Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-03 / 52. szám

HÉTFŐ, 2003. MÁRCIUS 3. • AKTUÁLIS» 5 Szent Antal szobra Röszke központjában Röszkén tegnap szentelték fel az ország első köztéren álló Szent Antal-szobrát. Az avatás másban is egyedüli volt, hiszen a röszkeiek ötszörös jubileumot ünnepeltek. Tegnaptól Röszke Magyarország első olyan települése, melynek közterét Szent Antal-szobor díszíti. Ugyan a szentről már számos alkotás készült, ezeket eddig csak a templomokba járók láthatták. - Különleges ez a nap, hiszen az avatáson kívül ötszörös jubileumot is tartunk - mondta tegnapi köszöntőjében Magyari László polgármester. Százötven évvel ezelőtt nyílt meg a község első belterületi iskolája, ahol még ma is tanítanak. Az épület elé 120 éve egy kőkeresztet állítottak. Páduai Szent Antalt 1903-ban választották a község védőszentjének. Tíz esztendővel később pedig megépült a róla elnevezett templom. Az ötödik jubileum a tegnap felavatott szobor megszentelőjéhez, Gyulay Endre megyés püspökhöz fűződik. Ötven évvel ezelőtt káplánként került Röszkére a mostani egyházi vezető. A község védőszentje hol is kaphatott volna méltóbb helyet, mint a Szent Antal tér közepén. Jelenleg még néha füst takarja a szobrot, de hamarosan elköltöztetik innen a buszfordulót és egy parkot alakítanak ki helyette. Az avatáson részt vett Röszke apraja-nagyja. Az iskolások ördög és angyal jelmezbe bújva táncoltak. Érdekesség, hogy műsoruk végén rappelve mutatták be Szent Antal megkísértését. A falu saját, valamint az Európai Unió himnusza is felcsendült. A röszkei élet mindennapjairól szóló verset maga az író, Vastagh Iudit adta elő zenekísérettel. A gömb alakú talapzattal együtt 320 centiméter magas szobor egy csángó művész alkotása. - Két évvel ezelőtt keresett meg a röszkei plébános, Kartal József, hogy készítsek egy szobrot a falunak - mesélte Serban Bunaventura szobrász és kőfaragó. Először műkőből faragta volna ki a szentet, de később ruskicai márvány mellett döntött. K.T. Kisiskolások műsora az ünnepségen. Fotó: Karnok Csaba Fokozatosan teremt százötven új munkahelyet a Szilánk Konzerv helyett jön az üveg A szegedi Szilánk Csoport tizennégy éves történetének legnagyobb döntését hozta meg nemrégiben, amikor a konzervgyár ingatlanainak megvásárlásáról és a költözésről döntött. Fokozatosan százötven új munkahelyet teremtenek, eddig a lakóövezet határára beszorult telephely akadályozta a fejlődést. Korábban úgy emlegették a cégcsoportot, mint a Teréz utcai üveges, vagyis a lakossági üveges-képkeretező szolgáltatások miatt kerestek fel bennünket a szegediek - mondja Sipos Aurél, a társaság marketing- és kommunikációs vezetője. Az évek során a piac liberalizálódott, mára országos és nemzetközi hírű, többmilliárdos árbevételű üvegipari cégcsoporttá növekedett a Szilánk. A felépítés divizionális: az öt üzletág munkáját központi szolgáltatók segítik. A hagyományos terület a lakossági ügyfélszolgálat - üvegezés, képkeretezés -, a nagykereskedelem üveget és segédanyagot értékesít. Fontos üzletág az üvegfeldolgozás és -megmunkálás, a biztonságiüveg-gyártás. Külön-külön terület a szigetelőüveg, valamint az üvegipari gépek gyártása és értékesítése. Mint Sipos Auréltól megtudtuk, 1997-ben vették birtokba a Cserzy Mihály utcai telephelyet, a volt cipőgyárat, amitől hamarosan búcsút intenek. A jövőben a jóval tágasabb konzervgyárban alakítják ki székhelyüket. A jelenlegi körülmények már a fejlődés, a termelés rovására mentek, a telephely régóta szűknek bizonyul és a terjeszkedés a jelenlegi ingatlanon belül már nem oldható meg. A marketingvezető hangsúlyozta, a szomszéd telkek nem eladók, lakóövezet határa is szorítja be őket. Az önkormányzat és a Micromeat Kft. segítségével jutottunk el a konzervgyárhoz, amely alapterületét, épületállományát, infrastruktúráját tekintve megfelelő telephelynek bizonyult - indokolta a váltást Sipos Aurél. Az adásvétel tárgya a Szeko 2001 Rt. és 10,6 hektáros telephelye az ingatlanokkal. A vevő ragaszkodik a Szilánk névhez, Modern gépsoron készül a hőszigetelt üveg. Fotó: Karnok Csaba így az rt. hamarosan nevet változtat és természetesen a korábbi tevékenységi kör is „szilánkosodik". Továbbra is síküvegipari feldolgozással, -gyártással és -értékesítéssel kívánnak foglalkozni. Az épületek zöme felújításra szorul, a tetőbeázások kijavítása, a nyílászárók cseréje elengedhetetlen, a csarnokokban - a korábbi profil miatt - nincs híddaru, ezt meg kell oldani. - Terveink szerint a költözés még az első félévben megtörténik. Szeretnénk értékesíteni a Cserzy Mihály utcai ingatlant, addig - az átköltözés után is - továbbra üzemeltetjük. A vásárlást hitelből finanszírozzuk, melynek jelzálogfedezete korábbi és új telephelyünk - mondja a marketingvezető. Jelenleg kétszáz dolgozó termel, értékesít, szolgáltat a Szilánknál, több mint tíz százalék megváltozott munkaképességű alkalmazott. Két éve öten voltak, ma már huszonnégyen, néhány éven belül pedig a régió legnagyobb megváltozott munkaképességű foglalkoztatója lehet a cégcsoport. Sipos Aurél hangsúlyozza, hogy az előző önkormányzati ciklusban is jó volt a kapcsolatuk a városvezetéssel. Az elmúlt időszakban is történtek komoly beruházások, ilyen volt például az 1500 négyzetméteres, szigetelőüvegek gyártására szolgáló csarnok felépítése. Hogyan teremt új munkahelyet a Szilánk? Nem a klasszikus értelemben, vagyis úgy, hogy vásárol egy vadonatúj gépsort, s olyan terméket kezd el rajta gyártani, ami eddig nem szerepelt a palettán, s ehhez gépkezelők, kiszolgálók kellenek, hanem másként. Azzal, hogy tágabb telephelyre költöznek, megszűnik a zsúfoltság, ha eddig azért nem tudták bővíteni a termelést, mert annak fizikai korlátai voltak, ez az akadály most megszűnik. Az ipari méretű szigetelőüveg-gyártás húsz emberrel és két gépsorral kezdődött, mára még egy sort be kellett állítani és hetven ember dolgozik ugyanitt. Százötven új munkahely jön létre, amelyet fokozatosan teremtünk meg - mondja Sipos Aurél. K.A. Fogadóóra Kovács Mihály alezredes, az elmúlt hét végén kinevezett szegedi rendőrkapitány ma 13 és 16 óra között lakossági fogadóórát tart hivatali helyiségében. Az érdeklődőket a Párizsi körút 16-22. szám alatt várja. Héthatáronpremier Szegeden lánulmánykötet jelent meg Héthatáron címmel. A bemutató ma lesz a tanárképzőn. MUNKATÁRSUNKTÓL Héthatáron címmel földrajzi tanulmánykötet jelent meg a JGYF Kiadó gondozásában, amelynek bemutatóját ma 13 órától az SZTE JGYTFK dísztermében (Szeged, Boldogasszony sgt. 6.) Pál Ágnes tanszékvezető főiskolai tanár tartja. A jeles szerzőgárda tagja többek között Mészáros Rezső professzor, a szegedi egyetem rektora, valamint Tóth József professzor, a Pécsi Tudományegyetem rektora is, aki lektorként is közreműködött a kiadvány létrehozásában. Az 524 oldalas kötet a határ menti területek természet-, társadalom- és gazdaságföldrajzával, infrastruktúrájával, történeti problematikáival és az európai regionalizmus kérdéseivel foglalkozik. Porig égett egy tanya Porig égett egy tanya a hét végén Csengelén. Az épület tulajdonosát még nem találták meg. MUNKATÁRSUNKTÓL A 80 négyzetméteres tanyaépület már teljes terjedelmében lángokban állt vasárnapra virradó éjjel, amikor a környékbeliek észrevették a tüzet és értesítették a tűzoltókat. A kiskunfélegyházi és szegedi tűzoltók két fecskendős kocsival, tizenketten vonultak a helyszínre és csaknem egy órán át küzdöttek a lángokkal, mire sikerült eloltaniuk. Az épület teljesen Idégett. A tűzoltók az oltáskor még nem tudták, volt-e az épületben valaki, mivel a tanya tulajdonosa, egy egyedül élő idősebb nő még nem került elő. A tulajdonos pontos kilétét a szomszédok sem tudták, mivel csak gúnynevéről ismerik a kétes életmódot folytató nőt. Az anyagi kár jelentős, meghaladja az egymillió forintot. Csempészett madarak Védett madarakat akart az országba behozni a röszkei határátkelőhelynél egy szerb állampolgár. Egy osztrák rendszámú mikrobusszal érkezett tegnap délután a határhoz a szerb H. B. A vámos kérdésére a férfi azt válaszolta, hogy nincs semmi elvámolni valója. A sofőr idegesen viselkedett, ezért tételes vámvizsgálatot rendelt el a finánc. A gyanúja beigazolódott, mert az ülés alól előkerült egy kalitka és benne tizenkét élő tengelic. A madarak védettek és a szerb férfi nem rendelkezett a magyar természetvédelmi hatóságok engedélyével. A darabonként 10 ezer forint eszmei értékű tengeliceket lefoglalták és átadták a Kiskunsági Nemzeti Park szakemberének. A szerb férfit pedig természetkárosítás vétségével feljelentették a rendőrségen. A fizető-várakozóhelyek negyede még használhatatlan Lassan olvadó hókupacok A folyamatos takarítás és a lassú olvadás hatására egyre több szegedi fizető-parkolóhely szabadul ki a hó és jég alól. MUNKATÁRSUNKTÓL A legnagyobb havazás idején elnézőek voltak a Szepark Kft. ellenőrei, s nem büntették a kényszerűségből tilos helyen várakozókat. Az időjárás enyhülésével viszont nőtt a szigor: már nem lehet büntetlenül cédula vagy bérlet nélkül parkolni. - A szegedi fizető-parkolóhelyek mintegy háromnegyede már könnyen megközelíthető. A közterület-fenntartási kht. dolgozóinak munkája és az olvadás egyaránt segített a várakozóhelyek fölszabadulásában - válaszolt kérdésünkre Radics János, a Szegedi Parkolási Kft. marketingvezetője. Hozzátette, hogy a nehéz tél miatt a parkolási körülmények még korántsem mondhatók ideálisnak, viszont ha az úti cél közvetlen közelében nem is, de százméteres körzetben biztosan mindenki talál magának szabad helyet. Egy parkolóbérlettel rendelkező autós kérdésére, amely szerint, ha a hó miatt a Szepark nem biztosít teljes szolgáltatást, akkor a bérlet árából kedvezményt adhatna a társaság, a marketingigazgató úgy válaszolt, hogy a díjrendszert az önkormányzat határozza meg, a Szepark csupán szolgáltató, ezért a rendkívüli időjárási viszonyok miatti kedvezmények nyújtására nincs lehetőség. A legjobb hómunkás mégiscsak a meleg volt. Fotó: Miskolczi Róbert