Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-14 / 62. szám

I PÉNTEK, 2003. MÁRCIUS 14. "AKTUALIS* 5 kontinensen, 28 országban, 1400 minőségi gyorstisztító 1968 óta. Az 5 á Sec. piac­vezető franchise-hálózat, amely Franciaországból indult el világkörüli útjára. 2001-ben érkezett hazánkba. Zászlóshajó üzletünket a toti Corában nyitottuk meg. jelenleg 6 üzletünk működik Magyarországon. Országos szinten 150 minőségi gyors­tisztító létrehozását tervezzük. Az 5 á sec márkanév ma a világon mindenhol minőségi gyorstisztitást jelent. Hálózatunkat Iranchise-part­nerek bevonásával is bővítjük. Elérhető befektetést és biztos hozamot kínálunk, valamint lehetőséget egy világméretű hálózat csapatjátékában. Folyamatosan keresünk üzlet­helyiségeket, hogy az 5 á Sec minőségi gyorstisztító minden háztartás számára elérhető közelsegbe kerüljön. Együtt­működésünk kulcsa a tran- J chise, amely Önnek is tartós piaci jelenletet és állandó | fejlődést nyújthat. Folytatás az 1. oldalról Az előkészületeket az I. Honvéd Tűzszerész és Ha­dihajó Ezred segítette, Molnár Sándor ezredes ve­zényletével. A vízirendészet gondoskodott a hajó­forgalom irányításáról. A mai napon a műszakiak a Duna jobb és bal partjáról indítva alkotják meg a hídzárat. Az Európa-hidat este kivilágítják, az azon átkelőket biztonsági korláttal védik. Az Európai Unióhoz való csatlakozás kampánv­nyitó rendezvényének főszereplője, az Európa-híd 6,5 méter széles és 413 méter hosszú, azon egy nap alatt 200 ezer ünneplő gyalogolhat át az egyikről a másik partra. A Dunán átívelő új híd annak is jel­képe, hogy a baloldalt és a jobboldalt a politikában összeköti az Európai Unióhoz való csatlakozás igenlése. BLAHÓ GABRIELLA Kovács István ezredes, a szentesi hídépítők parancsnoka. Fotó: Shmidt Andrea Lomnici Zoltán: tavaly volt a legtöbb ügy Beiktatták Czene Klárát A peres ügyek 86 százaléka egy éven belül lezárult - emelte ki a hazai bíróságok működéséről a kedvező adatot Lomnici Zol­tán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatá­si Tanács (OIT) elnöke tegnap Szegeden. Összbírói értekezle­ten vett részt, amelyen beik­tatták hivatalába Czene Klárát, a Csongrád Megyei Bíróság el­nökét. Mint ismert, az 53 év után ez év januárjában ismét fölállított Sze­gedi Táblabíróság elnöke Heid­rich Gábor lett, aki azelőtt a me­gyei bíróság elnöke volt. Az OIT Czene Klárát, a Csongrád Me­gyei Cégbíróság korábbi elnökét nevezte ki a megyei bíróság veze­tői posztjára, akit tegnap, a Sze­geden megtartott összbírói érte­kezleten iktatott be hivatalába Lomnici Zoltán, az LB és az OIT elnöke. A beiktatás utáni sajtótájékoz­tatón Lomnici Zoltán elmondta, soha annyi ügy nem érkezett a hazai bíróságokra, mint az el­múlt évben: 1 millió 166 ezer volt a peres ügyek száma, ami az előző, 200l-es esztendő kima­gaslóan magas ügyszámát is 6,6 százalékos arányban haladta meg. A legfőbb bíró adatokat so­rolt annak bizonyítására: tévhit, hogy a bíróságokon 5-10 évig el­húzódnak az ügyek. Mint mond­ta, a perek 86 százaléka egy éven belül lezárul és a fennmaradó 14 százaléknyi, fellebbezésre, felül­vizsgálatra kerülő ügy túlnyomó többségében is az első fokút hely­ben hagyó határozatok szület­nek. Lomnici Zoltán szerint ezek az eredmények a bírói kar erőfe­szítéseinek köszönhetők. Az A Legfelsőbb Bíróság elnöke, Lomnici Zoltán iktatta be hivatalába ne Klárát. a megyei bíróság új elnökét, Cze­Fotó: Gyenes Kálmán ügyek nagy számát - egyszer­smind a harmadik hatalmi ág társadalmi fontosságának meg­növekedését - az élet változásai­val, bonyolulttá válásával, az át­alakuló társadalom igényeivel magyarázta. Mindazonáltal Ma­gyarországon több ügy kerül a bí­róságok elé, mint a hasonló tár­sadalmi átalakuláson átment szomszédos országokban és sok­kal több, mint az uniós tagor­szágokban. A Legfelsőbb Bíróság elnöke ki­tért a januárban fölállított ítélő­táblák tevékenységére is. Mint ismert, összesen öt ilyen felső bí­róság lesz az országban, ezek kö­zül három - köztük a szegedi ­január óta működik. Az ítélke­zést csak július l-jétől kezdik meg, jelenleg az iratok átadása folyik. A Szegedi Táblabíróságon összesen hatvanan dolgoznak majd, közülük 21-en bírók. Csongrád, Bács és Békés mellett Hajdú-Bihar és Jász-Nagy­kun-Szolnok megye is Szegedhez tartozik, várhatóan addig, amíg a debreceni ítélőtábla el nem kezdi működését. A bírák nem tarta­nak tárgyalásmentes időszakot, hogy a nagy ügyeket mielőbb le­zárhassák. Remény van rá, hogy a felére csökken a két-, két és fél évnyi idő, amennyit eddig a Leg­felsőbb Bíróság jelentősebb ügyekben hozott döntéseire kel­lett várni. Másrészt a táblabíró­ságok, mint fellebezési fórumok belépésével az LB többet tud fog­lalkozni a jogegységesítéssel, ez­zel csökkenhet az eltérő tartal­mú döntések száma. S. E. Géczi József szerint Botka és Újhelyi esélyes országos tisztségre is Csongrád megyei szocialisták feljövőben Az MSZP Csongrád megyei szervezetének erősödését jelzi, hogy a párt jövő hétvégi tisztújító kongresszusán két szegedi jelölt is bekerülhet a párt vezetésébe. - Új típusú együttműködést si­került megvalósítani a Magyar Szocialista Párt Csongrád me­gyei szervezetében a tapasztalt, idősebb és a fiatal, új tagok kö­zött, és ennek eredménye most ért be — nyilatkozta lapunknak Géczi József, az MSZP országos választmányának tagja, szegedi országgyűlési képviselő. A politi­kus szerint Botka László megyei elnöknek jó esélye van akár az országos alelnöki posztra is, amelyre a megyei tisztújító kül­döttgyűlés az elmúlt hét végén javasolta. Újhelyi István szegedi országgyűlési képviselőt a me­gyei tagság ismét az országos el­nökség tagjának jelölte és Géczi szerint mindkettejüket támogat­ja az országos tagság. - Az elmúlt fél évben sokkal je­lentősebb munkát tudtam elvé­gezni a két fiatal politikussal, mint a korábbi időszakban - jel­lemezte együttműködésüket Géczi. Az MSZP Csongrád megyei szervezete rendkívül jelentős szerepet töltött be az MSZP 1989-es megalakulásakor. Bár Géczi szerint a megyei szervezet jelentősége egy időben csökkent a párton belül, az elmúlt eszten­dő sikerei azonban ismét jelzik: a Csongrád megyei ismét az egyik legnagyobb befolyással bíró szer­vezet. Botka és Újhelyi megvá­lasztása pedig további erősödést eredményezhet. Géczi József Alajos szerint a párt tagsága egyértelműen támo­gatja Kovács László elnök és Szili Katalin elnökhelyettes újravá­lasztását. - Az MSZP politikájá­nak irányvonala a mostani tiszt­újítás miatt nem fog megváltoz­ni, működése azonban hatéko­nyabbá válhat - vélte Géczi. A szegedi politikus szerint az dönti majd el, milyen irányba is halad tovább hosszú távon a párt, hogy a 2006-os választások előtt mi­lyen csapat vezeti az MSZP-t. KB. Kismamák pénze Befogadják és iktatják az állam­háztartási hivatalok a kismamák visszamenőleges jövedelempót­lék kérelmét. A Pénzügyminisz­térium és az Államháztartási Hi­vatal közös közleménye szerint a kérelmeket postai úton is el lehet juttatni, az átadásához nincs szükség személyes jelenlétre. Európa keresése HmJBJ^H SZAVAY ISTVÁN Jönnek idők, amikor rejtelmesen fölgyorsul a világ. Mindig jönnek idők, amikor bonyolult csomók oldódnak föl és köttetnek újak a sorsunkat irányító folyamatok szövetében. És amikor bekövetke­zik, arra mondjuk: ez maga a történelem. Gyarló, esendő, ám az adott helyzetben hérosszá nemesedő emberek jegyzik e pillanatokat. Mim Kossuthék, akkor, a százöt­venöt évvel ezelőtti március idusán. Akik nemcsak valami merő- ' ben újat alkottak, hanem jóvá is tettek sok mindent eleik hibái­ból. Nekem március 15-én óhatatlanul eszembe jut az a II. Jó- 1 zsef, aki halála előtt megtörve vonta vissza rendeleteit és akit megalázón csak kalapos királynak titulált a Szent Koronára oly sokat adó magyar virtus, amelynek ellenállásán megbukott egy ; lehetőség. E bukás végül természetesen azt is demonstrálta, hogy ' az adott állapotokból még az oly császári-királyi reformok sem vezetnek sehová, csak a valóban minőségi változások. Éppen en- ' nek föhsmerése volt Kossuthék meghatározó érdeme. És a közte­herviselés, a jobbágyfelszabadítás, a törvény előtti egyenlőség el­fogadtatásával a kalapos király előtt is tisztelegtek. Folyamatok vannak, ha töréspontokkal is. Eszmék születnek az időben, amelyek egyszer csak kikövetelik maguknak a valóság irányításának lehetőségét. A felvilágosodásból esszenciálódott hármas jelszó - szabadság, egyenlőség, testvériség -, amely már a jakobinusokkal sérült és Bécs táncoló kongresszusán Napóleon­nal együtt maradékaiban is végképp elbukni látszott, néhány év­tizedre rá föltámadott, többek közt egy magyar forradalomban, amely azóta is megosztani látszik ezt az országot. Hisz' Kossuth 1 és Széchenyi vitája tovagyűrűzik napjainkig, amikor is az egyes pártlobogókra más és más portrék tűzetnek. Pedig adott esetben ' Kossuthnak volt igaza, nem Széchenyinek, és ezt éppen a verba­lizmusban legradikálisabb rendszerváltók tudhatnák leginkább. A kossuthi igazság természetesen nem csökkenti Széchenyi ér­demeit, nem egynemű és kézenfekvő. Magam Európa keresésé­nek eszméjében és gyakorlatában határoznám meg a lényegét. Abból a föltevésből kiindulva, hogy Európa nem egy kontinens, hanem egy eszme, egy entitás, amely a földrészen mindig ott nyil­vánul meg esszenciálisán, ahol éppen meghatározóan és kölcsön­hatásukban jelen vannak alapelemei: a felvilágosodás emberi jo­gokra építő eszmeisége és az erre alapozó racionális pragmatiz­mus. Az egyenlőség és a gőzgép, a szabadság és a jelzáloghitel, a testvériség és az államilag garantált nyugdíjrendszer, oktatás. Európát többek közt ezek tették azzá, ami. És éppen ezért 1 1848-ban Európa éppen itt volt. Éppen mi voltunk Európa, amely ' a bukás után valahová Britanniába költözött. Mi pedig marad- ' tunk abban a birodalomban, amelynek állapota már akkor adek- ' vát volt a kisstílű kései Ferenc József munkamániás szenilitásá- 1 ved. A Monarchia éppen lényege miatt nem lehetett naggyá. De a késői birodedom közös piaca legalább abban segített, hogy ne sza- 1 kadjunk le végképp. Mert a gazdaságban, a kultúrában - bár nem európai alapokon - már működtek azok a határokon átívelő me- 1 chanizmusok, amelyek a mai Európa egyik fontos tényezőjét is adják, s amelyeknek a kiegyezés után haszonélvezői is lehettünk. Most újra eljött az idő, amikor Európa kapujában találtuk ma­gunkat. Százötvenöt éve Európa, az eszme, az entitás egy rövid időre éppen itt székelt, minálunk. Most, bárki bármit mond, újra kell kopogtatnunk a kapuján. Mert nem igaz, hogy mi mindig is ott voltunk, belül. Szerencsére kön nyebb dolgunk van eleinknél. Nem Pákozdnál ' kell kezdenünk és - remélem - nem Világosnál befejeznünk. A Parlamentnél dolgozik a szentesi műszaki dandár Egy híd, amely összeköt

Next

/
Oldalképek
Tartalom