Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-24 / 46. szám

HÉTFŐ, 2003. FEBRUÁR 24. • ZÖLD PONTOK" 7 Öt-tíz százalék Most, hogy közelít a tavasz, jönni fog az áradás is, mégpedig - véli az előrejelzés - a szokásosnál nagyobb mértékű. Hiszen az átlagon túli hőmennyiség gyűlt föl a hegyekben, a Tisza vízgyűjtő területén. Ez pedig nem kis terület, Magyarországnak például kétszerese. Pillanatnyilag csakis a védtöltésekben bízhatunk. De ha majd megépülnek, végiga Tisza mentén, a módosított Vásárhelyi-terv keretében a szükségtározók - közülük egy létesül Csongrád megyében, a Baks-Dóc-Ópusztaszer-Sándorfalva területet érintő Percsorai-tározó -, akkor ezek is csatasorba állíthatók árvízi védekezéskor. Ugyanakkor, amennyiben azt akarjuk, hogy a tározók „éles" helyzetben tényleg hatékonyan csökkentsék a vízszintet, nem áradáshelyzetben legföljebb öt-tíz százalékig tölthetők fel vízzel, mutat rá az Alsó-Tisza vízügyének első embere. Ezen az öt-tíz százalékon alakulhatnak ki tehát a sokszor emlegetett, a vízi, vízparti állat-, növényvilág fönnmaradása szempontjából rendkívül fontos vizes élőhelyek. Sok-e, vagy kevés a szakember által lehetségesnek tartott állandó vízmennyiség? Elég sok, különösen, ha a jelenlegi, szinte nullához viszonyítjuk. Azért írunk „szinte" nullát, mert a leendő, folyamatos vízborítottság elsősorban ott jöhet létre, ahol ma is részben vagy egészben vízi, illetve vízközeh területek találhatók. Ha a vizes élőhelyek nagysága bármennyivel is nő, annak csak örülni lehet ugyanakkor nagyon fontos: a halak és társaik bármikor visszahúzódhassanak arra a bizonyos öt-tíz százaléknyi részre a mindössze időszakosan vízjárta helyekről! Mert ha elszigetelt, mély_ fekvésű területek, különálló gödrök maradnak hátra, melyek fokozatosan kiszáradnak a vízszint csökkenésével - élőlények milliárdjai pusztulhatnak el minden egyes víz kieresztés, víz visszahúzódás után. Vigyázni kell tehát: tényleg az életet szolgálják a leendő tározók, és ne a halált. FARKAS CSABA A gátak nem nőhetnek az égig Szemléletváltás az árvízvédelemben Öt hatalmas víztározót alakítanak ki 2005 végéig a Tisza árterén. Ez az új Vásárhelyi-terv lényege. A tározók az árvíz elleni védekezés mellett vizes élőhelyként működhetnének, illetve természetközeli gazdálkodásra is alkalmasak volnának. MUNKATÁRSUNKTÓL Az árvíz elleni védekezésre és újjáépítésre 1998 óta 120 milliárd forintot költöttek. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM| által új Vásárhelyi-tervnek nevezett, többéves előkészítés, számos egyeztetés során elkészült árvízvédelmi koncepciót a kormány január végén tárgyalta meg. Megvalósítása összesen 171 milliárd forintba kerülne. A szükséges pénzt állami források mellett uniós banki hitelekből fedeznék. Az elmúlt évek hatalmas árvizei, az 1998 novembere és 2001 márciusa között a Tiszán levonuló négy nagy árhullám bebizonyította, hogy a gátak további erősítése helyett a hatalmas víztömeg szétterítése biztosíthatja a Tisza-parti települések megóvását. Az utóbbi évek rendkívüli árvizeinél még kedvezőtlenebb helyzet is előállhat a folyók együtt járásával - Kertai István vízügyi szakember szerint. A mértékadónál 1,5 m-rel magasabb árvízszint is előfordulhat, ami a folyó több száz kilométeres középső szakaszán 50-80 centiméterrel is meghághatja a megemelt és fejlesztett töltéseket. A víz nyomásának csökkentése érdekében több száz millió köbméternyi víz elhelyezésére alkalmas a tervezett öt tározó. Ide nagy árhullámok idején zsilipek megnyitásával vezetnék a főmederből a vizet a veszély elmúltáig. A többi időszakban a tározók vizes élőhelyként, illetve vizes alapú gazdálkodás céljaira szolgálnának. A terület mezőgazdasági hasznosításának átalakításával minimumra csökken a szántó, dominál az erdő, a rét, a legelő és a vizes élőhely mint művelési ág. A földhasználat-változással - a KVM szerint - a gazdák is jól járnának: a gabonatermelés helyett uniós forrásokból támogatható agrár-környezetvédelmi programok indulhatnak. A KVM nem tervez kisajátításokat: egyszeri megváltási összeg kifizetésével szeretnék a tulajdonosokat rábírni, hogy járuljanak hozzá a számukra átmeneti veszteséget, de hosszabb távon anyagi hasznot is hozó tározók megépítéséhez. Az új, továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv házasítja a meglévő adottságokat az új elvárásokkal a fenntartható fejlődés jegyében. Megvalósulásával a gátszakadások kockázata egynyolcadára, a védekezési költsége mintegy ötödére, az okozható kár nagysága egytizedére mérsékelhető. Az új Vásárhelyi-terv, csakúgy, mint a XIX. századi „új honfoglalás" az Alföld vízszabályozásával, évszázadokra meghatározná a táj arculatát és biztonságát. Kulcs: az előrejelzés A Tiszán a domborzati viszonyok miatt rendkívül gyorsan alakulnak ki az árvizek, ezért a védekezési, felkészülési idő rövid. A kárpátaljai felső-tiszai árvízvédelmi és vízminőség előrejelző rendszer fejlesztéséről tavaly, október végén írt alá kormányközi megállapodást Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter és Viktor Horev, az ukrán állami vízgazdálkodási bizottság elnöke. A megállapodás szerint a magyar fél 215 millió forintos segélyt nyújt Ukrajnának. Az összegből automata előrejelző állomásokat építenek ukrán területen a Tisza mentén, valamint a Kárpátok hegyeiben. Az ukrán fél az állomásokhoz az alépítményeket alakítja ki, míg az automata állomásokat a magyar szakemberek telepítik. A megállapodás alapján a folyó mentén eddig ugyancsak magyar támogatással kialakított 18 automata észlelő- és adattovábbító állomás mellé további 12 épül. A csapadékot és a vízszintemelkedést mérő-, illetve jelzőberendezések a gyorsabb árvízvédelmi előkészületekre, baj esetén a hatékony beavatkozásra teremtik meg a lehetőséget, de alkalmasak arra is, hogy a víz szennyezettségéről adatokat szolgáltassanak. Csatornázottság: jobb az országos átlagnál Szennyezik a talajvizet ISPA-pénz Négy hulladékgazdálkodási és két szennyvíztisztítási fejlesztést hagyott jóvá Brüsszel 2000-ben. Ezekre az ISPA 81 millió eurós támogatást adott. A 2000-es programok között a legnagyobb, 33,3 millió eurós támogatást a Szeged térségi szennyvízkezelési és csatornázási rendszer fejlesztése érdemelte ki. Ezentúl 8,3 millió eurót nyert a szegedi regionális hulladékgazdálkodási fejlesztés. Az ISPA-támogatások a szennyvíztisztítási fejlesztéseknél a költségek felét fedezik, a hulladékgazdálkodási beruházásoknál ennél nagyobb hányadot. A további finanszírozást nagyobb arányban a központi költségvetés, illetve kisebb részben az önkormányzatok vállalják magukra. Visegrádi alap Környezetvédelmi témával is lehet pályázni a Visegrádi Országok közös Alapjához. A visegrádi országokból jogi és természetes személyek pályázhatnak kulturális és tudományos együttműködés, valamint kutatás, oktatás, diákcsere, határon átnyúló együttműködés témakörben. Feltétel, hogy legalább három visegrádi ország közreműködjön a vázolt témában. Az alap kiemelten támogatja a civil társadalmat építő kezdeményezéseket. A pályázatok beadási határideje 2003. március 15. Részletes információ a www.visegradfund.orgweboldalon található. AZÖLD PONTOK MELLÉKLET A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA Kismértékben az országos szint fölötti Csongrád megye szennyvíz-csatornázottsága, a háztartásonkénti rákötések mennyisége. De a szennyvíztisztító-kihasználtságon még jelentősen lehetne javítani. A települések alatti talajvíz elszennyeződött, az első vízadó rétegből származó víz emberi fogyasztásra nem javasolt. - A csatornázottság ügye nem választható el a szennyvíztisztítástól: a csatornahálózatból a tisztítókba kell jutnia a szennyvíznek - mondja Gyapjas József, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója. A megye 60 települése összesen 667 kilométernyi kommunálisszennyvíz-csatornahálózattal rendelkezik, ebből 484 kilométer Szeged és Hódmezővásárhely közt oszlik meg, a többi város 148 kilométernyin osztozik, a fönnmaradó mennyiség a községek csatornahálózata. Szennyvíztisztító 16 településen működik; a közelmúltban három létesült (Makón, Csongrádon és legutóbb Ásotthalmon). A helyzet nemsokára tovább javulhat: a meglévő vízjogi engedélyek alapján több Szeged közeli település (például Újszentiván, Kübekháza, Deszk) szennyvízcsatorna-hálózata épülhet ki, s csatlakozhat a város tisztítójára. Egyébként Szeged szennyvíztisztítója még csak mechanikai tisztítást végez, a biológiai tisztítás ISPA- és kormánytámogatás révén fog megvalósulni. Kiszombor szennyvize a makói biológiai szennyvíztisztítóba kerülhet, hiszen Kiszombor és Makó közt már kiépült a csatorna-összeköttetés, de a község csatornázása még nem fejeződött be. A klárafalvi, tavas rendszerű tisztító a Csongrádon sem elég, ha elkészül a csatorna - rá is kell kötniük a háztartásoknak. Fotó: Tésik Attila ferencszállási szennyvizet is kezelheti; a Mártélyon keletkezett szennyvizet a hódmezővásárhelyi tisztító fogadja majd. Mindez előzetes csatorna-összeköttetést igényel. A két megyei jogú városunk közül Szegeden jelenleg 73 százalékos a csatornázottság, a rákötés pedig 97 százalékos. Hódmezővásárhely csatornázottsága 85 százalékos, az eddigi rákötési arány 69 százalék. A cél mindkét területen a teljesmérvűség lenne. Hiszen -, s ez minden településre vonatkozik - a csatornahálózatra rá nem kötött háztartások szennyvize jórészt szikkasztókba jut, onnan a talajba, ezáltal a talaj és a felszín alatti vízkészlet mindinkább elszennyeződik. A talajvíz a települések környékén erősen nitrátosodott. Márpedig a nitrát, ha túlzott a koncentrációja, nemhogy növelné, de visszafogja a növények fejlődését. De sok esetben az ennél mélyebbről, az első vízadó rétegből származó víz sem alkalmas emberi fogyasztásra. A kisebb településeken a legrosszabb a helyzet, bár csatornázottságra, helyben történő tisztításra pozitív példák is említhetők. így - többek közt - Algyő, Ásotthalom, Balástya, Ópusztaszer, Röszke, Rúzsa. A kistelepülések esetében a helyben történő alternatív szennyvízkezelésnek lehet leginkább létjogosultsága például a nádgyökérzónás tisztításnak -, mert így nem kell a szennyvizet csatorna-kilométereken át a legközelebbi, tisztítóval rendelkező városig utaztatni. Léteznek olyan, miniatűr szennyvíztisztítóművek is, amelyek akár a lakásonkénti tisztítást is lehetővé teszik, de ezek hatékonyságát még vizsgálják. F.CS. Zöld Kapocs: összeköt a természettel Madarászsuli Vásárhelyen A Zöld Kapocs Környezeti Nevelés Munkaközösség hódmezővásárhelyi óvodák, iskolák pedagógusai összefogásával jött létre, önkormányzati kezdeményezésre. Az országban összesen hét hasonló munkaközösség létezik. - A cél: a természet megszerettetésé, megismertetése a gyerekekkel - mondja Walterné Böngyik Terézia munkaközösség-vezető, a Szent István Általános Iskola pedagógusa. A több mint félszáz résztvevő pedagógus közül sokan a Magyar Környezeti Nevelés Egyesület tagjai is; az egyesület anyagilag támogatja a munkaközösséget. Első lépésként az őszi megalakulás után darulesre invitált 300 gyermeket a Zöld Kapocs, a kardoskúti Fehér-tóra. - E látványos kezdettel előre jeleztük a gyerekeknek, milyen világba nyerhetnek bepillantást halljuk a tanárnőtől. Madáretetőket, -odúkat készítettek a diákok, felnőtt segítségével. Látos József vásárhelyi bútorkészítő etetők, odúk adományozásával csatlakozott az akcióhoz. A Kásaerdőnél madárparkot hozott létre a munkaközösség, az etetőkbe rendszeresen kijuttatják a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) biztosította eleséget a gyermekcsoportok. A madárpark természetvédelmi tanösvény kiindulópontja lesz, avatását e tanév végére tervezik. Madarászsulit is indított a munkaközösség gyerekeknek, szintén MME-segítséggel. Pedagógusoknak pedig az erdei iskolák szerepéről szervezett előadást a Zöld Kapocs, Labancz Györgyi, az erdei iskolamozgalom vezető személyiségének Walterné Böngyik Terézia: ha a gyerekek megszeretik a természetet, akkor vigyázni fognak rá. Fotó: Tésik Attila meghívásával. A munkaközösség bekapcsolja az iskolákat a város hulladékgazdálkodási koncepciójának részét alkotó szelektívhulladék-gyűjtési akcióba; azt ugyancsak megtudhatják a gyerekek, miként nyerhető szerves hulladékból új életet lehetővé tevő komposzt. A Konrád Lorenz Természetvédelmi Egyesület kutyamenhelyére gyűjtést szervez a Zöld Kapocs, viszonzásként az egyesület bemutató foglalkozásokat tart iskolákban, terápiás kutyákkal. A madarak és fák napja alkalmára pályázatot ír ki a munkaközösség gyermekeknek, iskolák virágosításával, növényesítésével kapcsolatban, a nyertes intézményeknek növényeket biztosít az önkormányzat. A tanárnő hangsúlyozza: a Zöld Kapocs működése elképzelhetetlen lenne a pedagógusok lelkes, önzetlen közreműködése nélkül. CS.F.