Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-21 / 67. szám

PÉNTEK, 2003. MÁRCIUS 21. • AKTUÁLIS» 9 Csongrád megye közéleti szereplőinek véleménye az iraki háború kirobbanása után néhány órával Esetleges terrorakciók miatt aggódnak Csongrád megye politikai, gazdasági és kulturális életének szereplői néhány órával Irak megtámadá­sa után háborúellenességüket hangoztatták. Szinte valamennyien fontosnak tartották megjegyezni, hogy aggódnak, mert a történelem bebizonyította, a katonai beavatkozások ártatlan áldozatokat is követel­nek. Van, aki attól tart, hogy a háború terrorcselekmények formájában kiterjedhet azokra az orszá­gokra, amelyek valamilyen formában fellépnek Irak ellen. A gazdasági élet szereplői úgy vélik, jelentősen drágulni fognak a kőolajszármazékok. Az ornitológus-képviselő a civil lakosság mellett a költöző ma­darak életéért is aggódik, hiszen a vonulási útvonaluk éppen Irak felett vezet. Az mondhatni termé­szetes, hogy a jobboldali és baloldali politikusok eltérően ítélik meg az iraki konfliktus megoldását. Dobozy Attila professzor, a tudománye­gyetem orvos­kari centru­mának elnöke (Szeged): Alap­—' vetően hábo­rúellenes vagyok, s nem tudok in­dokot találni arra, hogy az embe­rek egymást öljék. A csütörtök reg­geli események nem értek váratla­nul, hiszen a világot felkészítet­ték erre. A háború kimenetelét il­letően úgy gondolom: olyan nagy­fokú erőfölény van az egyik olda­lon, ami eldöntötté teszi a végered­ményt. Ha valamiben lehet biza­kodni akkor az az, hogy az iraki nép sorsa jobbra fordul. Gregor József operaénekes (Szeged): Gyűlölöm az agressziót. Mindenki úgy indít háborút, hogy azt hiszi, neki van igaza. Könnyű egy légkondicionált iro­dából mások fiait elküldeni harcol­ni a homokviharba. Persze az sem szimpatikusabb, amikor egy diktá­tor szivarral a kezében prédikál a népének, hogy álljon ki mellette. Fogalmam sincs az iraki tömeg­pusztító fegyverekről, mindeneset­re úgy vélem, teljesíteni kellett vol­na Hans Blix kérését, azaz időt kellett volna még adni az ENSZ fegyverzetellenőreinek. Szerintem elsősorban anyagi okai vannak a háborúnak, valamint az, hogy az amerikaiak szeretnék kipróbálni az új szuperbombájukat, és lecse­rélni a fegyverarzenáljukat. Ha raj­tam múlna, én inkább Busht és Szaddám Huszeint küldeném a ringbe, mérkőzzenek meg ők személyesen egymással. Gyulay Endre megyés püs­pök (Szeged): ­Sokak úgy vé­lik, és remé­lem igazuk lesz, csak rövid ideig tart a há­ború. Abban viszont biztos vagyok, hogy a konf­liktus kimenetele a valós hadi ese­ményeknél jóval tovább tart. Félő, hogy világszerte felerősödik a ter­rorizmus, sokak élete kerülhet még emiatt veszélybe. Úgy vélem, elmé­letileg nem jelenthet Magyaror­szágra veszélyt ez a terrorhullám, de a következményekkel minden­kinek számolnia kell. Az egyház vé­leménye markáns a jelenlegi hábo­rúval kapcsolatban, ezt erősítette meg a Magyar Katolikus Püspök­kari Konferencia napokkal ezelőtt kiadott nyilatkozata, amelyet ma­gam is ellenjegyeztem. Kővári Árpád, a Pick kézilabda­csapatának elnöke (Szeged): - Alap­vetően háborúellenes vagyok. Amennyiben minden esélyt kime­rítettek a békés megoldásra, indo­kolt a lépés; de erről a vélemények megoszlanak. Nekem nincsenek meg a pontos, korrekt informáci­óim, ezért határozott véleményt nem formálhatok. Az viszont biz­tos, hogy amit Szaddám Húszéin évtizede csinál, az ellentétes a de­mokráciával, az elfogadott nor­mákkal és logikus, hogy az Egye­sült Államok és a világ jelentős része ezzel szembehelyezkedik. Reggel a televízióból értesültem, hogy hajnalban elkezdődött az in­vázió. Villámháborút emlegetnek, de Irakot sem szabad lebecsülni. Nem lesz háztól házig harc, de egy-két hónapig így is elhúzódhat a konfliktus. Éltem és dolgoztam a szomszédos Kuvaitban, ilyenkor már 40 fokos hőség tombol, ez is megnehezítheti az amerikaiak dol­gát. Király Leven­te színművész (Szeged): Mindenféle háborútól irtó­zom. Nem ér­tek a világpoli­tikához, nem tudom, hogy valóban ez volt-e az egyetlen meg­oldás, és a felhalmozott iraki tö­megpusztító fegyverek valóban ak­kora fenyegetést jelentenek-e, hogy szükséges volt a támadás. Azért gyűlölöm tiszta szívemből a há­borút, mert tudom, hogy mindig a vétlen kisember húzza benne a rö­videbbet, mindig vele történik a legnagyobb baj, miközben ő az, aki nem tehet semmiről. Márkus And­rás alezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Re­gionális Pa­rancsnokság­nak vezetője (Szeged): - Nem vagyok militáns alkat, sajnálom, hogy az iraki válság idá­ig vezetett. Mint a vámőrség déli régiójának parancsnoka, mindent megteszek annak érdekében, hogy körzetünkben minél kisebb legyen az esélye annak, hogy terrorcse­lekményekhez felhasználható esz­közök jussanak be az országba. Balogh László, MDF-es or­szággyűlési képviselő (Sze­ged): - Sajná­lom, hogy ENSZ felhatal­mazás nélkül indított hábo­rút az Egyesült Államok. Mint ahogy gzt is, hogy ehhez partner volt Medgyessy Péter miniszterel­nök. Nincs olyan vitás kérdés, amit ne lehetne a nemzetközi szerveze­tek közvetítésével megoldani. A helyzetet súlyosbítja a telefonle­hallgatási botrány. Csak remény­kedni tudok abban, hogy a hatal­mas katonai gépezet „kegyelmet" gyakorol az ártatlan civil lakosság­gal szemben. A háború elindításá­val hosszú távú válságövezetet hoz­tak létre az amerikaiak. Kíváncsi vagyok arra, hogyan viselkedik majd az Egyesült Államok a hábo­rú után, de az is érdekel, mi lesz az olajkinccsel és az irakiak önren­delkezési jogával. Zentay Attila, a helyi mentőál­lomás vezető főorvosa (Szeged): - A XXL században a konfliktu­sok békés megoldására kellene tö­rekedni. Irak esetében is ez lett volna a helyes, mégpedig egy kibővített vizsgálóbizottsággal fel­kutatni a potenciális veszélyeket. Mostantól időzített bombán ülünk, mert - véleményem szerint - a háború kiterjedhet, az Irak elleni támadást bármilyen módon támo­gató országok a terror célpontjai­vá váltak. Száz százalékos bizton­ságban egyetlen NATO tagállam sincs. Úgy ítélem meg: Irak meg­támadása nem stratégiai, védelmi kérdés, hanem gazdasági érdekeket szolgál. Mód Péter, a Beton VE csapat­kapitánya (Szeged): - A legfonto­sabb: sajnálom, hogy nem sike­rült békés megoldást találni. A csa­pattársakkal is beszélgettünk erről, s a két amerikai srác, Samuels és Kittredge szent meggyőződéssel ál­lította: elkerülhetetlen volt a fegy­veres beavatkozás. Elgondolkozta­tó érveket sorakoztattak fel. Re­mélem, ez a háború nemcsak az olaj birtoklásáért folyik; bízom benne, hogy kiderül, hiteles bizo­nyíték lesz rá: komoly katasztró­fától óvták meg a világot. Az erővi­szonyok egyértelműen az USA mellett szólnak, s úgy vélem, sze­rencsés esetben két-három hét alatt véget érhet a háború. Kondé Lajos, a fogadalmi templom plé­bánosa (Sze­ged): - Meg­döbbentett a támadás híre, annak ellen­ére, hogy a ké­szülődésből régen sejteni lehetett, Amerika előbb-utóbb megindítja a háborút. Természetesen nem hunyhatunk szemet a tömegpusz­tító és vegyi fegyverek fölhalmozá­sa fölött, de ugyanígy elítélem a fegyveres beavatkozást is. Világ­szerte sokan tiltakoztak az iraki konfliktus erőszakos megoldása ellen, II. János Pál pápa többször fölszólította a háborúpárti hatal­makat, hogy diplomáciai eszkö­zökkel rendezzék a helyzetet. Sem­mi sem igazolhatja emberek meggyilkolását. Farkasné Po­csai Blanka, fideszes önkor­mányzati kép­viselő (Szeged): - Én abszolút háborúellenes vagyok. Félek attól, hogy na­gyon sok ártatlan áldozata lesz a háborúnak, amely meggyőződé­sem szerint gazdasági érdekből fo­lyik. A legszörnyűbb, hogy nem lehet tudni, meddig fog tartani a háború, és a harcokban meddig akar elmenni az Egyesült Államok. Jóllehet 1999-ben Jugoszláviában bombáztak az amerikaiak, most szerintem sokkal súlyosabbak lesz­nek a következmények. Müller Júlia színművésznő (Szeged): Végtelenül szomorú va­gyok, hogy egy ilyen háború előfordulhat a világban. Sok­kal nagyobb ez a konfliktus, mint amekkorának az első pillanatban Magyarországról látszik, és jobban érint bennünket, mint most érez­zük. A következményei felmérhe­tetlenek, ezért tele vagyok szoron­gással. Irak tulajdonképpen na­gyon közel van hozzánk, kiszá­moltam, hogy légvonalban csak tizennégyszer akkora távolságra, mint Szeged Budapesttől. Szeri István, a Csongrád Me­gyei Kereske­delmi és Ipar­kamara elnö­ke, a Tisza Vo­lán Rt. vezér­igazgatója (Szeged): - Egy háború senkinek nem jó, hatásait az egész világon meg fog­juk érezni. Attól tartok, hogy ha­zánkban a háború következmé­nyeit a csatározások alatt elsősor­ban az energia árakon mérhetjük le. Jelentősen drágulni fog a kőolaj, így az üzemanyagok ára, s ez inf­lációt gerjeszthet majd. Csak abban bízhatunk, s ebben reménykedem én is, hogy a harcok gyorsan befe­jeződnek, s mihamarabb normali­zálódik a helyzet. Az is megjósol­ható, hogy egy amerikai győzel­met hozó háború után jelentősen meg fog erősödni a dollár. Asztalos Judit, a Liss-HNKC vá­logatott kézilabdása (Hódmezővá­sárhely): - Mindenképpen békés úton kellet volna megoldani a hely­zetet. A háború elítélendő, ebben a „műfajban" számomra nincs jó cél és rossz kategória - mert fájdal­mat, szenvedést okoz. Sajnálom az iraki nőket és férfiakat, ők nem okolhatók Szaddám bűneiért; de az amerikai anyáknak sem lehét könnyű elfogadni, hogy fiaiknak esetleg egy idegen országban, a csa­ládjuktól távol kell meghalniuk. Puskás László több étterem tu­lajdonosa (Szeged): - A békés ren­dezés híve vagyok, erről azonban lekéstünk, a háborút ugyanis már nem lehet leállítani. Meggyőződé­sem, hogy az árát a világ állampol­gárai fogják megfizetni, úgy a ben­zinárakban, mint a megnöveke­dett adókban. Ez a háború az USA­n kívül senkinek sem állt érdeké­ben, és nem a józan ész döntött, hanem az, hogy az olajkészletek megszerzéséért kövessenek el min­dent. Sajnos, tehetetlenek vagyunk, végig kell néznünk, hogy az öldök­lés mennyi áldozatot követel majd iraki és amerikai oldalról egyaránt. Nógrádi Zol­tán polgár­mester (Móra­halom): - Az Irak elleni tá­madást első­sorban gazda­sági érdekek irányítják és nem az emberiség védelme. Meg­döbbenve néztem a híradóban, hogy az arab államban dolgozó ENSZ fegyverzetellenőreinek ve­zetője tiltakozott, mert kevés időt kaptak feladatuk ellátására. Ma­gyarként azt gondolom, hogy az ENSZ felhatalmazása nélküli, egy állam szuverenitás sértő katonai agresszióhoz egy '56-os nemzet nem adhatja áldását. Magánember­ként pedig abszurdnak tartom a taszári bázis létét, mert ez nem il­lik bele a semleges, független ország képébe. Ráadásul kiderült, hogy több iraki ellenzékit is itt helyez­tek el. Azt is furcsállom, ha hazánk nincs közvetlen veszélyben, akkor miért rendelte el a kormány a fo­kozott készültséget. A háború na­gyon megosztotta a világot, sőt még a világbéke őrét, az ENSZ-t is. Ennek a későbbiekben súlyos kö­vetkezménye is lehet, mert csorbul a szervezet tekintélye. Simicz József polgármester (Deszk): 2001. szep­tember 11 -e óta a kormá­nyok többsége egyet ért azzal, hogy terroriz­mus ellen határozottan fel kell lép­ni. Olyan mértéket öltött már a ter­rorizmus, hogy az államoknak össze kell fogni. Ezt a koah'ciót pe­dig csak is az USA vezetheti, mint a világ legnagyobb hatalma. Az ENSZ pedig csak akkor tudja hosszútávon megtartani tekinté­lyét, ha'az általa hozott határoza­tokat pontosan végrehajtja. Irakkal szemben az a követelés, hogy sze­relje le a vegyi és atomfegyvereit. Ez azonban nem történt meg. A ve­szély abban rejlik, hogy ezeket a fegyvereket az iraki kormány bár­mikor átadhatja a terroristáknak. Az amerikaiak és szövetségeseik elég időt hagytak Szaddamnak a le­szerelésre, de nem élt ezzel. Ezért nem maradt más alternatíva, mint az erő alkalmazása az iraki rezsim­mel szemben. Nem szabad hagy­ni, hogy Szaddám megerősödjön, mert a későbbiekben sokkal ne­hezebb lenne ellene harcolni. Varga Márta, a városi televízió főszerkesztője (Makó): - Eleve el­lenzek minden háborút, mert pusz­títanak mindent, ami emberi. Ab­ban is biztos vagyok, hogy bombák­kal, fegyverekkel nem lehet de­mokráciát teremteni sehol a vilá­gon. Mint édesanya együtt érzek azokkal az anyákkal, akik gyer­meküket, férjüket veszítik el a har­cokban, legyenek akár irakiak, akár amerikaiak. Meggyőződésem sze­rint ezek az áldozatok értelmetle­nek. Bár bízom abban, hogy ez a konfliktus bennünket közvetlenül nem fenyeget, a mi családunk sem nyugodt tegnap óta. Frank Sándor étteremtulaj­donos és mes­terszakács (Szeged): - A háború na­gyon rossz do­log. Minden­képpen a bé­kére, a békés megoldásra kellett volna törekednie Amerikának és a szövetségeseinek. Véleményem szerint mindkét oldalon, persze nem ugyanolyan arányban, ártat­lan emberek fognak szenvedni és meghalni. Persze én kívülálló va­gyok, vendéglátással foglalkozom, úgy gondolom, a háborús konflik­tus megoldása a politikusok fel­adata. Krajkó Zol­tán ügyvéd (Szeged): Azért aggaszt a háború kitö­rése, mert aki figyelemmel kísérte az ese­ményeket, az láthatta, mennyire megosztja a vi­lágot, valamint a magyar politikai életet is az Irak elleni támadás. Az USA szándékával egyetértek, hi­szen fontos a diktatúra és a tö­megpusztító fegyverek felszámo­lása, ám nemzetközi jogilag nem tartom jogosnak és megalapozott­nak a támadást. Ha minden or­szág, amely rendelkezik a kellő ha­talommal, azt csinálná, amit akar, annak beláthatatlan következmé­nyei lennének. Molnár Gyu­la ornitológus, muzsikus, ön­kormányzati képviselő (Szeged):-Ag­gódom az ira­ki civil lakos­ságért és min­den emberért, akinek élete veszély­be kerül a kirobbant háború miatt. Mint ornitológus, ugyancsak aggo­dalommal gondolok azokra a köl­töző madarakra is, amelyeknek vonulási útvonala éppen Irakot ke­resztezi. Az Európába tartó gólyák, réce- és gémfélék is bajba kerülhet­nek, ezért lehet, hogy a megszo­kottnál jóval kisebb számban ér­keznek meg hozzánk. A gyors röptű fecskék hamar elhagyják a veszélyes területet, de a nagyobb testű, lomhább madarak (köztük olyan fajok, amelyet már kipusz­tulás fenyeget) keletről indulva megpihennek Irakban is, számuk­ra végzetes lehet a háború. Gyapjas Mi­hály, a helyi horgász egye­sület elnöke (Csongrád): ­A háborút nem volt ne­héz megjósol­ni, mert az iraki diktátortól meg kell szabadí­tani a világot, és főképp saját né­pét, melyet nyomorban és félelem­ben tart. Nem örülök a háborúnak, csupán szükséges rossznak tar­tom. S azokkal értek egyet, akik azt mondják: az előző Öböl-háborút végig kellett volna vinni és akkor másképp alakult volna a helyzet. Remélem, a háború nem húzódik el sokáig, két hét talán elég volna belőle és minél 11 több kímélet, kevés szenvedés érje az baki népet. Katona Pál római katolikus es­peres (Makó): - Véleményem sze­rint a cél nem szentesítheti az esz­közt, emberi életeket nem szabad még a terrorizmus elleni harc ér­dekében sem feláldozni. A konflik­tus hátterében egyébként biztosan gazdasági érdekek is húzódnak. Szerintem a fegyverzet-ellenőrök­nek Irakban kellett volna marad­niuk, mert ellenőrzés alatt tartva Szaddám Húszéin biztosan nem mert volna háborút kirobbantani, most viszont már nincs veszteni valója és ez aggodalomra adhat okot. Úgy gondolom, a terroriz­mus ellen csak neveléssel lehet hatékonyan küzdeni. Gulyás Fe­renc szőlős­gazda, hegy­községi elnök (Csongrád): ­A háború hí­re, annak el­lenére meg­döbbentett, hogy a levegőben lógott. Magam a békességet szeretem, itt, ahol élek és a világban is. Aki szőlőt termel, bort készít, az sosem örülhet a fegyverek zajának. Akármilyen kí­méletes is lesz az amerikai hadse­reg, sok szenvedést okoz az ott élő népnek, amely nem tehet a konf­liktusról. Remélem, nem vagyok egyedül véleményemmel: sürgősen véget kellene vetni az iraki hábo­rúnak és más eszközökkel elren­dezni az ottani problémákat. Bok­rosról nézve szörnyű, ami törté­nik. Keserű Imre gimnáziumi tanár (Szen­tes): - Én ter­mészetesen elvben béke­párti vagyok, de azt gondo­lom, hogy ha a háborúval nagyobb katasztrófát lehet megelőzni, akkor jogos az erőszak alkalmazása. Mint aho­gyan 1999-ben Jugoszláviában az albánok elleni népirtást akadályoz­ta meg a NATO fellépése. Szerin­tem is valószínű, hogy Szaddám Húszéin diktatúrája fenyegetést jelent, de jelen pillanatban ezt nem érzem minden kétséget kizáróan bizonyított ténynek. Márpedig a jogállam logikája azt diktálná, hogy erőszakot csak ilyen tények birto­kában lehetne alkalmaznunk. Czabarka Já­nos polgár­mester (Nagy­mágocs): Nekem egyál­talán nem tet­szik ez a há­ború. Megint akadt egy vi­lág csendőre, a háborút kezdemé­nyező, aki azokat bünteti, akik sem­miről nem tehetnek. Engem ez a háború pacifistává tett. Nem tudok együtt gondolkodni azokkal, akik bármiféle közösséget éreznek a had­viselő felekkel. A háború egészéhez képest minimáhs felelősséget tanú­sítanak a békés lakosok bánt, és ez szerintem elfogadhatatlan. Ennek a bűnnek a súlyát nem enyhíti a távol­ság. Senkinek nem volna szabad kö­zömbösnek lennie, úgy gondolom. Csányi Katalin pénztáros (Vá­sárhely): - Megdöbbentett a tá­madás híre, holott tulajdonképpen már mindenki számított erre. Sze­rintem felszaporodtak az új fegyve­rek a világban, és valahol ki kell pró­bálni őket - másra sem jó ez az egész. Nagyon nem értek egyet a háborúval, szívem szerint össze­zárnám a két fél vezetőit a sivatag­ban, hogy intézzék el a konfliktust maguk közt, és kíméljék meg a ci­vileket ettől az egésztől. Némi fé­lelem is van bennem, remélem, idáig nem érnek el a harcok. Kis Imre gépkezelő (Vásárhely): - Nem sok jót nézek én ki ebből a dologból, sajnos attól tartok, még nekünk, itt Magyarországon is ko­moly bajunk lehet a háborúból. Itt van ez a taszári támaszpont is, elég közel az amerikaiaknak a cél­ponthoz, de azért nagyon bízom benne, hogy a harcok elkerülnek bennünket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom