Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-06 / 31. szám

4 "AKTUÁLIS" CSÜTÖRTÖK, 2003. FEBRUÁR 6. Zárt ülésen döntenek a népszerű üzlet sorsáról Helyi befektetések iránt érdeklődik Demján cégcsoportja Döntöttek a közigazgatási hivatal új vezetőjéről Dubecz Györgyné megkapta levelét Dubecz Györgynét nevezi a mi­niszterelnök a Csongrád Me­gyei Közigazgatási Hivatal élé­re. A tisztségre pályázott elődje, valamint Szeged korábbi jegy­zője is. - Kinevezésemet még nem kap­tam meg, de az egy órája a postán átvett levélben arról tájékozta­tott Tóth Zoltán, a Belügymi­nisztérium közigazgatási állam­titkára, hogy én nyertem meg azt a pályázatot, amit a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal ve­zetői posztjára írt ki a belügyi tárca vezetője - erősítette meg információnkat tegnap délután Dubecz Györgyné. A közigazga­tási hivatal vezetőjét a belügymi­niszter javaslatára és a kancellá­riaminiszter előterjesztésére a kormányfő nevezi ki, de a pályá­zat nyertesének előtte még át kell esnie a legszigorúbb, úgyne­vezett C típusú nemzetbiztonsá­gi átvilágításon. Dubecz Györgyné jogot vég­zett, több mint húsz éve dolgozik a közigazgatásban. Volt a szegedi járási és a Csongrád Megyei Ta­nács alkalmazottja, később a köztársasági megbízotti hivatal­ban foglalkozott az ügyekkel, míg jelenleg a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezető fő­tanácsosaként az önkormány­zatok törvényességi ellenőrzését végzi. - Pályázatomban is leírtam, hogy szeretném még szervezet­tebbé tenni a hivatal munkáját, mert úgy érzem, e téren akad még javítanivaló. Emellett na­gyobb nyilvánosságot kívánok biztosítani a szakmai mun­kánknak. Ha kineveznek, min­dent megteszek azért, hogy iga­zán ügyfélbarát hivatallá vál­junk, olyan szervezetté, amely­ben minden dolgozó a megoldás felé lendíti az ügyeket - fogal­mazott Dubecz Györgyné terve­iről. Pályázott a tisztségre Vass Már­ton, a közigazgatási hivatal ko­rábbi vezetője és Mezey Róbert, aki korábban Szeged jegyzője volt. Vass lapunk megkeresésére elmondta, hogy december 4-én írták ki a pályázatot, akkoriban ő felkereste Tóth Zoltán közigaz­gatási államtitkárt. - Arra kértem választ, mi a ki­fogás munkámmal szemben, mi­ért van szükség arra, hogy meg­pályáztassák az állásomat. Tóth úr elmondta, sem szakmai, sem erkölcsi, sem emberi kifogás nem merült fel velem kapcsolat­ban, de azt tudjam, ha pályázni akarok, politikai döntés fog szü­letni. Megítélésem szerint ez is történt, bár rólam igazán nem mondhatja senki, hogy hivatal­vezetőként valaha is pártszimpá­tia alapján foglaltam állást. Sőt legtöbb konfliktusom éppen a fi­deszes vezetésű önkormányzat­okkal, Szegeddel és Hódmezővá­sárhellyel támadt az elmúlt években. Pártnak egyébként so­ha nem voltam tagja, de úgy lát­szik, az is sérthette valakik sze­mét, hogy kinevezésemet Orbán Viktor írta alá - mondta Vass Márton. Mezey Róbert nem akarta kommentálni a döntést. B. Z. Szakmai találkozó a Novotelben A helyi turizmus jövője a téma Hogy miként lehet fejleszteni a belföldi turizmust, s ebben milyen szerep jut Szegednek és a megyének, arról egy mai, 16 órai kezdettel a Novotelben tartandó tanácskozás adhat választ. MUNKATÁRSUNKTÓL A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara reklámklubja min­den szakmabeli és laikus érdeklődőt szívesen lát az eseményen, a té­ma ugyanis széles kör számára lehet érdekes. Többek között arról esik szó, mit érdemes megmutatni magunkból a világ számára, s mi­vel tudjuk akár saját vendégeinket, akár a turistákat maradásra bírni. A szakmai délután vendégeként Galla Gábor, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója tart előadást, a belföldi turizmus szerepéről, a fejlesz­tési lehetőségekről, különös tekintettel Szegedre és Csongrád megyé­re vonatkozóan. A téma a szezon kezdete előtt több, mint aktuális, ugyanis a Ma­gyar Turizmus Rt. idei marketingtervében kiemelt szerepet kapott a dél-alföldi régió. A délután arról szól, miként érdemes támogatni a turisztikai termékeket, hogyan lehet a helyi idegenforgalomban érde­kelt vállalkozásokat bevonni a közös munkába, s hogy miért fontos a komplex turisztikai kínálat létrehozása. Az előadás ebben a regioná­lis összefüggésrendszerben kívánja reálisan meghatározni Szeged és Csongrád megye közös feladatait és lehetőségeit. Eltűnhet a Dugonics téri péksüteményes pavilon Szegeden járt a Trigránit Kézdy György, a Trigránit-csoporthoz tartozó Du­na Condominium igazgatója tartott tájékoztatót a Novotelben szegedieknek - budapesti befek­tetési lehetőségekről. Kiderült: a Demján Sándor elnök által fémjelzett TVigránit Rt. szegedi be­ruházások iránt érdeklődik. MUNKATÁRSUNKTÓL Kelet-Európa legnagyobb ingatlanfejlesztő vállala­tával, a Trigránittal kapcsolatban Kézdy György ér­tékesítési igazgató elmondta: a cégcsoport szállo­dák, irodaházak, bevásárlóközpontok, lakások, ipa­ri ingatlanok fejlesztésében a legerősebb. Nemcsak kitalálják, valamint megépítik és finanszírozzák a különböző ingatlanokat, de ezt követően működte­tik is azokat. Garantálják a minőséget, a pénzügyi biztonságot és a gyorsaságot (a WestEndet például tizenöt hónap alatt építették fel). Szegeden a Duna-Pest Rezidenciák néven futó programot népszerűsítették: a Lágymányosi híd­tól délre eső területen többek között kulturális központ és múzeum, valamint 310 olyan lakás épül, amelyekhez uszoda, teniszpálya, szauna, mélygarázs, tetőterasz és 24 órás portaszolgálat tartozik. A Trigránit jó kapcsolatokkal rendelkezik állami megrendelőkkel - tette hozzá Kézdy György részt vesznek versenytárgyalásokon, amelyeken saját, kipróbált vertikumukat és technológiáikat ajánl­hatják. Többek között önkormányzatoknak is több évre előre hozott lehetőségeket biztosíthatnak, ha például a lakásépítéshez felvehető, államilag támo­gatott hiteleket veszik igénybe a megrendelők. A közlekedésfejlesztésben szintén otthon van a társaság: egy, a MÁV-val közös vállalatuk Budapes­ten hamarosan megépíti a Ferihegy-expresszt, a re­pülőtérről a belvárosba vezető gyorsvasutat, amely­lyel 20-30 perc alatt célba lehet érni. Az igazgató nem árult el részleteket szegedi ter­veikkel kapcsolatban. Csak annyit mondott: a Trig­ránit ajánlatot tett egy felhasználónak, amely vizs­gálja a lehetőséget. A beruházást egy minisztérium is támogatja. Hivatalosan meg nem erősített infor­mációink szerint a cégcsoport a Szegedi Tudo­mányegyetem beruházásai iránt érdeklődik. A sütemenykedvelők az árusítóhely megmaradását szeretnék. Szegeden évtizedek óta az egyik legnépszerűbb péksüteményes a Dugonics téri. Naponta több százan vásárolnak ott kiflit, zsömlét vagy éppen pitét. A képviselők azonban pénteken, zárt ülésen mégis be akarják csukni a bódét. A mellette lévő jegyárusító bctonpavilon „kinézetéről" megoszlanak a vélemények. A sajtos kiflik, almás piték és tú­rós lepények barátainak talán már nyáron el kell köszönniük a szegedi Dugonics téri péksütemé­nyes pavilontól, amelynek sorsá­ról pénteken, zárt ülésen határoz a városi közgyűlés. A szakvélemé­nyek szerint kevéssé esztétikus fabódé sohasem kapott végleges fennmaradási engedélyt, eddigi működését évente engedélyezte újra az önkormányzat. A népszerű süteményes házikó sorsa azonban hamarosan meg­pecsételődhet, mert lapunk in­formációi szerint niár a bontási engedély is megvan. A tulajdo­nos Szegedi Sütödék Kft. termé­szetesen megtartaná a naponta száz-kétszáz süteményre éhes já­rókelőt is kiszolgáló bódét, ezért föllebbezett a bontás ellen - be­adványukról zárt ülésen dönte­nek a képviselők. Ha csúnyának találják, épít­sék át, de mindenképpen ma­radjon meg a süteményes bódé! - jelentette ki pogácsájába ha­rapva egy nyugdíjas hölgy a szer­da déli hóesésben. Ismerőse egyetértett vele, s ő sem távo­zott üres kézzel a csábító süte­ményeket és mindig kedves el­adóhölgyet rejtő üvegablaktól. A Dugonics teret lehetőleg ere­deti szépségében kell helyreállí­Fotó: Gyenes Kálmán tani. A tér rendezése, a kettős körforgalom kiépítésével megin­dult, ezért szükséges döntenünk a környezetébe nem illő péksüte­ményüzletről - válaszolt kérdé­sünkre Nóvák István városi fő­építész. Hozzátette: elképzelhe­tőnek tartja, hogy egy esztétikus, új pavilonban továbbra is árul­hatnák a kedvelt süteményeket. Bár a fabódéval szomszédos jegyárusító csarnok ügye most nem szerepel a közgyűlés napi­rendjén, sorsa annyiban hasonló a faházikóéhoz, hogy jövője szin­tén kérdéses. Megoszlanak a vé­lemények arról, hogy elbontsák vagy megtartsák-e a hatva­nas-hetvenes évek világát idéző építészeti alkotást, amely rendbe hozva, falainak kiemelése után, mintegy kapuként maradhatna a téren. NY. P. AUTÓK ÜTKÖZTEK Két gépkocsi ütközött össze Sze­geden, az Izabella híd lábánál. A baleset keddről szerdára virradó éjjel történt. A Szeged Plaza kö­zelében egy Lada megcsúszott és átsodródott a szemközti sávba, ahol összeütközött egy Suzuki­val. A balesetben a Suzuki veze­tője súlyos, két utasa könnyű sé­rüléseket, a Lada sofőrje pedig szintén könnyebb fejsérülést szenvedett. ELŐKERÜLT AZ ELTŰNT A lapunkban közölt' felhívás, majd az állampolgári bejelenté­sek alapján a napokban megta­lálták a rendőrök a január elején eltűnt 48 éves szegedi Kotroczó Gézát. Kiderült, a férfi eltűnése óta egyik ismerősénél lakik. KÁVÉHÁZ A GYEREKKÖNYVTÁRBAN A véges és a végtelen egymásba fonódása - szellemi kalandozás Weöres Sándor Talizmán című verse kapcsán címmel rendeznek kávéházi estet ma 17 órától a So­mogyi-könyvtár gyerekkönyvtá­rában. A vendég: Balogh Kinga tanár. Pa jer Róbert rendezi Reginald Rose színművét a Kamara-Tantuszban Tizenkét dühös ember pénteken bírósági tárgyalást, amelyben egy karizmatikus ügyész és egy hitel­telen ügyvéd csapott össze, visz­szavonul döntést hozni. Lassan, észrevétlenül szinte lejátsszák egymás között a pert, miközben egyre többet megtudunk róluk magukról is. - A színházi világban egyelő­re nem cseng ismerősen a neve, mivel foglalkozott eddig? - 1987-ben filmrendezés sza­kon diplomáztam a főiskolán, majd néhány éven belül csinál­hattam három filmet. Az első­nek, a Mami blue-nak komoly nemzetközi visszhangja is volt, majd Az ördög ügye és a Bukfenc következett. Utána éveken át az UNESCO támogatásával izgal­mas dokumentum-filmsorozatot forgattam, amely Afrikától Kíná­ig a legkülönbözőbb kultúrákban a gyerekek jövőképét vizsgálta. Irodalmi műsorokat is csináltam a televízióban, reklámfilmeket is készítettem, és két éven át Olaszországban a Játék határok nélkül című show-műsort ren­deztem. Tavaly azt a teamet ve­zettem, amelyik a Hídember szá­mítógépes trükkjeit készítette. Korábban is hívtak már színhá­zakba dolgozni, de sohasem volt egyben két szabad hónapom. Örülök, hogy most összejött, mert az elmúlt hetekben többet tanultam, mint korábban évek alatt. A színház egészen más­ként működik mint a film, hihe­tetlen élvezet a nagyszerű szege­di színészekkel dolgozni. HOLLÓSI Z§OLT Két sikerfilmet is forgattak már Reginaid Rose darabjából, a Ti­zenkét dühös emberből, amit Pajer Róbert filmrendező állít színpadra a Kamara-Tantusz­han. A premiert pénteken tart­ják. - Miért érdekes ma is ez a da­rab? - Reginald Rose színműve ki­vételes remekmű, mindenről pontosan beszél, amiben ma is élünk. Ahogy elmerülünk a rész­letekben, szinte egy krimi bonta­kozik ki előttünk. Tizenkét em­beri sorsot is megismerhetünk, nagyon különböző karaktereket láthatunk, hiszen az esküdtek között szobafestő éppúgy van, mint betegápoló, bróker, építész, szegény és gazdag. - Mennyire maiak ezek a figu­rák? - Igyekeztünk úgy megcsinálni a darabot, hogy ne a II. világhábo­rú utáni Amerika jellegzetes figu­rái legyenek a szereplők. Az ere­detihez képest húsz évvel később­re tettük a történetet, ezzel is kö­zelebb hozva napjainkhoz. A Ti-. zenkét dühös ember azért is ak­tuális, mert ma már mi is egy de­mokratikus államban élünk, azaz a szavazatainkkal mi döntjük el, hogy ki képviseljen bennünket az országgyűlésben vagy a városhá­zán. Ma már sokkal érdekesebb, hogyan működik a demokrácia, mint akkor, amikor még egy olyan országban éltünk, ahol nem lehetett közvetlen tapaszta­latunk erről. Az egyik szereplő Pajer Róbert filmrendező most először váltakozott színházi rendezésre Fotó: Miskolczi Róbert egyébként egy magyar emigráns, ő az, aki meg tudja fogalmazni a többiek számára is, hogy mit je­lent, ha nincs demokrácia. - Ón tervezte a puritán, szür­ke, mégis nagyon hatásosnak tűnő színpadképet. Miért eny­nyire lecsupaszított a díszlet ? - Olyan teret akartam létre­hozni, ahol a tizenkét esküdt nem érzi jól magát, szeretne rög­tön kilépni belőle. Valójában a közönség egy olyan krimit kap, amiben nem látja a gyilkost, az áldozatot, még a nyomozást sem. Az amerikai esküdtbíróság olyan, mint egy show-műsor. Az ügyvéd és az ügyész szinte el­játssza a történteket, elsősorban az érzelmekre próbál hatni. Ezál­tal az ügyvéd vagy az ügyész szí­nészi képességei többet jelent­hetnek, mint a tények. Miután a tizenkét esküdt végignézett egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom