Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-24 / 46. szám

HÉTFŐ, 2003. FEBRUAR 24. • A K T U A L I S » 3 Többen fejszéért nyúlnak Elfagytak a barackrügyek is. . Fotó: Gyenes Kálmán Ritkán fordul elő, hogy egymást követő két évben is elfagyjanak a gyümölcsfák, illetve a szőlők termőrügyei. Csongrád megyé­ben majd százszázalékos a pusz­tulás. Sok gazda a fakivágás mellett döntött, mert nem bízik abban, hogy újra terem a gyü­mölcsöse. A már hetek óta tartó igen ke­mény télnek köszönhetően szin­te teljesen elpusztultak a gyü­mölcsfák és a szőlők termőrü­gyei. Ráadásul ritkaságnak szá­mít, hogy egymást követő két év­ben is mínusz 15-20 fokra süly­lyedjen éjjelente a hőmérő hi­ganyszála. A bordányi Németh József húsz éve foglalkozik gyümölcs­ös szőlőtermesztéssel. - Utoljára 1987-ben és 1988-ban jártunk úgy, hogy ami túlélte a téli mí­nusz 27 fokos hideget, azt elvitte az áprilisi fagy - mesélte. Szőlőt csak hobbi szinten termeszt, de a kétezer négyzetméteres területen százszázalékos a fagykár. Németh József négy társával együtt öt hektáron ültetett szil­vát, aminek a 80 százaléka elfa­gyott. A kemény telet leginkább a négyhektáros barackos sínylet­te meg, csak hírmondóban ma­radt néhány rügy az ágakon. A kéthektáros almásban a kár - faj­tától függően - 50 és 80 százalék között van. Tavaly a gazdák hektáronként 40-50 ezer forint állami támoga­tást kaptak káruk enyhítésére. Az összeg csak a művelés költsé­gét fedezte, a leendő hasznot nem. Ráadásul tavaly felélték szinte az összes tartalékukat. így egyre többen gondolják úgy, hogy inkább kivágják fáikat. Sokan hi­telt vettek fel gépvásárlásra, amit a haszonból akartak visszafizet­ni. Ebből most nem lesz semmi. Más mezőgazdasági ágra sem ér­demes átállniuk, mert ott sincs biztos megélhetés. - A szőlőben százszázalékos a fagykár. A következő évben csak. a földből jöhet hajtás, mivel a vesszőkön elfagyott minden ­mondta Vass János. A rúzsai gaz­da öthektáros szőlője esetleg há­rom év múlva hozhat ismét meg­felelő mennyiségű termést. A ha­tárt járva látja, hogy egyre többen vágják ki almásukat, barackosu­kat, illetve szőlejüket. A tiszaszigeti Siskó Sándor re­méli, hogy most nem okozott ak­kora kárt a kéthektárnyi almaül­tetvényében a fagy, mint tavaly. 2002 áprilisában virágzás köz­ben fagytak meg a fái. A szobába behozott ág kivirágzott, ezért is olyan bizakodó. K.T. Májusban választanak új színidirektort Folytatás az 1. oldalról A pályázatok a közlönybeli meg-. jelenéstől számított 30 napig ad­hatók be, a jelentkezők szabadon dönthetnek arról, hogy hozzájá­rulnak-e nevük nyilvánosságra hozatalához. A pályázatok szak­mai elbírálására a kulturális bi­zottság egy 3-5 fős szakértői gré­miumot kér fel, amelynek tagjai több műfajban is jártas neves színházi szakemberek. Informá­cióink szerint a felkérés még nem történt meg. A pályázók meghallgatása után a kulturális bizottság és a szakértői testület tesz javaslatot a közgyűlésnek, amely valószínűleg májusban választja meg az új főigazgatót. Noha hivatalos formában még meg sem jelent á pályázati kiírás, úgy tudjuk, sok olyan művész ér­deklődik, aki színészként vagy rendezőként dolgozott már Sze­geden. Kocsis László Levente, a színház jelenlegi megbízott fő­igazgatója már az elmúlt héten bejelentette, hogy pályázni fog. Csapatáról egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Kocsis gyereksze­replőként a Szolnoki Szigligeti Színházban kezdte, majd művé­szetfilozófiai oklevelet szerzett, elvégezte a Színművészeti Egye­tem színházelmélet-drámapeda­gógia szakát, majd az Iparművé­szeti Egyetemen művészeti-szín­házi menedzserként diplomá­zott. Valószínűleg pályázni fog Kocz­ka Ferenc karnagy, aki korrepeti­torként, majd karmesterként húsz éve dolgozik a Szegedi Nem­zeti Színházban, ahol 2000 óta tölti be a karigazgatói posztot. Koczka azt mondja, jól ismeri a színház működését, pontosan tudja, hogy mekkora feladatra vállalkozna. Biztatást jelent szá­mára, hogy úgy érzi, sokan támo­gatnák a színházon belül. Formá­lódik a csapata is, de egyelőre nem kíván nyilatkozni arról, kik azok a művésztársai, akikre tago­zatvezetőként számítana. Nyílt titoknak számít, már a Heti He­tesben is téma volt, hogy az SZDSZ Székhelyi Józsefet támo­gatná, aki az utóbbi években ren­dezőként és színészként is siker­rel dolgozott Szegeden. Felröp­pent a Budapesti Operettszínház igazgató-rendezőjének, Kerényi Miklós Gábornak a neve is, aki megkeresésünkre határozottan cáfolta a hírt. Nem kíván pályáz­ni, de fontosnak tartja, hogy olyan főigazgatót válasszanak Szegeden, akivel az Operettszín­ház és az Operaház is folytatni tudná az elmúlt években megsza­kadt és mindkét fél számára gyü­mölcsöző szabadtéris koproduk­ciós együttműködést. H. ZS. Citibank Személyi Kölcsön évre 400000 Ft havi 13 600 forintért Szegedi MIÉP-fórum A Magyar Igazság és Élet Pártjának szegedi szervezete február 25-én, kedden este hat órától Szegeden, az Ifjúsági Házban tartja következő összejövetelét. A rendezvény vendége lesz Lakatos Pál, aki Ellopott rendszerváltás című könyvát dedikálja, és Körösi Imre, Lakatos Pál munkatársa. A rendezvényen tájékoztatják a jelenlévőket a MIÉP or­szágos gyűléséről. Egyéni EU-siker PANEK SÁNDOR Némi csökkenés után ismét növekedőben van az uniós csatlako­zás magyarországi támogatottsága. A napokban publikált felmé­rési eredmény szerint a megkérdezettek 67 százaléka fog igennel voksolni, 8 százaléknyi az ellenzők tábora, míg a még bizonytala­noké 21 százalék. A növekedés jelezheti az EU Kommunikációs Közalapítvány első eredményeit, de valószínűbb, hogy a pártok csatlakozással kapcsolatos, a közvéleményt megosztó politikai helyezkedése elérte azt a szintet, amely fölött az emberek már kritikával kezelik. A közalapítvány felmérése szerint az Európai Unió iránt érdeklődő emberek fele elsősorban az uniós szociális ellátásról, a nyugdíj és az egészségügy témájáról, 44 százaléka a munkavállalásról, 35 százaléka pedig az oktatásról szeretne töb­bet tudni - és nem a politikáról. A bizonytalanok viszonylag magas százaléka ahghanem azt tükrözi, hogy a pártok a politika felé terelték a csatlakozási témát. Ugyanakkor a népszavazást várhatóan (és remélhetően) nem le­het majd előrehozott parlamenti választásként értelmezni: a bal és a jobb oldal uniós álláspontja ugyanis egyik oldalon sem fedi le a tavaly áprilisi szavazótábort. Mind a jobb, mind a bal oldalon van olyan szavazóréteg, amely várhatóan nem ért majd egyet pártjával. A kérdés, hogy ez a tagozódás az áprilisi népszavazás előtt, vagy csak később fog kiéleződni. A pártok EU-val kapcsola­tos hangneme miatt érthető, hogy a csatlakozás sikeroldalát kommunikáló MSZP szimpatizánsai között magasabb (86%) az EU-pártiak aránya, míg a kételyeit hangoztató Fidesz oldalán ez csak 59%. A Fidesznél magas a bizonytalanok száma (31%), ami jelezheti azt, hogy a párt maga kelt bizonytalanságot, de azt is, hogy a Fidesz reáhsabb képet fest az unióról, és nem éri majd meglepetés a csatlakozás utáni „kiábrándulási hullámban". A lényeg azonban sem a politikai üzeneteken, sem a „má­kosguba és disznóvágás" tematikájú egyszerűsített reklámo­kon nem jön át. Jelesül az, hogy az EU előnyeinek csak egy része garantált, az igazi haszonhoz a magyar társadalom kez­deményező ereje, új tudása és felkészültsége révén juthat az ország. Sem a sikerpropaganda, sem a fanyalgás nem fejezi ki, hogy mekkora ösztönző erő lehet az a tudásra és találé­konyságra alapozott verseny, amely szerint az EU-ban boldo­gulni lehet, és nemcsak a diplomások számára, hanem min­denkinek, akiben van bátorság nyelveket tanulni, új szakte­rületeket megismerni; nyitni és változtatni. Az EU-siker tit­ka, hogy egyéni is lehet. A technikatörténeti csodák között akad olyan, amely egyedülálló a világon Gyengélkedőn a nemzeti kincs A felbecsülhetetlen eszmei értékű számítógépparkot Szegeden, a volt szovjet laktanyában őrzik. Fotó: Schmidt Andrea Szaqad, Bélw u. V/a. ® (62) 555-200 Ny. t: H-Cs S-T7, P 8-15 Szántás, Navy P»r»ne u. l/a. ® (63) 317-580 Ny. t: H-P 9-17 Hödmazívésérhtly. Kossuth tér 6. Z (30) 565-8367 Ny. ti H-P 9-17 cnam m • acm«« apporth, cmy*» t«aia cffibank hitalbírsiati «raményétíH Ai akció 2003. január 20. ói március 1. között érvényes. A Citibank a kölcsönt a Mátéiéi alapján, a szerződést követőén nyújtja. A szertóöéskjUés a hitelbírálat < tűm. Ez a hirdetés kizárólao a tlqyelemfeikeitést szolgál|a, nem minősül alánlattételnek vagy tájékoztatónak. Hiteiközpontjainkei a C-Aoent2 Kft. (székhelyt Budapest, Váci u. 35.; cégjegyzék­szám : 01-09-566287) üzemelteti, mely a Citibank Itt. bankügynökeként jár el. THM: 32,34% • 34,00% Közel százhúsz tonnányi muzeális értékű számítógépet tárolnak az öthalmi úti volt szovjet laktanyában. A kiöregedett kom­puterek gyűjtőinek célja, hogy létrehozzák Szegeden a Magyar Informatikatörténeti Múzeumot. Mindehhez legkevesebb 400 millió forintra lenne szükség. Muszka Dániel szegedi matematikus és Ko­vács Győző budapesti villamosmérnök a het­venes évek elején azzal a céllal kezdte el ösz­szeszedni a kiselejtezett első (elektroncsöves) és második (tranzisztoros) generációs számí­tógépeket, hogy megmentsék a jövő nemze­déknek. Sorra kapták a különböző gyártmá­nyú - orosz, francia, angol, amerikai, német és magyar - gépeket a veszprémi, győri, szé­kesfehérvári, budapesti, valamint a szegedi egyetemtől és nagyobb vállalatoktól. A tudo­mány- és technikatörténeti emlékeket elő­ször az algyői olaj mező egyik használaton kí­vüli barakkjában helyezték el, azzal a szán­dékkal, hogy azokat bemutatják a nagykö­zönségnek a majdan kialakítandó informati­katörténeti múzeumban. Algyőn több mint egy évtizedig porosodtak, rozsdásodtak a rit­kaság számba menő komputerek. A gyűjte­ményt 1998-ban telepítették át a szegedi egyetem birtokába került Kossuth-laktanyá­ba. Miután 2002 februárjában úgy döntött a Szegedi Tudományegyetem szenátusa, hogy létrehozza a Magyar Magyar Informatikatör­téneti Múzeumot, átszállították az 1100 da­rabból álló old-timer gyűjteményt az öthalmi úti volt szovjet laktanyába. Itt már kijelölték azt a hatszáz négyzetméteres épületet (a volt gyengélkedőt), amely emeletráépítéssel, illet­ve a földszinti rész bővítésével megfelelne an­nak, hogy bemutassák az érdeklődőknek az Európában egyedülálló komputer-kollekciót. A Magyar Informatikatörténeti Múzeum ki­alakítása legkevesebb 400 millió forintba ke­rülne. Jóllehet a gyűjtemény gondozói már több­ször kérték a város, a megye, sőt az ország ve­zetőinek segítségét, eleddig mindhiába. Ter­mészetesen a harminc év alatt híre ment nem csupán az országban, de külföldön is, hogy Szegeden pótolhatatlan, muzeális érté­kű számítógépek és berendezések porosod­nak. Muszka Dániel elmondta, hogy Székes­fehérvár, Szentes, Cegléd, Gyöngyös és Ka­posvár is jelentkezett, s vállalta, hogy helyet biztosít a rendkívüli gyűjteménynek, ami a szegedi matematikus szerint nemzeti kincs. Egy old-timer számítógépiekkel foglalkozó amerikai muzeológus szerint a gyűjtemény több mint kétmillió dollárt ér. A technikatör­téneti csodák között akad olyan is, amelyik­ből az egykori laktanyában lévő az egyetlen fellelhető példány a világon. A gépek között található például amerikai gyártmányú, lyukkártyás rendszerű elektromechanikus IBM számológép, valamint Ural II. és Raz­dan típusú orosz elektroncsöves és tranzisz­toros számítógép. Súlyát tekintve a kollekci­óban van hárommázsás, de tíztonnás monst­rum is. Ez utóbbi a hatvanas években hasz­nált Razdan. Az orosz komputer másodper­cenként 1400-1500 műveletet tudott elvé­gezni, tárolókapacitása körülbelül 20 kilobájt volt, áramfelvétele pedig 10-12 ezer watt kö­zött mozgott. Összehasonlításul; ma egy jobb személyi számítógép alig több mint 3-5 kilogramm, másodpercenként 400-800 mil­lió műveletet képes elvégezni, tárolókapaci­tása több ezer megabájt, áramfelvétele pedig 200-300 watt között mozog. Muszka Dániel bízik abban, hogy a nem­zeti kincset nem hagyják veszni a város, a megye és az ország vezetői, s a múzeum lét­rehozását ugyanúgy támogatja majd a Nem­zeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Oktatási és Gazdasági Minisztérium, mint az Informatikai és Hírközlési Minisztéri­um. sz. c. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom