Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-07 / 32. szám

PENTEK, 2003. FEBRUAR 7. • A K T U A L I S • 3 Nem pirulnak BAKOS ANDRÁS A magyar politikus ensemble minden résztvevőjének a gallérjáig el kellene pirulnia amiatt, ami most a tejágazatban történik - írta nemrég a Mozgó Világban megjelent tanulmányában egy szociog­ráfus. Arra emlékeztet, hogy a nagyüzemek szétverése után kivá­lóan tejelő tehenek tízezrei végezték a vágóhídon, mert miután a téesztag kivitte a telepről a nevesített vagyont, nem mindig tudott vele mit kezdeni. A rendszerváltó politikusok akkor azt mondták, a nagyüzemi állattartásban csak az állami dotáció tartotta a lel­ket, és elhitették az országgal, hogy az egyéni gazdálkodóknak idővel nem lesz szükségük támogatásra. Holott az újdonsült egyéni gazdálkodók többsége kényszervállalkozó volt, akikben nem is a vékonyan csordogáló támogatás, hanem a hivatalos bá­torítás - a szociográfus szerint cinikus hazugság - tartotta a lelket az elmúlt évtizedben. Ily módon dugták el Magyarországon a me­zőgazdaságba a munkanélkülivé vált emberek felét. A következ­mények: a hetvenes években létrehozott, világszínvonalú tehe­nészeti telepek tönkrementek, s miközben Európa-szerte korsze­rűsítettek, Magyarországon a kilencvenes években visszafelé fej­lődött ez az ágazat. A magyar tejtermelő ugyanis eleinte minden higiéniai szabályt megszegett, amit a tejjel kapcsolatban egyálta­lán meglehet szegni. A tejet hűteni kell, ám már évekkel ezelőtt is ötven jól tejelő tehén kellett ahhoz, hogy a hűtő munkába állí­tásának költsége megtérüljön. Ennyi tehenet pedig nem sok kis­termelő fej manapság sem. Részben azért, mert a Horn-kormány által bevezetett őstermelői kedvezmények miatt sokan az adó­mentes sávban akartak maradni, azért nem fejlesztettek, nem bővítették az állományt. A politikusok azért is szégyellhetnék magukat a szociográfus szerint, mert még most is kimondhatnák az igazságot, ám inkább a tejfelvásárlókra hárítják a felelősséget: e cégek képviselői mondják ki azt az egész országban - így, mint megírtuk, Csongrád megyében is -, hogy nincs szüksége az euró­pai piacnak azokra a gazdaságokra, amelyek nem tudnak tartó­san extra minőségű tejet produkálni. Ebben a szigorú elemzésben mégsem az az érdekes, hogy írójá­nak valószínűleg igaza van. Hanem az, hogy aki elolvassa - mint az nálunk lenni szokott ilyenkor - kíváncsi kezd lenni arra, ki az, aki megírta. S mivel a folyóiratnál szokás néhány sort írni a szer­zőkről, itt is elolvasható, hogy Kun István 1941-ben született, Szabolcsban él, s bár most szociográfus, régebben volt újságtó és - nocsak! - téeszelnök is. Amikor a néhány soros életrajzot is el­olvastam, sejtettem, nem lesz az írásnak semmi következménye, visszhangja. Hiszen akinek elszorul a torka az elemzést olvasva, az képes megkönnyebbülni attól az egyetlen szótól. íme, egy volt téeszelnök, akiből nyilván csak a sértettség beszél - gondolja, mondja az is, akinek talán tényleg régóta pirulnia kellene. Csak a távolsági buszok és a vonatok késtek A megye útjai járhatóak Csongrád megyét elkerülte az ország más részeit sújtó ítélet­idő. Térségünkben minden út járható, az egész nap tartó ha­vazás komolyabb fennakadást nem okozott a közlekedésben. Csak a távolsági buszok és a vonatok késtek, de azok is a más megyékben kialakult hóaka­dályok miatt. Az ország más részével szemben Csongrád megyében nem oko­zott jelentős gondot a napok óta tartó havazás. A takarításnak és az olvadásnak köszönhetően tér­ségünkben a közlekedés jónak mondható. A megyében tegnap minden út járható volt, nincs elzárt telepü­lés. A főutak burkolata latyakos, vizes, a mellékutak pedig hava­sak, a megye északi részén elő­fordulhatnak jégbordás szaka­szok is. A Csongrád Megyei Álla­mi Közútkezelő Kht. 19 munka­gépe folyamatosan tisztította csütörtökön a megye útjait. Országszerte késtek a vonatok. Szentesnél sikerült megszüntetni a hóakadályt, így ismét járnak a vonatok. A vonalon tegnap a for­galmat nem a nagy hó, hanem egy baleset hátráltatta. Tiszaföldvár és Kunszentmárton közötti átjá­róban a hajnali órákban egy kami­onnal ütközött a szerelvény. A ka­rambol miatt a szentesi és vásár­helyi vonatok kerülő úton jártak, illetve buszok vitték az utasokat. A kamiont délután 2 órakor sike­rült a sínről elvontatni. A ceglédi vasúti csomóponton a havazás miatt nem lehetett biztonságosan megoldani a tola­tást, ezért az utasoknak át kellett szállniuk. így több Szegedre tartó közvetlen kocsi innen nem ment tovább. Az átszállás jelé'ntős ké­sést nem okozott. Latyakot és havat túrt a tolólapos jármű Szegeden. A Tisza Volán Rt. helyközi já­ratai a megye minden településé­re eljutottak. Egyedül a távolsági buszoknál volt 100:120 perces késés, mivel a más megyében ki­alakult hóakadályok miatt aka­dozott a közlekedés. Szegeden a troli-, a busz- és a villamosvonalakon ugyan előfor­dultak kisebb késések, ennek el­lenére folyamatos volt a közleke­dés. Az utakon kisebb koccaná­sok ugyan előfordultak, de ko­molyabb, személyi sérüléssel já­ró baleset lapzártánkig nem tör­tént. A településeken az önkor­mányzatok maguk oldották meg az utak takarítását. Sajátjaik mellé vállalkozóktól rendeltek gépeket, illetve több helyen rend­kívüli hómunkásokat vettek fel. A legtöbb gondot azokon a tele­püléseken okozott a hó, ahol je­lentős a tanyavilág. A gépek csak a belterület megtisztítása után fogtak hozzá a dűlőutak hómen­tesítéséhez. A mostani havazás ennek ellenére jóval kevesebb pénzébe került az önkormány­zatoknak, mint a január eleji. - Komoly havazás már nem várható, ma csak látványos hó­szállingózásban gyönyörködhe­Fotó: Gyenes Kálmán tünk. A hőmérséklet napközben nulla fok körül alakul - tudtuk meg Országos Meteorológiai In­tézet szegedi állomásának ügye­letesétől. A szakemberek most azért aggódnak, hogy az olvadás megindulásakor komoly bel­vízveszélyre kell számítani. A Tisza vízgyűjtő területén rend­kívüli a helyzet, a leesett hó­mennyiség kétszerese az átla­gosnak. A különböző áteresze­ket, zsilipeket, vízelvezetőket ezért az olvadásig meg kell tisztítani. A. T. J.-K. T. Önálló kft.-vé alakult a palotai tejcsarnok A minőséggel időt lehet nyerni Cserepes sori csend A mostoha időjárás miatt szinte minden pavilont becsuktak a kereskedők a szegedi Cserepes sori piacon. A kínai árusok kár­tyázással múlatják az időt. A négyes villamos a hóba mélyülő acélszálakon most csak néhány utas­sal kúszik a piac felé. Aki akarta, már megvette a hótaposóját, összesen öt-hat vevő nézegeti a hóban is kereskedő árusok asztalait. A kínaiak kár­tyáznak. Yon társait nézi, időnként velük nevet ő is a j áték fordulatain. - Én Hongkong mellől jöttem, ott nincs soha hó, csak eső, az van ­mondja mosolyogva. Yannak tetszik nagyon a hó, de ennél többet már csak kínai tolmácsnak hajlandó nyilatkozni. - Én ennyire picit magyarul - mutat ujjaival egy tényleg meglehető­sen kicsi mértéket. A többieknek csak a nevetését értem, mosolyognak a kártya fölött, annyit tudunk még megbeszélni, hogy „ember kevés". Kicsit odébb az arabok már másodszorra szólítanak meg, hogy milyen lábbelit szeretnék. Taher Szíriából származik, s szerénykedve mondja, hogy főnöke sokkal jobban tud magyarul. Miközben a hullámtetőről kaparja le a havat, azért szép mondatokban elmeséli, hogy náluk is szokott esni a hó, és a gyerekek imádják. Hóembert is épített gyerekkorában, orrot is tettek rá, sőt a hószobor még egy cigit is a szájába vett. - Emberek örülnek a hónak, ilyenkor minden szép - mondja jóked­vűen Taher, és az egyébként sivár piac tényleg elég ünnepélyes ebben a fehér ruhában. Csak az a baj a havas hónapokkal, hogy ilyenkor nem jönnek a vevők. - Csak hótaposóért jöttek az emberek, de azt már megvette, akinek kellett - mondja Taher, és még ehhez a rossz hírhez is mosolyog. MOLNÁR B. IMRE Döntés előtt az 1 + 1-ről A csanádpalotai csarnokban átvett tejnek a következő egy évre ismét lesz piaca. Hamarosan eldönthetjük, sze­mélyi jövedelemadónk 1 százalé­kát mely civil szervezetnek (ala­pítványnak, egyesületnek, társa­dalmi szervezetnek| utalja át az adóhatóság. Arról is rendelkez­hetünk, hogy további 1 százalé­kot melyik egyház, illetve ki­emelt költségvetési előirányzat kapja meg. A kiemelt költségve­tési előirányzatot a parlagfű irtá­sára, a népegészségügyi program támogatására kell fordítani. Technikai száma 1153. Újabb egy évre szerződött a Haj­dútej Rt. a csanádpalotai és kör­nyékbeli gazdaságok tejét be­gyűjtő csarnokkal. A termelők meg tudtak felelni a szigorúbb minőségi követelményeknek. A Csanádpalotán és környékén tehéntartással foglalkozó gazdák nehéz helyzetéről többször is írt lapunk. A termelőket kellemet­lenül érintette, hogy - mint az ország legtöbb tejföldolgozója - a csarnokkal kapcsolatban álló Hajdútej Rt. is csak az extra mi­nőségű tejet veszi át ősz óta. Gu­lácsi István, a palotai begyűjtő vezetője akkor elmondta lapunk­nak, hogy egy évtized alatt így is jelentős minőségi változáson ment át az ide begyűjtött tej, hi­szen sokáig osztály alatti, má­sodosztályú .tejet hoztak ide, az első osztályú ritkaságnak számí­tott. Aztán a folyamatosan szigo­rodó követelményeknek megfe­lelően javult a minőség, igaz, vol­tak, akik abbahagyták a gazdál­kodást, mert nem tudtak lépést tartani, mások viszont hűtőt vá­sároltak és közvetlenül a feldol­gozóval kötöttek szerződést. Amikor tavaly a Hajdútej közöl­te, csak az extra minőségű tejet veszi át, a gazdák zöme most is teljesíteni tudta az elvárást, ám sokan szóvá tették: az alacsony felvásárlási ár miatt nagyon ne­héz a helyzetük. Gulácsi István most lapunk­nak elmondta: a csarnok elsza­kadt a Minőségi Tej Kft.-tői, önálló céggé alakult. A Palota Tej Kft.-t ő és Gulácsi Zsolt, azaz fia vezeti. Mivel meg tudtak felelni a követelményeknek, a Hajdútej Rt. újabb egy évre szerződést kö­tött velük. így ismét biztos piaca van a tejnek, feltéve, ha sikerül Fotó: Gyenes Kálmán folyamatosan tartani ezt a minő­séget. Ez harmincöt család szá­mára jelent biztos megélhetést. A felvásárlási ár azonban nem változott: az extra minőségű tej literjéért továbbra is 72 forintot kapnak a termelők. B. A. KOMMERLING Europas Nr. 1. -J KEDVEZD JÉÚJY Az összes profilkombinációra. Bemutató terem: Szeged, Csongrádi sat. 35. Info vonal: +36 62 540 400 E-mail: info@tiszablak.hu H Cn N 2) 2} 3? Mint az EU-ban: játék a kvótával Sok tejet termelünk. A tavalyihoz hasonló mértékű, azaz 400 millió liter lesz a ter­mékfelesleg. A termelés szabályozásának EU-ban bevált módszere: a kvótákkal való gazdálkodás. A termelőktől 200 millió liter tejkvótát vásá­rol meg, literenként 25 forintért az idén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium (FVM). A megvásárolt kvótákat a szaktárca azoknak értékesítené jövőre, akik fejleszteni kívánják tejtermelésüket. A kivo­nás eszközeként szóba jöhet még - a minisz­térium szerint - az önkéntes termeléskorlá­tozás. Ebben az esetben a kvóta megmarad­hat a termelőnél, de kötelezettséget kell vál­lalnia arra, hogy az idén nem használja fel. A fel nem használt kvótamennyiségért literen­ként tíz forintot adna az állam. A további termékfelesleget a Tej Termékta­nács saját intervenciós kasszájából finanszí­rozná. De vállalná azt is, hogy a feldolgozók az extra minőségű tejet 72 forintos literen­kénti áron vásárolnák fel, azaz a magyar tej­piac teljesen szabályozott lenne. A 72 forin­tos literenkénti extratej-felvásárlási ár a múlt évhez képest nem változna, mivel az maga­sabb a környező országok árainál. Csehor­szághoz képest például 9-10 százalékkal, Szlovákiához viszonyítva mintegy 24 száza­lékkal nagyobb. Az Európai Unió ugyancsak bejelentette: a jövőben csökkenteni kívánja a tej felvásár­lási árát, ezért a magyar termelők számára hibás üzenet volna valamiféle átvételi­ár-emelés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom