott hivatalos értesítést a gázáremelésről 3-5 ezerrel többet fizetünk Minden fogyasztó számíthat ar­ra, hogy borsosabb gázszámlá­kat kap majd kézhez október elseje után. Az új ártámogatási rendszer a kisebb háztartások helyzetét könnyíti meg. Amikor még csak az első cikkek jelentek meg a múlt héten az ok­tóber l-jét követő gázártámoga­tási rendszerrel kapcsolatban, a Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium (GKM) máris értel­mező közleményt tett közzé. Egyes híradások ugyanis az úgy­nevezett lakossági tömbtarifa­rendszert félreértették. Úgy állí­tották be a helyzetet, mintha az évi 1500 és 3000 köbméter kö­zött fogyasztók egyformán 8, míg az évi 3000 köbméternél is többet felhasználók 12 százalék­kal fizetnének többet a teljes fo­gyasztásuk után. Ez az értelmezés hibás: a kor­mány arról határozott, hogy a következő fűtési szezon kezdeté­től csökkenti a május 15-től ér­vényes, egységesen 12 százalé­kos lakossági gázáremelés hatá­sait. Bevezeti a lakossági tömbta­rifa rendszerét, amelynek értel­mében az első tömbbe az évi 1500 köbméter alatti gázfogyasz­tók tartoznak. Ekkora mennyisé­gű földgázt általában az átlagos alapterületűnek számító, 50-60 négyzetméteres társasházi laká­sokban élők használnak el. Az ő esetükben a tarifák 6 százalékkal enyhülnének ősztől, vagyis szak­emberek számításai szerint idén mindössze 3 ezer forinttal nőhet a gázszámlájuk. A második tari­fatömb az évi 1500-3000 köb­méteres fogyasztási sáv, amelybe a nagyobb lakásokat, kisebb csa­ládi házakat fenntartók kerül­hetnek. Számukra 4 százalékos kedvezményt szavazott meg a kormány, a drágulás mértéke 12 helyett csak 8 százalék, így a plusz teher elérheti az 5 ezer fo­rintot is. A kalkulációk szerint a fo­gyasztók legkisebb hányadát so­rolják majd be a harmadik tömb­be, a 3000 köbméter feletti gáz­A földgázár-kompenzáció mértéke fogyasztói csoportonként 100 m'-es lakás vagy 80 rrV-es családi ház fogyasztása: 1500-3000 m' között 100 rtV-esnél nagyobb lakás vagy ház fogyasztása: 3000 ms fölött 50-60 rré-es lakás fogyasztása: 1500 m3-ig tényleges áremelés mértéke áremelés kompenzáció után 3.72% évi 1500 m1 fogyasztása esetén évi 1500-3000 m' fogyasztása esetén évi 3000 m' fogyasztása felett fogyasztást ugyanis nem támo­gatja az állam. De az a család, amelyik átlépi a bűvös határt, ugyanúgy részesül az 1500, vala­mint a 3000 köbméterig járó kedvezményekből és csak az utolsó hátárérték átlépését köve­tően fizeti meg a 12 százalékkal megemelt földgázárat. Lapunk kérdésére, hogy a Dél-Alföldön a fogyasztók hány százaléka sorolható a három tömbbe, nem tudott válaszolni a Dégáz kommunikációs veze­tője, Balla Eleonóra. Mint mondta, mindeddig nem cso­portosították a családokat fo­gyasztói kategóriákba, s miután a gázáremelésről még hivatalos értesítést sem kaptak, csak az elkövetkező időszakban dolgoz­zák ki az új rendszert. Az azon­ban elmondható, hogy nagy va­lószínűséggel a 3000 köbméte­res éves fogyasztási kategóriába tartozik a Dégáz ügyfeleinek 80-90 százaléka. Hogy a távfűtésért többet kell-e majd fizetniük a lakótelepeken élőknek, azt ma még szintén nem tudni. Básthy Gábor, a Sze­gedi Hőszolgáltató Kft. igazgató­ja elmondta: a cég a földgáz mennyiségének 93 százalékát nagyfogyasztói áron vásárolja, annak ára pedig nem ment fel, csak a lakossági gázár emelke­dett. A szakember szerint az új szabályozással meglehetősen összekuszálták a szálakat a gáz­piacon. F. K. Ösztönzés a hatékony terápiára Az Országos Egészségbiztosítá­si Pénztár által létrehozott szakmai bizottság vezetője, Pusztai Erzsébet tartott tegnap sajtótájékoztatót Szegeden ar­ról a gyógyszeres kezelés mi­nőségének javítását, illetve a gyógyszerkiadások csökkenté­sét szolgáló programról. MUNKATÁRSUNKTÓL Júliustól valamennyi házi- és szakorvos tájékoztatást kap az általa rendelt gyógyszerekről ­kezdte tájékoztatóját Pusztai Er­zsébet. Egy korábbi vizsgálat so­rán ugyanis kiderült, hogy a visz­szajelzés már önmagában 10 százalékkal csökkentette a házi­orvosok által felírt gyógyszerek mennyiségét. Az egészségbiztosítási pénztár által létrehozott szakmai bizott­ság programjában szerepelnek a leggyakoribb, főként a krónikus betegségek kezelésére javasolt te­rápiás ajánlások, aminek nyo­mán a biztosító betegségcsopor­tonként figyelheti az orvos keze­lési gyakorlatát. Ha az orvos rendszeresen eltér a korszerű te­rápiás javaslattól, akkor szakmai konzultációra, végső esetben to­vábbképzésre irányítják. A tájékoztatón elhangzott: a háziorvosok jelentést kapnak azokról a betegeikről, akik sokfé­le, vagy nagy mennyiségű gyógy­szert váltottak ki. A rendszere­sen többféle gyógyszert kiváltó, illetve a túl sok orvoshoz forduló beteget felülvizsgálatra küldik. Nyoma veszett az olasz betegnek Hétfő délutánig nem kapott semmi értesítést a magyar határőrség a román társszervektől az aradi repülőtéren pénteken feltartóztatott olasz férfival kapcsolatban - tudtuk meg Tímár Zoltán alezredestől, a határőrség helyettes szóvivőjétől. MUNKATÁRSUNKTÓL Tímár alezredes lapunknak elmondta, a román és a magyar határőrizeti szervek között jó a kapcsolat, így ha a románok tudnának valamit az olasz hollé­téről, már biztosan szóltak volna. Egyelőre azon­ban azt sem lehet tudni, hogyan hívják az illetőt és azt sem, valóban ilyen betegségben szenved-e. Csak annyi derült ki pénteken a román Médiafax és az MTI tudósításából, hogy az 52 éves olasz - el­mondása szerint - Magyarországról jött, az aradi repülőtéren a Veronába induló gépre szállt volna fel. Amikor föltartóztatták, illetve mentőt hívtak hozzá, azt mondta, inkább visszatér Magyarország­ra. Azóta azonban nyoma veszett. A magyar határőrségnél kétkedve fogadták az olasz betegről szóló hírt - mondta Tímár Zoltán. Azért is, mert ha az átkeléskor a határőr észreveszi, az utas rosszul van és a jelek szerint fertőző beteg­ségben szenved, azonnal értesítenie kell az orvost. Regio és egyetem SULYOK ERZSEBET A régió tudásközpontjaként emlegetett Szegedi Tudományegyete­men az erre hivatott vezető testület tegnap döntött a mamutin­tézmény idei költségvetéséről. Több mint 32 milliárd forintról. Mint a terv előterjesztőjétől, Tráser Ferenc gazdasági főigazgatótól megtudtam, könnyen elképzelhető, hogy az év végére a 32-ből 40 milliárd lesz. Magyarán: ennyibe fog kerülni az integrált intéz­mény jelenlegi, összesen 11 karának működtetése, az oktatás, a kutatás és a klinikákon a gyógyítás. (Tavalyról maradt mintegy hatmilliárd - kettőre pedig „fölmennek" a pótelőirányzatok...) Szeged városának is 40 milhárdból kell gazdálkodni. A két szám. így együtt, a városnak és egyetemének a költségve­tése - sokak számára meglepő lehet. Talán azért csodálkozunk rá e két 40 milliárdos summára, mert igen ritkán tesszük őket egy­más mellé. Az egyetem és a város külön-külön szerepel a gondol­kodásunkban. Nem nagyon lehet megmagyarázni, miért, azt szo­kás mondani: rossz hagyomány. Alighanem ideje van végképp szakítani vele. Az utóbbi tízegy­néhány évben ugyanis teljes bizonyosságot szerezhettünk, sze­gediek és környékbehek, hogy az egyetemen - és a nemzetközi rangú szegedi kutatóintézeteken - kívül nincs más reménysége ennek a Szeged-központú régiónak. Úgy is mondhatjuk, hogy a piaci viszonyok között nyilvánvalóvá vált: az egyedüli verseny­képes „áruféleségünk" az a szellemi terméktömeg, amely az említett helyeken termelődik. Ezt veszik, ezzel tudunk betörni Európa és a nagyvilág piacaira. Egyszersmind kitörni a szegény­ségből. Ráadásul külön szerencsénk lehet, hogy a nemzetközi trendbe jól illeszkedő tudományterületeken abszolút az élvo­nalban vannak a szegedi tudósok. Az élettudományok kiváló kutatói mellett nagyhírű lézerfizikusok, anyagtudósok, infor­matikusok alkotnak és - oktatják az utánpótlást. A világ leggaz­dagabb országaiban elképzelhetetlen összegeket fektetnek olyan fejlesztésekbe, amelyeket ezeknek a tudományágaknak a művelői alapoznak meg kutatási eredményeikkel. Ideje van itt­hon is hozzálátni a hasonló feladatokhoz. Erősebb szálakkal kapcsolódni a világ gazdagjaihoz, akik már régóta azzal foglala­toskodnak, hogy nagy szellemi hozzáadott értéket tartalmazó termékeket dobjanak a piacokra. Ez nem álom. Valóság viszont mégis csak akkor lehet, ha mind­annyian ekként gondolkodunk róla. Ha el merjük hinni. És akkor, első lépésben, egyetlen lépést sem tesz egymás nélkül ezután ­régió, város, egyetem. Az idén 32 milliárdból gazdálkodik az egyetem Költségvetési igen Elfogadta tegnap a Szegedi Tü­dományegyetem (SZTE) taná­csa az intézmény idei költség­vetését, amelynek főösszege 35,8 százalékkal nagyobb, mint a tavalyi. Alapvetően a közalkalmazotti bérek 50 százalékos növekedése miatt az idén 35,8 százalékkal nőtt az egyetemi költségvetés fő­összege. Ez pontosan 32 milliárd 466 millió 780 ezer forint. A summa a város legnagyobb mun­káltatójaként is jellemezhető SZTE működési feltételeit bizto­sítja. Azaz lehetővé teszi, hogy a 11 kar, a közoktatási intézmé­nyek (gyakorló iskolák), a köz­ponti oktatási egységek (mint a könyvtár, a számítóközpont, az idegennyelvi- és a sportközpont), az egyéb központi egységek ki­egyensúlyozott gazdasági hely­zetben folytathassák tevékenysé­güket. Az integrált egyetem alaptevé­kenységeinek - oktatás, kuta­tás, gyógyítás - fedezete a költ­ségvetési támogatásból, a nor­matív kutatatástámogatásból és az OEP-bevételből áll össze. A vállalt többletfeladatokból és pályázati forrásokból származ­nak az egyetem bevételei, ame­lyeknek tervezett összege az idén több mint 17 milliárd fo­rint. Az SZTE működését biztosító, több mint 32 milliárd forint fel­osztásának alapelveit és gazdál­kodó egységeinek költségvetési kereteit is tartalmazó tervezetet az egyetemi tanács tegnap ellen­szavazat és tartózkodás nélkül hagyta j„ ,'á. Komoly ajánlatra vár a Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt. Millennium Úszóház: befektető kerestetik Amíg nem kap komoly ajánlatot és biztosítékot a Magyar Be­fektetési és Vagyonkezelő Rt., addig nem adja el a tulajdo­nában álló és a szegedi meden­cés kikötőben veszteglő Millen­jiium Úszóházat. - A fölröppent hírekkel ellentét­ben cégünket nem keresték meg német befektetők azzal, hogy sze­retnék megvásárolni, és a Dunán egészen Németországig vontatni a Millenniumi Úszóházat ­mondta Budavári Katalin. A Ma­gyar Befektetési és Vagyonkezelő (MBV) Rt. vezérigazgatója el­mondta: amíg nem kapnak ko­moly ajánlatot és biztosítékot, ad­dig nem adják el a tulajdonukban álló monumentális úszóművet. Emlékeztetőül: a Millennium Úszóház Kft. a Széchenyi-terv pályázatán nyert 75 millió fo­rintból, valamint befektetői tő­kéből és banki kölcsönből kíván­ta felépíteni csaknem egymilli­árd forintért Közép-Európa egyik legnagyobb folyami, úszó szóra­koztató- és kereskedelmi köz­pontját. Az eredeti elképzelések szerint az úszóháznak már ta­valy tavasszal el kellett volna ké­szülnie. A tulajdonosok -Matyej Pál és Mészáros Rudolf - azon­ban időközben pénzzavarba ke­rültek, az előre kiszámítottnál ugyanis lényegesen többe került az építkezés, részben a szakható­sági követelmények miatt. A gazdasági nehézségekkel küzdő kft. befektetőtársakat keresett a vállalkozás befejezéséhez - ered­ménytelenül. A Magyar Fejlesz­tési Bank vagyonkezelő cége a Millennium Úszóház Kft. és a pénzintézet közötti szerződés megszegése miatt november ele­jén birtokba vette a tápéi hajó­építő üzemben veszteglő, félig kész úszóházat. Majd a 33 méter széles és 83 méter hosszú monstrumot az új tulajdonos sa­ját költségén Tápéról a biztonsá­gos medencés kikötőbe vontatta. A Millennium Úszóház azóta itt vesztegel. Budavári Katalin lapunknak elmondta: noha többen is érdek­lődtek már az úszóház iránt, ed­dig nem kaptak komoly ajánla­tot. De az MBV Rt. is folyamato­san keresi a befektetőt. A vezér­igazgató közölte, gondolkodnak a félig kész úszómű továbbépíté­sében is. - Minden variáció érde­kel bennünket. Nem tartom el­képzelhetetlennek, hogy egy ga­ranciát vállaló, komoly befekte­tővel közösen építsük tovább a félkész úszóházat - hangsúlyozta a vezérigazgató. Kérdésünkre, meddig várnak, meddig keresik a befektetőt, azt a választ adta: „a mi felelősségünk most az, hogy őrizzük és megtartsuk az úszó­házat". sz. c. sz. A szórakoztatócentrum vevőre vár. Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom