Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-20 / 66. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. MÁRCIUS 20. •MEGYEI TÜKÖR* 7 A gyermekvédelem szakembereit a gyakorlat rostálja Együtt dolgozik a két pályázó Együtt fog dolgozni a területi gyermekvédelmi szolgálat új igazgatója és korábbi igazgató­helyettese. Mint mondták, rég­óta tisztelik, becsülik egymást. Az intézmény dolgozóinak nagy része nyílt levélben kérte a kép­viselőket: a helyettest válasszák igazgatóvá. A közgyűlés azon­ban a külső pályázó mellett döntött. Különös körülmények között vá­lasztotta Barcsi Antalt a Csong­rád Megyei Területi Gyermekvé­delmi Szolgálat és Gyermekott­honok igazgatósága igazgatójává a Csongrád Megyei Közgyűlés. Az ülés előtt az intézmény dolgo­zói lapunkban közzétett nyílt le­velükben arra kérték a megyei képviselőket, hogy az addigi igaz­gatóhelyettest, Keresztényi Lász­lót nevezzék ki. Keresztényi hó­napokig megbízott vezetőként irányította a területi gyermekvé­delmi szolgálatot, miután az elő­ző igazgató, Galambos László el­hunyt. Az ülésen a jobboldali frakció tagjai több kérdést is feltettek, s Mikulán László csanádpalotai képviselő javasolta, a közgyűlés vegye figyelembe a dolgozók ké­rését, hiszen ők munka közben ismerhették meg Keresztényit, s nyilván jelent valamit, ha ily módon állnak ki mellette. A jobboldaliak több kérdést is meg­fogalmaztak, a baloldalon azon­ban nem kérdeztek. Döntésükkel nyilvánítottak véleményt - a dolgozók állás­pontjával szemben. Mint Simicz József, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke lapunknak el­mondta, az MSZP-SZDSZ-frak­ció az ülés előtt megbeszélte a pályázatok ügyét, s úgy vélték, nincs okuk arra, hogy kétségbe vonják a szakértő bizottság ­Barcsit első helyen támogató ­javaslatának megalapozottságát. Arra a kampányra, amely az igazgatóhelyettes mellett folyt, nem akartak reagálni. Miután a szavazás eredményét ismertette, Frank József, a me­gyei közgyűlés elnöke azt mond­ta, reméli, a két szakember együtt tud dolgozni, hiszen mindkettőjük munkájára nagy szükség van. - Természetesen együtt dolgo­zom az új igazgatóval, régóta is­merjük egymást - mondta kérdé­sünkre Keresztényi László igaz­gatóhelyettes. - Megköszöntem a kollégáimnak a támogatást, a levelet és kértem őket, hogy se­gítsék az új vezető munkáját, én is ezt fogom tenni. A megválasztott intézményve­zető 1982-től 1999-ig a szegedi Londoni körúti gyermekotthon nevelőtanára, a jogutód Árpád nevelőotthonban azonban már nem fogadta el a Szalai István polgármester által vezetett ön­kormányzat állásajánlatát, egyé­ni vállalkozóként, szakértőként dolgozott tovább, s 2001 óta a Jó­zsef Nádor Szakképző Iskola ta­gozatvezetője. - Evidens, hogy a korábbi igazgatóhelyettessel és minden munkatárssal együtt szeretnék dolgozni. Lacival tizenöt éve is­merjük egymást, jó szakmai kapcsolatban voltunk mindig ­mondta kérdésünkre Barcsi An­tal. - A kívülállók nem tudják, hogy jó gyermekvédelmi szak­ember nem terem minden bo­korban; a főiskolákon vannak bizonyos kurzusok, amelyek az elméleti alapot adják, de szak­emberré csak gyakorlatban vál­hat az ember. A gyakorlat pedig rostál és nincsenek sokan azok, akik végül megmaradnak. E kö­zösség tagjai pedig nem csak is­merik, de tisztelik is egymást. Amikor megtudtam, hogy Laci is pályázik, megkerestem, meg­kérdeztem, van-e kifogása az el­len, hogy én is pályázzak, s együtt tudna-e velem dolgozni, ha esetleg engem választanak meg. Ha merev elutasítást ta­pasztaltam volna a részéről, azt hiszem, nem pályáztam volna. Engem a dolgozók nyílt levele sem bántott. Hiszen a bizonyta­lan helyzetben mindannyian aggódtak az intézmény sorsáért és saját jövőjük miatt, a közös­ség védelmében léptek. Ez a gesztus pedig azt jelenti, ez egy összetartó csapat. Az, hogy a dolgozók hatvanhat százaléka a belső embert, Lacit támogatta, szintén természetes, s elvárha­tó. Ez nem rontotta az én önér­tékelésemet és senkivel szem­ben nincsenek előítéleteim. Fo­lyamatosan ismerkedem a munkatársakkal és az alapdo­kumentumokkal, beletelik még jó néhány hét, mire a végére érek. Ezek után rajtam a sor, hogy bizonyítsak új kollégáim előtt is. BAKOS ANDRÁS Rektorfelölt: Visy Csaba Középpontban az oktatás A régió tudásközpontjaként emlegetett, im­már 11 karral működő Szegedi Tudomány­egyetem (SZTE) élére hét egyetemi tanár pályázott. Közülük 2003 áprilisában vá­lasztják meg az új rektort, hároméves idő­tartamra. A rektorjelölteket legfontosabb­nak tartott terveikről kérdezzük, a név­sorban hetedikként dr. Visy Csaba fizikai kémikust, tanszékvezető egyetemi tanárt, oktatási rektorhelyettest. - Nem okoz meglepetést azzal, hogy rektori pályázatában is központi téma az oktatás. Feltűnő viszont, hogy óvakodik a radikális változtatásoktól. Miért! - Mert a szegedi egyetemen ma is színvo­nalas képzés folyik, megvannak az erősségei, az elismertsége. A közelmúltban a kredit­rendszer bevezetésével megtettük az első lé­péseket, hogy felsőoktatásunk megfeleljen az európai elveknek. Ezután következik az okta­tás különböző szereplői között a magasabb szintű tartalmi együttműködés megvalósítá­sa, amely többek között olyan új feladatokat jelent, mint teljes körűvé tenni a kreditrend­szert, megvalósítani az egyetemi szintű, egy­séges tanárképzést és felkészülni a bolognai folyamatra. - Meg kellene szüntetni a főiskolai tanár­képzést! , - Egyáltalán nem gondolkodom az egyetem jelenlegi karszerkezetének átalakításában. A meglévő értékek megőrzése az egyik fő szem­pontom, s ha a feltételek adottak, új karok is létesülhetnek - a mérnöki, valamint a fogor­vosi karra gondolok. A tanárképzésben a leg­fontosabbnak ítélem az együttműködést, kü­lönösen olyan szakágak között, ahol a jelen­legi főiskolai és egyetemi szintek között a párhuzamosságok jogossága megkérdőjelez­hető. Úgy látom, hogy amiként a karok kö­zötti együttműködés megvalósítható a kuta­tásban, ugyanúgy meg lehet ezt oldani az ok­tatásban is. - Föltűnt, hogy a határokon túli magya­rok képzésével külön hangsúllyal foglalko­zik. Ez a szegedi egyetem speciális felada­ta! - Úgy gondolom, mindegyik egyetemé, de a szegedit a földrajzi helyzete különösen alkal­massá teszi erre a nagy és szép feladatra. A határokon túli magyar anyanyelvű tanárok képzését azért tartom a dolgunknak, hogy tá­mogathassuk az otthoni munkájukat, és ez­zel segítsük a magyarság identitásának meg­őrzését. - Óvakodik a nyugati, mondjuk úgy, an­gol-amerikai képzési szisztéma mechani­kus átvételétől. Miért! - Természetesen tudom, hogy itt az ideje fölkészülnünk a többszintű képzésre; de a vi­lág legjobb képzési szisztémája is csak akkor működik, ha ahhoz a társadalmi-gazdasági közeghez igazítjuk, amelyben a képző intéz­mény létezik. Ha az oktatás résztvevőinek érdekeit figyelembe vesszük. Példát mondok: a mai magyar társadalom elvárja, hogy a hall­gatók a korszerű szakmai ismeretek mellett A szegedi egyetemet a földrajzi fekvése arra predesztinálja, hogy segítse a határokon túli magyar értelmiség képzését is. Fotó: Schmidt Andrea egyéb tudással is rendelkezzenek. Beszélje­nek idegen nyelveken, használják az infor­mációs technika eszközeit, legyenek vállal­kozói, uniós ismereteik, legyen a szakmájuk­hoz kapcsolódó jogi műveltségük... - Nem éppen az a bökkenő, hogy az egye­temen nincsenek meg a gazdasági feltéte­lek mindehhez ! - Ez egy másik téma. Ha tudjuk, milyen oktatást akarunk, ahhoz valahogyan meg kell teremteni az anyagi és infrastrukturális feltételeket. Az egyetemi képzés átalakulásá­val együtt kell járnia a finanszírozás átalaku­lásának is. A jelenlegi, úgynevezett fejkvóta mellett szükség lenne egy fenntartási norma­tívára is. Országosan fel kell mérni, hol, mi a jogos kubatúra, milyen a jelenleginek az álla­ga és ezeknek az adatoknak a figyelembevétel differenciálni, meghatározni a normatívákat. A tömegképzés mellett az egyetemeken elit­képzés is folyik, ehhez a tudományos norma­tívát meg kell emelni. Az orvosképzés finan­szírozását el kell választani a betegellátás, a gyógyítás finanszírozásától. A nagyobb álla­mi szerepvállalás mellett az egyetem saját bevételeit is növelni kell és erre a felnőttkép­zés általánossá, szervezettebbé és intenzíveb­bé válásával van is lehetőségünk. Jobb PR-rel, a régió gazdasági szereplőinek bevonásával a szakirányú képzéseket, felnőttképzéseket a munkáltatók igényeihez igazítva, nagyobb bevételekhez juthatunk. Mindebből lehet fej­leszteni, természetesen nem egyszerre min­dent, hanem egy rangsor fölállítása után, fo­kozatosan. - A fizikai kémiai tanszék vezetője, két ciklusban is dékánhelyettes volt, az orszá­gos kredittanács tagjaként és a saját egyete­mén is sokat dolgozott a kreditrendszer be­vezetésében, három éve oktatási rektorhe­lyettes. Nincs elég dolga ! - Azt kérdezi, miért akarok rektor lenni? Nem a stallumért. Az eddig elvállalt funkció­im sem annyira rangot, mint inkább munkát jelentettek. De felelősséget érzek az oktatási ügyekért, különösen a tanárképzésért, mivel gyermekeink, unokáink jövője függ ettől. És mivel az egyetem életében - megítélésem szerint - most éppen egy olyan szakasz kö­vetkezik, amelyben az oktatás terén jönnek a nagy feladatok, talán nem hátrány, ha e téren tapasztalt ember a rektor. Mindez még min­dig nem lett volna elég ahhoz, hogy pályáz­zak. Januárban, amikor már lehetett híreket hallani a jelöltekről, sokan kerestek meg az­zal, hogy adjam be a pályázatomat. Nem ta­gadhatom, a biztatásuk adott egy bizonyos lökést. De ettől eltekintve felkészültnek gon­dolom magamat a feladatra. SULYOK ERZSÉBET Összefogtak a botanikusok Feltérképezik az ország flóráját és élőhelyeit Kétéves munkával mintegy 220 botanikus térképezi föl az or­szág flóráját és élőhelyeit. A dél-alföldi régióban már meg­szervezték a hatalmas munkát. Magyarországi flóra- és vegetá­ciótérképezési program - ez a ne­ve az utóbbi évtizedek leg­nagyobb botanikusakciójának, amelyben két év alatt feltárják a hazai vegetáció, az élőhelyek ak­tuális állapotát és összegyűjtik a florisztikai adatokat. Az új orszá­gos térinformatikai adatbázis létrehozása - rendelkeznek már ilyennel a vízügyesek és az erdé­szek - tudományos és természet­védelmi célokat szolgál. A Széchenyi-terv pályázatán nyertek hozzá támogatást a sop­roni erdészeti és faipari egyetem, valamint a vácrátóti ökológiai és botanikai kutatóintézet szakem­berei, akik megszervezték az or­szágos felmérést. A most kezdő­dő terepmunkában mintegy 220-an vesznek részt, köztük a dél-alföldi régiót felmérő szegedi botanikusok. A Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) természetvédelmi és ökológiai munkabizottsága meg­beszélést tartott, amelyen a sop­roni egyetem botanikusa, Vidéki Róbert tájékoztatta a program­ban résztvevő szegedi egyetemi oktatókat és hallgatókat a szer­vezés helyzetéről. A munkabi­zottság titkárát, Margóczi Kata­lin egyetemi docenst (SZTE Ökológiai Tanszék), aki részt­vesz a felmérésben, a flóra- és ve­getációtérkép jelentőségéről kér­deztük. - Utoljára az 1960-as években tárta fel Zólyomi Bálint a ma­gyarországi természetes vegetá­ciót. El lehet képzelni, mi min­den változott meg azóta. Ráadá­sul félő, hogy úgy veszítjük el ér­tékeinket az újabb változásdöm­ping nyomán, amely az uniós csatlakozással következik be, hogy nem is tudtunk róluk. A tu­lajdonviszonyok átalakulásával szem elől téveszthetjük azokat a természeti területeket, amelye­ket óvnunk kellene. Pedig ezek­nek a védelmére akár uniós pén­zeket is kaphatnánk. A botanikusok hét régióra osz­tották az ország területét, ezeket pedig ötször hat kilométeres te­rületekre. Egy-egy szakembernek szinte minden négyzetcentimé­tert fel kell mérni, hogy az adat­lapokat kitölthesse. A floriszti­kai felmérésben résztvevőknek ismerniük kell a fa-, fű-, sás-, gyomfajtákat - minden növény­fajt. Az élőhelyes adatgyűjtőknek fel kell tudni ismerni a különféle élőhelytípusokat, értékelni azok térbeli helyzetét, megsaccolni a potenciális vegetációt. - A szakmában még nem volt ekkora mozgósítás - kommen­tálja a flóra- és vegetációtérképe­zési program előkészületeit Mar­góczi Katalin. - Az adatlapok és az élőhelyekkel kapcsolatos út­mutatók már elkészültek, ahogy kitavaszodik, kirajzunk a terep­re. A Szegedi Tudományegyetem több tanszékének oktatói és sok hallgató vállalkozott a munkára. Nem pénzért tesszük, bár a szál­lás- és utazási költségeket kifize­tik; ha a tervek szerint halad a te­repmunka, 2005-re az összegzé­sek is elkészülnek. Nagy értékű, tudományos és természetvédel- . mi szempontból nélkülözhetet­len adatbázist nyerünk Magyar­ország flórájáról és természeti te­rületeiről. s. e. A botanikusok hét régióra osztották az ország területét. Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom