Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-08 / 57. szám

Szombat, 2003. március 8 Oscarok a tévében MTI PRESS Az idén hetvenötödik alkalommal virrad fel a világ filmkészítőinek legfontosabb ünnepnapja. Március 23-án adják át az amerikai filmakadémia által adományozott Academy Awards díjakat közismertebb nevükön az Oscar-díjakat. Először 1929-ben rendeztek mindössze 15 perces ceremóniát az azóta világhíressé vált aranyszínű szobrocska átadásakor. Ma a díjátadás már olyan jelentős esemény, amelyet a televízióállomások világszerte közvetítenek. ATCM, az angol nyelvű filmcsatorna az év legfontosabb hollywoodi eseményére hangolva, márciusban Harmincegy nap Oscar-díjas filmek társaságában címmel ad sorozatot. A legnagyobb sztárok, a legjobb filmek, a legtehetségesebb rendezők és a valaha mozivászonra került legnagyszerűbb történetek vonulnak fel. Mindennap műsorra tűz a TCM egy-egy Oscar-díj-nyertes vagy Oscar-díjra nevezett filmet. Köztük olyan klasszikusokat, mint a Ben Hur, a Lázadás a Bountyn, a Waterloo Bridge, a Gázláng, a Ninocska, az Elfújta a szél, a Casablanca, az Óz, a csodák csodája, Az ifjúság édes madara, a Doktor Zsivágó, az Ének az esőben, A máltai sólyom, az Egy amerikai Párizsban. Az újabb művek közül a Napsugár fiúk, a Kopogó szellem, a Viktor és Viktória szerepel a programban. SZIESZTA IV. Ingrid Bergman ANDRÁS FERENC FILMRENDEZŐ SZERINT GREGOR BERNADETTBŐL NEMZETKÖZI SZTÁRT LEHETNE FARAGNI A színház nélkül meghalnék Gregor Bernadett alakítja az egyik főszerepet András Ferenc új filmjében, A Szent Lőrinc folyó lazacaiban, amit a szemle legjobb alkotásaiból rendezett vetítéssorozat részeként vasárnap játszanak a szegedi Filmtékában. - Hogyan kapta meg élete első nagy filmszerepét? - András Ferenc rendező kért fel. Nagyon büszke voltam rá, mert mostanában ritka a személyre szabott feladat, inkább castingokon választják ki a színészeket. Ezek olyanok, mint a lóvásár, megalázónak tartom, ezért nem is szoktam elmenni. Nem bántam meg, hogy azonnal igent mondtam András Ferenc felkérésére, mert fantasztikus élmény volt a forgatás. Először Budapesten és a Balatonnál dolgoztunk, majd két csodálatos hetét töltöttünk el Szicíliában és Rómában. A Szent Lőrinc folyó lazacai tipikus művészfilm - az akcióvígjátékok kedvelőinek nem igazán ajánlom. Lélegzetelállító, gyönyörű képeket láthat a néző benne. Persze akadt kritikus, aki épp azt nehezményezte: kicsit olyan, mint egy turistacsalogató útifilm. Valójában persze jóval több annál, hiszen a Kanadából hazalátogató, és múltjukat kereső lányok története önmagában is érdekes. Amikor megnéztem a szemlén, nagyszerű érzés volt magamat először látni a filmvásznon. - Beindult ezzel a filmszínészi karrierje? - Picit szomorú vagyok, hogy egyelőre semmilyen folytatás nincs. Nem jelentkeztek a hollywoodi stúdiók, és Spielberg sem hívott a mobilomon. Óriási szerencse kell ahhoz, hogy valakit egyetlen film után felfedezzenek. A művészfilmekre ma már csak egy szűk értelmiségi réteg kíváncsi. - Milyen az a lány, akit a filmben megformál? - Viola a Szent Lőrinc folyó partjáról, Kanadából, ahová a szülei 1968-ban disszidáltak, tér vissza Magyarországra. Keresi önmagát, a gyökereit. Érdekes dolog, hogy Országh Lili művészetén, képein keresztül sikerül neki önmagára találni. Kicsit visszahúzódó, zárkózott lány. Nem esett nehezemre eljátszani, mert bármilyen meglepő, a privát életemben én is inkább ilyen vagyok. Az Országh Liliről megjelent albumban van néhány fotó, amely alapján a szemünk nagyon hasonlít. András Ferenc bevallotta, hogy elsősorban a kifejező szemem alapján választott ki a filmre. - A rendező azt is nyilatkozta: Gregor Bernadettből helyes menedzseléssel nemzetközi sztárt lehetne faragni... - Várom a jó menedzserek jelentkezését! Biztosan izgalmas lenne egy filmszínészi karrier, de igazából színházi színésznő vagyok. Este 7-től 10-ig a közönség előtt érzem magam a legjobban. Számomra a színészetből a pillanat varázsa a legfontosabb. A forgatások érdekesek, a főszereplőket körülugrálják a sminkesek, teljesítik minden kívánságukat, és ha elrontanak egy jelenetet, újra fel lehet venni. Mégsem vállalnám, hogy csak filmszínész legyek, a színház nélkül meghalnék. - Sokfélét játszik a Pesti Magyar Színházban, most épp melyik a legkedvesebb szerepe? - A néma levente Ziliája, ami azért érdekes, mert a próbák idején utáltam. Úgy éreztem, Heltai Jenő nagyon veretes, rírhbe szedett szövege idejétmúlt, unalmas. Amikor elkezdtük játszani, kiderült, hogy a közönséget elbűvöli. Azok a diákok, akik a Rómeó és Júliát végigvihogták, A néma leventét ámulattal nézték. Ziliát a közönség szerettette meg velem, ma már boldogan megyek minden előadásra. Együtt tudok lélegezni hatszáz emberrel, ami csodálatos élmény. - A szegedi színházban a Hókirálynőt játszotta, visszajönne vendégszerepelni? - Boldogan! Nagy álmom, hogy egyszer a Dóm téren is játszhassak, ahol gyerekkorom legszebb nyarait töltöttem. A Pesti Magyar Színházban decemberben volt legutóbb premierem: Shakespeare Vízkeresztjét mutattuk be. Most alig várom az új feladatokat. Ugyanolyan „munkakutya" vagyok, mint apukám, aki két nap alatt kipiheni magát, és megőrül, ha nincs mit csinálnia. - Hatalmas állatsereglet veszi körül, nem terhesek néha a kis kedvencei? - Nem, mert imádjuk őket. Van például egy jópofa beóm. - Micsodája? - A beó egy madár, trópusi szajkó. Hatalmas kalitkában lakik és állandóan dumál. Még csak egyéves, de máris rengeteg hangot tud utánozni, pedig a szakértők szerint csak kétéves kora után kezd el beszélni. Nekem azt kiabálja: Anya! Úgy, ahogy Bence fiamtól szokta hallani. Időnként a telefoncsörgést és az ébresztőórát is szokta utánozni. Rajta kívül van öt macskánk, három kutyánk, és az egyik barátunk lovardájában két lovunk is. Mi nem neveljük az állatainkat, hanem szeretjük őket. HOLLÓSI ZSOLT Gregor Bernadett egyik szerepében. MTI-fotó A HERENDI PORCELÁN A magyar porcelángyártás világhírű Központja a Herendi Porcelánmanufaktúra. A gyárat 1826-ban alapította a soproni származású Stingl Vince, majd a kiváló tudású és művészi érzékű, tatai Fischer Mór lendítette fel. Kezdetben még a nyugat-európai műhelyek mintái alapján készültek dísztárgyai. Az önálló stílus megtalálását jelzi a bakonyi erdők, rétek virágainak, madarainak színpompás ábrázolása. 1851-ben a londoni Kristály Palotában rendezett világkiállításon a kínai hatású, lepkés-virágos díszítésű kollekció Viktória királynő érdeklődését is felkeltette, amely Queen Victoria néven ma is az egyik legismertebb herendi minta. A sikersorozat töretlen volt, a tönkrement bécsi porcelángyár motívumainak gyártási jogát is megkapták. A megrendelők között ott voltak a nyugat-európai arisztokrácia, az osztrák és angol uralkodóház tagjai. A legismertebb minták elnevezése - Esterházy, Batthyány, Rothschild, Apponyi - utal az első vásárlókra. A PORCELÁN ÉRTÉKE AZ ARANYÉVAL VETEKEDETT, CSAK A LEGGAZDAGABBAK ENGEDHETTÉK MEG MAGUKNAK Ajándék a kínai Tang-dinasztiától A porcelánnal a kínaiak ajándékozták meg az emberiséget. Az első ismert egyszerű porcelántárgyak több mint ezerévesek, a Tang-dinasztia idejéből származnak. Jóval később az arab világba jutott példányokat a keresztes lovagok hozták Európába. Dicsérete Marco Polo híradásaiban is szerepel. Maga az elnevezés is Marco Pólótól származik, a porcellana egy házának anyagában megtévesztésig a porcelánra hasonlító, déltengeri csigafaj. A velencei és holland hajósok aztán rendszeresen szállítottak az akkor csodált és igen nagy becsben tartott tárgyakból. Értékük az aranyéval vetekedett, csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak vásárlását. Az előállítás titkát a kínaiak féltve őrizték, így megindultak a kísérletek a porcelán európai újra feltalálására. Az anyag fehér, finomszemcsés és fényes, áttetsző, ütésre csengő hangot ad. Az első próbálkozások Velence üveg- és zománcműhelyeiben folytak. A reneszánsz Itáliában a majolikaművesség élte virágkorát. A Mediciek udvarában szebbnél szebb ónmázas edények készültek. A francia Vincennes-ben is előállítottak egy frittnek nevezett, porcelánszerű anyagot. Figyelemre méltóak voltak, de nem sikerült utolérni a távol-keleti porcelánok finomságát. Az első jó minőségű európai porcelántárgyakat a szászországi Meissenben, Erős Ágost megbízásából készítették. Az ügy az uralkodónak fontos lehetett, hiszen igen nagy őszszeget, negyvenezer tallért bocsátott a kutatók rendelkezésére. Johann Friedrich Böttger vegyész és Ehrenfried Walter Meisseni porcelánfigura a XVIII. századból. von Tschirnhaus fizikus együtt mény porcelán. Ők jöttek rá munkálkodásának eredmé- arra, hogy a porcelángyártás nyeként született meg a ke- legfontosabb alapanyaga a kaolin. Néhány évvel a siker után 1710-ben alapították meg a máig működő meisseni porcelánmanufaktúrát. A Meissen panorámáját uraló székesegyház és Álbrechtsburg mellett a porcelánmúzeum a város legnagyobb nevezetessége. A kezdeteket azok a tárgyak jelentik, amikor még csak a kelet-ázsiai tárgyak másolására szorítkoztak. 1731 után jött az üzem virágkora. Ebben az időben egyik leghíresebb termékük a Zwiebelmuster elnevezésű, kék, máz alatti díszítésű porcelán volt. így fokozatosan alakult ki a meisseni stílus. REBÁK SÁNDOR