Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-21 / 67. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. MÁRCIUS 20. • AKTUÁLIS* 3 Több rendőr és határőr vigyázza a rendet Csongrád megyében Megerősítették a védelmet Géppisztollyal felfegyverzett katonák őrzik az Egyesült Államok nagykövetségét. MTI Telefotó: Bruzák Noémi Az iraki háború megkezdése után néhány órával Csongrád megyében, az ország többi térségéhez hasonlóan, megerősítették a határt és a stratégailag fontos közintézmények, vállalatok védelmét. MUNKATÁRSUNKTÓL Lamperth Mónika belügyminiszter csütörtök délelőtt felhívta telefonon Frank fózsefet, a megyei önkormányzat elnökét, a megyei védelmi bizottság elnökét. Tájékoztatta arról, hogy a határ őrizetét és a fontosabb objektumok védelmét megerősítették, de mindezt úgy oldották meg, hogy más megyéből nem kellett átcsoportosítani rendőröket, határőröket. A belügyminiszter hangsúlyozta, az ország és Csongrád megye biztonságban van. Frank József azt is elmondta, nem volt szükség a megyei védelmi bizottság rendkívüli ülésének összehívására és reméli, az iraki háború miatt erre nem is kerül sor. Bízik abban, hogy mivel Törökország határait szigorúbban őrzik és a rendkívüli állapot miatt Szerbia-Montenegróban is jobban ügyelnek az idegenek mozgására, nem kell tartani attól, hogy sok menekült érkezik országunkba a zöld határon. Csongrád megyében - a belügyminiszter utasításának megfelelően - megerősítették a stratégiailag fontos közintézmények, vállalatok védelmét. Rendőrök cirkálnak a vasúti csomópontok, az energiaszolgáltatók és -elosztók, az algyői olajmező, a vízmű, a telefontársaságok, az egészségügyi intézmények, a polgármesteri hivatalok, a bíróságok, illetve a román konzulátus környékén. Márkus András, a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokságának vezetője elmondta, hogy a szerb-montenegrói és a román határszakaszon a vámosok is fokozottabb ellenőrzést vezettek be, ezért elképzelhető, hogy megnő a várakozási idő. A parancsnok ugyanakkor hozzátette: reményei szerint ez nem vezet majd torlódásokhoz. Márkus András megjegyezte, hogy a déli határszakaszon egyelőre semmit nem érzékelnek a háborús helyzetből, a ki- és belépés a megszokott módon zajlik^ az elmúlt napokban nem csökkent a forgalom. A biztonságpolitikai konferencián csak a szünetben volt téma az iraki válság Tanárok a NATO-ról és az EU-ról A Szegedi Biztonságpolitikai Központ tegnapi, Szegeden megrendezett fórumán nem esett szó az iraki háborúról. A szerb elnöki főtanácsadó lapunknak nyilatkozva kijelentette: Szerbia elutasítja az amerikai beavatkozást. Egyperces néma felállással emlékeztek a meggyilkolt szerb miniszterelnökre, Zorán Gyingyicsre a történelem tanárok VI. nemzetközi fórumán. A Szegedi Biztonságpolitikai Központ által szervezett találkozón, a városháza dísztermében Magyarország euro-atlanti integrációjának tapasztalatairól, a délkelet-európai demokratizálódási folyamatról hallgathattak meg előadásokat. Tóth László, a biztonságpolitikai központ vezetőjének köszöntője után Botka László megnyitó beszédében emlékeztetett: a tanárok feladata felelősségteljes, hiszen nem csupán az információk átadása, hanem a véleményformálás is hozzátartozik. - A NATO 1999-es szerbiai támadásának legfiatalabb áldozata háromesztendős volt. Ezért érthető, hogy a szerb nép elutasítja az amerikai katonai akciót Irak ellen - mondta a tanácskozáson résztvevő Predrag Simics, Szerbia-Montenegró elnöki főtanácsadója. Ugyanakkor hozzátette: Szaddám Húszéin sem a hivatalos szerb diplomácia, sem a polgárok bizalmát nem élvezi. Azonban ezzel együtt is elfogadhatatlannak tartják a háborút, mint az iraki helyzet rendezésének eszközét. Ráadásul a mostani katonai akcióhoz az USA-nak nincs felhatalmazása az ENSZ Biztonsági Tanácsától sem. Predrag Simics emlékeztetett: Szlobodan Milosevicset a szerb nép akarata mozdította el a hatalomból, nem a külföldi beavatkozás. A főtanácsadó azonban hangsúlyozta: országa rövidesen csatlakozik a NATO békepartnerségi programjához, amely hosszú távon megalapozhatja Szerbia-Montenegró biztonságát. Arra a kérdésre, tart-e a szerbiai demokratizálódási folyamat megtorpanásától Zorán Gyingyics elnök meggyilkolása miatt, Predrag Simics határozott nemmel felelt. - Az elnök a reformok lelke volt, az, hogy meghalt, óriási űrt teremtett. De a szerb nép egységesen ítéli el a szörnyű gyilkosságot, és most még azok is a szervezett bűnözés felszámolására szavaznak, akik korábban más politikai nézeten voltak, mint Gyingyics elnök - fogalmazott a főtanácsadó. Szerinte a szerb kormány eltökéltségét jelzi, hogy eddig több, mint 500 embert, közöttük a legfelsőbb bíróság egyik bíráját tartóztatták le a merénylettel, illetve a maffiával ápolt kapcsolataikkal összefüggésben. - A tragédia egyesítette a szerbeket, akik korábban úgy gondolták, a régi rendszernek egyetlen alternatívája lehet: a káosz. Ma már tudják, egyetlen lehetőség a demokratikus rend helyreállítása - mondta végzetül Predrag Simics. K. B. George Katsirdakis: A tagországoknak számolni kell a megtorlással Magyarország önállóan dönt Magyarországnak joga van eldönteni, részt vesz-e az Irak elleni katonai akcióban - jelentette ki tegnap Szegeden George Katsirdakis, a NATO védelmi partnerségi és együttműködés igazgatóság vezetője, aki interjút adott lapunknak. - Mi a hivatalos NATO-álláspont a magyar idő szerint csütörtök hajnalban megkezdődött katonai beavatkozásról? - Az iraki konfliktus nem NATO-konfliktus. a szervezet nem kapcsolódott be a háborúba. Igaz. vannak olyan NATO-tagországok. amelyek úgy döntöttek, részt vesznek az akcióban. És vannak olyanok is. amelyek csak óvatosan követik az eseményeket, ahogyan a NATO is. - Milyen magyar szerepvállalást tartana elképzelhetőnek a katonai akcióban t - Magyarország szuverén állam demokratikusan megválasztott kormánya van és minden, demokratikus módon működő jogállamhoz hasonlóan, joGeorge Katsirdakis: Az iraki konfliktus nem NATO-konfliktus, a szervezet nem kapcsolódott be a háborúba. Fotó: Gvenes Kálmán ea van eldönteni, hogy miként, milyen erőkkel vesz részt az Irak elleni katonai akcióban. - Magyarországra vonatkozóan lehet-e hatása, ha igen. milyenek a háborúnaki - Itt is éppen olyan következményekkel kell szembe nézni, mint a többi NATO-tagállamnak. Pánikot semmiképpen sem akarok kelteni, de tény, számolni kell azzal az eshetőséggel, hogy az iraki rezsimet támogató szervezetek valamiféleképpen meg akarják majd torolni a magyar szerepvállalást. Igaz, ennek az esélye nem túl nagy, de nem lehet figyelmen kívül hagyni. Elképzelhetőnek tartja, hogy az iraki helyzet katonai rendezését követően egy, a szegedihez hasonlatos biztonságpolitikai központ részt vehet a demokratizálódási folyamat megindításában 1 - Igen, ez nagyon is elképzelhető. Először azonban meg kell várni, milyen eredménnyel zárul a katonai hadművelet, milyen helyzetben lesz az ország a harcok befejezése után. Nem mindegy például, hogy milyen lesz az új iraki kormány álláspontja ebben a kérdésben. A szomszédokkal való biztonságpolitikai együttműködést azonban nem lehet felülről, sem az ENSZ, sem a NATO kizárólagos akarata szerint megindítani. Ehhez szükséges az érintett államok elkötelezettsége is. KÉRI BARNABÁS A beárazott háború PATAKI SÁNDOR Emlékeztetőül: az elsó Öböl-háború (1990-91) tulajdonképpen úgy kezdődött, hogy Szaddám Húszéin iraki diktátor bejelentette: nem fizeti vissza Kuvaitnak az iráni-iraki háborúra kapott kölcsönöket, sőt 21 milliárd dollár kárpótlást követelt az olajár mesterséges alacsonyszinten tartása miatt. Ezután rohanta le és nyilvánította Irak 19. tartományának Kuvaitot, az amerikai hadsereg közbelépéséig. Hogy a háború végeztén Kuvait milyen előnyős nyersolajszállításokkal viszonozta a felszabadítást, talán egykor megtudjuk. Mindezek tudatában feltételezhetjük: a tegnap indított háborút is valahol már jó előre „beárazták", mint ahogy illik egy világméretű bevásárlóközpontban. Bárhogy tiltakozhatunk ellene -ami világunk már így működik. S hogy a megátalkodottan cinikus megközelítés látszatát elkerüljük, kijelentjük: természetesen a terrorizmusellenes világméretű háború szerves része az Irak elleni hadművelet, természetesen a diktatúra felszámolása és a hőn óhajtott demokrácia bevezetése a cél, természetesen a tömegpusztító fegyverek megsemmisítését is el akarja élni a világ jobbik fele. Még mielőtt a konkrét harci cselekményekhez érnénk, vizsgáljuk meg egy hír szemszögéből az iraki amerikai-brit hadjáratot ellenző franciák és németek álláspontját. Bizonyos fülesekre hivatkozva, nem hivatalosan közölte több kisebb internetes hírügynökség, hogy Húszéin Irak egész dollárvagyonát euróra váltotta... Gyengítvén az amerikai valutát, erősítvén az európait. Egyúttal példát mutatva a többi olajországnak... Mivel európaiak, s az euró mai és jövendőbek felhasználói vagyunk, kezdjük megérteni a politikusokat... Az amerikai hadvezetés nagyon ügyel arra, hogy az adófizetőket tájékoztassa: akárcsak az első, 1991-es öbölháború, a mostani Irak-ellenes hadművelet is a Tomahawk manőverező robotrepülőgépek bevetésével kezdődött. Az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon tisztségviselői szerint azonban a Tomahawk hamarosan háttérbe szorulhat egy még újabb fegyver miatt. Ez a precíziós vezérlésű JDAM-bomba (foint Direct Attack Munition), amelyet mintha csak az öbölháborús parancsnokok kívánságlistája alapján fejlesztettek volna ki: olcsó, pontos, nem akadályozza bevetését felhő, füst vagy köd. A csütörtökre virradóra indított akcióban az F-l 17-es lopakodó vadászbombázókról négy ilyen, 900 kilogrammos fDAM-bombát dobtak le egy olyan bunkerre, ahol a hírszerzési adatok szerint akkor éppen Szaddám Húszéin iraki elnök és más csúcsszintű iraki vezetők tartózkodtak. A JDAM-bomba jóval olcsóbb, mint a robotrepülőgépek: egy Tomahawk 450 kilogramm robbanóanyagot tud célba juttatni, de darabonként 600 ezer dollárba kerül, míg a JDAM ára ugyanennyi robbanóanyaggal vagy ennek kétszeresével (ez utóbbi változatot használják az amerikaiak a bunkerek ellen) csak 21 ezer dollár. Tény, hogy az Egyesült Államok most először alkalmazott az ellenfél lefejezését célzó stratégiát. Előtte a Pentagon tervezői szándékosan ködösítettek - egyfolytában tömeges légicsapásokról beszéltek. Látható, milyen sebezhetőek vagyunk - újságírók, olvasók - a manipulációval szemben. Lehet, hogy az amerikai hírszerzés információhoz jutott az iraki rendszer vezetőinek, vagy magas rangú katonai parancsnokainak hollétéről, s egyszerűen nem akarták elszalasztani ezt a lehetőséget. Sok múlik azon, hogy az iraki csapatok meddig tartanak ki állásaikban. Az amerikaiaknak sokkal fejlettebbek a fegyvereik, rossz időben és éjszaka is tudnak harcolni, s nyilván a lehető legnagyobb mértékben ki fogják használni a sötétség nyújtotta előnyöket. A Tisztelt Olvasó megfigyelhette, hogy jegyzetem során meg sem próbáltam dollárban kifejezni az olyan háborús „fogyóeszköz" ellenértékét, mint az emberélet. Erre nincsenek adatok... VÉGRE IGAZI OTTHON? Elérhető az FHB Otthonteremtő Hitelével! Minden lakáscélra felvehető. Pár hét alatt hozzá lehet jutni. Alacsony a kamat (új lakásra 2.9%. használtra 4.25%)*. Minden állami támogatás. ! amat- és adókedvezmény igénybevehető. Megelőlegezett „szocpol." gyermek(ek)et vállalóknak. Köztisztviselőknek további kedvezmények. Megfelelő fedezet mellett a hitel a vételár vagy 1 építési költség akár 100%-a is lehet. Csak ingatlanfedezetre is igényelhető. Az anyagi biztonságot (külön költség nélkül) hitelfedezeti életbiztosítás segíti. További információ: az FHB szegedi irodája (Tisza Lajos körút 20.. tel.: 62/553-300) a bank 06-40-200-115-ös hitelvonala. internet: www.fhb.hu m1. RTL Klub képújság 508. oldala. " A Kezelési költség évi 1,5%. OTTHONTEREMTO HITEL AZ FHB-TÓL ES PARTNEREITŐL