Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-01 / 51. szám

I SZOMBAT, 2003. MÁRCIUS 1. * A K T U A L I S • Hétfőn még fel lehet adni az egyetemi felvételi jelentkezési lapokat Slágerszakok, mentőövek A korábbi évekhez képest nincs különösebb változás a felsőok­tatási felvételi szokásokban: a többség még mindig jogászként, közgazdászként vagy újságíró­ként képzeli el a jövőjét. Elég régóta van már szélcsend a felsőoktatás tengerén. Az előre­jelzések azt mutatják, az idén sem lesznek drasztikus változá­sok. A túljelentkezések minden­hol jelentősek. A középiskolások többsége a slágerszakmát kínáló egyetemi szakokat keresi, így nem meglepő, ha a Szegedi Tu­dományegyetemre (SZTE) je­lentkezők közül az idén is a leg­többen a jogász és közgazdász, a bölcsészkaron a pszichológia, kommunikáció, a most induló régészet, valamint a nyelvsza­kok, míg a természettudományi karon az informatikusi, progra­mozó matematikusi, biológusi, geográfusi diplomát adó képzése­ket jelölték meg. Viszont az is megfigyelhető, hogy az orvos- és fogorvosképzésre jelentkezők száma évek óta stagnál, illetve, hogy a tanári pályát kínáló sza­kok többsége többnyire csak mentőöv a felvételizőknek, azaz sokadik helyre írják be az A jelű jelentkezési lapon. A tanárképző főiskolai karon ez utóbbit hangsúlyozzák is: egy­általán nem bánják, hogy a tőlük kikerülő hallgatók közül sokan nem a katedrán akarnak helyt­állni. A karok tanulmányi osztálya­in, dékáni hivatalaiban kérdé­sünkre válaszolva elmondták: a szegedi egyetem egyre inkább ki­növi a régiót, sokan jönnek a fő­városból és a Dunántúlról is. S míg néhány évvel korábban a szegedi képzések csak a harma­A felvételi izgalmain minden jelentkezőnek át kell esnie. Fotó: Schmidt Andrea dik-negyedik helyen szerepeltek a jelentkezési lapokon, ma már egyre több hallgató jön úgy felvé­telizni, hogy Szegeden szeretne tanulni. Ezt két okra vezetik vissza a lapunk által megkérde­zett egyetemi, illetve főiskolai dékánhelyettesek: a szegedi egyetemet egyre jobban megbe­csülik szerte az országban, illetve a „jó példa ragadós" mondás alapján a rokonok, testvérek és ismerősök jó benyomásaira ala­pozva adják be jelentkezéseiket a középiskolások. Jellemző, hogy az azonos fel­vételi követelményeket kínáló szakokra „párban" adják be a jelentkezéseket. A vezetők azt is hozzátették, hogy az Ady té­ren felépülő könyvtár is jelen­tősen befolyásolja a kampusz népszerűségének növekedését. Az idei felvételit alaposan megbolygathatja a megválto­zott felvételi vizsga. A középis­kolások idén először dönthet­nek úgy, hogy hozott pontjaik alapján vegyék fel őket az álta­luk megjelölt szakra. Emellett megmarad a hagyományos fel­vételizési lehetőség, ugyanak­kor, ha a vizsga nagyon jól si­kerül, akkor akár arra is van lehetőség, hogy a felvételin szerzett pontokat négyszerez­zék meg. Minden esetben a legkedvezőbbet veszik számí­tásba. A minimális hetvenkét pontos határt várhatóan min­den karon sikerül majd túl­szárnyalni, és a kari vezetők abban is biztosak, hogy a meg­hirdetett keretszámokat gond nélkül be tudják majd tölteni. Pótfelvételi - az előző évekhez hasonlóan - elsősorban a dip­lomás, levelező, illetve kiegé­szítő képzésekben lesz. A felvételi lapok beadási ha­tárideje holnap lejár. Azonban mivel március elseje idén szombatra esik ezért, az A és B lapokat még hétfőn, azaz már­cius 3-án éjfélig postára lehet adni. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ A koszt kitűnő KOVÁCS ANDRÁS Nagyon jó ízlésük van a franciáknak, szeretünk is az Alföldi Kon­cessziós Autópálya (AKA) Rt. fogadással egybekötött sajtótájékoz­tatóira járni. Nincs belőlük sok, de az étel és ital tényleg kifogásta­lan. Mosolygós választ is kapunk szinte minden kérdésünkre, de az érdemi felvetésekre túlságosan is diplomatikus feleletek érkéz- ] nek. Annyira diplomatikusak, hogy az égvilágon semráivel sem \ leszünk okosabbak. És így megy ez már legalább három-négy éve. Pedig az újságírót nem a téli felkészülés, a gasztronómia érdekli az M5-ös kapcsán, vagy az, mekkora kedvezményt kapnak a sztráda mentén élő rendszeres használók, különösen akkor, ha Szegedről, Csongrád megyéből érkezik. Az érdekli, mikor autóz­hatunk végre sztrádán, megfizethető autópályán. Ez persze nem csupán a koncessziós társaságon múlik. A jó ételek és italok, a diplomatikus válaszok mellett jellemző sajátossága még a sztrádának, hogy ilyen sokat ilyen kevés kéz­zelfogható eredménnyel még semmiről sem tárgyaltak Magyaror­szágon, mint az M5-ösről. Eddig legalábbis ezt hittük, mert bár­melyik magas beosztású úr is járt felénk - miniszterelnök, szak­miniszter, közlekedési államtitkár, főosztályvezető, helyettes stb. - állandó kérdésünkre azt az állandó választ kaptuk, hogy a kor­mányzat már tárgyal az AKA Rt.-vei. Persze, mindenki megje­gyezte, már csak a jó koszt, a szíves vendéglátás miatt is. Tegnapelőtt azonban azt találta mondani a koncessziós társa­ságfrancia vezérigazgatója, hogy kormányváltás után fordulat kö­vetkezett be: előtte nem voltak tárgyalások, most vannak. Ha jól értettük, s a fordító sem hibázott, akkor most le kellene esnünk a székről, de sztrádaügyben már annyiszor leestünk... Mert egé­szen mást mondott nekünk Fónagy János közlekedési miniszter 2001 novemberében. Azért is jegyeztük meg nagyon, mert az volt az a nevezetes közlekedési konferencia, ahol a szakminiszter negyven percet tudott beszélni úgy, hogy nem említette meg az M5-öst, ami egy szegedi előadást és sajtótájékoztatót tekintve már önmagában is bravúros teljesítmény. Bármilyen meglepő, a negyven perc beszéd utáni az első újságírói kérdés a sztrádára vo­natkozott. Fónagy úr megerősítette a már unalomig ismert tételt: tárgyalnak az AKA-val. No, nem közvetlenül ő, hanem megbízá­sából a Magyar Fejlesztési Bank. Mely pénzintézet akkoriban olyan közel állt a kormányhoz, hogy annál közelebb már nem is lehetett volna. Most meg itt állunk a mindent eldöntő 2003-as esztendő elején, s megtudjuk, a tavaly leköszönt kormányzat nem is tárgyalt az AKA-val. Autópályaügyben már alig lehet biztosat mondani, ha csak azt nem, hogy a koncessziós társaságnál mosolygósak és diplomati­kusak a válaszok, a sztráda drága, s egyelőre nem épül tovább. És ne feledjük: az AKA Rt. -nél jó a koszt. Kinevezték az új rendőrkapitányt Folytatás az 1. oldalról Szeged új rendőrkapitánya, Ko­vács Mihály alezredes, aki járőr­ként kezdte pályafutását, el­mondta, 2003. január elsején, amikor megbízott rendőrkapi­tány lett, új fejezet kezdődött éle­tében. Kovács tervei közt emlí­tette: szeretné, ha megfelelő összhang lenne a különböző szolgálati ágak között, tovább fejlődne a külső és belső kom­munikáció, valamint a korrekt információáramlásnak köszön­hetően nem születnének félreér­tések. Az alezredes a bűnmegelőzés és a bűnüldözés mellett kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a la­kosság időben kapjon tájékozta­tást a rendőri munkáról. Az új kapitány feladatának te­kinti, hogy megfeleljen az őt tá­mogató 21 önkormányzat és a rendőri vezetők bizalmának. ­Szeretnék jó apaként gondoskod­ni a rendőri állományról — tette hozzá Kovács alezredes. A. T. J. Mentők a megyében Csongrád megyében a legrosz­szabb helyzetben a csongrádi mentőállomás van, felújítása az országos rekonstrukciós prog­ram keretében várható. MUNKATÁRSUNKTÓL Elkészült az Országos Mentő­szolgálat négy évre szóló straté­giai terve a szolgálatok épületei­nek és gépkocsiparkjának felújí­tására. Az Országos Mentőszolgálat adatai szerint tavaly 2 millió 700 ezer beteget szállítottak a hazai mentősök. Ehhez a technikai fel­tételeket 990 mentőautóval, 6 lé­gi bázissal és 210 mentőállomás­sal biztosították. A Csongrád megyei szolgálat tavaly összesen 137 ezer 949 mentést végzett, ebből közel 31 ezer volt a sürgős eset. Az országos és a megyei adatok szerint óriási teher hárul a men­tökre, ugyanakkor a szolgálat mind a gépkocsiparkot, mind az épületek állapotát tekintve jelen­tős fejlesztésekre szorul. A mentőállomások közül az országban 107 szerepel a felújí­tandók listáján; az idén 25-nek a korszerűsítésére kerül sor. - A megye nyolc mentőállomá­sa közül a csongrádi van a legrosz­szabb állapotban - mondta el ér­deklődésünkre Simon Mariann, Csongrád megye mentő főorvosa. Az épület komplex rekonstrukci­ója 10 millió forintba kerül. A fő­orvosnő tudomása szerint a fel­újításra váró épületek országos listáján szerepel a csongrádi is. A szegedi mentőállomáson a tető, az udvari beton felújítása szükséges, jelenleg zajlik a mű­hely tetőszerkezetének rekonst­rukciója. A megyében két új mentőállomás létesült az elmúlt években, a kisteleki és a móra­halmi. Utóbbi a helyi önkor­mányzat anyagi támogatásával. A Csongrád megyei níentő­szolgálatnál az idén 19 Toyota tí­pusú mentőkocsit kell újra cse­rélni koruk miatt. Egy miniszteri rendelet ugyanis elírja, hogy nem lehet mentést végezni a gyártás­tól számított 10 évesnél öregebb autóval. Jövőre újabb kilenc jár­mű éri el ezt a kritikus kort. Mindezek azonban a mentést je­lenleg nem veszélyeztetik. Elsőfokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el Lassú olvadás várható, szerencsére Elsőfokú belvízvédelmi készült­séget rendeltek el az Ativizig területén. A nagyfai, kisréti és a Maty-éri szivattyúk napi 12-24 órát üzemelnek, hogy a holt­ágak vízszintjét csökkentsék. Az enyhülés miatt térségünk­ben is lassú olvadásra lehet szá­mítani. A lassú olvadás miatt elsőfokú belvízvédelmi készültséget ren­deltek el az Alsó-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság (Ativizig) terüle­tén. - A szivattyúink napi 12-24 órában dolgoznak és éjjel-nappali ügyeletet tartunk telepeinken ­tudtuk meg Andó Mihálytól, az Ativizig főmérnökétől. A nagyfai telep Hódmezővá­sárhely és térségének, a kisréti pedig Csongrád és környékének belvizét gyűjti össze. A szivaty­tyúk azért működnek szinte egész nap, hogy a holtágak víz­szintje ne emelkedjen meg hirte­len és képesek legyenek befogad­ni a csatornák vizét. A Maty-éri szivattyútelep, amely közbenső átemelőként funkciónál, Szeged és környékének belvizét továb­bítja a holtágba. Az elsőfokú készültség a leg­enyhébb. A folytonos ügyeletnek köszönhetően az esetleges gyor­sabb olvadás nem éri váratlanul az Ativizig szakembereit. A mos­tani időjárás igen kedvező víz­ügyi szempontból. - A lassan ol­vadó hó a talajba tud szivárogni, így egyelőre a csatornákba alig kerül valami - tette hozzá a fő­mérnök. A legveszélyesebb a harmadfo­kú készültség, amelynél már a lakosságot is ki kell telepíteni a mélyebben fekvő területekről. Szerencsére térségünkben ezzel még egyáltalán nem kell számol­ni. Az Országos Meteorológiai Szolgálat Dél-magyarországi Re­gionális Központjának előrejel­zése szerint enyhébb melegfront éri el hazánkat a hét végén. - Ez inkább az ország délnyugati ré­szén érezteti hatását, ott várható több csapadék - tájékoztatta la­punkat Lévai István, a szegedi meteorológiai állomás vezetője. Nagyobb felmelegedés nem lesz, de enyhül a tél szorítása. Térségünkben jövő kedden és szerdán havas esővel, esővel kell számolni. A hőmérséklet nappal plusz 2 és 6 fok között lesz, de éj­szaka még fagyni fog. « Vásárhelyen Tabán, Tarján és Susán egy részén a legjelentő­sebb a belvízveszély. A városban a csatornák és a nyílt árkok álla­pota megfelelő. A belvízproblé­mák elkerülése érdekében azon­ban egy évben egyszer a saját por­tája előtt mindenkinek ki kellene tisztítania az árkokat és az átere­szeket. - Belvízi elöntésekkel számol­hatunk, de súlyos problémák várhatóan nem adódnak - véli Balla Iván, a Tisza-Maros Szögi Vízgazdálkodási Társulat ügyve­zetője. A fokozottan veszélyezte­tett külterületeken, így a vásár­helyi, a székkutasi, a maroslelei és a tápéi rét térségben, a társulat szakemberei minden részletre kiterjedően hangolják össze a várható feladatokat. Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vásárhelyi szakasz­mérnöke, Vérségi László el­mondta: folyamatosan figyel­met fordítanak a csatornák víz­szintjének alacsonyan tartására, az esetleges robbanásszerű hói­olvadás következményeinek enyhítésére. A Hódtó-kistiszai főcsatorna - Vásárhely főelveze­tő csatornája - felső 10 kilomé­teres szakaszán vízfolyási aka­dályokat távolítottak el január­ban, a belvízvédekezésre készül­vén. T.A.-K.T. Komoly gondot tud okozni a belvíz a településeken. Fotó: Miskolczi Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom