Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-21 / 67. szám

PÉNTEK, 2003. MÁRCIUS 21. • AKTUÁLIS» 9 Csongrád megye közéleti szereplőinek véleménye az iraki háború kirobbanása után néhány órával Esetleges terrorakciók miatt aggódnak Csongrád megye politikai, gazdasági és kulturális életének szereplői néhány órával Irak megtámadása után háborúellenességüket hangoztatták. Szinte valamennyien fontosnak tartották megjegyezni, hogy aggódnak, mert a történelem bebizonyította, a katonai beavatkozások ártatlan áldozatokat is követelnek. Van, aki attól tart, hogy a háború terrorcselekmények formájában kiterjedhet azokra az országokra, amelyek valamilyen formában fellépnek Irak ellen. A gazdasági élet szereplői úgy vélik, jelentősen drágulni fognak a kőolajszármazékok. Az ornitológus-képviselő a civil lakosság mellett a költöző madarak életéért is aggódik, hiszen a vonulási útvonaluk éppen Irak felett vezet. Az mondhatni természetes, hogy a jobboldali és baloldali politikusok eltérően ítélik meg az iraki konfliktus megoldását. Dobozy Attila professzor, a tudományegyetem orvoskari centrumának elnöke (Szeged): Alap—' vetően háborúellenes vagyok, s nem tudok indokot találni arra, hogy az emberek egymást öljék. A csütörtök reggeli események nem értek váratlanul, hiszen a világot felkészítették erre. A háború kimenetelét illetően úgy gondolom: olyan nagyfokú erőfölény van az egyik oldalon, ami eldöntötté teszi a végeredményt. Ha valamiben lehet bizakodni akkor az az, hogy az iraki nép sorsa jobbra fordul. Gregor József operaénekes (Szeged): Gyűlölöm az agressziót. Mindenki úgy indít háborút, hogy azt hiszi, neki van igaza. Könnyű egy légkondicionált irodából mások fiait elküldeni harcolni a homokviharba. Persze az sem szimpatikusabb, amikor egy diktátor szivarral a kezében prédikál a népének, hogy álljon ki mellette. Fogalmam sincs az iraki tömegpusztító fegyverekről, mindenesetre úgy vélem, teljesíteni kellett volna Hans Blix kérését, azaz időt kellett volna még adni az ENSZ fegyverzetellenőreinek. Szerintem elsősorban anyagi okai vannak a háborúnak, valamint az, hogy az amerikaiak szeretnék kipróbálni az új szuperbombájukat, és lecserélni a fegyverarzenáljukat. Ha rajtam múlna, én inkább Busht és Szaddám Huszeint küldeném a ringbe, mérkőzzenek meg ők személyesen egymással. Gyulay Endre megyés püspök (Szeged): Sokak úgy vélik, és remélem igazuk lesz, csak rövid ideig tart a háború. Abban viszont biztos vagyok, hogy a konfliktus kimenetele a valós hadi eseményeknél jóval tovább tart. Félő, hogy világszerte felerősödik a terrorizmus, sokak élete kerülhet még emiatt veszélybe. Úgy vélem, elméletileg nem jelenthet Magyarországra veszélyt ez a terrorhullám, de a következményekkel mindenkinek számolnia kell. Az egyház véleménye markáns a jelenlegi háborúval kapcsolatban, ezt erősítette meg a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia napokkal ezelőtt kiadott nyilatkozata, amelyet magam is ellenjegyeztem. Kővári Árpád, a Pick kézilabdacsapatának elnöke (Szeged): - Alapvetően háborúellenes vagyok. Amennyiben minden esélyt kimerítettek a békés megoldásra, indokolt a lépés; de erről a vélemények megoszlanak. Nekem nincsenek meg a pontos, korrekt információim, ezért határozott véleményt nem formálhatok. Az viszont biztos, hogy amit Szaddám Húszéin évtizede csinál, az ellentétes a demokráciával, az elfogadott normákkal és logikus, hogy az Egyesült Államok és a világ jelentős része ezzel szembehelyezkedik. Reggel a televízióból értesültem, hogy hajnalban elkezdődött az invázió. Villámháborút emlegetnek, de Irakot sem szabad lebecsülni. Nem lesz háztól házig harc, de egy-két hónapig így is elhúzódhat a konfliktus. Éltem és dolgoztam a szomszédos Kuvaitban, ilyenkor már 40 fokos hőség tombol, ez is megnehezítheti az amerikaiak dolgát. Király Levente színművész (Szeged): Mindenféle háborútól irtózom. Nem értek a világpolitikához, nem tudom, hogy valóban ez volt-e az egyetlen megoldás, és a felhalmozott iraki tömegpusztító fegyverek valóban akkora fenyegetést jelentenek-e, hogy szükséges volt a támadás. Azért gyűlölöm tiszta szívemből a háborút, mert tudom, hogy mindig a vétlen kisember húzza benne a rövidebbet, mindig vele történik a legnagyobb baj, miközben ő az, aki nem tehet semmiről. Márkus András alezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokságnak vezetője (Szeged): - Nem vagyok militáns alkat, sajnálom, hogy az iraki válság idáig vezetett. Mint a vámőrség déli régiójának parancsnoka, mindent megteszek annak érdekében, hogy körzetünkben minél kisebb legyen az esélye annak, hogy terrorcselekményekhez felhasználható eszközök jussanak be az országba. Balogh László, MDF-es országgyűlési képviselő (Szeged): - Sajnálom, hogy ENSZ felhatalmazás nélkül indított háborút az Egyesült Államok. Mint ahogy gzt is, hogy ehhez partner volt Medgyessy Péter miniszterelnök. Nincs olyan vitás kérdés, amit ne lehetne a nemzetközi szervezetek közvetítésével megoldani. A helyzetet súlyosbítja a telefonlehallgatási botrány. Csak reménykedni tudok abban, hogy a hatalmas katonai gépezet „kegyelmet" gyakorol az ártatlan civil lakossággal szemben. A háború elindításával hosszú távú válságövezetet hoztak létre az amerikaiak. Kíváncsi vagyok arra, hogyan viselkedik majd az Egyesült Államok a háború után, de az is érdekel, mi lesz az olajkinccsel és az irakiak önrendelkezési jogával. Zentay Attila, a helyi mentőállomás vezető főorvosa (Szeged): - A XXL században a konfliktusok békés megoldására kellene törekedni. Irak esetében is ez lett volna a helyes, mégpedig egy kibővített vizsgálóbizottsággal felkutatni a potenciális veszélyeket. Mostantól időzített bombán ülünk, mert - véleményem szerint - a háború kiterjedhet, az Irak elleni támadást bármilyen módon támogató országok a terror célpontjaivá váltak. Száz százalékos biztonságban egyetlen NATO tagállam sincs. Úgy ítélem meg: Irak megtámadása nem stratégiai, védelmi kérdés, hanem gazdasági érdekeket szolgál. Mód Péter, a Beton VE csapatkapitánya (Szeged): - A legfontosabb: sajnálom, hogy nem sikerült békés megoldást találni. A csapattársakkal is beszélgettünk erről, s a két amerikai srác, Samuels és Kittredge szent meggyőződéssel állította: elkerülhetetlen volt a fegyveres beavatkozás. Elgondolkoztató érveket sorakoztattak fel. Remélem, ez a háború nemcsak az olaj birtoklásáért folyik; bízom benne, hogy kiderül, hiteles bizonyíték lesz rá: komoly katasztrófától óvták meg a világot. Az erőviszonyok egyértelműen az USA mellett szólnak, s úgy vélem, szerencsés esetben két-három hét alatt véget érhet a háború. Kondé Lajos, a fogadalmi templom plébánosa (Szeged): - Megdöbbentett a támadás híre, annak ellenére, hogy a készülődésből régen sejteni lehetett, Amerika előbb-utóbb megindítja a háborút. Természetesen nem hunyhatunk szemet a tömegpusztító és vegyi fegyverek fölhalmozása fölött, de ugyanígy elítélem a fegyveres beavatkozást is. Világszerte sokan tiltakoztak az iraki konfliktus erőszakos megoldása ellen, II. János Pál pápa többször fölszólította a háborúpárti hatalmakat, hogy diplomáciai eszközökkel rendezzék a helyzetet. Semmi sem igazolhatja emberek meggyilkolását. Farkasné Pocsai Blanka, fideszes önkormányzati képviselő (Szeged): - Én abszolút háborúellenes vagyok. Félek attól, hogy nagyon sok ártatlan áldozata lesz a háborúnak, amely meggyőződésem szerint gazdasági érdekből folyik. A legszörnyűbb, hogy nem lehet tudni, meddig fog tartani a háború, és a harcokban meddig akar elmenni az Egyesült Államok. Jóllehet 1999-ben Jugoszláviában bombáztak az amerikaiak, most szerintem sokkal súlyosabbak lesznek a következmények. Müller Júlia színművésznő (Szeged): Végtelenül szomorú vagyok, hogy egy ilyen háború előfordulhat a világban. Sokkal nagyobb ez a konfliktus, mint amekkorának az első pillanatban Magyarországról látszik, és jobban érint bennünket, mint most érezzük. A következményei felmérhetetlenek, ezért tele vagyok szorongással. Irak tulajdonképpen nagyon közel van hozzánk, kiszámoltam, hogy légvonalban csak tizennégyszer akkora távolságra, mint Szeged Budapesttől. Szeri István, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Tisza Volán Rt. vezérigazgatója (Szeged): - Egy háború senkinek nem jó, hatásait az egész világon meg fogjuk érezni. Attól tartok, hogy hazánkban a háború következményeit a csatározások alatt elsősorban az energia árakon mérhetjük le. Jelentősen drágulni fog a kőolaj, így az üzemanyagok ára, s ez inflációt gerjeszthet majd. Csak abban bízhatunk, s ebben reménykedem én is, hogy a harcok gyorsan befejeződnek, s mihamarabb normalizálódik a helyzet. Az is megjósolható, hogy egy amerikai győzelmet hozó háború után jelentősen meg fog erősödni a dollár. Asztalos Judit, a Liss-HNKC válogatott kézilabdása (Hódmezővásárhely): - Mindenképpen békés úton kellet volna megoldani a helyzetet. A háború elítélendő, ebben a „műfajban" számomra nincs jó cél és rossz kategória - mert fájdalmat, szenvedést okoz. Sajnálom az iraki nőket és férfiakat, ők nem okolhatók Szaddám bűneiért; de az amerikai anyáknak sem lehét könnyű elfogadni, hogy fiaiknak esetleg egy idegen országban, a családjuktól távol kell meghalniuk. Puskás László több étterem tulajdonosa (Szeged): - A békés rendezés híve vagyok, erről azonban lekéstünk, a háborút ugyanis már nem lehet leállítani. Meggyőződésem, hogy az árát a világ állampolgárai fogják megfizetni, úgy a benzinárakban, mint a megnövekedett adókban. Ez a háború az USAn kívül senkinek sem állt érdekében, és nem a józan ész döntött, hanem az, hogy az olajkészletek megszerzéséért kövessenek el mindent. Sajnos, tehetetlenek vagyunk, végig kell néznünk, hogy az öldöklés mennyi áldozatot követel majd iraki és amerikai oldalról egyaránt. Nógrádi Zoltán polgármester (Mórahalom): - Az Irak elleni támadást elsősorban gazdasági érdekek irányítják és nem az emberiség védelme. Megdöbbenve néztem a híradóban, hogy az arab államban dolgozó ENSZ fegyverzetellenőreinek vezetője tiltakozott, mert kevés időt kaptak feladatuk ellátására. Magyarként azt gondolom, hogy az ENSZ felhatalmazása nélküli, egy állam szuverenitás sértő katonai agresszióhoz egy '56-os nemzet nem adhatja áldását. Magánemberként pedig abszurdnak tartom a taszári bázis létét, mert ez nem illik bele a semleges, független ország képébe. Ráadásul kiderült, hogy több iraki ellenzékit is itt helyeztek el. Azt is furcsállom, ha hazánk nincs közvetlen veszélyben, akkor miért rendelte el a kormány a fokozott készültséget. A háború nagyon megosztotta a világot, sőt még a világbéke őrét, az ENSZ-t is. Ennek a későbbiekben súlyos következménye is lehet, mert csorbul a szervezet tekintélye. Simicz József polgármester (Deszk): 2001. szeptember 11 -e óta a kormányok többsége egyet ért azzal, hogy terrorizmus ellen határozottan fel kell lépni. Olyan mértéket öltött már a terrorizmus, hogy az államoknak össze kell fogni. Ezt a koah'ciót pedig csak is az USA vezetheti, mint a világ legnagyobb hatalma. Az ENSZ pedig csak akkor tudja hosszútávon megtartani tekintélyét, ha'az általa hozott határozatokat pontosan végrehajtja. Irakkal szemben az a követelés, hogy szerelje le a vegyi és atomfegyvereit. Ez azonban nem történt meg. A veszély abban rejlik, hogy ezeket a fegyvereket az iraki kormány bármikor átadhatja a terroristáknak. Az amerikaiak és szövetségeseik elég időt hagytak Szaddamnak a leszerelésre, de nem élt ezzel. Ezért nem maradt más alternatíva, mint az erő alkalmazása az iraki rezsimmel szemben. Nem szabad hagyni, hogy Szaddám megerősödjön, mert a későbbiekben sokkal nehezebb lenne ellene harcolni. Varga Márta, a városi televízió főszerkesztője (Makó): - Eleve ellenzek minden háborút, mert pusztítanak mindent, ami emberi. Abban is biztos vagyok, hogy bombákkal, fegyverekkel nem lehet demokráciát teremteni sehol a világon. Mint édesanya együtt érzek azokkal az anyákkal, akik gyermeküket, férjüket veszítik el a harcokban, legyenek akár irakiak, akár amerikaiak. Meggyőződésem szerint ezek az áldozatok értelmetlenek. Bár bízom abban, hogy ez a konfliktus bennünket közvetlenül nem fenyeget, a mi családunk sem nyugodt tegnap óta. Frank Sándor étteremtulajdonos és mesterszakács (Szeged): - A háború nagyon rossz dolog. Mindenképpen a békére, a békés megoldásra kellett volna törekednie Amerikának és a szövetségeseinek. Véleményem szerint mindkét oldalon, persze nem ugyanolyan arányban, ártatlan emberek fognak szenvedni és meghalni. Persze én kívülálló vagyok, vendéglátással foglalkozom, úgy gondolom, a háborús konfliktus megoldása a politikusok feladata. Krajkó Zoltán ügyvéd (Szeged): Azért aggaszt a háború kitörése, mert aki figyelemmel kísérte az eseményeket, az láthatta, mennyire megosztja a világot, valamint a magyar politikai életet is az Irak elleni támadás. Az USA szándékával egyetértek, hiszen fontos a diktatúra és a tömegpusztító fegyverek felszámolása, ám nemzetközi jogilag nem tartom jogosnak és megalapozottnak a támadást. Ha minden ország, amely rendelkezik a kellő hatalommal, azt csinálná, amit akar, annak beláthatatlan következményei lennének. Molnár Gyula ornitológus, muzsikus, önkormányzati képviselő (Szeged):-Aggódom az iraki civil lakosságért és minden emberért, akinek élete veszélybe kerül a kirobbant háború miatt. Mint ornitológus, ugyancsak aggodalommal gondolok azokra a költöző madarakra is, amelyeknek vonulási útvonala éppen Irakot keresztezi. Az Európába tartó gólyák, réce- és gémfélék is bajba kerülhetnek, ezért lehet, hogy a megszokottnál jóval kisebb számban érkeznek meg hozzánk. A gyors röptű fecskék hamar elhagyják a veszélyes területet, de a nagyobb testű, lomhább madarak (köztük olyan fajok, amelyet már kipusztulás fenyeget) keletről indulva megpihennek Irakban is, számukra végzetes lehet a háború. Gyapjas Mihály, a helyi horgász egyesület elnöke (Csongrád): A háborút nem volt nehéz megjósolni, mert az iraki diktátortól meg kell szabadítani a világot, és főképp saját népét, melyet nyomorban és félelemben tart. Nem örülök a háborúnak, csupán szükséges rossznak tartom. S azokkal értek egyet, akik azt mondják: az előző Öböl-háborút végig kellett volna vinni és akkor másképp alakult volna a helyzet. Remélem, a háború nem húzódik el sokáig, két hét talán elég volna belőle és minél 11 több kímélet, kevés szenvedés érje az baki népet. Katona Pál római katolikus esperes (Makó): - Véleményem szerint a cél nem szentesítheti az eszközt, emberi életeket nem szabad még a terrorizmus elleni harc érdekében sem feláldozni. A konfliktus hátterében egyébként biztosan gazdasági érdekek is húzódnak. Szerintem a fegyverzet-ellenőröknek Irakban kellett volna maradniuk, mert ellenőrzés alatt tartva Szaddám Húszéin biztosan nem mert volna háborút kirobbantani, most viszont már nincs veszteni valója és ez aggodalomra adhat okot. Úgy gondolom, a terrorizmus ellen csak neveléssel lehet hatékonyan küzdeni. Gulyás Ferenc szőlősgazda, hegyközségi elnök (Csongrád): A háború híre, annak ellenére megdöbbentett, hogy a levegőben lógott. Magam a békességet szeretem, itt, ahol élek és a világban is. Aki szőlőt termel, bort készít, az sosem örülhet a fegyverek zajának. Akármilyen kíméletes is lesz az amerikai hadsereg, sok szenvedést okoz az ott élő népnek, amely nem tehet a konfliktusról. Remélem, nem vagyok egyedül véleményemmel: sürgősen véget kellene vetni az iraki háborúnak és más eszközökkel elrendezni az ottani problémákat. Bokrosról nézve szörnyű, ami történik. Keserű Imre gimnáziumi tanár (Szentes): - Én természetesen elvben békepárti vagyok, de azt gondolom, hogy ha a háborúval nagyobb katasztrófát lehet megelőzni, akkor jogos az erőszak alkalmazása. Mint ahogyan 1999-ben Jugoszláviában az albánok elleni népirtást akadályozta meg a NATO fellépése. Szerintem is valószínű, hogy Szaddám Húszéin diktatúrája fenyegetést jelent, de jelen pillanatban ezt nem érzem minden kétséget kizáróan bizonyított ténynek. Márpedig a jogállam logikája azt diktálná, hogy erőszakot csak ilyen tények birtokában lehetne alkalmaznunk. Czabarka János polgármester (Nagymágocs): Nekem egyáltalán nem tetszik ez a háború. Megint akadt egy világ csendőre, a háborút kezdeményező, aki azokat bünteti, akik semmiről nem tehetnek. Engem ez a háború pacifistává tett. Nem tudok együtt gondolkodni azokkal, akik bármiféle közösséget éreznek a hadviselő felekkel. A háború egészéhez képest minimáhs felelősséget tanúsítanak a békés lakosok bánt, és ez szerintem elfogadhatatlan. Ennek a bűnnek a súlyát nem enyhíti a távolság. Senkinek nem volna szabad közömbösnek lennie, úgy gondolom. Csányi Katalin pénztáros (Vásárhely): - Megdöbbentett a támadás híre, holott tulajdonképpen már mindenki számított erre. Szerintem felszaporodtak az új fegyverek a világban, és valahol ki kell próbálni őket - másra sem jó ez az egész. Nagyon nem értek egyet a háborúval, szívem szerint összezárnám a két fél vezetőit a sivatagban, hogy intézzék el a konfliktust maguk közt, és kíméljék meg a civileket ettől az egésztől. Némi félelem is van bennem, remélem, idáig nem érnek el a harcok. Kis Imre gépkezelő (Vásárhely): - Nem sok jót nézek én ki ebből a dologból, sajnos attól tartok, még nekünk, itt Magyarországon is komoly bajunk lehet a háborúból. Itt van ez a taszári támaszpont is, elég közel az amerikaiaknak a célponthoz, de azért nagyon bízom benne, hogy a harcok elkerülnek bennünket.