Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-20 / 43. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. FEBRUÁR 20. •AKTUÁLIS» 5 Bérleti díjak, támogatások, felújítások, milliók Nyomozás a fürdő szerződései miatt Hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el az ügyészség a Fürdővizek Szeged Kft. korábbi szerződései miatt. Mészáros Gábor, a Fürdővizek Szeged Kft. igazgatója hűtlen ke­zelés alapos gyanúja miatt felje­lentést tett a Szegedi Városi Ügyészségnél. - Az ügyészség megvizsgálta a rendelkezésére bocsátott doku­mentumokat és hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja mi­att nyomozást rendelt el - nyilat­kozta lapunknak Pigniczky Jó­zsef, a Csongrád Megyei Fő­ügyészség szóvivője. A Fürdővizek Szeged Kft. a sziksóstói naturistastrand 5 hektáros területét húsz évre, évi egymillió forintért adta bérbe a Natours Kft.-nek. A bérleti díj 70 százalékát támogatásként visszajutatta a bérlőnek arra va­ló hivatkozással, hogy a Nato­urs korábban 45 millió forint ér­tékben hajtott végre fejlesztést a területen. Csakhogy a munkála­tok elvégzésének időpontjában még nem is a Natours Kft. volt a bérlő, a fejlesztést építési enge­délyek nélkül végezték, ráadásul a munkálatok értéke szakértők becslése szerint nem 45, hanem mindössze 15 millió forint. Másrészt a Fürdővizek Szeged Kft. volt igazgatója, Lengyel Jó­zsef úgy kért önkormányzati tá­mogatást a cég tulajdonában lé­vő úszóházak felújításához, hogy az egyik nem is volt már a cég tulajdonában, egy másikat pedig 100 ezer forintért éppen annak a társaságnak értékesí­tett, amelynek később maga is kültagja lett. Tegnap Lengyel Józsefet, a Für­dővizek Szeged Kft. tavaly de­cemberben, rendkívüli felmon­dással elbocsátott igazgatóját is megpróbáltuk elérni, telefonja kicsöngött, de nem vette fel. Beck Zoltán, a polgármesteri hivatal vagyongazdálkodási ta­nácsnoka korábban azt nyilat­kozta lapunknak: Lengyel 170 millió forintos kárt okozott a vá­rosnak. K. B. A vizsgálatok ideje alatt a fürdőzés zavartalan. Fotó: Schmidt Andrea Az MDF-MKDSZ-frakció újabb beruházásokat sürget Ujabb javaslatok a költségvetéshez Logisztikai központ kiépítését, lakótelepi lakások felújítására szánt alap növelését, a sürgős­ségi betegellátó osztály üzembe helyezését javasolja többek kö­zött az MDF-MKDSZ város­házi frakciója. Az elmúlt napokban országszer­te beszédtémává vált, hogy Sze­ged csőd közeli helyzetbe került, válságkezelési program kidolgo­zása szükséges ahhoz, hogy ne halmozódjon tovább a működő­képességet veszélyeztető adós­ság. Az MDF-MKDSZ-frakció teg­nap megtartott sajtótájékoztató­ján Hingl László és Kalmár Fe­renc frakcióvezető-helyettesek, valamint Ványai Éva volt alpol­gármester előrebocsátotta: nem tudják, hogyan fordulhattak két hét alatt ilyen drámaira a dol­gok, ugyanis az önkormányzat legutóbbi ülésén még szó sem esett ekkora válságról. Akkor ugyan nyilvánvalóvá vált, hogy nincs könnyű helyzetben Szeged önkormányzata, ám a számok az elmúlt napokban nem változ­tak, vagyis érthetetlen, hogy a városvezetés ugyanazokból az adatokból miként von le ilyen következtetéseket. Elképzelhe­tő, hogy új információ birtokába jutottak a város irányítói, de mi­vel erről az MDF-MKDSZ-frak­ció semmilyen tájékoztatást nem kapott, így nem is nyilat­kozhatnak arról, hogy kéne ke­zelni a válságot. Mint a sajtótájékoztatón meg­tudtuk, a képviselőcsoport több módosító indítványt is benyúj­tott a költségvetés kidolgozásá­hoz. Nagyon fontosnak tartják, hogy Szeged szánjon pénzt a ha­táron túli kapcsolatok támoga­tására, a logisztikai központ ki­építésére, s emelje duplájára a jelenleg 10 millió forintos, pa­nelházak felújítására szolgáló alapot. Javasolják egy, a korábbi­nál hatékonyabb drogmegelőzé­si program támogatását, az út­alap megemelését. Ványai Éva külön hangsúlyozta a sürgősségi betegellátó osztály (SBO) üzem­be helyezésének szükségességét és a kórház címzett pályázati tá­mogatásának fenntartását. Kal­már Ferenc a családok átmeneti szállójának felépítését szorgal­mazta. Hingl László úgy vélte, a külföldieket is vonzó sportese­mények rendezésével (így példá­ul a női kézilabda Eb egyik selej­tező csoportjának Szegedre csa­logatásával) lehetne pezsgést vinni a város idegenforgalmába. B. Z. Szeged egykori első embere úgy véli, utóda elriasztja a befektetőket Bartha szerint pánikkeltés Rövid távú politikai karrierje érdekében Botka László polgár­mester „beáldozza" a várost ­jelentette ki Bartha László, Sze­ged volt polgármestere, a Fi­desz-MPP városi elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. Bartha László volt polgármester, a Fidesz szegedi szervezetének elnöke tegnap sajtótájékoztató keretében reagált azokra az állí­tásokra, amelyeket az új városve­zetés a régivel szemben fogalma­zott meg. Ezek lényege: közel 6 milliárd forintos adósságállo­mánnyal - amelynek a fele mű­ködési hitel - adták át a város kasszáját az új önkormányzat­nak. - Szeretném megvédeni az el­telt négy év gazdálkodását - je­lentette ki Bartha -, azt a fejlő­dést, amelyet a város elért, s amelyre 30 év óta nem volt pél­da. Ez négy esztendő gazdálkodá­sának, a kis- és középvállalkozá­sok megerősödésének, s a polgári kormány támogatásának volt köszönhető - mondta a Fidesz városi elnöke. - Az új városveze­tés azért pánikol - tette hozzá -, mert a felelőtlen választási ígére­tek következményeit kell állnia: az 50 százalékos közalkalmazot­ti béremelésnek ugyanis nincs meg a fedezete, csak 37,2 száza­lék erejéig (a városvezetés által kiadott költségvetés-tervezet szerint nincs olyan bérkölt­ség-emelkedés, amelyet ne fedez­nének a források - a szerk.). Bartha attól tart, Botkáék vagy hozzányúlnak majd a fejleszté­sekre szánt önerőhöz, s a város megreked a fejlődésben, vagy in­tézményeket zárnak be. - A jövő megállt, haladunk a múltba - mondta a volt polgár­mester, aki szerinte az országban azoknál az önkormányzatoknál vannak problémák, amelyekben a fideszes városvezetést MSZP-s követte, mint például Szolnokon is. De még ők is okosabbak, mi­vel nem kiabálják ki a bajokat és nem riasztják el a befektetőket. F.K. Bartha László intézménybezárásoktól tart. Fotó: Miskolcri Róbert A polgármesteri hivatal saját magán kezdi a spórolást Városházi fogyókúra Szegeden A szegedi polgármesteri hivatalban száz­zal többen dolgoznak, mint amekkora lét­számot a szervezeti és működési szabály­zat engedélyez. A városi intézmények költségvetésének 8, a polgármesteri hivatal pénzügyi keretének 12 százalékát zárolják április végéig a Szegeden bekövetkezett csőd közeli helyzet miatt. A polgármesteri hivatal saját magán kezdi el a spórolást, hiszen a működési költség maga­sabb hányadához nem nyúlnak a megadott határidőig, valamint a jelenlegi létszám lefo­gyasztásához is hozzáfog. Mint ahogy azt Mózes Ervin jegyző elmond­ta, az előző fideszes városvezetés a kétéves költségvetésben 477 fős hivatallal számolt. Ezzel szemben az új városvezetés 580 alkal­mazottat talált a városházán az októberi vá­lasztásokat követően, 103-mal több embert, mint amennyinek az alkalmazását az elfoga­dott költségvetési rendelet lehetővé teszi. Bot­ka László polgármester mindehhez hozzátet­te: Szekszárdon azért menesztették a jegyzőt, mivel túllépte a hivatali létszámkeretet. Mózes Ervin szerint a hivatal felduzzasztá­sa szakmailag indokolatlan, pénzügyileg fi­nanszírozhatatlan és jogilag szabálytalan volt. Az új jegyző feladatul kapta, hogy elké­szíti a polgármesteri hivatal struktúrájának átalakítására vonatkozó javaslatát. A polgár­mester azt hangsúlyozza: a lakosság érdekei nem csorbulhatnak, vagyis nem dolgoznak a jövőben sem kevesebben az ügyfélszolgálat­nál, az okmányirodán, az építési és szabály­sértési hatóságnál, a szociális segélyezésnél. Komoly problémák, aránytalanságok tapasz­talhatók azonban más irodáknál, de ott sem kerül sor mechanikus létszámleépítésre, a szakmai színvonal ugyanis nem romolhat. (Az általános igazgatási irodán például 123-an dolgoznak.) A vagyongazdálkodással foglalkozó munkatársak száma még nőhet is - ez a részleg ugyanis eddig nem tartozott a hivatal erősségei közé. A jegyzőnek március végéig kell előterjesz­tenie javaslatát. Mózes Ervin úgy gondolja, nem arra kell felkészülni, hogy egyszerre szá­zas nagyságrendben emberek kerülnek az ut­cára a város legnagyobb foglalkoztatójától. Legelőször a párhuzamosságokat szüntetik meg, azoknak az állását például, akik a hiva­talban dolgoznak, de más cégnél állnak alkal­mazásban. A szervezési és működési sza­bályzat (szmsz) például 15 fős polgármesteri kabinet fenntartását engedélyezi - ezt a lét­számot azonban Botka nem töltötte be. A közvetlen munkatársak száma jelenleg a megengedettnek a fele. F.K. Más városok számára is mumus a csőd közeli helyzet Polgármesterek és hitelcsapdák Szirbik Imre Búzás Péter Lázár János Bedő Tamás Közvetlenül nem hat Szeged csőd közeli helyzete a kisebb településekre, közvetve viszont biztosan: a megye fővárosának talpra állítása átcsoportosíthat­ja azokat a kormányzati for­rásokat, melyek a térség fejlesz­tését szolgálnák. Szeged válság­kezeléséről Csongrád megye más városainak polgármestere­itől is véleményt kértünk. MUNKATARSAINKTOL Szeged új vezetése 7 milliárd fo­rintos hitelállománnyal vette át a várost, s a most válságkezelésről döntött. A polgármesteri hivatal költségvetésének 12 százalékát zárolták, a 85 önkormányzati in­tézménynél pedig 8 százalékot. A Szegedhez hasonlóan megyei jogú város, Hódmezővásárhely számára fontos, hogy Szeged fej­lődjön, be tudja tölteni regionális húzószerepét - fejtette ki Lázár János polgármester, s hozzátette: a számok önmagukért beszél­nek, épp ezért nem irigyli Botka Lászlót. Úgy véli, a hitelállo­mány konszolidálásában a szege­di önkormányzatnak kell a leg­nagyobb szerepet vállalnia. Ha azonban a megyeszékhely kor­mányzati segítséget kap a műkö­dési hiány finanszírozására, Láz­ár bízik abban, hogy városa is számíthat ilyen támogatásra. Je­lenleg egyébként stabil és kiszá­mítható Vásárhely pénzügyi helyzete, a 13,5 milliárdos éves költségvetéshez képest a teljes adósság 6-7 százalékos, s ebből 600 millió forint az idei működé­si hitel összege. Csongrád város polgármeste­re, Bedő Tamás nagy problémá­nak tartja és átérzi Szeged önkor­mányzatának nehéz helyzetét, hiszen a másik Tisza-parti tele­pülés is finanszírozási hiánnyal küzd. Idén a város működtetésé­hez szükséges összegből 166 mil­lió forint hiányzik, ezért ismét pályáznak a pótlólagos források megszerzésére: az „önhiki" mel­lett a „bérhikire" is. Növeli az önkormányzat gondját a fejlesz­tésre fordítandó összegek 86 mil­lió forintos hiánya, melyet újabb hitelek felvételével hidalnak át. Makó polgármestere, Búzás Péter szomorúnak, ám hatékony és követendő megoldásnak tartja a szegedi városvezetés döntését. - Az általam vezetett önkor­mányzat második évében, mint­egy hét évvel ezelőtt hasonló helyzetbe került Makó költségve­tése is, és ugyancsak szomorú, ám hatékony döntésekkel igye­keztünk orvosolni a bajt, végül sikerrel - közölte. A polgármes­ter azt is elmondta: a belső, mű­ködéssel kapcsolatos megszorí­tásokkal és a gazdálkodás újra­gondolásával sikerült elkülöníte­ni egy innovációs alapot, amely egy évvel később megduplázó­dott, és ez képezhette az alapját az elmúlt hat év fejlesztéseinek. Egyébként Makón idén 232 mil­lió forint hitel fölvételét tervezik; a jelenlegi hitelállomány nagysá­gát összegző beszámoló március­ra készül el. Szentes polgármestere, Szirbik Imre szerint egy város akkor ke­rülhet a szegedihez hasonló hely­zetbe, ha enged a csábításnak, hogy működési gondjait hitellel fedezze. Ebben a helyzetben a ki­vezető utat a helyi vezetésnek kell megtalálnia, mely akkor járhat si­kerrel, ha partnerre lel a város in­tézményeinek és gazdasági szer­vezeteinek vezetőiben. A szentesi önkormányzat hitelállománya je­lenleg tízmillió forint alatt van ­közölte Szirbik. Ennek egyik része egy energia-racionalizálási prog­ram fedezete, más része pedig lak­hatást támogató hitel, melyet a lakosok törlesztését követően az önkormányzat törleszt a takarék­pénztárnak. Ezen felül Szentes rendelkezik egy kétszázmillió fo­rintos úgynevezett likviditási hi­telkerettel, melyhez vészhelyzet esetén nyúlhat, és melynek szere­pe elsősorban a nem várt nehéz­ségek áthidalása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom