Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-04 / 29. szám

KEDD, 2003. FEBRUÁR 4. •AKTUÁLIS« 5 Időnként a csongrádi, de a szentesi vasútállomást látogatókban is föltámad a félelem: az itteni sínpárokon meddig vonatozhatnak? Fotó: Tésik Attila Az európai korridorvonalakon, mint például a Belgrád-Budapest pályán, illetve az országos törzshálózaton, így a Szegedet a fővárossal összekötő sínpáron közlekedő szerelvények nap mint nap több tízezer utast szállítanak. De mifelénk vasúti fővonalnak számít még a Makó-Tiszatenyő, valamint a Szeged-Békéscsaba közötti sínpár is. Azonban az ezeket kiegészítő vasúti mellékvonalak, így például a Csongrád és Szentes közötti, vagy az Újszegedtől Mezőhegyesig nyújtózva többek között Makót is érintő szárnyvonal sorsa időről időre kérdésessé válik. Január végén, mikor a MAV Rt. egyik óráról a másikra leállíttatta a piros motorvonatokat, ismét föltámadt a félelem a kisebb, de vonattal is megközelíthető települések lakóiban, mert attól tartanak, hogy egyszer csak megszűnik ez a tömegközlekedési lehetőségük. A csongrádi vasúti szárnyvonalon is megálltak a vonatok január 23-án 0 órakor, a MÁV Rt. vezérkarának döntése következtében. Akkor a kaotikus állapotok megszüntetése érdekében a térség országgyűlési képviselője, Vincze László táviratban kért gyors intézkedést a közlekedési minisztertől. Az azóta tapasztaltak alapján is gyanakvóan szemléli a MÁV Rt. vezérkara és a közlekedési minisztérium vasúti szárnyvonalakkal kapcsolatos intézkedéseit Vincze László, aki a szaktárcától máig nem kapott választ a táviratára. A honatya Csillag Istvánhoz interpellációt nyújtott be: „Meggondolatlan intézkedést hoztak, miniszter úr, avagy valamilyen hátsó szándék vezérelte a vidéki vasúti szárnyvonalak körül kialakult kaotikus állapotok előidézésében?" címmel. A képviselő egyfajta véleményfelmérést sejt a feltűnően gyorsan meghozott intézkedések mögött, hiszen a tengelyproblémákról a MÁV illetékes legfelsőbb vezetői is legalább két hónapja tudtak. Szerinte félő, hogy így - vitathatatlan indokot feltüntetve - felmérték, mely szárnyvonalak felszámolását lehet elfogadható társadalmi ellenállás mellett rövid időn belül tervbevenni. A MÁV-nál nem sikerült olyan illetékest találnunk, aki a társaság mellékvonalak jövőjével kapcsolatos terveiről beszámolt volna. Az bizonyos, hogy az alacsony forgalmú, olykor csak néhány utast szállító járatok működtetése régóta veszteséges. M. SZ. f.-SZ. A. K. KÉTSZER FIZETETT VITELDÍJ A MÁV Rt. időközben közleményt adott ki, miszerint a január 23-án és 24-én a kétszeri jegyváltás miatt kárt szenvedett utasok a más társaságoknál váltott jegyek bemutatása esetén többletköltségeik megtérítését igényelhetik. Az intézkedés mikéntjét Csongrád polgármestere, Bedő Tamás élesen bírálta, hiszen sokan - a Völán-járatok igénybe vételére szorulva - kétszer voltak kénytelenek megfizetni a viteldíjakat. Bedő Tamás szerint jól átgondolt döntés esetén el lehetett volna kerülni az intézkedést övező társadalmi ellenállás jó részét, most viszont bizonyára sokan már hiába keresgélik a 23-án, 24-én megváltott buszjegyüket, főként ha azt az utazásuk után - a kártérítésre nem is számítva - eldobták. Pengeváltás Szegeden Az önkormányzat ivz pénzét pántlikázták A szegedi önkormányzat 2002 decemberében hatályon kívül helyezte a helyi adókról szóló rendelet azon passzusát, amely szerint az iparűzési adót fizetők az összeg 5 százalékát meghatározott közalapítványhoz utalhatták. A szegedi városvezetés azt mondja, az önkormányzat pénzéről ne más rendelkezzen, közpénzt ne pántlikázzanak, hiszen az törvényellenes. Ezért a közgyűlés tavaly decemberben a helyi adókról szóló rendeletéből törölte az úgynevezett önrendelkezési jogot, vagyis azt, hogy az iparűzési adót fizetők eldönthették, hogy a tíz megjelölt közalapítvány közül melyiknek utalják át kötelezettségük 5 százalékát. Az ellenzék máris a közalapítványok ellehetetlenülését, demokratikus jogaik megcsorbítását emlegeti. Bartha László fideszes országgyűlési képviselő, Szeged volt polgármestere tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: az előző önkormányzat által alapított közalapítványok kuratóriumai levelet kaptak a múlt héten Botka László polgármestertől, amelyben értesítették őket a változásokról, az önrendelkezési jog megszűnéséről. Bartha szerint ezzel sérült a társadalmi konszenzus, az adófizetők minimális beleszólási esélye az általuk fizetett pénzösszeg felhasználásába, s az, hogy a városvezetés helyett társadalmi szervezetek dönthettek arról, jó helyre kerüljenek az adóforintok. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester ezzel szemben azt állítja, a közalapítványok a tulajdonostól, vagyis az önkormányzattól független szervezetként működtek eddig, s úgy tettek, mintha a társadalom által összegyűjtött pénz felett rendelkeznének. Holott az önkormányzat pénzét osztották szét. Egy kurátor a korábbi rendszerben megtehette azt, hogy alkuba bocsátkozhatott cégek vezetőivel, ha azok az általa fémjelzett közalapítványhoz küldik az 5 százalékukat, akkor garantálják: meghatározott egyesületnél ér célba az összeg. A legnagyobb pénzek a sportban mozogtak: míg a szociális és családvédelmi közalapítványnál 527 ezer, a sport területén 62 millió forint landolt a 2001 -es iparűzési adóból. Szentgyörgyi szerint a jövőben igazságosan osztják el az iparűzési adót. A teljes összeg felhasználásáról az önkormányzat dönt majd, miközben a közalapítványok is megmaradnak olyan feladattal, hogy külső forrásokból próbáljanak meg pénzhez jutni a város által számukra juttatott l-l millió forinton felül. Bartha László azt is szóvá tette, hogy az előző ciklusban „helyből" 5-5 milliót adott az önkormányzat a közalapítványoknak. Szentgyörgyi megjegyezte: a jövőben 5-5 millió forintból (az átadott l-l millión felülj hasonló célokra különböző alapokat hoznak létre, amelyek felett társadalmasított bizottságok diszponálnak. Megkérdeztük Kővári Árpádot, a Tisza Volán SC elnökét, hogyan érinti a döntés a Pick által szponzorált kézilabdacsapatot. Kiderült, Kővári nem ért egyet az eddigi gyakorlattal, hogy egy cég címkézi meg az önkormányzat pénzét. Ezáltal úgy tűnhetett, a város és a vállalat egyformán támogatja a klubot, holott a közalapítványtól csak 1-2 milliót kaptak, a többi pénzt a Pick-kel kötött keretszerződés biztosította. Az EU-ban mindez úgy működik - mondta Kővári -, hogy egy cég a sportegyesületnek szánt pénzt leírhatja az adójából. Bátyai Edina, a Szegedi Szabadtéri Játékokért Közalapítvány kuratóriumának elnöke egyelőre azt sérelmezi, hogy a változásról későn értesült. Az 1991 -ben alapított és 1998-ban kiemelten közhasznúvá minősített közalapítvány 2002-ben 7 millió 800 ezer forinthoz jutott hozzá az iparűzési adó 5 százalékaiból, ezt az összeget pedig valamiképpen pótolni kell. FEKETE KLÁRA Ahány város... Szentesen a vállalkozások a helyi iparűzési adó 10 százalékát ajánlhatják fel öt különböző pénzalapra: a sport, az intézményrendszer, a városszépítés, a közművelődés és a gazdasági élet fejlesztése közül választhatnak. A helyi költségvetési rendelet tartalmazza is az éves várható bevételt az előző esztendők átlagára alapozva. A város civil szervezeteinek pályázatairól az alapok kuratóriumai döntenek. Csongrádon is működik hasonló adózási szisztéma két esztendeje, az előre bejelentkezett és a feltételeknek megfelelő társadalmi szervezetek számára. Választhatnak a helyi vállalkozások, ezek közül mely egyesület számára ajánlják fel adójuk 10 százalékát. Hódmezővásárhelyen két esztendeje megszűnt az iparűzési adó bizonyos százalékáról való rendelkezés lehetősége, itt a képviselői alapra hagyatkozhatnak egyes városrészek szervezetei: az adott képviselő dönt a támogatások minőségéről és mennyiségéről egy meghatározott összegig. Makón tizenkét százalékot kaphatnak az iparűzési adóból azok a szervezetek, amelyek az arról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelnek - a kultúra, az oktatás és a sport területén. A vállalkozások egyenesen nekik küldik meg ezt az összeget, az adónak ez a része nem folyik át a város költségvetésén. Mindszenten a város önkormányzatának bizottságai rendelkeznek a civil szervezetek számára odaítélhető összegek felett. Az iparűzési adóról ekképpen nincs módjukban rendelkezni a helyben működő gazdasági társaságoknak. B. G. Mellékvonal a Csongrád-Szentes és az Újszeged-Makó közötti vasút Mi lesz a vonatozókkal? Págerrel kapcsolatos emlékeiről is beszélt a kitüntetett Garas szerint most vajat kell köpülni Kettős szándékot sejt a Csongrád-Kistelek térség országgyűlési képviselője a január 23-án elrendelt vasúti forgalomkorlátozás mögött. Vincze László a vasúti mellékvonalak ügyében interpellált. Vegyes érzelmekkel, mégis bizakodva szemléli napjaink folyton változó világát Garas Dezső. A Páger-díj idei kitüntetettjével Réz András filmesztéta beszélgetett a makói Hagymaház színpadán vasárnap délután. A gyűrűt odaítélő kuratórium egyik tagja, Hegedűs D. Géza színművész úgy jellemezte Garas Dezsőt a díjátadáskor, mint aki a mélyről jöttek kíváncsiságával szemléli a világot; odüsszeuszi alkat, akit tehetsége hajt a Magány nevű hajóval a kelet-európai történelem tengerén és a színpadon vagy a filmvásznon helyettünk küzd, a mi nevünkben vesz elégtételt, vagy legalábbis megajándékoz bennünket a túléléshez szükséges humormunícióval. Ebben a kiváló pesti színművész kétségtelenül méltó követője a Makóról elszármazott Páger Antalnak. Ehhez a szellemiséghez természetesen az önirónia is hozzátartozik. Garas Dezső - hanglejtését, mozdulatait is utánozva - felidézte, hogy Téni bácsi egyszer azt mondta: „A világon három nagy színész van. A másik kettőt nem ismeritek, mert külföldi..." Garas Dezső pályáját különben a filmgyárban kezdte, de a kamera előtt és a színpadon egyaránt otthon érzi magát. Ebben is hasonlít Páger Antalra. Egyébként éppen a napokban lett a Vígszínház társulatának tagja. Szerinte van valami sorsszerű abban, hogy ugyanakkor kapott Páger-díjat, amikor meg„Isten őrizzen meg minket attól, hogy az álmaink teljesüljenek!" - mondta a színész. Fotó: Kantok Csaba hívták a csapatba. Ezenkívül rendez, méghozzá a Nemzetiben: az Anyám, Kleopátra című darabot készül színpadra állítani. Örömmel tapasztalja, hogy a zömében fiatalokból álló szereplőgárda komolyan veszi a feladatot, hogy siker vagy bukás lesz-e belőle, február 28-a után dől el. Ő egyébként azt vallja, a színésznek nem csak sikerre, bukásra is szüksége van. Nem tagadja, olykor volt is része benne, meglepő módon olyankor is, amikor rendkívül lelkesen, agilisan készültek a premierre. Napjaink hektikus világát vegyes érzelmekkel szemléli. „Isten őrizzen meg minket attól, hogy az álmaink teljesüljenek!" - idézte a régi mondást és hozzátette: nekünk teljesültek az álmaink. Mint mondta, ha csupán kívülről szemlélné, azt mondaná, nincs még egy ilyen izgalmas korszak, mint amit mi átéltünk itt, Európa közepén - résztvevőként viszont nagyon drukkol a jövőért. Nem önmagának, a gyermekeinek; egy lánya és egy fia van. De azért bizakodik is. Egyszer együtt dolgozott egy orosz rendezővel, Ljubimowal, aki egy tanulságos mesével igyekezett lelket önteni a színtársulatba. A történet szerint egyszer beleesett két béka egy mély tejesbödönbe. Az egyik kétségbeesett, nem tudta, mi tévő legyen és belefulladt, a másik viszont úszni kezdett és lassanként vajat köpült a tejből, így megmenekült. - Nekünk most az a dolgunk, hogy ugyanígy vajat köpüljünk összegezte a ma különösképp aktuális tanulságot Garas Dezső. SZABÓ IMRE Tovább vizsgálják, büntethető-e ifj O. Károlyné Kóros elmeállapotú az anyósgyújtogató Áttették Lázár feljelentését A rendőrség már vizsgálódik az ügyben Az orvosi szakvélemények szerint kóros elmeállapotú az a 27 éves sándorfalvi nő, aki a közelmúltban benzinnel locsolta le, majd gyújtotta fel anyósát. A Szegedi Tudományegyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének szakértői szerint kóros elmeállapotú a 27 esztendős ifj. O. Károlyné. A sándorfalvi nő, mint azt korábban megírtuk, benzinnel locsolta le, majd egy gyufával felgyújtott fekvő beteg anyósát, idősebb O. Károlynét, aki nem akarta megenni az ebédjét. A 67 éves idős asszony olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett, hogy a gondos orvosi ápolás ellenére az elmúlt héten - egyheti szenvedés után - életét vesztette. A 27 esztendős, egyébként alkoholbeteg sándorfalvi nő ügyvédje, Krajkó Zoltán a szakvéleményre hivatkozva arra kéri a bíróságot, szüntessék meg ifj. O. Károlyné előzetes letartóztatását és rendeljék el kényszergyógykezelését. - Védencem nem tudta, mit csinál. A bűncselekmény elkövetésekor nem volt olyan állapotban, hogy felmérje tettének következményeit - mondta Krajkó. Az ügyvéd hozzátette, a fiatalasszony pillanatnyi elmezavar hatása alatt gyújtotta fel anyósát. Ám amikor rádöbbent szörnyű tettére, ő maga kezdte el oltani O. Károlyné lángoló ruháját és értesítette a mentőszolgálatot. Az elmezavar pontos mértékét további vizsgálatok állapítják majd meg, így azt még nem lehet tudni, a nő állapota kizárja-e büntethetőségét. A. T. J. Az ügyészség a rendőrségnek továbbította Lázár János vásárhelyi polgármester feljelentését - tudtuk meg Pigniczki Józseftől, a megyei ügyészség szóvivőjétől. Ezért csak a feljelentés másik címzettje, a rendőrség vizsgálódik. A vásárhelyi kapitányság feljelentéskiegészítést kért. Mint emlékezetes, Vásárhely első embere azért írt levelet a redőrségnek és az ügyészségnek, mert ismeretlen tettesek minden vásárhelyi postaládába eljutatták Mónus Áron feljelentésének másolatát. Mónus Kertész Imre író és a városvezetők ellen tett feljelentést.