Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-24 / 46. szám

HÉTFŐ, 2003. FEBRUÁR 24. • ZÖLD PONTOK" 7 Öt-tíz százalék Most, hogy közelít a tavasz, jönni fog az áradás is, mégpedig - véli az előrejelzés - a szokásosnál nagyobb mértékű. Hiszen az átlagon túli hőmennyiség gyűlt föl a hegyekben, a Tisza vízgyűjtő területén. Ez pedig nem kis terület, Magyarországnak például kétszerese. Pil­lanatnyilag csakis a védtöltésekben bízhatunk. De ha majd megépülnek, végiga Tisza mentén, a módosított Vá­sárhelyi-terv keretében a szükségtározók - közülük egy létesül Csongrád megyében, a Baks-Dóc-Ópusztaszer-Sándorfalva terü­letet érintő Percsorai-tározó -, akkor ezek is csatasorba állíthatók árvízi védekezéskor. Ugyanakkor, amennyiben azt akarjuk, hogy a tározók „éles" helyzetben tényleg hatékonyan csökkentsék a víz­szintet, nem áradáshelyzetben legföljebb öt-tíz százalékig tölthe­tők fel vízzel, mutat rá az Alsó-Tisza vízügyének első embere. Ezen az öt-tíz százalékon alakulhatnak ki tehát a sokszor emlegetett, a vízi, vízparti állat-, növényvilág fönnmaradása szempontjából rendkívül fontos vizes élőhelyek. Sok-e, vagy kevés a szakember által lehetségesnek tartott állandó vízmennyiség? Elég sok, különösen, ha a jelenlegi, szinte nullához viszonyítjuk. Azért írunk „szinte" nullát, mert a leendő, folyama­tos vízborítottság elsősorban ott jöhet létre, ahol ma is részben vagy egészben vízi, illetve vízközeh területek találhatók. Ha a vizes élő­helyek nagysága bármennyivel is nő, annak csak örülni lehet ­ugyanakkor nagyon fontos: a halak és társaik bármikor visszahú­zódhassanak arra a bizonyos öt-tíz százaléknyi részre a mindössze időszakosan vízjárta helyekről! Mert ha elszigetelt, mély_ fekvésű területek, különálló gödrök maradnak hátra, melyek fokozatosan kiszáradnak a vízszint csökkenésével - élőlények milliárdjai pusz­tulhatnak el minden egyes víz kieresztés, víz visszahúzódás után. Vigyázni kell tehát: tényleg az életet szolgálják a leendő tározók, és ne a halált. FARKAS CSABA A gátak nem nőhetnek az égig Szemléletváltás az árvízvédelemben Öt hatalmas víztározót alakí­tanak ki 2005 végéig a Tisza árterén. Ez az új Vásárhe­lyi-terv lényege. A tározók az árvíz elleni védekezés mellett vizes élőhelyként működhet­nének, illetve természetközeli gazdálkodásra is alkalmasak volnának. MUNKATÁRSUNKTÓL Az árvíz elleni védekezésre és újjáépítésre 1998 óta 120 milli­árd forintot költöttek. A Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Mi­nisztérium (KVM| által új Vá­sárhelyi-tervnek nevezett, többéves előkészítés, számos egyeztetés során elkészült ár­vízvédelmi koncepciót a kor­mány január végén tárgyalta meg. Megvalósítása összesen 171 milliárd forintba kerülne. A szükséges pénzt állami forrá­sok mellett uniós banki hite­lekből fedeznék. Az elmúlt évek hatalmas árvi­zei, az 1998 novembere és 2001 márciusa között a Tiszán levo­nuló négy nagy árhullám bebi­zonyította, hogy a gátak további erősítése helyett a hatalmas víz­tömeg szétterítése biztosíthatja a Tisza-parti települések meg­óvását. Az utóbbi évek rendkí­vüli árvizeinél még kedvezőtle­nebb helyzet is előállhat a fo­lyók együtt járásával - Kertai István vízügyi szakember sze­rint. A mértékadónál 1,5 m-rel magasabb árvízszint is előfor­dulhat, ami a folyó több száz ki­lométeres középső szakaszán 50-80 centiméterrel is meghág­hatja a megemelt és fejlesztett töltéseket. A víz nyomásának csökkentése érdekében több száz millió köbméternyi víz el­helyezésére alkalmas a tervezett öt tározó. Ide nagy árhullámok idején zsilipek megnyitásával vezetnék a főmederből a vizet a veszély elmúltáig. A többi idő­szakban a tározók vizes élőhely­ként, illetve vizes alapú gazdál­kodás céljaira szolgálnának. A terület mezőgazdasági hasznosí­tásának átalakításával mini­mumra csökken a szántó, domi­nál az erdő, a rét, a legelő és a vi­zes élőhely mint művelési ág. A földhasználat-változással - a KVM szerint - a gazdák is jól járnának: a gabonatermelés he­lyett uniós forrásokból támogat­ható agrár-környezetvédelmi programok indulhatnak. A KVM nem tervez kisajátításo­kat: egyszeri megváltási összeg kifizetésével szeretnék a tulaj­donosokat rábírni, hogy járulja­nak hozzá a számukra átmeneti veszteséget, de hosszabb távon anyagi hasznot is hozó tározók megépítéséhez. Az új, továbbfejlesztett Vásár­helyi-terv házasítja a meglévő adottságokat az új elvárásokkal a fenntartható fejlődés jegyében. Megvalósulásával a gátszakadá­sok kockázata egynyolcadára, a védekezési költsége mintegy ötö­dére, az okozható kár nagysága egytizedére mérsékelhető. Az új Vásárhelyi-terv, csakúgy, mint a XIX. századi „új honfog­lalás" az Alföld vízszabályozásá­val, évszázadokra meghatározná a táj arculatát és biztonságát. Kulcs: az előrejelzés A Tiszán a domborzati viszo­nyok miatt rendkívül gyorsan alakulnak ki az árvizek, ezért a védekezési, felkészülési idő rövid. A kárpátaljai felső-ti­szai árvízvédelmi és vízminő­ség előrejelző rendszer fejlesz­téséről tavaly, október végén írt alá kormányközi megálla­podást Kóródi Mária környe­zetvédelmi és vízügyi minisz­ter és Viktor Horev, az ukrán állami vízgazdálkodási bizott­ság elnöke. A megállapodás szerint a magyar fél 215 millió forintos segélyt nyújt Ukrajnának. Az összegből automata előrejelző állomásokat építenek ukrán területen a Tisza mentén, va­lamint a Kárpátok hegyeiben. Az ukrán fél az állomásokhoz az alépítményeket alakítja ki, míg az automata állomásokat a magyar szakemberek telepí­tik. A megállapodás alapján a folyó mentén eddig ugyancsak magyar támogatással kialakított 18 au­tomata észlelő- és adattovábbító állomás mellé további 12 épül. A csapadékot és a vízszintemelke­dést mérő-, illetve jelzőberende­zések a gyorsabb árvízvédelmi előkészületekre, baj esetén a ha­tékony beavatkozásra teremtik meg a lehetőséget, de alkalma­sak arra is, hogy a víz szennye­zettségéről adatokat szolgáltas­sanak. Csatornázottság: jobb az országos átlagnál Szennyezik a talajvizet ISPA-pénz Négy hulladékgazdálkodási és két szennyvíztisztítási fejlesztést hagyott jóvá Brüsszel 2000-ben. Ezekre az ISPA 81 millió eurós támogatást adott. A 2000-es programok között a legnagyobb, 33,3 millió eurós tá­mogatást a Szeged térségi szennyvízkezelési és csatornázá­si rendszer fejlesztése érdemelte ki. Ezentúl 8,3 millió eurót nyert a szegedi regionális hulladékgaz­dálkodási fejlesztés. Az ISPA-támogatások a szenny­víztisztítási fejlesztéseknél a költ­ségek felét fedezik, a hulladékgaz­dálkodási beruházásoknál ennél nagyobb hányadot. A további fi­nanszírozást nagyobb arányban a központi költségvetés, illetve ki­sebb részben az önkormányzatok vállalják magukra. Visegrádi alap Környezetvédelmi témával is lehet pályázni a Visegrádi Országok kö­zös Alapjához. A visegrádi orszá­gokból jogi és természetes szemé­lyek pályázhatnak kulturális és tu­dományos együttműködés, vala­mint kutatás, oktatás, diákcsere, határon átnyúló együttműködés témakörben. Feltétel, hogy leg­alább három visegrádi ország köz­reműködjön a vázolt témában. Az alap kiemelten támogatja a civil társadalmat építő kezdeményezé­seket. A pályázatok beadási határ­ideje 2003. március 15. Részletes információ a www.visegrad­fund.orgweboldalon található. AZÖLD PONTOK MELLÉKLET A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA Kismértékben az országos szint fölötti Csongrád megye szenny­víz-csatornázottsága, a háztar­tásonkénti rákötések mennyi­sége. De a szennyvíztisztító-ki­használtságon még jelentősen lehetne javítani. A települések alatti talajvíz elszennyeződött, az első vízadó rétegből szárma­zó víz emberi fogyasztásra nem javasolt. - A csatornázottság ügye nem választható el a szennyvíztisztí­tástól: a csatornahálózatból a tisztítókba kell jutnia a szenny­víznek - mondja Gyapjas József, az Alsó-Tisza-vidéki Környezet­védelmi Felügyelőség igazgatója. A megye 60 települése összesen 667 kilométernyi kommuná­lisszennyvíz-csatornahálózattal rendelkezik, ebből 484 kilomé­ter Szeged és Hódmezővásár­hely közt oszlik meg, a többi vá­ros 148 kilométernyin osztozik, a fönnmaradó mennyiség a községek csatornahálózata. Szennyvíztisztító 16 települé­sen működik; a közelmúltban három létesült (Makón, Csong­rádon és legutóbb Ásotthal­mon). A helyzet nemsokára tovább javulhat: a meglévő vízjogi enge­délyek alapján több Szeged közeli település (például Újszentiván, Kübekháza, Deszk) szennyvíz­csatorna-hálózata épülhet ki, s csatlakozhat a város tisztítójára. Egyébként Szeged szennyvíztisz­títója még csak mechanikai tisz­títást végez, a biológiai tisztítás ISPA- és kormánytámogatás ré­vén fog megvalósulni. Kiszom­bor szennyvize a makói biológiai szennyvíztisztítóba kerülhet, hi­szen Kiszombor és Makó közt már kiépült a csatorna-összeköt­tetés, de a község csatornázása még nem fejeződött be. A klára­falvi, tavas rendszerű tisztító a Csongrádon sem elég, ha elkészül a csatorna - rá is kell kötniük a háztartásoknak. Fotó: Tésik Attila ferencszállási szennyvizet is ke­zelheti; a Mártélyon keletkezett szennyvizet a hódmezővásárhe­lyi tisztító fogadja majd. Mindez előzetes csatorna-összeköttetést igényel. A két megyei jogú városunk közül Szegeden jelenleg 73 szá­zalékos a csatornázottság, a rá­kötés pedig 97 százalékos. Hód­mezővásárhely csatornázottsága 85 százalékos, az eddigi rákötési arány 69 százalék. A cél mindkét területen a teljesmérvűség lenne. Hiszen -, s ez minden település­re vonatkozik - a csatornaháló­zatra rá nem kötött háztartások szennyvize jórészt szikkasztókba jut, onnan a talajba, ezáltal a ta­laj és a felszín alatti vízkészlet mindinkább elszennyeződik. A talajvíz a települések környé­kén erősen nitrátosodott. Már­pedig a nitrát, ha túlzott a kon­centrációja, nemhogy növelné, de visszafogja a növények fejlő­dését. De sok esetben az ennél mélyebbről, az első vízadó réteg­ből származó víz sem alkalmas emberi fogyasztásra. A kisebb településeken a leg­rosszabb a helyzet, bár csatorná­zottságra, helyben történő tisztí­tásra pozitív példák is említhe­tők. így - többek közt - Algyő, Ásotthalom, Balástya, Ópuszta­szer, Röszke, Rúzsa. A kistelepü­lések esetében a helyben történő alternatív szennyvízkezelésnek lehet leginkább létjogosultsága ­például a nádgyökérzónás tisztí­tásnak -, mert így nem kell a szennyvizet csatorna-kilométe­reken át a legközelebbi, tisztító­val rendelkező városig utaztatni. Léteznek olyan, miniatűr szennyvíztisztítóművek is, ame­lyek akár a lakásonkénti tisztí­tást is lehetővé teszik, de ezek hatékonyságát még vizsgálják. F.CS. Zöld Kapocs: összeköt a természettel Madarászsuli Vásárhelyen A Zöld Kapocs Környezeti Ne­velés Munkaközösség hódme­zővásárhelyi óvodák, iskolák pedagógusai összefogásával jött létre, önkormányzati kezdemé­nyezésre. Az országban össze­sen hét hasonló munkaközösség létezik. - A cél: a természet megszerette­tésé, megismertetése a gyerekek­kel - mondja Walterné Böngyik Terézia munkaközösség-vezető, a Szent István Általános Iskola pedagógusa. A több mint félszáz résztvevő pedagógus közül sokan a Magyar Környezeti Nevelés Egyesület tagjai is; az egyesület anyagilag támogatja a munkakö­zösséget. Első lépésként az őszi megalakulás után darulesre invi­tált 300 gyermeket a Zöld Ka­pocs, a kardoskúti Fehér-tóra. - E látványos kezdettel előre je­leztük a gyerekeknek, milyen vi­lágba nyerhetnek bepillantást ­halljuk a tanárnőtől. Madárete­tőket, -odúkat készítettek a diá­kok, felnőtt segítségével. Látos József vásárhelyi bútorkészítő etetők, odúk adományozásával csatlakozott az akcióhoz. A Ká­saerdőnél madárparkot hozott létre a munkaközösség, az ete­tőkbe rendszeresen kijuttatják a Magyar Madártani és Természet­védelmi Egyesület (MME) bizto­sította eleséget a gyermekcsopor­tok. A madárpark természetvé­delmi tanösvény kiindulópontja lesz, avatását e tanév végére ter­vezik. Madarászsulit is indított a munkaközösség gyerekeknek, szintén MME-segítséggel. Pedagógusoknak pedig az erdei iskolák szerepéről szervezett elő­adást a Zöld Kapocs, Labancz Györgyi, az erdei iskolamozga­lom vezető személyiségének Walterné Böngyik Terézia: ha a gyerekek megszeretik a természe­tet, akkor vigyázni fognak rá. Fotó: Tésik Attila meghívásával. A munkaközös­ség bekapcsolja az iskolákat a vá­ros hulladékgazdálkodási kon­cepciójának részét alkotó szelek­tívhulladék-gyűjtési akcióba; azt ugyancsak megtudhatják a gye­rekek, miként nyerhető szerves hulladékból új életet lehetővé te­vő komposzt. A Konrád Lorenz Természetvédelmi Egyesület ku­tyamenhelyére gyűjtést szervez a Zöld Kapocs, viszonzásként az egyesület bemutató foglalkozá­sokat tart iskolákban, terápiás kutyákkal. A madarak és fák napja alkalmára pályázatot ír ki a munkaközösség gyermekek­nek, iskolák virágosításával, nö­vényesítésével kapcsolatban, a nyertes intézményeknek növé­nyeket biztosít az önkormány­zat. A tanárnő hangsúlyozza: a Zöld Kapocs működése elképzel­hetetlen lenne a pedagógusok lel­kes, önzetlen közreműködése nélkül. CS.F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom