Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-20 / 43. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. FEBRUÁR 20. • MEGYEI TÜKÖR« 7 Parkolójegy helyett rendőrigazolványa szélvédő mögött Szolgáltak és vétettek Csongrád megyében évente mintegy száz bejelentés érkezik rendőri intézkedések miatt. Tavaly tizennyolc rendőr követett el bűncselekményt, amelyek közül a leggyakoribb a hivatali visszaélés és a kötelességszegés. Csongrád megyében tavaly 18 rendőr követett el bűncselekményt. Ez héttel több, mint 2001-ben. Az érintett rendőrök közül tizenegyen a Szegedi Rendőrkapitányságon dolgoztak. Többségük hivatali és katonai bűncselekményt követett el, ellenük kötelességszegés és hivatali visszaélés miatt indítottak eljárást. - Fontosnak tartom megjegyezni, hogy már egyikük sincs a testületnél - hangsúlyozta Kis Gábor al-. ezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság ellenőrzési szolgálatának vezetője. A rendőrtiszt elmondta, hogy a rendőrségnél kötelességszegésnek minősül, ha például a rendőr letér a járőrútvonalról, és bemegy egy boltba kiflit vásárolni, vagy ha a kijelölt pihenőhelyet elhagyva szolgálati kocsival „hazaugrik" az otthon felejtett uzsonnájáért. Hivatali visszaélésnek minősül, ha egy rendőr parkolószelvény helyett az igazolványát teszi a szélvédő mögé, vagy más módon használja ki, hogy rendőr. Az ellenőrzési szolgálathoz évente mintegy 500 bejelentés érkezik, ezek közül 100 rendőri intézkedéssel kapcsolatos. A bejelentők húsz százaléka kifogásolja a rendőrök magatartását, vagy az intézkedés jogszerűségét. De a szolgálat folytatja le többek között a kártérítési eljárásokat, ha rendőr okoz balesetet, vagy ha csak elveszti gumibotját. A bűncselekményt elkövetett rendőrökre kiszabott bírói ítéletek, vagy az intézkedések fajtája és mértéke sok mindentől függ. Az elmúlt évben meghozott bírói határozatok között akad felfüggesztett börtönbüntetés, pénzbüntetés, foglalkoztatástól eltiltás, próbára bocsátás, megrovás. A rendőrség megítélését jelentősen rontó cselekmények (hivatali visszaélés) elkövetői közül már senki sincs állományban. - A korrupció megelőzése a célunk, ezért vizsgáljuk a rendőrök életmódját, veszélyt jelentő személyi kapcsolatokat, az alap nélküli gazdagodást, és az engedély nélküli munkavállalást. A korrupciógyanús információkról tájékoztatjuk a Belügyminisztérium Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát, a szükséges bizonyítékokat a szolgálat szerzi be. Bűncselekmény gyanúja esetén pedig eljárást kezdeményezünk a Csongrád Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál - magyarázta az ellenőrzési szolgálatvezető. Bűncselekmény elkövetésekor vizsgálják az adott személlyel közös szolgálatot ellátók felelősségét és a parancsnoki ellenőrzés hatékonyságát is. A rendőrségnél olyan légkört szeretnének megteremteni, hogy szégyen legyen a visszaélés, a korrupció. ARANYT. JÁNOS Az oktatási ombudsman ajánlására várnak a diákok és az oktatók Egyetemi vészórarend a keresztféléves képzésben Teljes a tanácstalanság a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (SZTE BTK), ugyanis még senki nem tudja, hogy a tavaly februárban keresztféléves képzésre beiratkozó hallgatóknak kell-e másik szakot felvenniük egyetemi diplomájuk megszerzéséhez. Az oktatási ombudsmantól várnak választ az SZTE BTK azon hallgatói, akik tanulmányaikat tavaly februárban keresztféléves képzésben kezdték meg a kar kihelyezett Budapesti Média Intézetében, bizonytalanok ugyanis abban, hogy oklevelük megszerzéséhez szükségük van-e második szak felvételére. Mind az Oktatási Minisztériumban (OM), mind a BTK-n óvatosan fogalmaznak az érintettek: - Egyelőre nem akarunk nyilatkozni az ügyről - mondták az OM sajtóosztályán. - Várhatóan egy héten belül elkészül Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman ajánlása, s a minisztérium annak figyelembevételével fogja orvosolni a problémát. Az SZTE BTK dékánja, Berta Árpád kérdésre válaszolva elA tanulmányi osztály „vészórarendet" készített. Fotó: Kamok Csaba mondta, nem érti miért alakulhatott ki egyáltalán bizonytalanság: - Tavaly szeptembertől lépett életbe az a kormányrendelet, mely előírja, hogy mely szakoknál kell szakpárt választani ahhoz, hogy a hallgató diplomát kapjon. Miután az érintett hallgatók februárban kezdték meg tanulmányaikat ezért véleményem szerint rájuk nem kellene vonatkoznia az említett rendeletnek. Jelenleg annyit tehetünk, hogy várunk, s ha elkészül az oktatási ombudsman ajánlása és a minisztérium határozata, akkor annak értelmében fogunk cselekedni. Gyors döntésben reménykednek mind a hallgatók, mind az oktatók. A kar tanulmányi osztályának vezetője, Kothencz Mihály elmondta, a hallgatók egyelőre „vészórarenddel" kezdték meg tanulmányaikat. - A magunk részéről szeretnénk, ha minden maradna a régiben - magyarázza Kothencz. - Két hete elindult a tanítás, utólag órarendet módosítani, tanárokat szerezni szinte lehetetlen. Arról nem is beszélve, hogy a hallgatóknak is pótolni kellene az elmaradásukat és utólag bekapcsolódni a szemináriumokba, előadásokba elég nehéz feladat. Ha a diákoknak fel kell venniük a másik szakot, akkor változna a költségtérítés mértéke. S azt is el kell dönteniük az egyetemistáknak, hogy mivel párosítják mostani szingli kommunikáció szakjukat. A tanulók rámutatnak: a felsőoktatási törvény szerint az intézményeknek a felvételi vizsgakövetelményeket legalább két évvel, az egyéb feltételeket pedig egy évvel a bevezetésük előtt nyilvánosságra kell hozniuk. Ezért sem értik, miért akarják rájuk kényszeríteni a tavaly szeptembertől érvényes kormányrendeletet. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Nyolc éve szaporodnak az akták Ötvennyolc per egyetlen vásárhelyi lakásért C. Nagy Sándor összesen három lakásért keresi a bíróságon az igazát. Fotó: Tésik Attila Nyolc év alatt ötvennyolc per folyt eddig a vásárhelyi C. Nagy Sándor ellen, aki 1993-ban vásárolta megazAndrássyút37. számú ház egyik lakását. A cifra ügy részletei érdekesek. A vásárhelyi Andrássy út 37. szám alatt élő C. Nagy Sándor eddig ötvenhat pert vesztett, kettőt nyert ugyanabban az ügyben. Történt ugyanis, hogy a vásárhelyi közgyűlés még 1993-ban eladásra jelölte ki többek közt azt az akkor üres udvari lakást, mely a C. Nagyék által bérelt mellett található. C. Nagy Sándor úgy tudja, hogy a közgyűlés valójában az egész épület eladását szavazta meg. A vásárhelyi földhivatal mindenesetre az adásvételi szerződés megkötése után az egész épület tulajdonjogát C. Nagy nevére jegyezte be. - A földhivatal visszavonó határozatában pedig az szerepelt, hogy csak akkor jegyzik be a tulajdonjogunkat, ha a ház előzőleg társasházzá alakul át. Ez indította el azt a jogvitát, melyet a Legfelsőbb Bíróság ítélete zárt le tavaly novemberben. Ebben új eljárásra kötelezte a vásárhelyi földhivatalt -» vázolta fel a csöppet sem egyszerű helyzetet C. Nagy Sándor. A férfi elmondta: nem költöztek be a megvásárolt, de rendezetlen tulajdonjogú lakásba. Tulajdonostársként jelezték elővételi és vételi szándékukat az önkormányzatnak a saját, szomszédban lévő bérlakásukra. C. Nagy szerint a városnak egy akkor érvényben lévő jogszabály szerint 90 napon belül adásvételi szerződést kellett volna kötnie velük, ám nem tette. C. Nagy Sándor azért, hogy kikényszerítse az adásvételi szerződést, egy idő után nem fizette és ma sem fizeti lakása bérleti díját. - A kilakoltatásunkról szóló ítélet 1997-ben vált jogerőssé. A bíróság azt is kimondta: hiába jelentettük be elővásárlási szándékunkat, az nem jelenti, hogy a városnak el kellett volna adnia nekünk a bérleményünket is. C. Nagy Sándor polgári peres eljárások tömegével kereste igazát, de mindegyiket elvesztette. Nyolc eljárás pedig még folyamatban van. A tulajdonjog bejegyzése miatt ráadásul újabb pert is indított. A férfi szerint az ügyben eljáró negyvenhét bíró téves adatok alapján hozott ítéletet. A férfi elmondta, hogy a város öt év alatt többször is megpróbálta kilakoltatni'őket - eddig sikertelenül. C. Nagy Sándor szerint egy ingatlan társtulajdonosát akkor sem lehet kitenni az ugyanabban a házban lévő lakásból, ha nem fizeti annak bérleti díját. - Hat éve született meg az a bírósági határozat, amely alapján kezdeményezhetjük C. Nagy Sándor kilakoltatását - ismertette a jegyzői iroda álláspontját Kovács Pál jogi előadó. Az önkormányzat négy pert nyert a vitatott ingatlanokkal kapcsolatban C. Nagy ellen és három legfelsőbb bírósági határozat is a hivatal mellett szól. A férfi az Andrássy úti házban beköltözött egy bérlakásba, majd megvett egy másik lakást, ugyanabban az épületben. A bérleti díjat azonban nem fizette, így az önkormányzat felmondta a szerződését. Ő azonban nemhogy felszabadította volna a bérelt ingatlant, de birtokba vett még egy önkormányzati lakást. Jelenleg tehát két bérlakásban is jogosulatlanul tartózkodik. - Amíg közel hétszáz család szeretne bérlakáshoz jutni, erkölcsi kötelességünk eljárni a szerződésszegőkkel szemben jelentette ki Kovács Pál. Hozzátette: a jövő hónapban várhatóan kilakoltatják az önkényes lakásfoglalót, akinek azonban nem kell az utcára mennie, csupán a szomszédos, saját otthonába költöznie. B. K. A.-SZ. A. K Lefoglalt csempészkocsi Közel 200 jogsértő cselekményt derítettek fél a a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokságának munkatársai az elmúlt napokban. Az elkövetési érték meghaladta a 61 millió forintot. Mint arról már beszámoltunk, az elmúlt napokban különösen sikeres akciókat hajtottak végre a régió vámosai. Régiségeket, kábítószert lefoglaltak a határállomásokon, de pórul jártak a cigarettacsempészek is. Nagylakon például egy román állampolgár autójának alvázában kiépített rejtekhelyről szedtek ki a vámosok 96 karton cigarettát. A füstölnivaló csempészésére szakosodott úr nem csupán a dohányárujától köszönhetett el, hanem 2,2 millió forintot érő Peugeot autóját is lefoglalták, mint a csempészéshez használt eszközt. További szabálysértések során vámraktárakba szállíttattak még a pénzügyőrök 1433 karton cigarettát, 243 liter szeszes italt, 8 liter tiszta szeszt, egy sörétes vadászpuskát és 5 darab teherautóhoz való üzemanyag-szivattyút. A kiszabott pénzbírság összege közel 800 ezer forint volt. B. Z. Egyre több menekült érkezik a déli zöldhatáron A rendkívüli időjárási viszonyok ellenére 2003 első hat hetében jóval több menekült érkezett hazánkba ezen a határszakaszon, mint 2002 hasonló időszakában. Tavaly nyáron szinte naponta lépték át menekültcsoportok a magyar-jugoszláv határt. A Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság egységeit mostanában ritkábban riasztják embercsempész-akciók miatt, ám ez nem jelenti azt, hogy a csempészútvonal elkerülné Magyarországot - nyilatkozta lapunknak Czene László alezredes. A határőrtiszt elmondta, a rendkívül kemény tél ellenére is több elfogást regisztrálhattak 2003 januárjában, s febmár első két hetében, mint tavaly hasonló időszakban. 2002-ben januárban csupán 75, februárban pedig 69 menekültet fogtak el, ám júniusban ez a szám megközelítette a négyszázat, míg augusztusban kereken ötszáz menekült ügyeit intézték az igazgatóság határőrei. Még októberben is négyszázan érkeztek körzetünkbe távoli országokból. - Az tény - tette hozzá az alezredes -, hogy az év eleji számok nem vethetők össze a tavaly nyári, kora őszi adatokkal, ám most is nagy figyelmet kell fordítanunk a déli határszakaszra. Az iraki háborús készülődés egyébként még nem érződik a menekültügyben, vagyis abból a térségből nem érkeznek jelenleg többen a már megszokottnál, de a magyar határőrség felkészült arra is, hogy egy esetleges háborús konfliktust követő menekültáradatot is kezelni tudjon mondta Czene László. Tavaly egyébként a Magyarországot választó menekültek több mint fele a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság területén érkezett az országba. Az igazgatóság jegyzőkönyvei szerint 3 ezer 785 határsértőt fogtak el, legtöbbjük Bácsalmás, Mórahalom és Tompa körzetében lépte át a határt. Mórahalom mellett például 836 menekült érkezett az országba, míg a szegedi határőr kirendeltség területén 104 menekültet tartóztattak fel. A szervezett embercsempész bandák leginkább nagyobb csoportokban hozták a magyar-jugoszláv határra „ügyfeleiket": 102 csoportban 2 ezer 139 felnőttet és 213 gyereket fogtak el. Legtöbbjük iraki és afgán volt, de fennakadtak kínaiak, irániak, pakisztániak, bangladesiek, szomáliaiak és szudániak, így a határőrök összességében 32 állam polgárait „ismerhették" meg. A menekültek nagy része Nyugat-Európába szeretne eljutni, de nagyon sokan adtak be olyan kérelmet is, miszerint Magyarországon is szívesen újrakezdenék az életüket. BÁTYI ZOLTÁN